Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-21 / 67. szám

leiailanik nyilvántartása egységes ingatlan-nyilvántartás kialakítása Kedvezményes üdülés az idén 80000 fiatalnak r. Az ingatlanok nyilvántartá­sára jelenleg két különböző nyilvántartási rendszer szolgál: a) állami földnyilvántartás, b) telekkönyv. Mindkét intézmény a múlt század közepén jött létre, az akkori igények kielégítésére. Azóta gyökeresen megváltoz­tak azok a társadalmi és gaz­dasági viszonyok, amelyek ki­alakulásukat annak idején szükségessé tették. Éppen ezért mindkét nyilvántartás jellege és tartalma .is megváltozott. A földek (külterület) túlnyo­mó többsége — mint egyik legfontosabb termelőeszköz — a szocialista mezőgazdasági termelés alapja, kisebb része (belterület, zártkert) pedig az állampolgárok lakás-, üdülő-, telekigényének kielégítésére, illetve az ipari és kommunális intézmények elhelyezésére szolgál. A nagy változások az ingat­lanok nyilvántartásával szem­beni követelményeket is 'énye- gesen megváltoztatták. A me­zőgazdaság szocialista átszer­vezésével összhangban az álla­mi földnyilvántartásnál előtér­be lépett a tervezési, a terme­lési és jövedelemszabályozási célokat szolgáló adatok nyil­vántartása, a telekkönyvben pedig a szocialista tulajdon- és használati viszonyok védelme kapott nagyobb jelentőséget. A szocialista fejlődés jelen­legi szakaszában már egyik nyilvántartás sem tudja mara­déktalanul kielégíteni a nép­gazdaság, a lakosság igényeit. Ezért a külön-külön vezetett állami földnyilvántartás és a telekkönyv helyett egy új, kor­szerű, egységes ingatlan-nyil­vántartást kell kialakítani, lét­rehozni. Egy ilyen nyilvántar­tási rend folyamatos kialakí­tását és annak továbbvezetését szabály ózza a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1972. évi 31. számú törvényerejű rendelete, valamint a végrehajtásáról in­tézkedő 27/1972. (XII. 31.) MÉM. számú rendelet. Lehetőleg 1980-ig minden községben végre kell hajtani az egységes nyilvántartás szer­kesztését. Megyénkben is az év II. felében megkezdjük e szerkesztési munkákat az MT. VB. idevonatkozó határozata alapján. Az ingatlannyilvántartás cél­ja kettős: a) a szocialista társadalmi és személyi tulajdon védelme éraekében az ingatlanok és hozzájuk fűződő jogok (pl. tu­lajdonjog, haszonélvezeti jog stb.) valamint jogilag jelentős tények nyilvántartása (jo- gi cél); b) a népgazdasági tervezés­hez és a termeléshez, a mező- gazdasági jövedelemszabályo­záshoz szükséges adatok szol­gáltatása (gazdasági cél). A jogi és gazdasági cél meg­valósulása érdekében az ingat­lannyilvántartásnál, annak ve­zetésénél a következő alapel­veket kell érvényesíteni: 1. Az ingatlannyilvántartás teljes, vagyis kiterjed az egész ország földterületére, épüle­tekre, sőt tartalmaz olyan in­gatlant is, amelyre önáilóa" — földtulajdon jogától függet­lenül is lehet tulajdonjogot szerezni (Pl. öröklakás, szövet­kezeti lakás stb.) 2. Az ingatlannyilvántartas a valóságos állapotnak meg­felelően tartalmazza az ingat­lanok adatait, valamint a jo­gokat, tényeket. Ennek biztosí­tására az állampolgárok rend­szeresen kötelesek bejelenteni a különböző változásokat. Ha a jogok szerződésen alapulnak, kötelesek kérni az átvezetést. 3. Az ingatlannyilvántartás hitelesen tanúsítja az ingatla­nok adatait, tulajdonjog, egyéb jogokat és tényeket. A hiteles­ség egyben azt is jelenti, hogy az ellenkező bizonyításig ér vény esnek kell tekinteni és azokat a hatóságok eljárásuk során kötelesek elfogadni. 4. Az ingatlannyilvántartás nemcsak feltünteti az egyes jogokat, hanem a szerződésen alapuló jogok csak bejegyzés­sel jöhetnek létre. 