Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-01 / 50. szám
Verseny saját motorral Történelmi út, történelmi elődök példája Huszonöt éves a Magyar Honvédelmi Szövetség 1948. február 29-én Budapesten, a Zeneakadémia nagytermében tartotta alakuló ülését a Magyar Szabadság- harcos Szövetség, a Magyar Partizán Szövetség és a Magyar Partizánbarátok Szövetsége egyesülése révén. Az ünnepélyes aktus nem csupán két szervezet egyesülése volt, hanem olyan erőknek az össze, fogása a proletárhatalom győzelméért folyó küzdelemben, amelyek ennek a küzdelemnek már korábban is részesei. tevékeny cselekvői voltak. Azok voltak ott, akik részt vettek a spanyol forradalomban, a francia ellenállási mozgalomban, Jugoszláviában, a Szovjetunióban, majd hazánk területén küzdöttek a német fasizmus ellen. De az egyesülés kilépést is jelentett a két szervezet korábbi keretei közül. Az új szövetség felhívásában így fogalmazódott meg az új cél: „Zászlónk alá hívunk minden magyart, aki vallja Szövetségünk célját: Kossuth, Petőfi, Táncsics szellemében hívunk mindenkit, aki nem akarja, hogy nemzetünk valaha még egyszer idegen hatalmak igája alatt nyögjön, az imperialista népelnyomók martalékává váljon. Hívunk mindenkit, aki azt akarja, hogy a Duna—Tisza tája a dolgozók boldog, szabad országa legyen, amelyet egyesült erővel és kemény akarattal épít magának munkás, paraszt és értelmiség.” Az egyesült erő és a kemény akarat szólította a 25 évvel ezelőtti alakuló kongresszus szónoki emelvényére sokak között Pálffy György altábornagyot. Nógrádi Sándort, Veres Pétert. Az új szervezet, a Magyar Szabadságharcos Szövetség egyik szervezett ereje lett annak a forradalmi harcnak, amely a „fordulat évében” számos területen folyt a külső és belső ellenség ellen, a proletárhatalomért, a proletár- forradalom győzelméért. A felhívás tízezrekben talált visszhangra. Egymás után alakultak a szabadságharcos szervezetek az ország egész területén, hozták létre a céllövő-, a motoros, a modellező, és egyéb szakosztályokat. A technikai ismeretek oktatása mellett már akkor is céltudatos ideológiai, szocialista honvédelmi nevelés folyt a fiatalok és felnőttek között. Mindezeken kívül a szabadságharcos kultúrcsoportok voltak a haladó kultúra, a népi hagyományok hű tolmácsolói. A százéves magyar honvédség ünnepségsorozatának seregszemléjén a demokratikus magyar hadsereggel, a rendőrséggel együtt vonultak fel a Magyar Szabadságharcos Szövetség egyenruhás egységei is. A szabadságharcos szövetség népszerűségére jellemző, hogy a sportrepülés volt a témája egy zenés filmvígjátéknak — a filmet a televízió is felújította a felszabadulás utáni legsikeresebb magyar filmek' között. Az országos méretű megmozdulásból nem maradt ki Tolna megye sem. 1948-ban megalakult — elsőként^a megyében — a szekszárdi alapszervezet az Augusz-házban, a kommunista párt helyiségében. Az alapító tagok közt szerepelt Gyulai József, Pintér- Baranyi János, Janó György, a volt jugoszláv partizán Pollák Andor — őt választotta titkárává a szervezet — visszaemlékezése szerint az alakuló ülésen olyan vélemény is volt, hogy nincs szükség nagy létszámú tömegszervezetre, ugyanakkor a kommunista párt képviselője amelett állt ki, hogy széles körű tömegbázist kell kialakítani, fiatalt és felnőttet minél nagyobb számban bevonni a honvédelmi nevelésbe. Végül ezt az álláspontot fogadták eL A WJprvpypt munkája a mo- STiCI T biiiö«. £oros szakkörben indult meg Ilyés János irányításával, 109-as Csepeleken. 