Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-15 / 62. szám

Vita a klubokról Mégsem „mostohák” a tamási fiatalok ? Milyen változások lesznek az egyetemi, főiskolai felvételi eljárásban ? Iái a szolnak a Művelődésügyi , Miniszteri um illetékesei A Népújság 1973. február 22-1 „Ifjúság” rovatában „Mos­toha fiatalok?” címmel megje­lent írásra — bár több szem­pontból vitatható megállapítá­sokat tesz — most két alap­vető vonatkozásában kívánunk reagálni. Először az ifjúsági klubmozgalomra tett általá­nos észrevételeihez, majd konkrétan a tamási járási mű­velődési központban működő ifjúsági klubbal kapcsolatos megállapításaihoz fűzzük vé­leményünket. A Kiváló ifjúsági klub pályá­zat kiírása minden évben tar­talmazza a részvétel feltételeit, a pályázat célját, az értékelés szempontjait stb. Ezeket on­nan bárki megismerheti, tehát itt és most felesleges volna is­mertetni. A cikkíró ezt két­ségtelenül nem ismeri. Döntő­en bizonyítja e megállapítá­sunkat az, hogy idézett írásá­ban a klubnaplók alapján mi­nősítettnek ítéli a pályázók sikerét. (A megyei klubtanács tanúsíthatja: az 1971-es pá­lyázatra az iregszemcséi Bar­tók Béla klub küldte az érté­keléshez a legkevésbé muta­tós klubnaplót. Tartalmi mun­kája, folyamatos jó működése, aktív közösségi élete alapján azonban a tamási járásban ' az egyetlen kiváló ifjúsági klub címet a Bartók Béla if­júsági klub nyerte el.) A nem folyamatosan műkö­dő klub számára — a cikkíró szerint a tamási művelődési központ ifjúsági klubja is saj­nos ezek közé sorolható — a pályázati kiírás nem teszi le­hetővé az azon való részvételt. Jó lett volna továbbá, ha legalább néhányat felsorol a „számtalan klub” közül, me­lyek megkapták a kiváló cí­met, „de tartalmi munkájuk nem több, jelentőségében nem súlyosabb, mint a tamási ifjú­sági klub.” Ezt az állítását valótlannak kell ítélnünk. Is­merünk azonban a tamási klubnál lényegesen jobban dolgozó — folyamatosan mű­ködő — klubokat, amelyek tá­mogatással, vagy támogatás Bonyhádi IG-hírek Az MHSZ huszonöt éves ju­bileuma tiszteletére lövészver­senyt rendeztek a Bonyhádi járás ifjúgárdistái. Küszter László, a zotnáncgyári Ifjú Gár­da szakasz versenyzője szerezte meg az első helyet. A lányok versenyében Petrás Ibolya, a bonyhádi közgazdasági szak- középiskola tanulója győzött. A helyezettek könyvet kaptak. A lövészet után az IG-szaka- szok politikai ismereteikről ad­tak számot. A feladatlapos vetélkedő legeredményesebb szereplője a zománcgyár csa­pata volt. * Vasárnap két különbusszal Bajára utazik a bonyhádi IG- század. Az egész napos prog­ramban laktanyalátogatás, kul­turális- és sportrendezvények szerepelnek. Népújság J 1973. március 15. nélkül érik el sikereiket, de nem kiváló ifjúsági klubok, esetleg be sem neveztek a pá­lyázatra. (Pl. Diósberény, Szá­razd. Hegöly stb.) A tamási művelődési központ ifjúsági klubjáról: Tudomásunk szerint a művelődési központ költségvetésében semmi sem zárja ki azt, hogy ezen belül az ifjúsági klub részére is ter­vezzenek. A járási KISZ-bi- zottságnak és a megyei klub­tanácsnak nem állt rendelke­zésére e művelődési1 ház ifjú­sági klubjának a munkaterve. Valószínű, hogy a ihunkaterv