Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-15 / 62. szám

Hétközi edző mer közének Szekszárdi Dózsa—Máza-Szászvár 3:0 (1:0) Asztalitenisz TSB/II Szombathelyi Dózsa—Szekszárdi KSE 11:5 Szekszárdion, a Dózsa salakos pályáján került sor az edzőmér­kőzésre, ahol a két csapatban a kö­vetkező játékosok léptek pályá­ra : Sz. Dózsa: Lipovszky — Szán­tó, Korner, Pusztai, Simon, Csor­dás. Micskó, Vágó, Freppán, Ko­rom, Török. Csere: Mueska, Hadi, Zielbauer, Kalász, Bús, Kocsis, Lelovics. Máza-Szászvár: Gyorsok — Nádasdi, Németh, Nagy I., Bocz, Széles, Csábrák, Kólya, De­meter, Farkas. Czebei. Csere: Pe­ré nyi és FüLeki. Az első percek­ben a Dózsa gyors támadásokat vezetett és a 2.. majd a 3. perc­ben Micskó lövése szállt mellé. A Dózsa támadott többet és a 23. percben Csordás 20 méterről hir­telen lövésre szánta el magát, a labda a megleoett Gyorsok felett vágódott a hálóba. 1:0. Továbbra i- a Dózsa maradt támadásban. A 32. percben Farkas került jó helyzetbe, de Korner tisztázott előle. A 36. percben Demeter lö­vése ment mellé, majd a másik kapunál, Korom lövése után a kapufáról pattant vissza a labda. A 33. percben előbb Korner fu­tott fel, de oldalra sodródott és beadását a védők tisztázták. Ké­sőbb Szántó lőtt mellé. A hazai kapunál Nádasdi éles lövését ütöt­te ki Lipovszky. A második félidőben is a Dózsa irányította a játékot. A 10. perc­ben Kalász sarokkal tette Vágó elé a labdát, aki mellélőtt. Két perc múlva Csordás átadásából Korom élesen lőtt mellé, majd Hadi hibájából Nádasdi ke­rült gólhelyzetbe, de ő is hibázott. A 20. percben egy szép Dózsa-íámadás uxán Kalász nagy lövését Gyorsok bravúrral védte. Két perc múlva Török beadását Kalász három méterről fölélőtte. Bonyhádon Lugosi játékvezető bíráskodása mellett így állt fed a két csapat: Paks: Dunai — Hor­váth, Bagó, Kővári, Váczi, Kajári, Somodi I., Keresztes, Bese. Kró- di, Koltai. Csere: Somodi II. Bonyhád: Fricsi — Barabás, Ambrus, Fazekas, Heidecker, Khul, Váncsa, Eizenczer, Bau- mann, Szegedi, Bulla. Csere: Pék, Csordás, Ács. Változatos, jó iramú mérkőzésen Bese révén szerezte meg a veze­tést. Paks. 1:0. Nyolc perc múlva Koltai lövését Fricsi lábbal tisz­A 25. percben Füléki közeli lövé­sét védte Mueska, az ellentámadás u'án Kocsis jól eltalált lövése a sarokba vágódott. 2:0. A gól után nagy kedvvel játszott a Dózsa és a 30. percben Kalász és Török összjáték után az utóbbi talált a hálóba. 3:0. A 37. percben Ziel­bauer keresztlabdáját Bús centi­méterekkel lőtte a felső léc fölé. A vendégeknek volt néhány ellen, támadás a, de a Dózsa-véd elem mindig időben avatkozott közbe. tázta, de a labda ismét Koltai elé került, aki 10 méterről a sarokba lőtt. 2:0. A második félidő ötödik percé­ben Koltai beadását Pék Kródi elé ütötte, aki fejjel juttatta a labdát a hálóba: 3 .-O. Bonyhád továbbra is teljesen egyenrangú ellenfél volt mezőnyben, de csatárai ismét tehetetlennek bizonyultak. A két csatársor közötti különb­ség döntötte el az edzőmérkőzés sorsát, Paks javára. Jók: Dunai, Bese, Váczi, illetve Váncsa, Eizenczer és Barabás. — Túrós — A tavafyi NB;/lf. bronzérmeset látta vendégül ezúttal a Szekszárdi KSE újonc női asztalitenisz-csapata. A mér­kőzés előtt a csapat edzője olyan el­igazítást adott a játékosoknak, hogy a nagy múltú és eredményes csapat ellen minden egyes megnyert mér­kőzés már sikernek számít; függetle­nül a találkozó végeredményétől.. A játékosok igyekeztek az edzői utasí­tást betartani, mert minden találko­zón úgy küzdöttek, hogy valóban nem kellett szégyenkezniök. Annak ellené­re, hogy a szombathelyi csapat., győ­zelme a számszerű eredmény alapján biztosnak tűnik, a valóságban mást mutatott a közel háromórás nagy küz­delem. A