Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-22 / 68. szám
(Folytatás a 2. oldalról) törvény alapján megállapított nyugdíjak színvonala jelentősen elmarad a jelenleg megállapított nyugdíjak összegétől. Arra törekszünk, hogy a különböző időpontban nyugalomba vonultak nyugdíja közötti különbség mérséklődjék. Az elmúlt két évben emelkedett a pénzbeli és a természetbeni társadalmi juttatások összege is. E juttatások a dolgozók évi jövedelmének mintegy 24 százalékát jelentik. Költségvetésünk jelentős hányadát fordítjuk évente az egészségügyi, oktatási, kulturális szolgáltatások biztosítására, az üdültetésre. Népgazdasági tervünk fontos célkitűzése a lakosság áruellátásának biztosítása. A negyedik ötéves tervidőszakot megelőzően a fogyasztási cikkek viszonylag széles körében voltak ellátási hiányosságok. Az elmúlt két évben nagymértékben javult a helyzet. A belkereskedelem a lakosság és a közületek keresletét nagyobb ellátási zavarok nélkül kielégítette. A fogyasztási cikkekből bőséges választék áll a vásárlók rendelkezésére. Az árrendszer szerepe Gazdasági életünk fejlesztésében különleges szerepet tölt be az árrendszer. Fontos szabályozója mind a termelésnek, mind a fogyasztás alakításának. Ez a kérdés a közvélemény érdeklődésének homlokterében áll, ezért politikai hatása is jelentős. Az árpolitika megmagyarázása, árrendsze. rünk széles körű megértése folyamatos feladat. „ A termelői árrendszerünk je. lenlegi fogyatékossága főképpen az, hogy az elvonások és támogatások révén elfedi a ' termelés gazdaságosságában lévő különbségeket. A hatékonyabban dolgozó vállalatok emiatt nem jutnak munkájuk minőségével arányos jövedelemtöbblethez. Ugyanakkor a kevésbé gazdaságosan dolgozó üzemekben is lehet látszólag nyereséggel gazdálkodni. Ezért termelői árrendszerünket to- .vább kell fejleszteni. Az utóbbi időben a kelleténél kevesebb szó esik az önköltség csökkentéséről, pedig a jövedelmező, a gazdaságos termelésnek, az árak csökkent, hetőségének ez változatlanul egyik fontos eleme. A gazdasági vezetőknek sokkal nagyobb figyelmet kell fordíta- .niok erre. Az árstabilitás biztosítására és a szigorúbb árellenőrzésre a kormány széles ■körű intézkedési tervet dolgozott ki. Ennek egy része az indokolatlan áremelések megelőzését hivatott biztosítani. így például bevezettük a megrendelőket és a szállítókat egyaránt kötelező szerződéses termelői árak alkalmazását, kiterjesztettük az árváltozások bejelentési kötelezettségét. Az árellenőrzés szélesítése és szigorítása minden gazdálkodó szerv feladata. A kormányzat, az Országos Anyag, és Árhivatal köteles a minisztériumi és tanácsi árhatóságok munkáját jobban összehangolni, a visszaélések, az indokolatlan áremelések megakadályozására tett intézkedéseket ellenőrizni. Szükséges azokban az üzemekben is korszerű kalkulációs módszereket kialakítani, ahol ezt eddig elhanyagolták, vagy nem követelték meg. A termelői árak ellenőrzése, az indokolatlan áremelés elhárítása és meggátlása enélkül lehetetlen. A termelői árakkal kapcsolatban igen fontos feladat, melyet rövid időn belül ei kell végezni, hogy a tisztességtelen haszon lényegét pontosan meghatározva, értelmezését egyértelművé tegyük. A fogyasztói árszínvonal 1968—72 között, négy év alatt 7.6 százalékkal nőtt, a múlt évben 3 százalékkal, ez évben 3.6 százalékkal, tehát nagyobb mértékben, mint az előző négy évben. Az árak egyébként — saját munkánk hiányosságai mellett — alapvetően a világpiaci árak közismerten gyors emelkedése következtében növekszenek gyorsabban, mint az előző években. Áraink a külső piacok áremelkedését az import révén — központi intézkedések hatására csak késleltetetten és erősen korlátozottan — de bizonyos mértékig követték. Ez a következőkben sem lehet másképp. Számolni kell azzal, hogy a tőkés importból származó, nem alapvető fogyasztási cikkek áremelkedése a belföldi fogyasztói árakban is kifejezésre juthat és ez a szocialista külkereskedelmi árak esetenkénti emelkedésénél néha szintén elkerülhetetlen. Arra kell törekednünk, hogy a tervezett fogyasztói árszínvonalat mindenképpen megtartsuk, az emelkedés azt semmiképpen ne haladja meg. Az ehhez szükséges ártámogatás céljára a költségvetésben tartalékot képeztünk. A tartalékot csak rendkívüli gondossággal és körültekintéssel lehet felhasználni. 