hiányában nem tervezhetett a művelődési ház gazdasági ve­zetője sem klubköltségvetést. Nincs tudomásunk arról, hogy „minden kulturális ren­dezvényen kedvezménnyel ve­hettek részt” a tamási fiatalok, vagy akár csak a mű­velődési központ ifjúsági klub­jának tagjai. Ha ez így lett volna, akkor nagyon örültünk volna neki. Nem értjük egészen, hogy mi teszi indokolttá, egy nem folyamatosan működő ifjúsági klubban a klubvezető részére rendszeresen, havi 300 forint tiszteletdíj folyósítását. A cikk többi felvetése sem győzött meg bennünket arról, hogy mostohák a tamási, fia­talok. Ezt cáfolandó elég csu­pán két tényre utalnunk. Ta­másiban is három ifjúsági szervezet kapott 1972-ben me­gyei segítséget. A „Zalka Má­té” ifjúsági ház az 1973-as év­re 120 000 forintos költségveté­si támogatásban részesül, amit kizárólag ifjúságpolitikai cé­lokra köteles fordítani. Úgy látjuk tehát, hogy a megalapozatlan siránkozás he­lyett a koordinációra, az át­gondoltabb tervezésre, a folya­matos munka megteremtésére és megvalósítására kellene több energiát fordítani a mű­velődési központ klubvezetői­nek. Segítik ebben még az ifjúsági klubokról kiadott új irányelvek is. BALOGH LÁSZLÖ KISZ JB Tamási, ágit. prop. felelős BALIPAP FERENC községi KISZ VB, Tamási * A fenti írás utolsó bekezdé­sével feltétlenül egyetértünk. Annál is inkább, mivel az eredeti cikk Írója — Mayer Lajos — és az egyik válaszoló — Balivap Ferenc — egyaránt a tamási járási, művelődési központ dolgozója. Bizony • nem ártana, hä megvalósulna <t „koordináció" .~‘'i Az oktatáspolitikai párthatá­rozat alapján döntés született az érettségi és a felvételi vizs­ga közelítésére. Ennek végre­hajtásaként már az idén több új intézkedés lép érvénybe. A fiatalok tízezreit érintő intéz­kedések részleteiről beszélge­tett a Művelődésügyi Miniszté­rium illetékeseivel Szőke Sán­dor, az. MTI munkatársa. Hogyan ilfilt el a „pontsíim” sokat vitatott kérdése? — Átmenetileg 1973-ban a középiskolai eredményeket az összpontszám szempontjából kétféleképpen kell megállapí­tani, és á tanulóra nézve ked­vezőbbet kell figyelembe ven­ni. A felvételi tárgyakból szer­zett középiskolai osztályzatok átlagát a két vágj7 három fel­vételi tantárgy osztályzatából kell kiszámítani. Az eddigi gyakorlattól. eltérően nem há­rom, hanerti csak két tanév vé­gén szerzett osztályzatot kell figyelembe venni. Ez általá­ban a harmadik és a negyedik osztályt, a gimnáziumban a kémia és a földrajz esetében pedig a második, és a harma­dik osztályt jelenti; első osz­tályos eredményt semmikép­pen sem szabad alapul venni. Ha a pálvázó 1972-ben vagy előbb, illetve esti vagy leve­lező tagozaton érettségizett, a számára kedvezőbb pontszámí­tási módszert — vagy a nao- pali, vagy az esti-levelező ta­gozat módszerét----kell alkal­m az"»'., Ez. utóbbi, a ^középisko­lai eredményeket teljesén fi'5'' gyeimen kívül hagyja, és csak a felvételi vizsgák alap ján szerzett — maximálisan 20 — pontot veszi figyelembe. Mit kell tudni a körös matema­tikai írásbeli vizsgáról? — Az idén nappali tagozaton érettségizők számára közös írásbeli felvételi és érettségi vizsgára kerül sor. kísérlet­képpen matematikából. Azok