1949-ben már megrendezték — rendkívül nagy érdeklődés mellett — az első salakpályás versenyt. Saját motorral versenyzett Bay Endre, Baki Sándor, Sebők Miklós, Töttös János, Valkay Lajos. Ma már mosolyra késztet a szervezet akkori anyagi lehetősége, ereje: egy-egy futam után a maradék benzint töltötték at a következő futamban induló motorba. A Pécsről kölcsönkért bukósisakokat — a rendőrség csak azzal engedélyezte a versenyt — kézről kézre adták a versenyzők. A motoros élet megindulását követte a lövészet. 90 órás lövészeti kiképzés kezdődött, „nemre és korra tekintet nélkül”, majd három rádiós kör is indult. A szabadságharcos szervezet a meglevő kevés lehetőséget is igyekezett kihasználni; a kiképzéseket éjjeli gyakorlatokkal „fűszerezték”. A szekszárdi szervezet alakulását követően a dombóvári MÁV-üzemekben, a simontor- nyai bőrgyárban indult meg a szabadságharcos szervezeti élet, az előbbiekben Darabos György és Bobán János, az utóbbiakban Bregovics Mihály szervezésében, irányításával. Az 1950-es évek elején a repülés, az ejtőernyőzés is teret hódított a fiatalok között. Az úttörők közt volt Gyulai György és jutott el az országos válogatottba, akinek nevét jelenleg a repülőklub viseli. 1959-ben rendezte a megyei vezetőség az őcsényi repülőtéren az első megyei honvédelmi napot, amelyen húszezernél több érdeklődő előtt mutatták be tudásukat a honvédelmi sportok művelői. Ez az esemény már a szövetség újbóli talpraállását demonstrálta, hiszen amikor 1956-ban magasra csaptak az ellenforradalmi terror vérgőzös hullámai, a honvédelmi szövetség is a támadások céltáblája volt. Már az ellenforradalom első óráiban fegyveres támadások érték — honvédségi és egyéb objektumok mellett — a szövetség székházait, majd szétbomlasztották szervezeteit. Az újjászerveződő karhatalom soraiban ott voltak a honvédelmi szövetség munkatársai, tagjai is. A 67Üviifiin létezésének je- A lentős állomása volt az 1957. augusztus 17-i országos aktívaértekezlet, amelynek részvevői örömmel fogadták el az MSZMP Intéző Bizottságának határozatát, amely szerint „a Magyar Honvédelmi Sportszövetség olyan politikai tömegszervezet, amely munkáját az MSZMP irányításával, a KISZ-szel, a munkásőrséggel, a Partizán Szövetséggel, különböző állami és társadalmi szervezetekkel szorosan együttműködve végzi.” A határozat kifejezte azt is, hogy a szakmai, honvédelmi képzésnek szilárd világnézeti neveléssel kell párosulnia. A konferencia feladatul szabta, hogy az ifjúság bevonulásra való előkészítését folyamatossá kell tenni, biztosítani, hogy a lövész-, a vízi, a rádiós-, a modellezősportágakban, a honvédelmi többtusa- versenyeken a dolgozók tömegeit foglalkoztassák, és fokozni kell a honvédelmi agitációs és propaganda tevékenységet. Az eredmények hamarosan jelentkeztek a fiatalok előképzésében, a tartalékos tisztek utóképzésében, de a különböző világbajnokságok első helyezéseiben, világrekordokban is. Viszont a fejlődésben nincs megállás, a hadseregben végbement nagy arányú technikai fejlesztés, a lakosság erkölcsi- politikai fejlődése, a haza védelme iránti felelősségérzetének növekedése a honvédelmi nevelésben, a felkészítésben is új követelményeket támasz, tott. Ezt az új követelményt fejezte ki a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának 1967. június 20-i határozata, a honvédelmi nevelés és az ifjúság honvédelmi felkészítésének kiszélesítéséről, az MHSZ feladatainak és szervezetének módosításáról. A szervezeti változás nem csak egyszerűen névváltozást jelentett, hanem azt a magasabb szintű követelményt, hogy az új szervezeti