Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-22 / 68. szám

r v»p

TFoíytatás az f; oldatról)'

Az eredmények mellett szinte természetes, hogy gazdasági életűnkben részben, az ötéves tervünket megelőző időszakból eredő nehézségek is jelentkeztek. . Kedvezőtlenül alakult a nemzeti jövedelem- , bői a felhalmozás aránya, a külkereskedelem és a költség- vetés egyensúlya. Ezeket a kedvezőtlen jelenségeket és a teendő intézkedéseket 1971. decemberében megtárgyaltuk a párt Központi Bizottságában, a - kormányban, az - országos • gazdasági aktívaértekezleten és más fórumokon, végül az 1972. évi terv és költségvetés vitája során az országgyűlésben.

Intézkedéseink hatására 1972-ben mindhárom területen javulást értünk el. Minden erőnkkel arra törekszünk, hogy ezt a folyamatot továbbra is segítsük, s ezzel a népgazdaság egyensúlyát ez év végére,

, s még inkább 1974—75-re megr erősítsük.

Belpolitikai életünk kiemel-1 kedő jelentőségű eseménye volt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának az elmúlt év novemberében megtartott ülése. A Központi Bizottság a politika elsődlegességéből kiindulva, reális és világos értékelést . adott a X. pártkongresszus ha- , tározatainak eddigi végrehajtásáról. A határozat legjellemzőbb vonása, hogy egyértelműen szolgálja a munkásság politikai, erkölcsi és anyagi megbecsülését. Ez az egész dolgozó népnek érdeke és a szocialista társadalom felépítésének. elengedhetetlen feltétele.

Á Központi Bizottság megvizsgálta azt is, hogyan valósítottuk meg a IV.-ötéves terv időarányos feladatait. Megállapította, hogy gazdaságpolitikánk megfelel a kongresszuson ' elfogadott ' irányvonalnak, a gazdaságirányítás rendszere al-. t kalmas és célravezető eszkőz- az építőmunka szolgálatában,. í fejlesztése,-igazitáisai'pedig sza* .., kadatlan feladat. Részletesen

elemézvé az'elmúlt kévéében lezajlott gazdasági folyamatokat, meghatározta az J(973-as népgazdasági terv fő irányvonalait;Is. 'A;határoza.tot rjépünk egyetértéssel fogadta. Aiz élő-' zetes várakozással és á köz-" hangulattal találkozott, nogy.ca párt utóbbi négy koijgresszú- sán kidolgozott marxista-leninista politikája -lényeges': elemeiben változatlan,' ügyanak- kor választ ad az élet által felvetett problémákra.1

Pálinkánkat szüntelenül tovább • fejlesztjük, ‘ • mind jobb, k ö vet keze les e b b megvalósítására törekszünk.

_ . hiány; további csökkentéséi /se- . gíteni -kell • ésszerű takarékos'-- •Sággal ■ is. •'

Á ftöltsfó^étésf egyensúly

iiVá^éremfése még további évelt-' feladati».

Anyagi ösztönzés és politikai meggyőzés

A Központi Bizottság 1972/ 'novemberében ' migdannyiurik 6zámára világosan •• megjelölte a politikai', gazdasági, kulturális fejlődés1 ' további ‘ teímivalór it, rámutatva azokra a -he!yen- < ■ ként jelentkező,, az egészséges fejlődést 'akadályozó í-fészjj1'*. ségekre, amelyek m ívszünteíé-. " sén, munkálkodnűnk" kell. Jóllehet a köizréádbtf áíiás-fóglaiás szárnótt^vő iés?.e ■ a .iejUWPSst akadályozó/. néh'e'áiő', tényezőkkel tógl#ifo'z!is _ 'egészében és alapvető /tagíalmábán optimista, jobb és színvonalasabb munkára féfhfvö és ösztönző dokumentum; Olyan, amely a fejlődést gátló" tényezők 'őszinte feltárásával is a jövő felé mutat. •" / . ■

A mjJIt .t-v-decemberében a Minisztertahács • intézkedési tervet hagyott jóvá p Központi Bizottság- határozatával kapcsolatos állami feladatokról.

A korínány november óta igen s,Gk- intézkedést tett.1 a párt határozatában •- megjelölt feladatok mégvalósításóra. Erre -azért1 volt' mód, .mert a Minisztertanács---l a ■'határozatot megelőző hónapok során nem a hiányosságok puszta összegyűjtésével készült az állami irányításban a Köznonti Bizottság novemberi ülésére; hanem, .pktíy, és fplypmatos. cselekvéssel. A, viták saráig.■ elpjjtészüle- teket . tettünk. Változatokat

./3<^gö7it|ink ki-a. vár ható fair ‘

adatok végrehajtására.