5. Az ingatlannyilvántartás általában nyilvános, kivétel néhány adat, ahol a nyilvános­ság csak korlátozottan érvé­nyesül. A változásokat az ingatla­nokról be kell jelenteni az il­letékes földhivatalhoz. Ezek a következők: a) ha a tulajdonos, kezelő, használója változott, b) a földrészlet határvonalá­ban, területében, művelési ágában történt változás, t) a földrészleten építés tör­téi t, vagy a meglévő épületet lebontották. Ha elmarad a bejelentés, ak­kor hivatalból is észlelhető, de ez esetben pénzbeni szankció érvényesül. A hatóságnak, amelynek határozata alapján az ingatlanok adataiban, jo­gokban változás történik, a ha­tározat egy példányát meg kel] küldeni a földhivatalnak is. Az ingatlannyilvántartás naprakész állapotban való ve­zetése allamigazgatási feladat E munka első fokon annak a járási, — járási és városi föld­hivatalnak feladata, amely az ingatlan fekvése szerint ille­tékes. Másodfokon a megyei földhivatal hatáskörébe tarto­zik. A járási földhivatal ingatlan­nyilvántartás ügyében határo­zattal -dönt. Az ingatlan ada­tainak változása esetében a megyei földhivatalhoz fellebbe­zéssel, a jogok, tények válto­zása esetében a járásbíróság­hoz jogorvoslati kérelemmel lehet fordulni. A bíróságok igénybevétele biztosíték arra, hogy a jogváltozások bejegy­zése során joghátrány senkit se érjen. Az ingatlannyilván­tartási eljárások illetékkötele­sek. kivéve a hatósági meg­keresések, illetve részükre ki­adott hiteles másolatok. (Folytatjuk) SZŰCS LAJOS, a megyei földhivatal vezetője Nyolcvanezer fiatal üdülésé­hez — a tavalyinál 30 000-rel többnek — nyújt különféle kedvezményeket idén az Or­szágos Ifjúságpolitikai és Ok­tatási Tanács. A mezőgazda­ságban dolgozó ifjak és lá­nyok első csoportjai már ki­használták az egyhetes ked­vezményes pihenést, amely a budapesti Hotel Ifjúságban személyenként mindössze 150 forintba kerül. Az idén három­ezer mezőgazdasági fiatal üdül­het kedvezményesen. Az ifjúsági turizmus fellen­dítését szorgalmazó és a kor­mány által is támogatott prog­ram szerint az OIOT az idén jelentősen bővíti a fiataloknak nyújtott kedvezményeket. A tavaly már megkedvelt ifjúsá­gi kempingakciót az idén tovább fejlesztik. 25 000 csekk­füzetet osztanak szét hamaro­san. főként az ifjúsági klubok segítségével. A füzet az 50 százalékos utazási kedvezmé­nyen kívül arra jogosít, hogy tulajdonosa hat éjszakára kap­jon szállást az ország bárme­lyik kemoiogtáborában. vagy Express üdülőjében. A füzet tartozéka hat ebédjegy is, da­rabonként 7,50 forintos érték­ben, amelyet az önkiszolgáló éttermek vagy a vendéglők beszámítanak az árba. A füzei célja: az országjáró, hazánk tájait megismerni akaró fiata­lok „vándorolhassanak”. A ta­valy kiosztott hasonló füzetek ugyanis csak egy meghatáro­zott helyre voltak érvényesek. Az állami támogatással 2100 ifjúmunkás töltheti szabadsá­gát a SZOT üdülőiben, s idén első alkalommal nyá;i egyete­mi táborokat nyitnak az Exp­ress már meglévő táboraiban Verőcén, Balatonföldváron vagy Kiliántelepen. Olcsón tá­borozhatnak a középiskolások is. A Velencei tónál üdülő- központ épül, 16 hektárnyi te­rületen. A két év múlva bir­tokba vehető . táborban egy­szerre ötezer fiatal táborozhat majd, illetve lakhat faházíkók- ban. Az OIOT anyagilag járuí hozzá ahhoz, hogy minél több fiatal jusson el a baráti szo­cialista országokba. A megyei tanácsok és a KlSZ-szerveze- tek közvetítésével az idén az ifjúsági klubok 3100 tagjának jiütatnak 300, 500 vagy 600 fo­rintos utalványt. Többek kö­zött a bulgáriai Kamcsia sá­tortáborban 1400 magyar diák költségeihez járulnák hozzá 500—500 