Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-23 / 69. szám

Tanácstag 10 éve, ismerjük, szeretjük Ludvík Svobodát újraválasztották Tolna-Mözs 8-as választóke­rületének választói gyülekez­nek a nagyközségi közös ta­nács kirendeltségének két egy­benyíló szobájában. Előbb a nők, utánuk egyenként szállin­gózva a férfiak érkeznek. Hét­köznapest. Van aki úgy jött, hogy nem volt ideje levetni a munkaruhát. Szabadkozik, nyugtatják: — Nem az a fontos. Hát persze, hogy nem! Az a fontos, hogy itt. legyen a jelö­lő gyűlésen, aki ide hivatalos, s nem csupán azért, hogy ne maradjon egyetlen üres szék sern. Akkor hát miért? Azért, hogy elmondják a véleményü­két a nagyközségi közös ta­nács kétéves munkájáról, s azt is, mi a legégetőbb gondja most, 1973 tavaszán a Kos­suth és Petőfi utca lakóinak, s aztán hangot adianak annak is a tanácstagi jelölés szürkének tűnő és mégis ünnepi percei után. mit várnak tanácstag­juktól, Bérdi Lászlóné pedagó­gustól, aki épp tíz éve élvezi választóinak megtisztelő bizal­mát. Végzi mindazokat a te­endőket, amelyek közéleti megbízatásából reá hárulnak. Bérdiné mosolygós arca mindenkire visszaderül, aki ér­kezik. Kézfogásokból, halk szavakból családias hangulat kéne áll össze, s mindez ter­mészetes. Az ötös körzetet al­kotó két utca lakói nagyon i<si iomerjk egvmást. Aztán elégedettek is. mert megoldás­hoz közel egyik legnehezebb gondjuk, a Kossuth utca köve­zése, ami évi 100 000 forintot visz el a nagyközségi közös takács bukszájából már máso­dik esztendeje. — Nem tíz fillért érő munka az ilyen! — De az. se ám, hogy min­den második dúcra lámpát tettek! — Úgy van, úgy van! — hniinm. s kérdezem, hogv min­dig ilyen egyetértő-e a körzet lakossága ? — Hát. vitatkozni is kell elégszer, de anélkül nem meny. A jelölő gyűlés viszont anél­kül menv. Gyorsan szántja a jegyzőkönyvvezető tolía a pa­pírt. Nem látom a munkával tömött nan fáradtságát az ar­cokon. de látom azt a komoly­tó got, amivel az itt ülők, szót kérők képviselik azokat, akik nem tudtak mind eljönni. Meg vannak elégedve tanácstagjuk­kal, tíz év gyarapította ezt az elégedettséget. — Jól képvisel minket, ahogy a gyerekeinket is jól neveli. Bérdi Lászlóné határozott, olyan asszony, akire azt szo­kás mondani, hogy kemény kötésű. Mégis meghatottságféle remeg a hangjában, amikor köszöni a megújított bizalmat. Jó lesz az Erzsiké! Kevesen vannak a tolna-mö- zsi 5-ös választókerület jelölő gyűlésén, ami önmagában vé­ve még nem is olyan nagy baj, ha a költő szavaira gon­dolok, hogy nem sokaságra, hanem lélekre van szükség a csodadolgok míveléséhez. Ami nem érint senkit kellemesen az nem egyéb, mint az, hogy akik Herczig Józseíné tsz-tag ''áldását e gyűlés előtt meg­yék a Hazafias Népfrontnak, Mányoznak. éehmidt József, a nagyköz­ségi közös tanács elnökbe've- beszél a teleoülés fejlődé­séről, Feszült figyelemmel han­gát, ják. hiszen mindenkit érin­tő, érdeklő számvetés az, ami itt folvik. Arról beszél az el­nökhelyettes — aki maga is az ötös választókörzet lakója —. hogy mit tett működésének két éve alatt a nagyközségi közös tanács és mit kíván ten­ni ezután. Herczig Józsefné számára nem ismeretlenek az adatok 1966-ig már volt a községi tanács tagja, a jelölők válasz­tása nem véletlenül esett ép­pen őrá. Huszonhat éves, két gyerek édesanyja, a termelőszövetke­zet kertészetében lett betaní­tott munkás az érettségi után. Kiemelkedően jó munkát vé­gez a termel őszöve* ke'’'»'ben és ami még kincset érő erény: fia­tal kora ellenére olyan tekin­télyt vívott ki magának a mun­kában, a családi, társadalmi életben egyaránt, amit az idősek is elirigvelhet.ninoic. Node nem irigyelik, inkább Az álmodozások kora cím­mel vetítettek évekkel ezelőtt egy magyar filmet. Fiatalok­ról szólt. Az egyetemről kike­rült mérnökökről, akik tele hit­tel, energiával, tenni akarással szinte meg akarták váltani a világot Hozzájuk hasonló fiatal szak­emberekkel találkoztam a na­pokban Bonyhádon, a cipő­gyárban. Tavaly vagy egy-két