Az , egyensúlyi helyzet áttekintése után a gazdaságos tér-; ifielés fejlesztésének néha,öv .időszerű kérdéséről .szeretnék szólni. Noha valamelyest sike- '. rült visszaszorítani a gazdaság-1 jtalan termelést, még korántsem értünk el kielégítő eredményeket. Gazdasági ösztönzőkkel, szükség esetén a központi beavatkozás eszközeivel is gyorsítani'kell ezt a folyamatot. Az anyagi ösztönzés elvének következetés érvényesítése mellett ne veszítsük szem ' elől iä politikai meggyőzés, az „ erkölcsi ösztönzés nélkülözhetetlen fontosságát.

Az embereknek a szocializ- ' másért, hazájukért, üzemükért, szövetkezetükért érzett fele- ' iősségére "az eddiginél is sok- ' kalta bátrabban építsünk. Nem/1 lehet feledni, hogy az ideológiái munka is termelési kér- - dés és az embereknek mondott' okos, „közvetlen szó nélkül a nyereségrészesedés vagy egyéb ösztönzés sem igazi érték.

A hatékonyság növelésének kulcskérdése, hogy a termelés szerkezetét mind az iparban/ mind a mezőgazdaságban fokozatosan oly módon alakítsuk át, hogy a hatékonyabb termelőágazatok gyorsabban fejlődjenek, a gazdaságtalan termelés pedig visszaszoruljon.

Az ipar kedvező irányú szerkezeti átalakítását jelzi egyes ágazatoknak az átlagos növekedési ütemet lényegesen meghaladó fejlesztése. így például az 197Í-es és 1972-es tényszárnók, valamint az 1973- as terv alapján, e három év

alatt az ipari termelés mintegy" 13- százalékos 'növekedésén belül a kőolaj-feldolgozás 27 . százalékkal,: a földgáztermelés

29 százalékkal, a timföldgyártás 59 százalékkal, a műtrágyatermelés 29 százalékkal, a cement termelés 23 százalékkal emelkedik. /

A vállalatok munkájának célszerű fejlődését a kormány egyebek között «azzal is' segíti, hogy a Központi Bizottság állásfoglalása alapján a közel- — múltban, határozatot hoztunk 50 gazdálkodó egység — 180 .vállalat- — tevékenységének iné-különböztetett figyelemmel kiséréséről. Ezek a vállalatok állítják elő egész ipari termelésünk “mintegy 55 százalékát, s azápsri export kétharmadát.

. Az- általánostól eltérő módszereket fogunk alkalmazni az "egyenként több ezer dolgozót foglalkoztatói- jelenleg hat. a későbbiek során valószínűleg ' nyolc-tízre, szaporodó vállalat átszervezésére, korszerűsítéséig; amelyeknél a termelési struktúra átalakításához szükséges anyagi eszközök kizáró- . lag. saját erőből nem biztosíthatók.

A változás végrehajtása nem ■ könnyű és nem gyorsan megoldható feladat.

A továbbiakban az energiagazdálkodás időszerű kérdéseiről, s' az áfömíniümprogram végrehajtásáról szólt a kor- máriy-elnöke.

Energiaiielyzetünk nem köny- nyű, még a tervezett atomerőmű megépítése után is nagyon megfontolt, takarékos gazdálkodást- követel.Á mezőgazdaság fejlődése

• ■ v.M.- :■ /

Á termelés hatékonysága

: Tisztelt Országgyűlés!

Gazdaságpolitikánk- fő irányvonala a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes nö- .velőse és ennek révén olyan ütemű fejlődés biztosítása, amely lehetővé teszi a lakos-, ság életszínvonalának* rendszeres növelését, életkörülményeinek és-kulturális ellátottságáriak -további javítását, a termelésnek-a korszerűség követelményeivel összhangban álló fejlesztését,- a nemzeti vagyon, jelentős gyarapítását/

. Ebhez nem elegendő a termelés mennyiségi, növelése, a;

. minőség is fontos, ez .együtt fejeződik ki a hatékonyságban.

• Társadalmi termelésünk hatékonysága az elmúlt két évben tovább nőtt, dé ütemével nem lehetünk elégedettek".- Figyelembe vévé a munkaerőhelyzetünket, örvendetes jelenség, hogv az.ipari és mezőgazdasági élő munka termelékenysége a megelőző időszaknál gyorsabb ütemben és a tervezettnél is nagyobb, mértékben emelkedett. De még sok a tennivaló, különösen a beruházott vagyonnal, az álló- és- forgóeszközökkel való jobb gazdálkodásban: Ezzel növelhetjük . tartósan a munka társadalmi termelékenységét.