szekszárdi lányok ezúttal is rá­szolgáltak volna legalább az egyik bajnoki pontra. Már az elmúlt va­sárnap is a rutintalanság miatt vesztet­tek, így volt ez most is. Legalább 3—4 mérkőzést vesztettek biztos hely­zetből, amellett, hogy jól (is játszot­tak. Hahn Margit például vdlarrtenhyi mérkőzésének első játszmáját meg­nyerte, és biztosa rt vezetve vesztett a további játszmákban. Petemének volt olyan játszmája, ahol már 16:6 arányban vezetett, és mégis vesztes­ként hagyta el az asztalt. A csapat legjobbja ezúttal Is Sze- keresné volt. Három mérkőzést nyert, és igazi klasszis játékot nyújtott. Mindössze egy mérkőzést vesztett bal­szerencsés körülmények között a . dön­tő játszmában , 23:21v;re. Amennyiben sikerülne megoldani azt, hogy egy műszakban dolgozzon és így ne le­gyen problémája az edzésekkel, száz­százalékosan biztos pont lenne a csa­patban. Hahn Margit balszerencséje ellenére is ragyogóan játszott. Akarat« ereje, küzdőképessége, és nem utol­só sorban korszerű játéka általános elismerést váltott ki a jelenlévőkből. Péterné jól küzdött, azonban játéka« ra rányomja bélyegét a közel három- hónapos kihagyás, aminek követkéz*» tében . bizonytalankodik, és többször is" nyert helyzetben veszít játszmákat« Bottyán Mária ezúttal jobban ját­szott, mint az elmúlt héten, ez azon­ban csak két játszma megnyerésér® volt elegendő. Győztesek: Szandi 4, Szuhonyi 3« Bánki 2, Kiss 2, Szekeresné 3, Pétes*» né 1, Hahn 1, Bottyán 0 ponttal. Minősítő verseny: A • paksi- járási asztalitenisz-szövettég meghívásos III. osztályú minősítő ver­senyt rendezett Pakson. Várakozáson» felül sok induló nehéz feladat élé állította a versenybíróságot. Ennek el­lenére a verseny jól sikerült, ahol néhány egészen magas színvonalú mén» kőzést is láthattunk. Eredmények; Paks—Bonyhád 3:0 (2:0) Visszapillantás a vasárnapi mérkőzésekre Van még javítanivaló Stepán Tibor, a Máza-Szászvári Bányász NB/III-as csapatának ed­zője a Kaposvár ellen kivívott 3:0-ás győzelem után csak rész­ben volt elégedett. — Az eredménnyel elégedett va­gyok — mondta — de a mutatott játékkal nem. Igaz, hogy jól kez­dett a csapat, hamar megszerez­tük a vezetést, de ezt követően Visszaesett a játék a félidő köze­péig. Ebben közrejátszott az is, hogy Róth a 10. percben megsé­rült, ekkor kapkodóvá vált a já­ték. Horony gólja rendkívül jókor jött, megnyugodtak a játékosok és ettől kezdve már gördülékenyen mentek a támadások. Sajnos még sok javítanivaló van a csapatmun­kán, de örvendetes a töretlen küzdeni akarás. A cserejátékosok is nagy becsvággyal küzdöttek. Mivel az év első bajnoki mérkő­zése volt, így bizonyos mértékig érthető, hogy idény eleji formát mutatott a csapat. Többet vártunk Tolnától Biztató volt a csapatjáték Csík Gyula, a Tamási MEDOSZ edzője a múlt hét közepén Hőgyé- szen, amikor Kisdorog ellen ját­szottak, örömmel újságolta, hogy az idei felkészülése a csapatnak lényegesen jobb volt, mint eddig bármikor. A védelemben az Ireg- szemcséről igazolt Tóthi kap he­lyet, aki az edzéseken kitűnő for­mát mutatott. A kapuvédő Kovács I. is vasárnapig rendbe jön, így jó játékot vár, elsősorban a vé­delemtől. Mint ismeretes, a tamási csapat Mezőfalván 2:1 arányban veresé­get szenvedett. Csík Gyula ennek ellenére elégedetten nyilatkozott: — Jól játszottunk, főleg a vé­delem tett ki magáért, Ami eddig csak ritkán sikerült, ezúttal a já­tékosok a taktikai fegyelmet pon­tosan betartották. Szép góllal sze­reztük meg a vezetést Pencs ré­vén. Az egyenlítő gólt szerencsés körülmények között szerezte meg Mezőfalva. Egy partdobást Tóthi úgy végzett el, hogy a kapuvédő Kovács II-nek akarta juttatni. A dobás rövidre sikerült, illetve Ko­vács II. a kapuban ragadt, és