Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-16 / 63. szám
\ Döntsenek a választék lelölő gyűlés a kertvárosban — A kertvárosban a legnagyobb gond a jelölő gyűlés összehívása — mondja Bérdi József, a dombóvári városi tanács vb-titkára. — Nem azért, mintha az ottlakókat kevésbé érdekelnék a közügyek, sőt. A városnak ezen a részén nincs olyan középület, amelyben húsz-harminc embernél többet össze lehetne hívni. így marad az egyetlen lehetséges hely, a Pátria nyomda irodahelyisége. Este ott tartják a 20. választókerület jelölő gyűlését, amelyet azért is előz meg nagy várakozás, mert a népfront ott két jelöltet indít, két fiatal munkást. Eddigi közéleti szereplése mindkettőt alkalmassá teszi arra, hogy tanácstaggá válasszák, hogy végül melyik kerül a város hevértesi János lyi államhatalmi testületébe, azt végső fokon a kerület választói döntsék el. Egyelőre tehát annyi az előzmény, hogy a dombóvári 20-as tanácstagi választókerületben — de néhány másikban is — a népfront állított két jelöltet. • Elsőnek a jelölő bizottság elnöke, Reseterits István érkezik, nem sokkal utána a bizottság másik tagja, a körzetben lakó Kovacsik Kálmán, az ÁFÉSZ főkönyvelője. Aztán jönnek egymásután a körzet lakói is. A néhány négyzet- méteres irodahelyiségben harmincnál többen — szóval, elférnek. A jelölő gyűlést megnyitó Reseterits István nem sokat beszél, nem sorol fel oldalakra terjedő adatokat a város fejlődéséről, hiszen az előkészítésben közreműködő aktívák minden családhoz eljuttattak egy képekkel illusztrált kiadványt, amelynek címe: Tovább a megkezdett úton. Ebben minden benne van, képben és szövegben, amivel a város az utóbbi néhány évben gyarapodott. — Majd Kovacsik Kálmán mutatja be a jelölteket: Vértesi Jánost, a MÁV pályafenntartás 26 éves kőművesét, Illés Szilárdot, a Láng-gyár 30 éves TMK-művezetőjét. Mindketten a körzetben laknak, mindketten a Szekfű utcában. A javaslatra a jelenlévők reagálása gyors és egyértelmű: elfogadják mindkettejük jelölését. Aztán megnyílnak a véleménycsatornák, asszonyok, férfiak mondják el legégetőbb gondjaikat. Nem személyes ügyekkel hozakodnak elő, hanem azokat, amelyek a csupa virágnevű utcákban — Tulipán utca, Szekfű utca, Kék- nefelejts utca, Ibolya utca — lakót, vagy éppen az egész várost érintenek. Kovács Józsefné, a Gyöngyvirág utcában lakó óvónő azzal kezdi, miért fogadja el Vértesi János jelölését. O szervezte az óvoda bővítéséhez a társadalmi munkát, abból fizikailag is sok részt vállalt, és aki éhnyit tett a közösség érdekében, az nyilván, tanácstagként fém marad tétlen. De bármelyik jelölt lesz is majd végül tanácstag, az álljon ki amellett, hogy óvodát kapjon a kertvárosomért anélkül nem lehet sokéig a nagyobb község lakosságát kitevő városrész. A Tulipán utcai Kővé” Lászlóné hozzáteszi: bár cs ládját nem érinti az óvoda, <" is hozzájárul, közreműködik, hogy legyen. Figyelemre méltó a Kékne- felejes utcai Ács József felszólalása az állattartásról. Mivel a körzet lakói kertes házakban laknák, a tanács adjon lehetőséget, és türelmi időt nz állattartáshoz. Viszont a KÖJÁL rendszeresen és hatásosan ellenőrizze, hogyan tartják be az állattartáshoz kapcsolódó egészségügyi szabályokat. Többen Is foglalkoztak a városrészt is érintő, vagy inkább sújtó áldatlan városi közlekedési helyzettel. — Kilencvenöt utas szállt le valamelyik réggel a fél nyolcas buszról. Iskolás gyerekek, kórházba igyekvő betegek, munkába tartó felnőttek — mondja Kovacsik Kálmán. — Ugyanakkor a buszmegállónál órák hosszat állnak üres járművek. Szóba került az is, hogy a nyomda átköltözése után mi legyen az üzemépület sorsa. Egyelőre olyan elképzelés van, hogy ABC-áruházzá alakítják át. esetleg fodrászat is helyet kapna benne. Illés Szilárd is előáll — mint mondja, jelöltként és választóként is —■ néhány javaslattal. Az egyik 1 a többek által bírált közlekedési helyzethez kapcsolódik: a városi autóbusz-közlekedést szervezzék meg körforgalmi rendszerben, hogy lehetőleg átszállás nélkül juthassanak el a kertváros — de a többi városrészek lakói is — a vasúthoz, a munkahelyre, a kórházhoz. A másik tán még jobban az elevenbe vág: vizsgáltassa meg a tanács megfelelő építész szakemberrel, hogy