1967 óta sokszor elmondottuk, de újra megismétlem: véső soron a2 a célunk, hogy értékarányos fogyasztói árrendszert alakítsunk ki. A továbbiakban a lakosság életkörülményeit befolyásoló tényezők közül az egyik legfontosabbal, a lakáshelyzet alakulásával kívánok foglalkozni. Ismeretes, hogy a párt és a kormány 1960-ban 15 éves lakásfejlesztési tervet dolgozott ki, amely 1975-ig egymillió lakás felépítését tűzte ki célul. Lakásépítési terveinket teljesítettük. A családi házak építése gyorsabban növekszik, mint eredetileg számítottuk, viszont az állami telepszerű lakások építése némi késéssel fut fel a tervezett színvonalra. Az eddig eltelt 12 év alatt 774 000 lakást építettünk, ebből az utóbbi két évben mintegy 165 000-et. A még hiányzó 226 000 lakás feléoítése a hátralévő három év alatt megvalósítható. Ezután foglalkozott Fock Jenő a közegészségügyi helyzettel, népesedésünk időszerű kérdéseivel, majd így folytatta beszédét: Tisztelt Országgyűlés! Az államélet fejlesztését szolgálja a két éve hatályba lépett tanácstörvény. A törvény végrehajtásának tapasztalatait a Minisztertanács nemrégiben megtárgyalva megállapította, hogy a törvény bevált. Erősödött a tanácsok népképviseleti jellege, tevékenységük aktívabb lett. Nőtt a tanácstestületek elhatározó és ellenőrző szerepe. Jól képviselik a lakosság érdekeit, hatékonyabbá vált együttműködésük a nem tanácsi szervekkel. Ez különösen a lakás és a gyermekintézmények, a kommunális létesítmények fejlesztésénél volt eredményes. Növekedett a tanácstagok felelősségérzete is. A törvény egyik célkitűzése az államigazgatás tökéletesítése és a szocialista jellegének erősítése. Ezt fejezte ki a munkamegosztás átalakítása az államigazgatási szervezeten belül. Lényegében befejeződött a tanácsi feladat- és hatáskörök felülvizsgálata. Eddigi tapasztalataink kedvezőek. A most működő, 1971 tavaszán megválasztott tanácsok megbízatása néhány hét múlva leiár. A Nér>köztársaság Elnöki Tanácsa április 15-re tűzte ki a tanácstagok általános választását. A választás mindig jelentős belpolitikai esemény, amely valójában orT szágos méretekben folytatott beszélgetés a lakossággal. Jó alkalom ez politikánk, a közvetlen és a távolabbi célkitűzéseink, lehetőségeink ismertetésére, ugyanakkor az ország népe véleményének, javaslatainak megismerésére is. A választást előkészítő politikai munkában van miről beszélnünk. Ismertessük magabiztosan az elmúlt két év során elért eredményeinket, amelyekre valamennyien büszkék lehetünk. Közeledik a nagyüzemek államosításának negyedszázados évfordulója, amely jó alkalom arra, hogy végiggondoljuk a munkásosztály vezetésével elért gazdasági társadalmi eredményeinket. Méltassuk a párt X. kongresszusának határozatai, a Közoonti Bizottság novemberi állásfoglalása, a negyedik ötéves terv, az 1973-as évre szóló népgazdasági és tanácsi tervek végrehajtását, továbbá a tanácstörvény megvalósítását. Ezek mellett a figyelmet elsősorban a helyi tennivalóikra célszerű irányítani. Hosszú idő után első ízben válik el az országgyűlési kén- viselők és a tanácstagok választása. A választások időbeni elkülönítésétől — többek között — azt várjuk, hogy növeli a helyi tanácsválasztások jelentőségét, a képviselőválasztások során pedig