évvel korábban végzettekkel, akik megőrizték régi álmaikat, s ami még több: az energiá­jukat is. De ők már nem spon­tán lázadással akarják az újat Van munkájukban szervezett­ség. És harcuk nem a feltörő fiatal generáció küzdelme az idősebbekkel, hanem azokkal közösen, azok sok éves tapasz­talatait is felhasználva kere­sik az új, a réginél jobb meg­oldásokat Az igazgató irodájában be-' szélgettünk Bogos Gizellával, a vállalat KISZ-titkárával, Bíró Antal gyártmányfejlesztő­vel, Nikolov Tamással, a mű­szaki .osztály vezetőjével, az FMKT — a Fiatal Műszakiak, Közgazdászok Tanácsa — tag- jaivaL Beszélgettünk?..: Inkább vitatkoztunk. Fesztelenül hát. radőlve a fotelben, szinte il­letlenül teleezórva csikkekkel az „igazgatói” hamutartókat Tudtuk. Dobler István a majd­nem kétezer dolgozót foglal­koztató gyár vezetője, nem te­kinti ezt illetlen térhódítás­nak. Nem tekinti, mert már régóta kollégaként tartja szá­mon valamennyiüket. Ott van az FMKT minden összejövete­lén, és őszinte segítőtársainak tekinti őket, büszkék arra, hogy a szemük láttára felnőtt gyereklány íme érdemessé érett arra, hogy képviselje az ötös választókör­zetben lakókat. Az ajánlás ünnepien hang­zik: — Becsületes, jóravaló mun­kásemberek gyereke, aki ma­ga is becsületes, jóravaló mun­kásemberré lett. — Jó lesz nekünk az Erzsi­ké! Erzsiké nem sokkal ezután föláll, hogy megköszönje a bi­zalomból kapott előleget, azt ígérve, hogy a becsület lesz jövendő közéleti munkájának a mértéke választókerületében és annak képviselőjeként a nagyközségi közös tanácsban. Hogy mivel segítenek? Nyitott szemmel járnak, s a látottakat összehasonlítják az­zal a hatalmas ismeretanyag­gal, amelyet nemrég tömtek agyukba a főiskolákon, egye­temieken. S ha valahol úgy érzik, hogy még friss tudásuk­kal valami jobbat tudnának csinálni, nekilátnak. Máskor tudásukat gyarapítják: a jö­vőre készülve ismerkedtek meg a minap Jung Henrikné, az FMKT közgazdasági tagoza­ta vezetőjének előadása alap­ján a költségelemzés számító- gépes módszereivel. Soós Csaba egészen új tech­nológiát dolgozott ki. Ez — a szükséges gének beszerzése után — jelentős költségmegta­karítást eredményez, és javít­ja a cipők minőségét is. — Most gyárismertető pros­pektuson dolgozunk, — sorol­ja tovább Bogos Gizella. — Nem a külföldieknek, hanem az új dolgozóknak szólón. Út­mutató ez, benne mindaz, amit a vállalat életéről hasznos tudni. Ismerteti a gyártás minden fázisát, az üzem nyúj­totta kedvezményeket, a mun­karendet. Mintegy bevezeti az új dolgozót a gyárba. A közeljövőben kisebb cso­portokat alakítanak a harminc tagot számláló FMKT-n belül. Ezek az öt-hat emberből álló kis közösségek egy-egy feladat megoldására vállalkoznak. Közgazdászok és műszakiak ülnek össze: ki-ki tudásának legjavát adja. Közösen dol­gozzák ki az új, a korábbinál korszerűbb megoldásokat. Va­lamennyi kollektíva egy-egy ötletbank. A csehszlovák parlament két házának a prágai vár Ulászló- termében csütörtökön délelőtt megtartott együttes ülésén a képviselők titkos szavazással egyhangúlag ismét Ludvík Svoboda hadseregtábornokot, az eddigi elnököt, a CSKP KB elnökségének tagját választot­— Hogyan fogadják az újí­tásokat. a javaslatokat az idő­sebbek? — A mesterek, a szalagok­nál? — Igen. — őket nem lehet szétvá­lasztani ilyen szempontból fia­talokra. idősebbekre. Mert né­ha valóban a több évtizedes gyakorlattal rendelkező szak­emberek ragaszkodnak a meg­szokotthoz. de a múltkor éo- pen ők védték meg az újítá­sunkat a húszon-valahány éves, tehát fiatal technikusokkal szemben. Ez itt a jó, hogv nincs generáció-kérdés. A ré­giek nem féltik tőlük a te­kintélyüket, szívesen megoszt­ják velünk hatalmas tapaszta­lati tudásukat. Az igazgató mondta egyszer rólunk: „Ők a jövő generációja.” Úgy látszik, ez nem csupán szó maradt. A nvóron Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára látogatott el a gyárba. Amikor megtud­ta, hogy az ezernyolcszáz dol­gozó között milyen kevés a felsőfokú