alapokra helyezett szövetségben növekedjen a munka minősége, hatékonysága, fokozódjon a politikai és erkölcsi nevelés eredményessége a társadalom minden rétege értse meg a katonai szolgálat értelmét és szükségességét. Most, a Magyar Honvédelmi Szövetség 25 éves fennállása alkalmából azt kell megállapítani, hogy a Politikai Bizottság határozata — majd azt követően a kormány határozata időszerű, hasznos és eredményes volt. Egyre általánosabb a honvédelmi munka társadalmi jellegének felismerése és elismerése, a párt-, állami és társadalmi szervekkel folytatott együttműködés eredménye. Ez (ökrozőíük *g^_b zetünkben is, az utóbbi időben felépült új lőterekben, az új székházakban, kiképzési bázisokban. Kifejeződik a néphadsereg különböző alakulataitól érkező elismerésekben, amelyekben a bevonuló fiatalok felkészítéséről nyilatkoznak. Huszonöt évvel ezelőtt a technikai szintet a Csepel motor- kerékpár jelentette, ma a Zsiguli gépkocsi. De hasonló volt a fiatalok, a felnőttek között Az idén is érvényesek a lakosságnak szolgáltatásokat nyújtó vállalatok bérkedvezményei A munkaügyi miniszter rendeletet adott ki, amelyben 1973-ra meghosszabbítja a lakosságnak szolgáltatásokat nyújtó vállalatok tavaly bevezetett bérkedvezményeit. Az érintett vállalatoknál és ipari szövetkezeteknél a munkaidejük nagyobb részében lakossági szolgáltatással foglalkozó dolgozók keresetét átlagosan, de differenciáltan 3 százalékkal; mosás, kelmefestés, vegytisztítás, textilruházati, bőr-, szőrmeruházati és lábbelijavítás, építőipari javítómunkák, például lakáskarban- tartás esetén 4 százalékkal felemelhetik a részesedési alap terhelése nélkül (a béremelés százalékával módosítani kell az 1973-as év bázis-bérszínvonalát). Azok a vállalatok, amelyek egyéb tevékenységgel, például árutermeléssel is foglalkoznak, e bérkedvezménvt a lakossági szolgáltatások nettó árbevételének arányában vehetik igénybe. Egyes szakmákban a magasabb vezető állású és termelésirányító dolgozókat anyagilag is külön ösztönzik a szolgáltatások fokozására. Azoknál a vállalatoknál, ahol a lakosság részére végzett kelmefestés, vegytisztítás, gépjárműjavítás. elektromos háztartási gépek javítása, híradástechnikai cikkek javítása, lakáskarbantartás nettó árbevétele 1972-ben az egymillió forintot meghaladta, s az idén a szolgáltatások ért“ke növekszik, ott a magasabb vezető állású dolgozók egyébként járó nyereségprémiumát a bérköltség terhére emelni kell, a bérszínvonalba azonban az emelés nem számít be, így a nyereségrészesedés összegét nem érinti. Az említett vállalatoknál, illetve szakmákban 1972- höz képest a szolgáltatások minden egyszázalékos növekedése után a magasabb vezető beosztásúak alapbérük 0,3 százalékát kapják nyereségprémiumként, az egyébként járó nyereségprémiumon felül. Ha a szolgáltatások értéke 10 százaléknál nagyobb mértékben emelkedik, úgy a 10 százalékon felüli emelkedés után százalékonként az alapbér 0,5 százaléka jár nyereségprémiumként. Az érhetett szolgáltatásokat közvetlenül irányító üzemvezetőket, főművezetőket, művezetőket. területi kirendel t- ségvezetőket, szerviz- és részlegvezetőket, textiltisztító szalonok vezetőit — a magasabb vezető állásúakhoz hasonlóan — az árbevétel növeléséért külön prémiumban részesítik, s ennek összegét sem kell a bér- színvonalba beszámítani. A bérkedvezmény nyomán a magasabb beosztású és a termelésirányító dolgozók besorolás szerinti évi alanbére vállalati szinten legfeljebb 8 százalékkal emelkedhet. A bérkedvezmények azokra a vállalatokra, ipari