Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-24 / 70. szám

(Folytatás az 1. oldalról) a büntetőeljárást is jobban differenciálja. Ez egyben az éljárás egyszerűsítését is szol­gálja. Érzékeltetheti énnek gyakorlati jelentőségét, hogy 1972-ben a bűncselekmények­nek nagy; többsége, -körülbelül 70 százaiéira volt olyan, 'amely esetekre ezután az egyszerűsí­tett eljárás szabályai lesznek irá.nyadpki —• Á bűncselekmények _ ál- taMnos -megelőzése és az egyes személyeknek a bűncselek­mény, „elkövetésétől való vísz- vszatartósa szempontjából Ugyancsak lényeges: a bűncse­lekményeknek és azok elköve­tőinek gyors felderítése és bírósági felelősségre vonása. Azt, hogy a bűncselekményt kitervelő, "elkövető, személyek és -a bűnüldöző hatóságok kö­zötti örök! ..versenyben” a ha­tóságok. győzzenek — ;gz ál­lamnál" sokféle módon elő kell mozdítania. A büntető igazságszolgáltatásnak olyan személyi állománnyal, olyan 'eszközökkel, á társadalom-' és a természettudományok által •kimunkált olyan módszerekkel kell' rendelkeznie,' amelyek együttesen'biztosítják a bfln- pldözfe hatékonyságát. — - A javaslat szinte . mindén rendelkezésére jel­lemző a törekvés a bünte- : töcljárás hatékonyságának . növelésére, valamint — a törvényességi és a garan­ciális érdekek megsértése nélkül történő — gyorsítá­sára és egyszerűsítésére. így például a vétsési eljá­rást különösen az jellemzi, hngy ■ a nyomozás során a in­nák kihallgatásáról és más éUáráSií cselekményekről, jegy­zőkönyv felvétele helyett je­lentés készíthető; • az ügyész - egyszerűsített tart.ajmú . vád-... fntíÖA’áunyal emelbafe Továbbá —-a javaslat ér.tpi-' fö^pn az* saf; eljárásban rendszerint nem háromtagú-tanács ítélke­zik — á tanácsnak 'egyébként első fokon- egy szakbíró és két népi ülnők tagja van ha­nem egyesbíró jár el. A bíró­sági fellebbezési eliárásban a másodfokon eljáró bíróság jog­köre jelentősen szélesedik. A továbbiakban dr. Korom Mihály elmondta: A javaslat egyszerűsítést vezet be a nyo­mozásban azzal is, 'hogy meg­szünteti a terheltté nyilvání­tás intézményét-, mert az “-a gyanúsított eljárás mellett ket­tősségét'"jelen tett és csak a papirosunkat' növelte. (Eltör­lésének ván azonban egy má­sik indoka is-: ugyanis a ter­heltté nyilvánítás fogalmának á magyar nyelvben egészen máSfajtá.— nem éppen hízel­gő — értelmezése is van.) • Az ügyészi munkával kap­csolatban dr. Korom Mihály kiemelté, hogy a javaslat sze­rbit az ügyész ezután köteles részt, venni minden olvan bí­rósági tárgyaláson, ahol bűn­tettét bitóinak el. Beszélt ar­ról fs, hogy az eljárás bíró­sági szakaszában az ügyész ed­dig — többek között — elejt­hette ugyan a vádat', ez azon­ban a bíróságot nem kötötte. Ezt most megszünteti a javas­lat,’ s úgy rendelkezik, ■ hogv az állam büntetőjogi isénveit érvényesítő ügyész vádelejtése köti ,a bíróságot, mert vád nélkül nincs — nem lehet — büntetőeljárás. Végül, — .egyebek között, — a bírósági .tárgyalás élőlté^zí- tésére. ,áz adminisztráció, kor­szerűsítésére (példaül: bizo­nyos" esetekben a jegyzőköny­vezés helyettesíthető magneto- fpnfelvétellel Vagy más kor­szerű technikai eszközzel), a jogerős ítéletre vonatkozó ren­delkezéseket ismertette a ja- vsffelatbóh Beszédé befejezéseként dr. Koröfn Mihály hangsúlyozta: \— ■; A beterjesztett javaslat áz írásos indokolással együtt — fontos láncszeme annak az összehangolt, az állami szer­vektől, az állampolgároktól, végső soron az egész társada­lomtól erőfeszítéseket igénylő és következetes küzdelemnek, amelyet a bűnözés ellen, á közrend és- -.közbiztonság to­vábbi erősítéséért' "fölytatunk. Csak a törvénvjavaslatba ,.