végzettségű, figyel­meztette a vezetőket: ez gátat szabhat majd a fejlődésnek. A gyár vezetői keresik, hív­ják az új mérnököket, közgaz­dászokat. Ám azokat még, — a tények bizonyítják —, nem egyszer elriasztja a vidékies, épp hogy városiasodé nagyköz­ség atmoszférája. Akik azon­ban itt voltak gyerekek, és visszajöttek, vagy akikben nem él a „vidékre nem megyek” szemlélet, lelkesedésükkel helytállnak azok helyett is, akikre ma még csupán csak vár az (izem. — szepesi — ták meg a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnökének. A szavazás eredményének ki­hirdetése után Ludvík Svoboda letette az alkotmányos esküt, s ezzel megkezdte újabb öt­éves elnöki megbízatásának teljesítését. Az Egyesült Államok megakadályozta Panama igazságos törekvését A chilei reakció ismét aktivizálódik A szavazás után Juan An­tonio Tack panamai külügy­miniszter bejelentette, hogy kormánya megfelelő időben is­mét kérni fogja a Biztonsági Tanácsot, valamint az Egye­sült Nemzetek Szervezetének közgyűlését: tűzze napirendjé­re a csatornaövezet problémá­ját. A továbbiakban az ülés résztvevői 12 szavazattal 3 tartózkodás mellett, elfogadták azt a javaslatot, amely „nyo­matékosan arra szólítja fel az Egyesült Államokat, hogy hoz. zon megfelelő intézkedéseket az olyan vállalatok tevékeny­ségének megfékezésére, ame­lyek önkényesen kényszert al­kalmaznak a latin-amerikai ál. lamokkal szemben.” A határozat megszavazásá­nál az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország tartózkodtak. kus rendszere elleni felforgató tevékenységüket. A jobboldal újabb belpolitikai válságot próbál kirobbantani Chilében. A kereszténydemokrata párt szélsőjobboldali szárnyához tartozó ifjúsági szervezet tag­jai Santiago egyik elővárosá­ban, La Floridában banditatá­madást intéztek a szocialista párt helyiségei ellen, s lángba borították'« pártirodát. Néhány nappal később szélsőjobboldali fiatalok véres incidenseket provokáltak a főváros környé­kén és megöltek két személyt. A Chilei Szocialista Párt nolitdroi bizottsága keményen megbélyegezte a reakciós erők tevékenységét. Nyilatkozatá­ban rámutatott, hogy az erő­szakos akció politikai célja a jobboldali választásokon el­szenvedett vereségének ellep- lezése. Hasonló hangnemben nyilat­kozott Dániel Vergara belügy­miniszter-helyettes, aki újság­íróknak kijelentette, hogy a reakció bűntettei a választá­sokon elszenvedett vereség következményei. A chilei dolgozók a reakció­nak válaszolva egvre határo­zottabban támogatják a népi egység koalíciós kormányát. Nagygyűléseken nyilvánítják ki egyetértésüket azzal a tör­vénytervezettel kapcsolatban, amelyet a kormány terjesztett elő a bérek és fizetések emelé­sére, a megélhetési költségek emlkedése miatt. A béremelést a lakosság te­hetős rétegei terhére valósíta­ná meg a kormány. A bur­zsoázia azonban a képviselő­ház pénzügyi bizottságában, többségét kihasználva, olyan javításokat eszközölt a terve­zeten, amelyek gyakorlatilag hatástalanná teszik azt. 1973. március 23. — kz. li. — Á jövő generációja Fiatal értelmiségiek a Bonyhádi Cipőgyárban Az ENSZ Biztonsági Taná­csának panamai ülésszaka be­fejezte munkáját. A záróülé­sen az Egyesült Államok kép­viselője John Scali vétójogával élve megakadályozta, hogy a Panama-csatorna statusáról Panama, Guinea, Peru, Szudán, Tugoszlávia, Kenya, India és idonézia által közösen elő- rjesztett indítvány érvénybe ojen. A javaslatot az ülés­ükön részt vevő 15 ország kő­ül 13-an szavazatukkal támo- vlták, Nagy-Britannia tartóz­kodott! A nyolc ország közös hatá­rozati javaslata arra szólította föl a két érdekelt államot, hogy a Panama-csatorna sta­tusáról és a csatornaövezet használati jogáról ezelőtt 70 évvel megkötött igazságtalan szerződés helyett haladéktala­nul írjanak alá olyan új szer­ződést, mely elismeri Panamá­nak az ország egész területére vonatkozó szuverén jogait. A chilei reakciós erők áz utóbbi napokban fokozták az ország törvényes, demokrati-

Next

/
Thumbnails
Contents