A korábbi évek elmaradását még korántsem sikerült behozni, a munka termelékenységét ' tekintve,

a szocialista országok sorában középen foglalunk helyet. A legfejlettebb ka-' pitalista országokhoz ké-„’ " pest pedig 10—15 éves elmaradásunk van. A termelékenység további nőve-- lésére nagy szükség, de le- , hetőség is van,

amelyet komplex módon,' ' a technika megélj ításával, .a

munka- és üzemszervezés javításával, a jVezétés színvonalának emelésével és jobb. munkafegyelemmel: kell elérnünk.

A kormány egyik legfonto- ' sattb ' feladatának," a 'beruházási munka, megjavítását. tekintette, és intézkedéseink hatására javulás következett be. A be- ruházásefli egészségtelenül gyors ütemé mérsékfődött, az .1972., évi beruházások -az előző évihez képest összehasqn- '” lítható .áTpn .gzámítva 2 százalékkal csökkentek.. Továbbra sem megnyugtató a, befejezetlen beruházások, .'aránya. Szamuk . ugyan ’ valamelyest csök- ' ként. de a beruházások kivité- leziése-nem. elégge javült, na- . gvok,-a; többletköltségek, a befejezési határidőknél .-késések mutatkoznak’, '.els'ősŐrban ezen okok következtében • á befe je- zetlen beruházások száma,

aránya -még1 mjndig igen ma- gas. /. "' ' ' , "

• 1971-ben a tervezettnél job- , ' bán nőtt' az - állami-s költségvetés1 hiánya,,, amely részben a tőkés világpiaci inflációból, eredő-áremelkedésekből, rész-', . ben a r beruházási többletköltségekből: és., a bem kielégítő gazdaságossággal működő vál- . ■ lalatok teryezettttélalacsonyabb befizéiéséloöl, vagy ' támogatásának növekedéséből adódott/ Ezen -változtatnunk kellett és változtattunk is, s az- elmúlt :jévek;&.;«tervezett 3,2 ■milliárddál' szemben ' 2,6—2',7 milliárd fopintos - költségvetési- hiánnyal'Zártuk,.- . - ;• <

Az orszlggvűíés'. áltál jóváhagyott . 1973-as _ költségvetési törvénybeli* ugyanennyi 'hiányt irányoztunk e’.ó, •- figyelembe kell venni azoriban, ?hógy mind-1 á bevételek; m|ád a ."kiadások mintegy 20. ,'miliiárd "■ forinttal magasabbak, g UvaiyináL A

• Ä következő években-, tovább-« ra is fontos feladatunk a mezőgazdaság intenzív fejlesztése, a; hatékonyság javítása. Eddigi eredményes munkánk bizonyítéka, hogy 197X-ben a mezőgazdasági termelés 9 százalékkal, 1972-ben pedig újabb 5 százalékkal nőtt.

A szántóföldi növények ösz- szes termelése — különösen gabonafélékből — jelentősen magasabb a .tervezettnél, míg a kertészeti ágak, a szőlő- és gyümölcstermelés elmarad a számítottól. A gabonaprobléma után. megoldottuk a korszerű kukoricatermélés egyáltalán nem könnyű gondjait is.

A ‘ tervezettnél valamelyest gyorsább' ütemű az állat- tenyésztés növekedése. A túlteljesítést elsősorban a sertés- és a'.baromfitartás örvendetes fejlődése teszi lehetővé. A számítottnál kedvezőbb sertésr helyzet a lakosság, húsfogyasztásának az előirányzottnál gyorsabb növelését biztosítja. Nagyon fontos feladatunk az élért színvonal tartása, az állatállományban elterjedt száj-- és körömfájás okozta károk és gondok felszámolása. A kormány biztosította annak feltételeit, hogy a termelés minél ‘ hamarabb újra elérje a tervezett szintet. Az . élelmiszeripar egyik fontos feladata

•»* vágó- , és fel-iol gozóka paci' tásnak a sertéstenyésztéssel összehangolt bővítése. ■

A szarvasmarha-tenyésztés , általános fellendítését szolgáló^ .intézkedések hatására — ' ámélyék együtt'járnak a jövedelmezőség igen jelentős já- . válásával is — arra számíthatunk. högy- növekedni fog a szapvasmarha-állomány, számottevőén javulnak a hozamok és a belső ellátás javítása mellett az export növelésének feltételei is kedvezőbbé válnak.

A; következő években megoldandó feladatok sem kisebbek azoknál, arnéiyeket a mezőgazdaságban .már eddig vég- ' rehajtottunk. A korszerű szocialista nagyüzemi termelés kialakításában és az egyre fej- ' lettebb ■ módszerek alkalmazásában- szerzett termelési tapasztalatok bizonyossá teszik, hogy a növénytermesztésben ' megoldjuk a cukorrépa-, a dohány-, a zöldségtermelés problémáit, . ..továbbá a modern nagyüzemi szarvasmarha- " tenyésztés, a hús- és tejterme- •lés hosszabb időszakot igénybe vevő feladatait.