íog- • la] t; eljárási rendelkezések kö­vetkezetes, törvényes végre­hajtásával valósíthatók me!g büntetőpolitikán^,, céljai. Az igazságügyi miniszter a kormány nevében .kérte az országgyűlést, Hogy a jayasla- ’ tot fogadj a el, emelj e törvény­erőre. A napirend vitájában fel­szólalt SZOKOLA KÁROLY - NÉ dr., az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottságának előadója a többi közt ''hangsúlyozta: — Az MSZMP X. kongrész- szusa .célul tűzte ki az alTam- élet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztését. A büntető­eljárásról szóló törvényjavaslat szervesen illeszkedik azoknak a jogszabályoknak a sorába, amelyek a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás munkájá­nak tökéletesítését hivatottak szolgálni. Az országgyűlés az elmúlt esztendőben módosítot­ta az alkotmányt, alaptörvé­nyünk kimondja, hogy az ál­lampolgárok alapvető jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat a Magyar Nép- köztársaságban • törvény sza­bályozza-. A - büntetőeljárás az állampolgárok igen széles kö­rét érinti, szoros összefüggés­ben van az állampolgári jo­gok érvényesítésével és a kö­telezettségek . teljesítésével. Ezért az országgyűlés jpgi, igazgatási és igazságügyi bi­zottságának. egyetértésével ta­lálkozott' á kormánynak az a kezdeményezésé, hogy a bün­tetőeljárást törvény szabályoz­za. Dr. Szénás! Géza legfőbb ügyész felszólalása Dr. Szénási Géza bevezető­ben hangsúlyozta: jogrendsze­rünk továbbfejlesztésének, -az MSZMP erre vonatkozó hatá­rozataival elindított átfogó jogalkotási programunknak -az a célja, hogy jogszabályaink elviekben, gyakorlati megoldá­saikban és korszerűségben egyaránt megfeleljenek a szo­cializmust építő társadalom fejlődése által támasztott min­denkori objektív- igényeknek. Mint valamennyi, jogterületen, a bűnüldözés, eljárási szabá­lyainak újrarendezésénél is aZ a kodifikációs tévekénység el­sődleges célja, h'pgy jogszabá­lyaink az élek. tényleges köve­telményeivel' — a lehetőséghez mérten szinte „naprakészén” — -összhangban jegyének. ’ , 1 .?.l$bhüja7 Jho)?y, 'az"'1sm'érjié vált'. DHriCsélekinenyeje számá­val mért Összb’űnözés,' "évi nagySääfWd?r kWrife^jsfok által előidézett ingadozásoktól éltekintvé, lényeges változást nem mutat. Felhívta a figyel­met a társadalmi tulajdon el­len elkövetett bűncselekmé­nyek nagyfokú veszélyességé­re. Nemkülönben arra, hogy a gazdasági életben tapasztalha­tók olyan visszaélések, ame­lyek egyfelől gazdasági .vesz­tegetés, másfelől adócsalások útján nem. munkán álapuló ki­emelkedő jövedelmeket bizto­sítanak egy szűk rétegnek. . . O;,.. : A törvényjavaslat őlapefveiről szólt ezután dr. Szénás; " Géza. ,— Rendelkezéseket . tárták- máz a törvényjavaslat' áz el­járási .feladatók, közelebbrőlfá vád. á védelem és az-'.itetkd- zés egymástól való elkftlöhü:- lésére,- j'jj. ­Ez egyike az alapygtójel- járási garanciáknak: azt jelenti, hogy a vád. a v.é.T delem és az ítélkezés '«el­járási funkcióit más-más szervnek, ^ illetve szemé­lyeknek kell ellátniuk. Nem jelent azonban é;-ren­delkezés , elkülönülést az jiMy szlgeteltség” * értelmében. *.;Nem jelenti'azt, hogy az eljárás kü­lönféle funkcióit gyakorlóknak ne lenne kötelességük áz együttműködés a leglényege­sebb közös törekvés: az ob­jektív igazság kiderítése érde­kében. Ha a nyomozó' hatóság minden olyan adatot pontosan felderít -és szolgáltát, amely az ügy megnyugtató elbírálásához szükséges; ha az ügyész . ezt nyomozásfel ügy él éti tevékeny­ségével elősegíti, a Vádemelés­sel és á bíróság előtti tevékeny^ ségével a bíróság-ítélkező mun­káját támogatja: ha ;á védő'az eljárás alá vont személy ja­vára szóló körülmények össze­foglalásával 'és kifejtésével szintén a teljes igazságot tö­rekszik szolgálni — úgy á bírtóág abban a helyzetben lesz, hogy az ügyben a való tényeknek és az összes figyel­mét érdemlő körülménynek megfelelő,, a társadalom és áz egyén érdekét' egyaránt szol­gáló ítéletet tud hozni. Mind­ennek legfőbb biztosítéka, ha a-bűnüldözés és igazságszolgál­tatás szervei nagy felkészült­séget és körültekintést igénylő munkájukban az egyéb állami, gazdasági és társadalmi szer­vezetek, -valamint az állam­polgárok széles körének aktív támogatására és összefogására támaszkodhatnak. A 'javaslat' részletes rendel­kezései egyfelől1 mellőzik a gyakorlat .tapasztalatai sze­rint fölöslegessé. illetve 'túlha­ladottá vált form jságokat, másfelől viszont kiszélesítik a töfvépyesség val'Qdi garanciáit. Büntéioeljáfá^i jogunkban az .