a jelenlegi nyomdaépület minek lenne alkalmasabb: boltnak, vagy óvodának, és e vélemény Fiataljaink népünk haladó és lorraéalii hagyományéinak folytaiéi ILLÉS SZILÁRD után döntsön a lakosság megkérdezésével, melyik lenne a legfontosabb, a közérdeket legjobban szolgáló. Elmúlik fél kilenc, amikor a jelölő gyűlés véget ér. Hosszú lenne sorolni, mi minden szóba került ezen az estén a har- mincegynéhány ember között. Nem panaszözön volt, rém kö- vetelődzések benyújtására alkalmat adó fórum; a megfontolt, józan közvélemény hállatta szavát. A két jelöltet sem úgy bocsátották útra, hogy majd arra szavaznak, amelyik többet tud kiharcolni. Akár egyiket, akár a másikat juttatja majd a tanácsba a választók bizalma, ott lesznek mögötte, hogy közösen oldják meg gondjaikat. B. I. — K. Z. (Folytatás az I. oldalról) tel: 1848 halhatatlan ifjalnak, 1919 vörös csillagos harcosainak, 1945 szabadító szovjet seregeinek és magyar hazafiainak, akik. vállukra vették a korszakváltás terhét, küzdelmét és örömét. — Belső, lényegi kapcsolat van a három ünnep között: mindegyik a magyar nemzeti és társadalmi megújulás forradalmas nagy kezdéseit jelöli. Nem véletlenül vált tehát ma már hagyománnyá, hogy e három nagy történelmi évforduló előtt tiszteleg évről évre a magyar ifjúság, és a forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozata az évszázados messzeségből is fényesen ragyogó nagy nap, március 15-e méltó megünneplésével kezdődik. Emlékezzünk tisztelettel arra az első forradalomra, amellyel népünk kivívta a világ szabadságszerető embereinek csodálatát! Varjas János beszélt 1848 dicsőséges napjairól, az események történelmi háttéréről, majd így folytatta: — Ebben az esztendőben nemcsak nemzeti történelmünk egyik dicső eseményének 125. évfordulójára emlékezünk, hanem e csodálatos nap vezérlő csillagára, a százötven éve született Petőfi Sándorra is. Petőfi neve, egyénisége szétvá- laszthatatlanul összeforrott az 1848—49-es forradalommal és szabadságharccal-. A mi célunk az, hogy ez aJ név minden magvar ember számára egyet jelentsen a hazáért és a -világ so"s3Á”t é-’ett fe’eP'n^rfoei. Varjas János méltatta történelmünk nagyjainak érdemeit, majd a következőkkel folytatta beszédét: — Történelmünk során sokan mondták magukról, hogy ők a nagy rhártius méltó örökösei, és joggal helyezik el Március 15-e Sárszentlorincen Kétnapos ünnepségsorozat — Elkészült a Petőfi-ház Március 15-e alkalmából kétnapos ünnepségsorozatot rendeztek Sárszentlőrincen, ahol az évfordulóra elkészült az úgynevezett Hittig-ház restaurálása, a diák Petőfi lakóhelye, amelyen új emléktáblát helyeztek el. Az ünnepségek március 14-én kezdődtek, amikor a község vendége volt Pákolitz István, József Attila-díjas költő, aki Petőfi családi verseiről tartott előadást a művelődési otthont zsúfolásig megtöltő közönség előtt. Kiss Klára, MüUer Erzsébet, Horváth Éva, Rlmay József és Horányi György, a paksi járási művelődési ház Pécsi Sándor irodalmi színpadának tagjai illusztrálták az előadást, majd népművészeti műsor következett, amelyben kétyi és íelsőnánai népi énekesek léptek fel. Bogár István megyei néprajz-szakfelügyelő a sárközi népdalkincsről beszélt, s nemcsak bemutatta a népdalokat, hanem meg is tanította az ünnepi est résztvevőit * Zöld erdőben, zöld mezőben kezdétű népdalra, amit végül a több száz résztvevő együtt énekelt. Ezután a KISZ-fíatalok fáklyás felvonulása következett, amit a Hittlg-háznál és a hajdani gimnázium épületénél Varga János, illetve Gergely István szavalata állított meg. Az ünnepi műsor csütörtökön délelőtt folytatódott. A megye Petőfiről elnevezett úttörőcsapatai rendeztek vetélkedőt a művelődési házban, majd délután ünnepélyesen leleplezték az új Petófi-emlék- táblát, amelyen immár a helyes szöveg olvasható: „1831—32-ben tanuló korában itt lakott Petőji.” Dr. Kiss Frigyes, a paksi járási hivatal elnöke mondott ünnepi beszédet, este a Nagy- dorog és Vidéke ÁFÉSZ sár- szentlőrinci férfikórusa szerepelt Blazsek Károly karnagy vezetésével. Az évfordulóra befejezték a Hittig-ház, a leendő múzeum újjáépítését, amelyet a napokban megtekintett a Petőfi Irodalmi Múzeum több munkatársa is. Az épület, melynek restaurálását az Országos Műemléki Felügyelőség is segítette, visszakapta hajdani formáját, udvarán az úttörők fákat ültettek, s már ott van egy hatalmas malomkő is, arra várva, hogy asztal váljék belőle. A Petőfi Múzeum a továbbiakban részt vesz a ház berendezésében, s előbb átmeneti, majd állandó kiállítás mutatja be a diák Petőfi sárszent- lőrinci életét, a korabeli viszonyokat. Ugyanakkor a sár- szentlőrinciek saját gyűjtéséből is jelentős muzeális anyag gyűlt egybe, amit a szaporodó könyvállomány fog kiegészíteni. Ezzel a sárszentlőrin- ciek egy speciális Petőfi- könyvtárat akarnak létrehozni, elsősorban kutatók részéÖtnapos munkahét A bolgár fővárosban közzétették a kormány é® a szak- szervezeti tanács újabb határozatát. amely — a co-gozök mintegy hetven százalékát érintő béremelési döntés és a nők helyzetét javító politikai bizottsági határozat után — az ötnapos munkahétre való áttérés bejelentésével járul hozzá az életszínvonal emelését szolgáló intézkedésekhez. Két bulgáriai megyében már 1968 óta folyik az ötnapos munkahét kikísérletezése, ennek következtében az iparban foglalkoztatottak 17 és a népgazdaságban foglalkoztatottak 10 százaléka már eddig is így dolgozott. Az ötnapos munkahét idő tartama 42,5 óra lesz (az eddigi hatnapos munkahét 46 óra volt.) koszorúikat Petőfi szobrának talapzatára. Az évek során nem kevesekről derült ki, hogy népellenes, nemzetrontó céljaik leplezésére vállaltak han. goskodó szerepet az ünneplésben. De ne felejtsük: mindig voltak olyanok, akik illő tartalmat adtak a márciusi ünnepnek. akik ilyenkor nemcsak Petőfi nevét, de gyújtó, éltető szellemét is idézték. így idézte ezt a napot a fiatal magyar munkásmozgalom és a második március, a Magyar Tanácsköztársaság. Később az illegális Szabad Nép ezt írta a negyvenes évek elején: „Változtassuk ismét nemzeti ünneppé a szabadságharc emléknapját!” ' Számunkra természetesen az 1848-as program már nem lehet mérce. Büszkén elmond, hatjuk, hogy az ekkori követelések jelentős részét — a reakció hosszú uralma után — nekünk kellett megvalósítani, és mi becsülettel törlesztettük is ezt az adósságot. Mi hallottuk meg Kossuth figyelmeztetését, hogy ipar nélkül a nemzet félkarú óriás, má teljesítettük Széchenyi vágyát, hogy kiművelt emberfők sokaságára van szükség. De saját korunk haladó eszméit követve ennél lényegesen többet lettünk, messzebbre jutottunk. A magyar nép megismerte és magáénak vallja a szocializmus eszméit, s az elmúlt negyedszázad alatt nagy eredményeket, .ért él a szocializmus teljes felépítéséért folyó munkában. Varjas János a következőkkel fejezte be beszédét: _— Mi, mai szocialista hazánkban tudjuk és értjük, hogy nem válthatja magát az 1848-as márciusi forradalom méltó örökösének az, aki nem vállalja 1919 és 1945 örökségét. A forradalmi ifjúsági napok rendezvényei is azt mutatják, hogy megyénk mai fiataljai magukénak érzik népünk haladó és forradalmi hagyományait, azok folytatóinak,' s a forradalmi vívmányok védelmezőinek vallják magukat. Építő munkánkban, a hazánk védelmére történő felkészítésben, a szabadságért küzdő népeknek nyújtott segítségünkben Petőfi szelleme vezet ben. nünket. Tetteinket, helytállásunkat beragyogják a márciusi nao fényei. Varjas János beszéde és Csajbók Kálmán záró-zava után a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett művészegyüttesének Petőfi-emlékműsorát, azt követően pedig a tánckar „Népek barátsága” című produkcióját láthatták a gyűlés résztvevői. A forradalmi ifjúsági napok több eseményére került " sor tegnap megyeszerte. Szekszár- don, a városi tanács nagytermében Petőfi-versmondóver- senyt tartottak, a Panoráma filmszínházban megnyitották az ifjúsági filmhetet, a hármas számú általános iskolában pedig megrendezték az ..Irány Berlin!” VIT ajándék- kiállítást, melyen a város üzemeinek tizenkét KISZ- alapszervezete vett részt a fiatalok által a VIT-re készített ajándékokkal, termékekkel. A bonyhádi járási megnyitó ünnepséget Tevelen tartották. Dombóváron, Pakson. Duna- földváron is sor került koszorúzásra, megemlékezésre. A szekszárdi iárás megnyitó ün- nersé'nét Kölesden, a tamási --írásét Cvönkön rendezték meg — eresz nnm- kulturális és sportműsorral egybekötve.