a tanulók tehát, akik olyan felsőoktatási intézménybe Pá­lyáznak, ahol a matematika felvételi tárgy, 1973. május 12-én (szombaton) a számukra megyénként kijelölt közpon­ti helyen írnak matematikai írásbelit. Ez a dolgozat az érettséginek is része, és a fel­vételű vizsgának is. Milyen feladatok várnak a vizs­gázókra? A közös írásbeli vizsga le-' bonyolítása országosan egysé­ges feladatsor alapján történik. Ugyanazokat a feladatokat kell tehát a gimnáziumi és a szak­középiskolai tanulóknak meg- oldaniok, ebben nincs eltérés a továbbtanulás iránya szerint sem. Legalább nyolc feladat szerepel majd, a középiskolai tanulók közül a jobb felké- szültségüek tehát a rendelke­zésükre álló 150 perc alatt ké­pesek azokat megoldani. Szög- filggvény-táblázat, használatá­ra nem lesz szükség. Hogyan javítják, értékelik a dol­gozatokat? Az írásbeli dolgozatokat névtelenül (számozva) kaoják meg a középiskolák matemati­katanáraiból és a felsőoktatá­si intézmények oktatóiból álló javító csoportok. A javítás rész-letes és objektív értékelési útmutató alapján történik, amely tartalmazza a feladatok (részfeladatok) helyes megol­dásáért adható oontszámot. A javítóknak a dolgozatokról há­rom példányban értékelési la­pot kell kiállítaniok. Ez tar­talmazza az egyes feladatokért (részfeladatokért) adott pont- számot. és ezek összegezését. — Ä kijavított, és értékelt dolgozatokat a számozás alap­ján azonosítják, és az egyik értékelési lappal együtt meg­küldik annak a középiskolá­nak, ahol a pályázó érettségi­zik. Az értékelési lap másik példányát az illetékes felsőok­tatási intézmény kapja, a har­madik példány pedig letétben .marad. u„ A dolgozatokat á szóbeli érettségi után a középiskola haladéktalanul megküldi an­nak a felsőoktatási intézmény­nek, ahová a tanuló pályázott A középiskola tehát e dolgo­zatok helyett az értékelési lapot őrzi meg. Van-e változás a „többiek” érett­ségi vizsgáin? — Azok a tanulóit, akik nem pályáztak olyan intézmények­be, amelyekben a matematika felvételi tárgy, az iskolában írják meg a matematika érett­ségi dolgozatot a szokásos mó­don, öt óra alatt. Ezt szintén legalább nyolc, a közös írás­beliéhez hasonló nehézségi fo­kú feladatot tartalmaz. Kelt-e a Jeleseknek dolgozatot fentek? — Ha a továbbtanulás érde­kében ez szükséges, akkor a közös dolgozatot meg kell a pályázónak írnia. Az érettségi szempontjából azonban ezt nem kell értékelni. Akinek a matematika nem felvételi tárgy, változatlanul felmentést kaphat az írásbeli alól a má­sodik, a harmadik, és a negye­dik osztályban elért jelese alapján. Változó szelek Baranyi Ferenc legújabb verseskötete Nemrégiben ismét megyénkben, Faddon járt Baranyi Ferenc, az ismert költő. Látoga­tásáról írt tudósításunk nyomán felmerült az igény, hogy a Magvető Könyvki adónál meg­jelent legújabb kötetével is foglalkozzunk ebben a rovatban. Birtokunkban van a „Vál­tozó szelek” egy példánya, melynek dediká­lásakor a költő — cseppet sem biztos, hogy akaratlan — maga is vallott könyvéről. Neve aló a következő szavakat írta: „aki szintén változatlan a változó szelekben.” Valóban vál­tozatlan a szókimondásban, a társadalmunk melletti kiállásban. Néha