forinttal. (MTI) KEREKES IMRE: 29. Mert csak hiszik, hogy az éjjeliőr éjszaka egyedül ma­rad. Aki nem próbálta, az úgy­sem érti, hogy hiába van a csend, és hiába vannak az éj­szakák, amiket nem lehet le­írni. Mert igaz, hogy semmi se moccan a sötét kerítésolda­lon, még a száraz füvek se mocorognak, nem dörzsölik egymáshoz sovány oldalukat és hiába van az a csend, mert mennél nagyobb, annál jobban árad az éjszakán át az üzem egész napos kattogása, zör­gése, az emberek káromkodá­sa, a haverok csapkodása, a mucusok sírása, a sok beszéd. És mennél csendesebb az éj­szaka, mindez annál jobban átvonul az emberen és mind­ezt meg kell szenvedni. És az ember hiába tudja ezt, mert másnap újra nekiin­dul az éjszakának, mert sze­retné tudni, hogy miben kü­lönbözik egyik éjszaka a má­siktól. És újra nekiindul, bár­mennyire is tudja, hogy a kö­vetkező éjszaka se árul el ma­gáról többet, mint az előző és tele van olyasmivel, amiről még csak nem is álmodunk. A nappalok egyformák. Há­ton fekve el lehet itt gondol­kozni, hogy miért kék az ég. Többre nem érdemes gondol­ni. A nappal nem mutat ma­gáról többet, mint ami. Aztán így, a kiserdő lomb­jai közt az eget nézve és a gyárkerítésre gondolva, a sze­mem sarkából észrevettem, hogy abból az irányból, amer- ről én jöttem, egy másik em­ber közeleg. Hogy milyen, azt már nem tudnám megmonda­ni. Az emberről, magáról sem­mit nem tudnék mondani. Csak annyit láttam, hogy a kezét hátra vetette és nagyon elgon­dolkozva jár. Mint aki valami nagyon fontos dolog előtt, vagy után elhatározza, hogy jár egyet. így járt a réten, de nem jött a kiserdőig, csak ad­dig, hogy jól lássam. Amikor ebben már biztos volt, éles szögben hirtelen megfordult, egy ideig így lépett, aztán új­ra éles szöget viptt és ezt tette még kétszer, tehát összesen négyszer, minthogy így szabá­lyos téglalap alakban járt kö­rül egy síkot, ahol nem volt más, csak rét, száraz fű és még fák se voltak, még bokrok se. És így járt, anélkül, hogy csa­pás vezette volna, de mégis pontosan azon az úton, ahogy először meglépte a négyszöget. Pedig nem vezette semmi, se iránytű, se égő csipkebokor, se rövidhullámú adó-vevő, amely1 mutatta vagy mondta volna neki, hogy hol forduljon szög­be és hol menjen tovább egye­nesen. Senki sem zavarta így az útján, talán észre sem vették, vagy nem is akarták észre­venni, bár ott a négyszögön túl, egy bizonyos távolságban világosan látszott, hogy a ha­verok ügetnek a mucusok után, a mucusok meghúzzák a lépést, hogy jobban mutas­son a lábuk, a Richter úr pe­dig befordul az utcába, de nem jön, hanem egy óriás halom sörösüvegen lovagolva tart hazafelé. Vajda úr, a Kö- ZÉRT-es kiszáll egy taxiból, és anélkül, hogy fizetne, lep­kehálót vesz elő, és a leve­gőben röpködő konzervdobo­zokat, sajtokat és szalámida­rabokat akarja elfogni. Erdé­lyi úr, a festő, modell nélkül érkezik, ám ecset van a ke­zében, és vászon helyett a le­vegőbe festi figuráit, amelyek megmaradnak ugyan, és szí­neiket is megőrzik, de olyan bizonytalanul tartják magu­kat, mintha leitatták volna őket. Csupán Slezákné visel­kedik úgy, mintha őt meg le­hetne érteni. Egy sámlin ül a ház előtt, ahol lakik, fejéi a tenyerébe hajtja, mintha aludni készülne, és mivel szá­mára már lement a nap, azon gondolkozik, hogy miben kü­lönbözik ez az éj, a többi éj­jelektől. (Vége) HOLNAPI SZAMUNKBAN ŰJ, FOLYTATÁSOS RE­GÉNY KÖZLÉSÉT KEZDJÜK MEG. Imre László: Két év nyolc hónap című kisregénye egy fiatalkorú garázda társaságról szól, sok­oldalúan mutatva be nemcsak a bűnözővé válás okait, ha­nem a becsületes élethez vezető utat is.

Next

/
Thumbnails
Contents