íúőjiejgs letartóztatás,vés más személyes. szabadságjogot kor­látozó kényszerintézkedések csak külön .törvényi okok alap­ján alkalmazható kivételek; . a fő szabálv az, hogy a terhelt az elíárás folya­mán szabadlábon védekez­hessék. E kényszerintézkedéseket, különösen az előzetes letar-, ' tóztatást- a javaslat további garanciákkal bástyázza körül. Ilyen többek között az a ren­delkezés. amely szerint bizo­nyos 'hosszabb idő eltelte után a terhelt előzetes letartózta­tása az eljárás bármely sza­kában csak a Legfelsőbb Bí­róság döntése alapján tartha­tó "fenn. — Büntetppolitlkai törekvé­seink közé tartozik — mondta dr.' Szénást Géza —. hogy a gyermekeket és a fiatalkorúi­kat egyre eredményesebben kí­vánjuk óvni a bűnözés 'irányá­ba indító körülményektől, a rendezetlen családi élet, rossz baráti környezet, áz alkoholiz­mus és egyéb hasonló ténye­zők hatásától. A javaslat a fiatalkorúak elleni büntetőel­járás' újraszabályozásával a jogalkotás területén törekszik elősegíteni az ifjúság- és gyer­mekvédelem fokozott érvény­re juttatását, a fiatalpk visz- szatartását az erkölcsi züllés­től. a bűnözésben való részvé­teltől. Ennek megfelelően a javaslat,a fiatalkorú elleni bí­rósági eljárásban kizárja a vétségi .eljárást, valamint a tárgyalás mellőzésével történő pénzbüntetés kiszabását, a szükséges esetekben előírja védő- és óvöintézkedés, vala­mint a fiatalkorú nevelését, gondozását vagy felügyeletét ‘elmulasztó személy elleni in­tézkedés kezdeményezését. Rendelkezik a fiatalkoriak ügyeiben eljáró bírósági ta­nács különleges összetételéről, és a jövőre vonatkozóan a fia­talkorúak és a felnőttkorűak eddig az általános illetékessé­Losoiiczi Pál távirata < Ludvík Svohodának Losonczi Pál, áz Elnöki Ta­nács elnöke táviratot küldött Ludvík Svobodának, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság- elnökévé történt újra­választása alkalmából, amely­ben a többi közt ez áll: Nagyra értékeljük személyes hozzájárulását népeink testvé­ri barátságának elmélyítésé-: hez. Bizonyos vagyok benne, hogy az elkövetkező időben a magyar—csehszlovák kapcsola­tok tovább fejlődnek és erő­södnek a szocialista országok; közössége és a világbéke ja­vára. BUDAPEST K-v ;.r János, az MSZMP KB első titkára fogadta dr. Fried­rich Frölich Stahl-t, az Oszt­rák Köztársaság magyarorszá­gi nagykövetét. - A- látogatást a nagykövet kérte. SAIGON . A küldöttesgveaetők három­órás ülésén a VDK képviselő­je újból tiltakozott az ameri­kai félnek a Laoszban őrzött foglyokkal kapcsolatos állási pontja miatt. Kijelentette, hogy a VDK és a DIFK kés? az' amerikai foglyok névsorá­nak azonnali átadására, és fel­készült-az amerikai foglyok március 24-i, illetve 25-i sza­badon bocsátására azzal az egyetlen ■ feltétellel, hogy • az Egyesült Államok mind egy szálig kivonja katonaságát Dél-, Vietnamból, , á gű bíróság elé tartozott úgy­nevezett vegyes, ügyeit a fia­talkorúak tnrósága elé utalja. Arról is szólt,-'hogy a-meg­előzésnek fontos területe- az utógondozás is. Itt az a cél, hogy ..... a bűncselekmény- miatt el­ítéltet oly módon vezessék vissza a társadalomba a büntetés letöltése után, hogy többé ne ismétlődjék meg a törvénnyel, a társa­dalommal való szembehe- lyezkedése. Az-.utógondozás kellő szín- izmaira fejlesztésében még igen .sok a teendő- 'és feltétle­nül 'szükséges.- hogy a tánsa­’üalom á ' bűnüldöző'' szervék segítségért»-1 siessen. Elmondta a legfőbb ügyész: a büntetőeljá­rás, lefolytatásához és a bün­tetések végrehajtásához kellő­en képzett és felkészített hi­vatásos rendőri, ügyészi, bírói, majd büntetésvégrehaj tási ap­parátus áll rendelkezésre. A büntetés végrehajtása utáni utógondozási feladótok ellátá­sára azonban megfelelően kép­zett szakszebnélyzet jelenleg még nincs. Befejezésül annak a meg-« győzodésének adott kifejezést, hogy a javaslat, törvényerőre emelkedése után,- jól fogja szolgálni a bűnüldözés hatósá­gi feladatait és alkalmazásá­nak hosszabb gyakorlata meg-* mutatja majd, hogy később esetleg egyes részletrendelke­zések milyen további korsze­rűsítésre, finomításra szorul­nak. A vitában felszólaltak még a következő képviselők: dr. Mátay Pál (Fejér m.) megyei főügyész, Pongrácz Imréné (Győr m.) iskolaigazgató, özv. Gáspár Istvánná (Szabolcs ind hegesztő. Az országgyűlés egyhangú­lag elfogadta a büntetőeljárás módosításáról szóló törvényja­vaslatot. A napirend szerint ezután a Legfelsőbb Bíróság elnöké­nek megválasztása követke­zett Az előterjesztett javaslat alapján az országgyűlés dr. Szakács Ödönt egyhangúlag a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta meg. Ezután az interpellációkra került sor. . Csapó Jánosné interpellációja Csapó' Jánosné, a Simontor- nyai Bőrgyár üzemvezetője az egészségügyi miniszterhez in­terpellált, milyen intézkedése­ket kíván tenni annak érdeké­ben, hogy a vidéki és a kör­zeti orvosi ellátás folyamatosan biztosítva legyen?1.. Várható-e a jelenlegi pályázati rendszer módösítása -Vagy megszünteté­se? E>olgozik-e a minisztérium olyan- koncepción, amely a kisebb’ télépülések egészség- ügyi ellátását; annak szemé­lyi feltételét a jelenleginél ma­gasabb szinten-biztosítja? Dr. Szabó Zoltán egészség- ügyi miniszter-válaszában alá­húzta: Az oréoSok száma 1960 és 1970‘ között kereken- hat­ezerrel,- -23 500-r'a emelkedett. A munkaviszonyban lévő or­vosok 90”-százaléka' közvetle­nül ja betegellátásban, 10' szá­zaléka á betegellátást közve­tetten szolgáló' munkakörök­ben dolgozik. Javult a jelzett időszak diait a megyék orvos- ellátottsága' is. A tízezer la­kosra számított orvosok szá­ma, a megyék átlagában, 11- ről 17-re^ emelkedett. Fejlő­dött a körzeti drvösi hálózat is: csaknem 600 új körzet lé­tesült, és ezeknek több mint 50' százaléka a községekben van. * " 1968' ófa töltenek be pályá­zat útján minden orvosi ál­lást. A -pályázati rendszer ta­pasztalatai általában kedvező­ek, lényegesen jobbak, mint az orvosírányítás ezí megelő­ző. merev, sokszor adminiszt­ratív jellegű rendszerének ta­pasztalatai voltak. A pályázati rendszer megváltoztatását ezért nem tervezik. Az orvosképzés és az ország orvosellátottságá­nak ismertetett adatai alapján nem indokolt tehát, hogy meg­változtassák, növeljék orvos­képzésünk jelenlegi ütemét. Az elmúlt évben a szervezett or­vosi állások száma közel két­ezerrel meghaladta a munka­képes orvosokét. A miniszter ebben, és nem a pályázati rendszerben, vagy az orvos­képzés ütemében látja azok­nak a problémáknak okát. amelyekkel áz interpelláló képviselőnő foglalkozott. A helyi akadályok és néhéz- ségek elhárítása mindenek­előtt az áilásokat fenntartó szerv, az illetékes tanácsok feladata. Azokban a megyék­ben, ahol ez szükséges, közö­sen megvizsgálják az okokat, amelyek miatt a körzeti orvosi állások az átlagosnál jelentő­sebb mértékben betöltetlenek, feltárják ezeknek az akadálya­it. Kialakítják a megoldáshoz szükséges általános intézkedé­seket, illetve javaslatokat tesz­nek a helyben szükséges te­endőkre. Az országgyűlés és a képvi­selő a miniszter válaszát egy­hangúlag elfogadta. Az országgyűlés tavaszi ülés­szaka pénteken befejezte mun. kaját.

Next

/
Thumbnails
Contents