fokozottabb hangsúlyt kapnak majd az országos kérdések. A nemzetközi életben az elmúlt hónapokban tovább erősödtek az enyhülés irányába mutató tendenciák. Sokasoknak a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok szálai a szocialista és a kapitalista országok között tovább szélesedett kétoldalú együttműködésük. A kedvező nemzetközi fejlődésben alapvető szerepük van a szocialista országoknak. A fél évszázaddal ezelőtt megalakult Szovjetunió eredményesen valósítja meg azt a békeprogramot, amelyet kommunista. nártia hirdetett meg XXIV. kongresszusán. A Szovjetunió és a többi szocialista ország erőteljes fellépése, nagy aktivitása a nemzetközi küzdőtéren egyre inkább érezteti hatását Európában és földünk más térségeiben. A kapitalista világ befolyásos hatalmainak vezetői egyre inkább kénytelenek felismerni, hogy a régi módszerekkel, hidegháborúval, erőpolitikával semmire sem mehetnek. El kell ismerniük, hogy a szocialista országokkal csak az egyenjogúság alapján tárgyalhatnak, s le kell tenni- ök arról, hogy fenyegetéssel vagy erőszakkal kísérletezzenek. A szocialista világ, a haladó emberiség sikerei még nagyobbak lehetnének, ha a szocialista országok egységesen lépnének fel, ha minden szocialista ország vezetői azt keresnék, ami összeköt bennünket az imperializmus elleni harcban. Sajnáljuk, hogy a kínai vezetők mindmáig nem szívlelték meg az utóbbi évtized e nagyon fontos tanulságát. A Magyar Népköztársaság kormánya lehetőségeihez képest továbbra is tevékenyen részt vesz a nemzetközi problémák megoldásáért. a termonukleáris világháború elhárításáért folyó harcban. A Tanárahostársaaág hihiáttáaánák évfordulóján Ifjúsági vezetőket, pedagógusokat tüntettek ki Tegnap délelőtt bensőséges ünnepségre került sor a megyei pártbizottságon. A KISZ KB és a művelődésügyi miniszter kitüntetéseit adták át azoknak, akik különösen jó munkát végeztek az ifjúsági mozgalomban, illetve az oktatásügy, az ismeretterjesztés területén. Az ünnepségen — melyen jelen volt Szűcs György, a megyei pártbizottság osztály- vezetője — Kaczián János, a KISZ MB titkára köszöntötte a megjelenteket. A KISZ KB intéző bizottsága kitüntetéseit Varjas János. a megyei KISZ-bizottság első titkára adta át. Ifjúságért Érdemérem kitüntetésben részesült László Péter, a bonyhádi járási pártbizottság csoportvezetője é* Simon Károly, az MSZMP Dombóvár városi Bizottságánák csoportvezetője. KISZ Érdemérmet Bordás István, a paksi járási hivatal elnöke kaoott. Aranykoszorús KISZ-jel vényt nyújtottak át Vida Erzsébetnek, Huszár Lászlónénak Péter Józsefnek, Schulteisz Margitnak, Savanya Istvánnak, Jendrolovics Pálnak, Nagy Krisztinának. SoAz országgyűlés decemberi ülésszaka óta a legjelentősebb nemzetközi esemény a vietnami fegyverszüneti megállapodás aláírása volt. A magyar néo kezdettől fogva testvéri szolidaritást vállalt a vietnami néo önfeláldozó harcával. Odaadóan támogatta ezt a küzdelmet, mert abból indult ki. hogy Vietnam földjén az egyetemes emberi haladás ügyéért, így a magyar nép ügyéért is folyt a küzdelem. Ezt tesszük a jövőben is. A Magyar Népköztársaság eleget téve a felkérésnek, tagságot vállalt a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottságban: mély meggyőződése, hogy ezzel a vietnami népnek, a békének tesz szolgálatot. A vietnami fegyverszünet létrejöttével napirendre került a másik két indokínai ország, Laosz és Kambodzsa helyzetének rendezése. Megnyugvással vettük tudomásul, hogy létrejött a fegv- verszünet Laoszban. Reméljük, hogy hamarosan sor kerül a kambodzsai probléma megoldására is. Az enyhülés folyamata Európában tovább folytatódik. Az európai biztonsági értekezlet 1972. november 22-én megkezdődött előkészítő tanácskozásának munkájában a Magyar Népköztársaság kormányának képviselői aktívan közreműködnek. Sajnos nem számolhatunk be előrehaladásról a közel-ke- letj feszültséget illetően. Az erőfeszítések ellenére sem sikerült még kiküszöbölni az izraeli agresszió következményeit, sőt az izraeli szoldateszka újabb és újabb agresszív tettekkel hívja fel magára a figyelmet. Az agresszió tűzfészkét már régen ki lehetett volna oltani, ha az Egyesült Államok megvonta volna támo> gátasát Izraeltől. A Magyar Népköztársaság népének rokonszenve mindig is a megtámadott arab népek oldalán állt. Kormányunk, a X. kongresz- szus határozatainak megfelelően folytatja erőfeszítéseit hazánk és más országok kétoldalú kapcsolatainak fejlesztésére. Külpolitikai tevékenységünkben a legnagyobb figyelmet hazánk és a szocialista országok közötti sokrétű kapcsolatok bővítésére fordítottuk. Különösen drága nekünk a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság viszonya, s mindent megteszünk annak mogyvári Máriának, Keller Antalnak, Klinglhéber Valériának, Bérdi Ágnesnek és Mező Erzsébetnek. A Kiváló Ifjúsági Vezető kitüntetést Horváth Tibor, Va- szari István, Horváth Mária, Kiss Józsefné, Fátrai László és Péti Imre kapta meg. Az Uttörővezető Érdemérmet Jáhn Elemérnek és Bajári Miklósnénak adták át. Kiváló Uttörővezető kitüntetésben Szabó Vilmosné, Nemes Lászlóné, Gyurcsák Istvánné, Béres Sándorné, Kovács Józsefné, Máthé Aladárné és Scherer Sándor részesült. Lovas Henrik, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője Az oktatásügy kiváló dolgozója kitüntetést Jurisits József bonyhádi szak- felügyelőnek és Németh Teréz paksi óvónőnek adta át. Miniszteri dicséretben részesült Dékány Istvánné tanár, dr. Endrédi Lajosné tanár, Koplik Antalné könyvtáros, Oláh Annamária tanár, és Vámosi Mária tanár. Haraszti Mihály, a megj-ei művelődési központ gépkocsivezetője kiváló dolgozó lett. még bensőségesebbé tételére. Kormányunk továbbra is nagy figyelmet fordít hazánk és a fejlődő országok együttműködésére, különösen országunk és a haladás útján járó fejlődő országok kapcsolataira. A Magyar Népköztársaság a békés egymás mellett élés lenini elve alapján változatlanul törekszik viszonyának fejlesztésére a tőkés országokkal. Az utóbbi időben tett erőfeszítéseink közül megemlítem Vályi Péter miniszterelnök-helyettesnek az Egyesült Államokban és Kanadában tett látogatását — mondotta a többi közt a miniszterelnök a nemzetközi helyzetről és a külföldi kapcsolatainkról szólva. Fock Jenő beszéde után vita következett. Felszólalt többek között Bíró József külkereskedelmi miniszter is. A miniszter a többi közt rámutatott: Áruforgalmunk kétharmadát a szocialista országokkal bonyolítjuk le, a többi országra pedig forgalmunk egvharma- da jut. Az utóbbin belül, a fejlődő országokkal forgalmunk 18 százalékot képvisel. Nemzetközi kapcsolatainkra jellemző, hogy államközi szerződéseink 89 országra terjednek ki, 30 országgal van hosz- szúlejáratú megállapodásunk. A magyar vállalatok 142 ország váííalataival tartanak fenn export-import kapcsolatokat. Külkereskedelmi forgalmunk dinamikusan fejlődik, és az export aránya a nemzeti jövedelemben megközelíti a 40 százalékot. A külkereskedelmi forgalom gyors növekedését bizonyítja, hogy 1961—1970 között átlagban az I százalékos nemzeti jövedelem emelkedésére csaknem 2 százalékos külkereskedelmi forgalom-növekedés jutott. Bíró József ezután így folytatta: A Központi Bizottság 1972. novemberi határozatának szellemében a külkereskedelmi mérleg egyensúlyának biztosításán kívül szem előtt kell tartanunk a belföldi piac egyensúlyát, valamint a lakosság életszínvonal-növekedésének követelményét. Termékeink műszaki színvonalának emelésével kell növelnünk exportunkat, hogy megteremtsük az importbővítés alapját. Az országgyűlés tavaszi ülés-; szaka ma folytatja munkáját