szinte a túlzásig az, de alighanem jobb túlozni, mint — idézzük — „a .viták vendéglőiben étlapról rendelni az elvet” (Ki árthat annak?). Szerencsére egyáltalán nem változatlan azonban stílusá­ban, mely az itt-ott fellelhető és az érzelmi túlfűtöttséggel sem menthető pongyolaságok ellenére, korábbi köteteihez mérten sokat fej­lődött. Jó lenne eloszlatni egy tévedést. Baranyi Ferenc nem „fiatal” költő, bár irodalmi éle­tünkben ezt a jelzőt olykor még az ötvene­dik év küszöbén is osztogatják. Jócskán ben­ne jár a negyedik „X”-ben, amit versbéli emlékei sem lepleznek. A kötet címadására inspiráló ciklusból (Kergetőzés a változó sze­lekkel) a felszabadulás utáni évekkel, a költő egyetemista korszakával, az ellenforradalom­mal és az ezt követő magunkra találással fog­lalkozó részek összehasonlíthatatlanul sikerül­tebbek a korábbi évekre vonatkozóknál. A tizennégy rész kezdősoraiból összeállított ti­zenötödiket nem azért idézzük szó- és forma szerint, mintha magát az egész ciklust a kö­tet legkiemelkedőbb darabjának tartanánk, hanem mert ebben véljük megtalálni a költő sommázott politikai hitvallását. „A KRÁTEREKTŐL SEBHELYES MEZŐKÖN AZ ÉLNIVÁGYÁS TÁPÁSZKODNI KEZDETT, . FÉNYES SZELEK FUTOTTAK SZÉT A FÖLDÖN ÉS RIKKANCSMÓDRA KÍNÁLTÁK A KEDVET. MÍG TAPSOLTUNK A SZÓSZÁTYÁR VEZÉRNEK: APÁM A HALLGATÁSBA BELEÁRVULT, HOL HALK A SZÓ, OTT HANGOSABB AZ ÉNEK — KITÁRTUK AJKUNK, S SZÍVÜNK ÖSSZEZÁRULT. S EGY ÖSZÖN FÉNYTELENÜL JÖTT A SZELLŐ, LIBABÖRÖS HITÜNK BELEDIDERGETT DE SUBÁT DOBOTT RÁNK A JOBB JÖVENDŐ S EZ A SUBA SZAKADTÁN IS MELENGET. A HANDABANDÁZÁS LETT CSAK SZEGÉNYEBB. TALÁN BIZALMA GAZDAG MÉG E NÉPNEK* A kötetben még huszonöt költemény olvas­ható. Kiemelkedően szépek (Áldott legyen, Vérzik a ház), gorombán igazmondók (Réz- zenetlen. Metamorfózis, Ha), gúnyosak (Jó­tanácsok) és meglepően gyatrák (Non-sens). Baranyit néhány éve „divat" volt magasz­talni, aztán csepülni, utóbb hallgatni róla. Ez a kötet újabb bizonysága annak, hogy va­lamennyi módszer amellett, hogy még csak nem is kritikai, egyúttal ostoba. Baranyi egye­di jelenség a magyar irodalomban. Jelenté­keny. nagyon széles körökre ható költő és ilyesfajta sorok olvastán: „Vannak, akik ahhoz is gyávák, hogy a kiállást mástól várják” (Rezzenetlen) éppúgy meg lehet érteni az e körökhöz tar­tozó olvasókat, mint az alábbiaknál: „Verset írni csak olyankor szabadna, mikor nem számít lábadnál az akna, mellé vagy rá — olyan mindegy a lépés! Olykor hálái a tisztes célbaérés." (Verset írni) A „Változó szelekében talál kedvére valót az az igényes olvasó is, aki a szerelmes ver­seket kedveli. Ugyanígy, aki hisz a házasság., a válságokon átment házasság nyújtotta bol­dogságban. Egészében pedig mindenki, aki a költészettől ném sznobok álörömeit, vagy még ma is létező áporodott „irodalmi szalonok” fi­nomkodásait várja, hanem az őszinte és szép szavak varázsát. Nem zökkenésmentes a kö­tet. Baranyi fejlődése nem volt, és egyénisége több mint másfél évtizedes ismeretében úgy véljük, hogy á jövőben sem lesz az. De, hogy felfelé ível, arra a „Változó szelek” szép és sokat ígérő bizonyíték. ORDAS IVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents