Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-24 / 70. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA. MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPU rotsu M£t?Y£t világ proletárjai, egyesüljetek! XXIII. évfolyam, 70. szám ARA: 90 FILLÉR Szombat, 1973. március 24. WMTITTiniIITi ll IWTi I I l .......— Mai szántunkból PEDAGÓGUSOK A VÁLASZTÓK ELŐTT 3. a. LEHETNÉNEK OLCSÓBBAK A TANSZEREK 4. o. A legszárazabb tél után 5. o. EGY évszázad tanúja 7. o. A cél : a büntetőeljárás gyorsítása, egyszerűsítése, hatékonyságának növelése Az országgyűlés elfogadta a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslatot Pénteken a Parlamentben folytatta munkáját az ország- gyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülést Varga Gáborné. az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Napirend szerint a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat megvitatásával folytatták munkájukat a képviselők. A törvényjavaslatot dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter terjesztette elő. Dr. Korom Mihály beszéde Elöljáróban dr. Korom Mihály hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat a büntetőjogi felelősségre vonás rendjét megállapító, a büntetőeljárásban részt vevő hatóságok és személyek jogait és kötelezettségeit szabályozó rendelkezéseket tartalmazza. E törvény- javaslat jogrendszerünk fejlesztésének abba a folyamatába tartozik, amelynek során az országgyűlés az elmúlt évben megalkotta a bíróságokról és az ügyészségekről szóló törvényeket, az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította 1971-ben a büntető törvénykönyvet, 1972-ben pedig a polgári perrendtartást. — Büntető jogszabályainknak — mondta az igazságügyi miniszter — az a rendeltetése, hogy jó „fegyvert” adjanak a bűnüldöző és az igazságszolgáltató hatóságok kezébe társadalmi, állami és gazdasági rendünk védelmére, a bűnüldözés hatékonyságának növelése érdekében. A bűnözés még számottevő problémát jelent, és sok gondot okoz mindannyiunknak. Éppen ezért a bűncselekmények felderítése, azok elkövetőinek törvényes és gyors felelősségre vonása fontos közérdek. Meggyőződésem — jelentette ki dr. Korom Mihály —, hegy társadalmunk képes a bűnözést kivai.ó okokat megszüntetni és így hosszabb távon a bűncselekmények számát lényegesen visszaszorítani. Ebben a munkában a bűnüldöző és igazságszolgáltató szervekre nagy feladatok hárulnak. Erőfeszítéseinknek azonban csak akkor lehet tartós eredménye, ha kapcsolódik hozzájuk az állami és társadalmi szervek munkája, az állampolgárok támogatása is. — A bűnüldöző és igazság- szolgáltató hatóságok elsőrendű kötelessége, hogy a jogszabályok megtartásával és meg- tartatásával őrködjenek hazánk szocialista jogrendje, közbiztonsága fölött. Ezért törvényeink rendelkezéseinek megfelelően kell fellépniök mindazokkal szemben, akik a jogszabályainkba ütköző cselekményeket követnek el. A bűnüldöző és igazságügyi hatóságok dolgozói alapvetően sikeresen oldják meg nehéz feladataikat. Megbízhatóan őrködnek hazánk közrendje és közbiztonsága fölött. — Az új törvény javaslata elvi és gyakorlati szükségszerűségből került az országgyűlés elé. Az 1962. évi 8, számú törvényerejű rendelettel megalkotott és eddig hatályban volt büntetőeljárási jogszabályunk alapvetően jól betöltötte feladatát. Époen ezért a most előterjesztett törvényjavaslat megőrzi és továbbfejleszti mindazokat az eljárási elveket és rendelkezéseket, amelyek eddig is gerincét jelentették büntetőeljárásunknak. A bűnüldözés mai követelményei és az eljárási jogszabályok előírásai azonban nemegyszer ellentmondásba kerültek egymással. A vitathatatlanul helyes elvek érvényesítésére hivatott részletszabályok már sok esetben fölötslegesen bonyolulttá és hosszadalmassá, nehézkessé tették a büntető igazságszolgáltatást. Á szocialista további — A törvényjavaslatban három