szövetkezetekre vonatkoznak, ame’vek n veres égadózás szempontjából lakossági szolgáltatásokat végeznek, kivéve a bizományi tevékenységet. a tudat változása, ahogyan Kiss Lajos vezérőrnagy, a szövetség főtitkára a közelmúltban megfogalmazta: „Szövetségünk életének elmúlt történelmi periódusában a legfontosabb meghatározó tényező mindenkor a kommunista párthoz való hűség, a párt politikájának — elsősorban természetesen honvédelmi politikájának — érvényre juttatása és a megvalósításában való tudatos, sajátos részvállalás volt. Ez jellemezte már a Szabadságharcos Szövetség céljait is, ez folytatódott a Magvar önkéntes Honvédelmi Szövetség, a Magyar Honvédelmi Sportszövetség tevékenységében és ennek alapján végzi ma munkáját a Magyar Honvédelmi Szövetség is. Az MSZMP irányító szerepe munkánk egészét meghatározza és alapvető feltételét biztosítja az MHSZ különböző szerveinek — az országos vezetéstől egészen a klubokig áttekinthető — eredményes tevékenységnek. Meggyőződésünk, hogy ez a jövőben is sikereink döntő zálogát jelenti!” BI. Régit csak kiváló újra cserélnek az emberek 1,3 millió forint árengedmény Tudósítás két ÁFÉSZ küldöttközgyűléséről Két levelet is kaptunk: az egyiket a dombóvári ÁFÉSZ Radnóti Miklós szocialista brigádja küldte, a másik bátaszéki tudósítónktól érkezett. Mindkettő témája ugyanaz: beszámoló az ÁFÉSZ küldött- gyűléséről. Dombóváron fontos helyet kapott a beszámolóban a tagok célrészjegyjegyzése. Igen sok tag jegyzett, és ennek volt köszönhető, hogy Kurdon, Döbröközön, Mucsiban és Ko- csolán fűtőolaj-elosztó telepet tudtak létesíteni. A küldött- gyűlés elismerően állapította meg: a szocialista munkaversenyben részt vevő 39 brigád (közel 300 ember) kiváló munkát végzett. Ennek is köszönhető, hogy a dombóvári ÁFÉSZ területén a kiskereskedelmi forgalom mintegy kilenc százalékkal magasabb az előző évinél. Ez a növekedési ütem lényegesen meghaladja az országos 6,3 és a megyei 4 százalékos növekedési ütemet. A kiskereskedelmi forgalom ilyen alakulását befolyásolta a Napsugár Áruház megnyitása is, mert itt jóval nagyobb készlettel és választékkal várják a vásárlókat, mint a régi szaküzletekben. Az ÁFÉSZ új boltokat is nyitott: járműalkatrész-, divatáru-, festék- és műanyagboltokat. Ilyen profilú boltok korábban nem voltak Dombóváron. A dombóvári ÁFÉSZ az elmúlt évben is szilárd árpolitikát folytatott: saját hatáskörében áremelést nem hajtott végre, sőt az elmúlt évben mintegy 1,3 millió forint árengedményt adtak saját kockázati alapjuk terhére a vásárlóknak. A bátaszéki ÁFÉSZ közel 3,5 millió forint nyereséggel zárta az évet. Viszonylagos visszaesés csak a kiskereskedelemben és a felvásárlásban jelentkezett. A kiskereskedelmi forgalomban főleg a tartós fogyasztási cikk kereslete volt kisebb az elmúlt évinél. Ennek okát a küldöttközgyűlés abban látta: a lakosság felszerelte magát már televízióval, hűtőszekrénnyel, olajkályhával... Igaz, hogy ezek egy része már régi, de az emberek csak akkor szánják el magákat a cserére, ha az üzletek-, ben megjelenő televíziók, olajkályhák lényegesen korszerűbbek, mint azok. amelyek már évek óta használatban vannak. A bátaszéki közgyűlésen is szó esett a fejlesztésről. A hálózatbővítésben Báta jár az élen. Itt közös összefogással, a bátai szövetkezeti tagok pénzfelajánlásaiból ABC-áru- hrzat építettek. Szó esett a bátaszéki húsüzemről is, amely részben tőkehússal, részben töltelékáruval látja el a körzetet. A közgyűlésen szóba került az is, hogy ezt a húsüzemet 1090 sertés feldolgozására teszik alkalmassá,
