Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-21 / 67. szám
Jelölő gyűlés Őcsény-Szőlőltegyeit Tizenöten-húszan ácsorognak a párthelyiség előtt, amikor — a program szerint — meg kellene kezdeni a jelölő gyűlést. És a jelenlévők egy része sem idevalósi. A városi tanács, a népfront emberei, a TOTÉV agitátorai. Ez a két körzet itt a szőlőhegyen ugyanis az övék. Várjunk egy kicsit, majd összejön itt a nép — szólal meg Aranyos István párttitkár. — Délután kisütött a nap, az emberek kimentek a határba. Mindenkit érdékel az, amiről itt ma este szó lesz. Stier Fereuc Jó félóra múlva — amikor megkezdődik a gyűlés — már csaknem tele a terem, egy óra múltán pedig, amikor a vita „tetőzik”, érvek, ellenérvek csapnak össze, már állóhely is alig akad. Igén, vitatkoznak a szőlőhegyi választópolgárok. Miután végighallgatták Kaposi István beszámolóját ä városi tanács munkájáról, a‘ város fejlődéséről, terveiről. Nem azon, hogy ki legyen a jelölt — ebben a gyűlés végén egyhangú a döntés —, hanem hogyan lehetne ezt, a városon bizony jól kí- vüleső települést egy kicsit közelebb hozni a városhoz. Gondokról, megoldásokról, fontossági sorrendről esik szó és persze arról is, hogy a helybeliek milyen társadalmi munkával segíthetnének. Az első felszólaló, Juhász György a vízzel kezdi. Rosz- szak az itteni kutak, egészségtelen a víz. Mikor lesz jó ivóvíz Szőlőhegyen? — Aztán többen is beszélnek a rossz vízről, mígnem a választ is az egyik helybeli lakos adja meg és a végén csak meg kell erősítenie az előadónak. — Kérem, nekem is van egy kutam. Abból húzom a permetezéshez a vizet. Ha kihúzok húsz-huszonöt hektót, a víz jobb ízű, mint a rossz paraszt bora. A kutat rendszeresen húzni, időnként tisztítani kell, akkor jobb lesz benne a víz... Persze, nem ez a végleges fpO.rT''1 -1 ' - o’’” - ’ ide is a városi víz, de most fontosabb dolgok jönnek előbbre. Járda... buszjárat meghosszabbítása, forduló építése .;. villanyhálózat-bővítés. Mert szétszórt település ez és ma még nem jut el mindenhova a villany. A választ is mindenki megkapja. Sokat fejlődött ez a település eddig is, nehéz lenne felsorolni, mi mindent kapott, és szépen, sorjában majd megoldanak minden gondot., Csak az ittenié!; is segítsenek. — Amikor szó volt a járdáról, úgy megmozdult ez a nép, hogy amit reggel kihoztak járdalapot, délre elfogyott, mehetett mindenki haza. Másnap újra hoztak,, de azt is órák alatt ..megettük”. Nem elég társadalmi munkát szervezni, legyen elég anyag is hozzá... — Sok az eltűnt járdalap. Jó néhányan bevitték az udvarukba, hogy megmaradjon, ne tűnjön el, de lehetne szép számmal találni a disznóólakban is, ha jól körülnéznénk... Vitatkoznak az óvodabővíté- en is. Hogy nvlyen jó lesz, ha nem kell a városba vinni a gyerekeket óvodába, hanem itt kapnak helyet. De erről már kevesebb a vita, hiszen ez rövidesen megoldódik. A jelenlegit átalakítják, bővítik, korszerűsítik. . Éhhez a TOTÉV ad segítséget, elkészítik a költség- vetés műszaki dokumentációját, biztosítják a kivitelezéshez a szerszámot, a műszaki vezetést, az itt lakó szocialista brigádtagok pedig a . szakmunkát végzik el. Mindent társadalmi munkában. A szőlőhegyiek is — a jelenlévők is — dolgoznak majd, csak az a kérésük, hogy Zádori Istvánné ésszerűen szervezzék a társadalmi munkát, nehogy összejöjjön húsz-huszonöt ember, aztán csak háromnak legyen munkája. Másfél-kétórás vita után már csak pár perc a hivatalos aktus : Egyhangúan választják meg a két tsz-tagot, Stier Ferencet a 64-es és Zádori Istvánnét a 65-ös körzet tanácstagj elöltj évé. Ugyancsak megszokott „zárszó”: Mindketten megköszönik a bizalmat. Zádoriné pedig felszólítja a jelenlévőket: Holnap négy-öt ember kellene az óvodaépítéshez. Kérek jelentkezőket. Egy, kettő... négy ... öt. Jó, köszönöm, holnap reggel nyolckor találkozunk. (J) Tolna megye papságának tájékoztató értekezlete Tegnap délelőtt a Hazafias Népfront megyei székházában gyülekeztek megyénk katolikus, református, evangélikus lelkészei, valamint a szabad- egyházak prédikátorai és körzeti lelkészei, hogy meghallgassák dr. Polgár Ferencnek, a Hazafias Népfront alelnöké- nek. a megyei tanács