A kormány minderre kidolgozta munkaprogramját.

Ezután a tudományos alkotómunkával foglalkozott Fock Jenő, majd rátért a szocialista országok -együttműködésére.

Együttműködés a KGST-országokkal

A szocialista-, országokkal va„ ló kapcsolataink továbbfejlesztésének céljait a KGST-tagor- szágok integrációs programjának soron következő feladatai határozzák meg. Különösen fontosnak tartjuk a KGST- tagállamok ötéves népgazdaságfejlesztési terveinek egyeztetését és a fejlesztés fő területeinek mind jobb összehangolását.

. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk a szakosítás, a kooperáció fejlesztésére, a lehetőségek jobb kihasználására.

Rövidesen sor kerül Prágában a KGST soron következő 27. ülésszakára. A magyar küldöttség azzal a szándékkal utazik majd e tanácskozásra, hogy mind tevékenyebben hozzájáruljon az integrációs program további végrehajtásához.

Kuba belépése a KGST-be, a Finnországgal megkezdett tárgyalások, valamint más országok érdeklődése, bizonyítja, hogy növekszik á KGST-nek, mint szervezetnek- súlya, sze«

repe és jelentősége a nemze

közi gazdasági életben.

Az elmúlt években ; a ne: szocialista országokkal folyt; tott külkereskedelemben jelentős eredményeket értün el.

A negyedik ötéves terv elől tünk álló időszakában a nem zetközi gazdasági kapcsolata további nagyarányú bővülésé vei számolunk. ,

Az életszínvonal alakulása

Tisztelt képviselő elvtársak1 Politikánk, gazdaságpolitikánk alaptétele, hogy gazdálkodásunk eredményességével egyidejűleg emelkedjék népünk életszínvonala. Gazdasági építőmunkánk célja és értelme, hogy a lakosság szükségleteit egyre jobban elégítsük ki, szabad, boldog életet, jó munka- és életkörülményeket biztosítsunk ■ a szocializmust építő ember számára.

Az ötéves terv első két évében az átlagkeresetek 9,4 százalékkal nőttek. A lakosság egy főre jutó reálbére 4,3 százalékkal, reáljövedelme pedig 8 százalékkal nőtt. A fogyasztói árszínvonal tervezett 3,6 százalékos növekedése ellenére

1973-ban a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 4,5—5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér pedig 2—2,5 százalékkal növekszik 1972-höz viszonyítva.

Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került ágazatok és vállalatok bérfeszültségeinek feloldására kormányunk intézkedéseket tett. Két esztendő alatt több mint egy- mllliárd forintot fordítottunk e célra. Ez jelentősen enyhítette azt az eltérést, amely elsősorban az ipari nagyvállalatok: hátrányára volt tapasztalható. A költségvetési szervek dolgozói közül emeltük az egészségügyi, oktatási, igazságügyi dolgozók, egyes kulturális intézmények alkalmazottainak fizetését.

A negyedik ötéves tervben számításba vett szociálpolitikai intézkedések közül sor került a három- és többgyermekes családok családi pótlékának emelésére. Ebben az évben az állami költségvetésből gondoskodtunk a kórházak, a szociális otthonok, az oktatási és gyermekintézmények étkezési normáinak felemeléséről.

Részben a reálbérek növe^ kedésének meggyorsítására, részben a bérarányok indokolt változtatása céljából határozta el a párt és a kormány az ipari és építőipari munkások március 1-én életbe lépett központi béremelését.

Az intézkedés több mint egymillió 300 ezer dolgozóra terjedt ki, s 1973-ban tíz hónap alatt mintegy 2,3 milliárd forinttal növeli a munkások jövedelemét,

A rendelkezésre álló pénzügyi keretek elosztásánál előnyben részesültek a nőket nagyobb arányban foglalkoztató iparágak és vállalatok, a nehéz és kedvezőtlen körülmények között dolgozók, valamint azok a területek, amelyeken nagyobb arányban dolgoznak több műszakos, vagy folytonos munkarendben.

A bérezési rendszer rugalmasabbá tétele érdekében az idén is több intézkedést léptettünk életbe.

A negyedik ötéves terv időszakában folytatjuk a munkaidő általános csökkentését.

A nyugdíjasok helyzetét javította és egyben munkaerőgondjaink enyhítését szolgálta a munkában maradásra ösztönző nyugdíjrendszer 1972. januárjától történt bevezetése, valamint a nyugdíj melletti munkavállalás időtartamának bővítése. A korábbi nyugdíj(Folytatás a 3. oldalon)