alapvető cél jut kifejezésre: a szocialista törvényesség további erősítése, a differenciálás követelményének jobb érvényre juttatása és törvényesség erősítése a büntető eljárás egyszerűsítése minden szakaszban, tehát a nyomozás, az ügyészségi tevékenység, a bírósági eljárás és a büntetés végrehajtása során egyaránt. — Büntető igazságszolgáltatásunk vezérfonala, hogy az eljárás minden szakaszában érvényesüljenek a törvényesség követelményei. Ezek azt jelentik, hogy minden hatóság és állampolgár alapvető kötelessége a jogrend tisztelete, a törvények és más jogszabályok előírásainak és szellemének követése — magatartásban, cselekedeteiben és intézkedéseiben egyaránt. Büntető törvényeink azokat az előírásokat tartalmazzák, amelyek meghatározóak mind a bűnüldöző hatóságok, mind az érintett állampolgárok számára. A büntetőeljárás szabályozza, hogy a társadalom védelmében fellépő állami szervek milyen intézkedésekre jogosultak, mit kötelesek megtenni; továbbá, hogy az eljárás alá vont állampolgárokat milyen jogok illeti meg, illetőleg mi- ’ven kötelezettségek terhelik. Ezek a célok a törvényjavaslat minden rendelkezését áthatják és új rendelkezései kifejezik a törvényesség továbbfejlesztésére, illetve garanciáinak biztosítására irányuló törekvéseket. — Hazánkban a törvénnyel összeütközésbe kerülő állampolgár elnyeri megérdemelt büntetését. A büntetésben kifejezésre jut a társadalom ítélete is. Az pedig a törvényesség egyik sarkalatos elve, hogy bűncselekmény miatt büntetést csak bíróság állapíthasson meg. Sarkalatos elv az- is, hogy minden állampolgár élhessen az eljárási törvény biztosította lehetőségekkel. Ezért szögezi le a törvényjavaslat; „Senki sem tekintendő bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.’* Ebből a fontos elvből következik az is, hogy akivel szemben a büntetőeljárást folytatják. az nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására, a bűnösség bizonyítása az eljáró hatóságok kötelessége. Ez az „ártatlanság vélel m e” el nevezésű jogelv. Büntetőeljárásunkban — összhangban az ENSZ által elfogadott emberi megköveteli: bíróságaink az eddiginél jobban éljenek az anyagi hátrányokkal járó büntetésekkel, a pénz fő. és mellékbüntetések, a vagyonelkobzás alkalmazásával, amikor úgy találják, hogy azok hatékonyabb módon segítik elő a bűnözés visszaszorítását, a megsértett jogrend helyreállítását. Ennek törvényi feltételeit és a jogalkalmazás egységes irányítását is tovább kell fejleszteni, A jogszabályokat úgy kell alkalmazni, hogy a bűnösök elnyerjék megérjogok egyetemes deklarációjával •— eddig is érvényesítettük ezt az elvet, a törvényjavaslat azonban most kifejezetten megfogalmazza. Kitért a miniszter arra, hogy a törvényességi garanciák további erősitéséf szolgálják a javaslatnak azon új rendelkezései, amelyek — alkotmányunkkal összhangban — az eljárás minden szakaszára kiterjesztik a védő jogait. — Büntető törvényeink előírják a jogsértőkkel szembeni fellépést, vagyis azt, hogy a bűncselekmények elkövetőit — személyükre tekintet nélkül felelősségre kell vonni. A kormány úgy véli, hogy demelt büntetésüket ék azzal őket és másokat is visszatartsunk bűncselekmények elkövetésétől. A büntető törvénykönyvet módosító törvényerejű rendelet a bűncselekményeket két csoportra osztotta: bűntettekre és vétségekre. Ennek alapján lehetővé vált az is, hogy a most benyújtott törvényjavaslat a kisebb jelentőségű, egyszerű ténybeli és jogi megítélésű ügyekben vétségi eljárást vezessen be, s ezáltal magát (Folytatás a 2. oldalon) büntetőpolitikánk differenciált érvényesítése Az épületváz már elkészült, most a paneleket emelik be a szekszárdi déli kertvárosi iskola tornatermének építkezésén. A munkát nyár végére akarják befejezni az építők, s az iskola igazgatója reméli, hogy a következő tanévben már használhatják a 9x18 méteres termet a gyerekek. G, K. —