vb-titká- rának a tanácsválasztásokról szóló előadását. A nagy tetszést kiváltó előadás utáni vitába számosán bekapcsolódtak, a felszólaló lelkészek elmondták helyi tapasztalataikat, többen kihangsúlyozták a választás komolyságát, amikor a nép dönthet a saját sorsáról, ismeri a feladatokat, tudja mit akar választani és felelőssége tudatában mondhat igent. A közvetlen és kötetlen hangú beszélgetés során egyes lelkészek érintették a saját községük tanácsával kialakított jó viszony hasznosságát, továbbfejlesztésének szükségességét. A felszólalások után dr. Polgár Ferenc válaszolt a kérdésekre, felvetésekre, a megjelentekkel együtt megállapította, hogy a találkozó értékes volt, nagyon sok közérdekű, építő jellegű javaslat hang-' zott el, melyet a további munkában hasznosítani lehet. Az értekezlet végén Dömyei István szekszárdi apát-plébános rövid zárszóban köszönte meg a részletes tájékoztat ist, kiemelve a lakosság jólétét célzó közös összefogás szükségességét és e munkát segítő kölcsönös bizalorti fontosságát. Közéletünk Tegnap délelőtt megtartott ülésén a dombóvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a lakosság ipari, szövetkezeti és magánipari ellátottságának helyzetét tárgyalta meg Kovács István termelés-ellátás- felügyeleti csoportvezető előterjesztése alapján és azt állapította meg, hogy az elmúlt években jelentős mértékben javult a lakossági szolgáltatás, de figyelemmel a kisipari szolgáltató tevékenység eddig tapasztalt csökkenő tendenciájára, továbbra is fontos feladat a szolgáltatás fejlesztése. Ezt xnegelőzen 1972. október 6-án megtartott ülésén foglalkozott a városi tanács vb. az 1973. évi dombóvári napok előkészítésével. A tegnapi ülésen a testület elfogadta a május 12-től 20-ig tartó dombóvári napok programját. Bejelentések címszó alatt hagyta jóvá a városi tanács a költségvetési előirányzat módosítását, továbbá a még beépítetlen lakótelkek értékesítésének elrendelését. I dicsőséges Tanácsköztársaság Társadalmi ellentmondásoktól volt feszült Magyarországon a politikai légkör 1919 első hónapjaiban. A társadalom nagy többsége elégedetlen volt: a polgári demokratikus forradalom megrekedt, az igényelt — és részben ígért — változások nem következtek be. A polgári kormány nem tudott munkát adni az itthoniaknak sem, s a munkanélküliek számát csak növelték a hadifogságból vissza.érkezők. A hazaiaknak is kevés volt a szűkösen adagolt élelmiszer, a leszerelőknek pedig a minimális fejadagot sem biztosították. Törvényt fogadtak el a földreformról, de annak végrehajtása jószerével még meg sem kezdődött. Ugyanis akiknek végré kellett volna hajtaniuk a törvényt, abban voltak érdekeltek, hogy a fennálló viszonyokat konzerválják, megőrizzék a nagybirtokot, s vele együtt a nagybirtokosok gazdasági és politikai hatalmát. A reakció fellépett minden haladó mozgalommal szemben. A Kommunisták Magyarországi Pártja Központi Bizottságát februárban letartóztatták és börtönbe vetették. Feldúlták a Vörös Újság szerkesztőségét, kiadóhivatalát A forradalmi folyamatot azonban nem lehetett terrorral sem megállítani, a szocialista forradalom feltételei gyorsan érlelődtek. A lakosság politikailag aktív rétegének egyre nagyobb hányada a kommunisták álláspontját vallotta magáénak. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagjai is — bár többségük megmaradt pártjának szervezeti keretei között — a kommunistákat követték. A négyesztendős háború okozta nyomor a lakosság politikai aktivitását gyorsan növelte. Napirenden voltak a sztrájkok, tüntetések, a falvak lakói elűzték a főjegyzőket, jegyzőket, a földes- urak dugig rdkott magtárait és üzleteit kifosztották. Megkezdődött a kisajátítók kisajátítása. A belső feszültséget növelte, hogy a háború eredményét az antant kihasználva imperialista követelésekkel léptek fel. Ezzel már nem tudott megbirkózni a polgári rendszer. S mint egykor Oroszországban, Magyarországon is a kibontakozásnak csak egyetlen útja volt: a proletárhatalom, a szocializmus. A burzsoázia úgyszólván minden ellenállás nélkül adta át az ország kormányrúdját a proletariátusnak; mint azt Lenin fogalmazta: a burzsoá kormány önként mondott le a hatalomról. A program adott volt, kereteit megadták a kommunisták. Kun Béla Bogár Istvánnal közölte azokat a feltételeket, amelyeknek megléte esetén lehetséges a munkásmozgalom egységének megteremtése. * A program rögzítette, hogy Tanácsköztársaság kell, amely a munkások és a dolgozó parasztok hatalmát jelenti; a legfontosabb termelőeszközöket társadalmi tulajdonba kell venni; államosítani kell a kereskedelmet, a bankokat és a közlekedést; le kell foglalni a bankbetéteket; a munkásosztályt fel kell fegyverezni, ugyanakkor el kélf ypngi a fegyveredet a , burzsoáziától; haladéktalanul még kell valósítani a párt munkásköveteléseit; végre kell hajtani az állam és az egyház szétválasztását, az iskolákat állami kézbe kert venni.' 1 \ A kiragadott tételek felsorolása is mutatja: a párt készült a forradalomra, kész volt arra, hogy a magyar proletariátust elvezesse a hatalomhoz, s megfogalmazta, mit kell tenni a hatalom megragadása után. 1919. március 21*én bekövetkezett a nagy történelmi fordulat: a proletariátus kézbe vette a hatalmat. Magyarországon ekkor a munkásosztály volt az egyetlen olyan politikai tényező, amely vállalni tudta és vállalni merte a hatalmas feladatok megoldását. A magyar proletariátus megkezdte a Kommunista Párt Kiáltványában rögzített történelmi feladatának teljesítését: hozzákezdett a szocialista társadalmi rendszer felépítéséhez. A hírközlő szervek ezen a napon az esti órákban világgá röpítették a hírt: Magyarországon tanácsrendszert kiáltottak ki. A hírek a Magyarországi Szocialista Párt és a Forradalmi Kormányzó Tanács „Mindenkihez!" című közleményén alapultak. E közlemény tudatta a világgal: „Magyarország proletársága a mai nappal kezébe vesz minden hatalmat." Az út, amelyre a proletariátus lépett, nehéz. Ezt az első perctől kezdve tudták mindazok, akik ismerték a magyarországi gazdasági, politikai viszonyokat, ismerték a nemzetközi helyzetet, s akik némi tapasztalatot szereztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban. Tudták: a belső gazdasági nehézségeken nagyon határozott, tudatos tevékenységgel lehet úrrá lenni, segítségre számítani nem lehet. Azzal is számoltak, hogy a belső reakció mindent megtesz, hogy a nehézségeket növelje, szabotálja az új rend megteremtését. Nyilvánvaló volt az is, hogy fegyveres ellenforradalmi lázadásokra is sor kerül. Az sem volt vitás egyetlen percig sem, hogy a háborúban győztes antant nem mondott le imperialista céljairól, tehát fel kell készülni a honvédő háborúra is. Mit kell tenni? — ez többé-kevésbé tudott volt. De amit tenni kellett, azt hogyan kell végrehajtani? — erre nem volt magyar tapasztalat, s a nemzetközi munkásmozgalom sem tudott ekkor még sokat segíteni. Szovjet-Oroszországjennállásának 16 hónapja adott cselekvési elveket, de a tapasztalatoknak nemzetközi ájtalánosítósa még nem következett be. Szovjet-Oroszországnak fő feladata ekkor a kivívott hatalom megvédése volt, valamint a hadikommunizmus révén biztosítani az ország ellátását, a hadsereg élelmezését. Ekkor még nem volt egységes rendszerbe foglalva a szocializmus építésének lenini eszméje sem. A magyar proletariátus mégis vállalkozott a nagy történelmi feladat megoldására. Bízott saját erejében, bízott a társadalmi haladásban, bízott a fellendülő szakaszában lévő nemzetközi munkásmozgalomban, a világíörradalomban. 1919 tavasza tehát új Magyarországot, a Magyar Tanácsköztársaságot köszöntötte. Köszöntötte, hogy az elnyomottak láncaiktól megszabadulva, emberhez méltó életet kívántak megteremteni. Gyorsan követték egymást az intézkedések, amelyek ezt a célt szolgálták. A rossz gazdasági viszonyok ellenére is egyik napról a másikra változtak az életkörülmények, bizonyítva: a szocializmus az emberért van. Alig három héttel a hatalom kivívása után a lakosság az urnák elé járult, hogy véleményt mondjon az új hatalomról, az általa hozott intézkedésekről. Soha azt megelőzően annyian nem voltak szavazni, mint 1919 április elején. S a lakosság szavazatával is megerősítette az adott helyzetből a szocialista kibontakozás szocialista útját K. BALOG JÁNOS Egyhangú a szavazás mindkét jelöltnél.