ez az idő elég volt ahhoz, hogy a labdát az egyik csatár elcsípje és kiegyenlítsen. A második félidő­ben a sérülése miatt sok edzést kihagyó Kovács I. védett. Ekkor esett, mintaszerű akcióból — a ha­zaiak győztes gólja. Érdekesség: Sándornak kellett fogni Mezőfalva középcsatárát, a legveszélyesebb emberüket. Ezt a feladatot tökéle­tesen végrehajtotta, néhány má­sodperc kivételével. És ez az idő elég volt ahhoz, hogy a győztes gólt megszerezzék. Bár Tóthi el­hamarkodott partdobásából egyen­lített ki a hazai csapat, mégis elé­gedettek vagyunk játékával, kü­lönösen, ha azt vesszük figyelem­be, hogy először játszott NB/III-as mérkőzésen. Mindent összefoglalva, biztató volt a csapatjáték és a vereség ellenére is elégedettek vagyunk és reménykedünk. Miért a salakos pályán ? Nagy érdeklődés előzte meg Dombóvárott a helyi rangadót. Mi­vel a két sportkör vezetői a mér­kőzés előtt néhány nappal meg­beszélést" tartottak, sokan arra gondoltak, hogy megegyeztek a „bundában”, biztos sima mérkő­zés lesz, döntetlen végeredmény­nyel. Akik erre számítottak, né­hány perc játék után meggyőződ­hettek arról, hogy erről szó sincs. A szurkolók többsége legelőször azon lepődött meg, hogy a Vas­út a mérkőzést a salakpályára vitte, azzal a hátsó gondolattal — leg­alábbis a szövetkezetiek szerint — hogy az ellenfélnek a füves pálya előnyt jelentene. Az igaz, hogy a vasutasok mindvégig a salakpá­lyán alapoztak, de a városra néz­ve nem a legjobb reklám, hogy két helyi csapatnak salakos pá­lyán kell játszani. Igaz, hogy a vasutasok szerint a füves pályá­jukat kímélni kell, de eldől, hogy elgondolásukat mennyire tudják megvalósítani, vajon vasárnap Tengelicet is a salakon fogadják, vagy addigra már jó lesz a füves pálya? A helyi rangadókon mindig ide­gesek a csapatok és sok esetben többet megengednek a játékosok maguknak, mint egyébként. így volt ez vasárnap is, amikor a köz­tudottan technikás és viszonylag puha játékot produkáló szövetke­zetiek ellen a vasutasok elég sok­szor keménykedtek. Igaz, hogy a Vasút játszott fölényben, de mi­vel a góllövés nem sikerült, egy­re szaporodtak a sportszerűtlen jelenetek. A szövetkezet talán az­zal tudta a győzelmet megszerez­ni, hogy játékosai nyugodtabbak voltak, mint a vasutasok. És ez általában eredményre vezet. A szövetkezeti csapat lelkesen készül vasárnapra, szeretne Bony­hádon is bizonyítani. Otthon veszélyes Szedres Tóth János, a listavezető Báta- széki VSK csapatának edzője a Szedresen aratott győzelem után így nyilatkozott: — Tudjuk, hogy otthon Szedres mindig veszélyt jelent, ezért ere­detileg az volt a tervünk, hogy legalább döntetlent játszunk. A mérkőzés Szedres számára indult jobban, mert már a második perc­ben gólt értek el. Nem sokkal ké­sőbb még egy nagy helyzetük volt, és ha azt értékesítik, bizony le­het, hogy nem így alakul a vég­eredmény. Az első félidőben a szedresi csapat bizony próbára tett bennünket. A második fél­időben már jobban ment a játék és megérdemelten nyertük a ta­lálkozót. Sebestyén játékvezető »üköüésével n&mcsak mi, mint győztesek, hanem a vesztes szed- resiek is elégedettek voltak. Báta- székről 20—25 lelkes szurkoló kí­sérte el csapatunkat, akik dicsé­retes módon, szinte végig buzdí­tották játékosainkat. A védelem tengelyében a középhátvéd Pom- sár kitűnően irányított, a beállós Fábián is jól látta el feladatát. Aradi azt a megbízást kapta, hogy Szabjánt fogja és ezt sikerrel vé­gezte el. A csatárok sokat mo­zogtak, aránylag jól is lőttek, kü­lönösen Tóth I. és Mezei játéká­val vagyok elégedett, de a többiek is dicséretet érdemelnek. Annyi bi­zonyos, hogy a rossz talajú szed­resi pályán az ellenfelek sok pon­tot otthagynak még. Kutasi Béla, a Bonyhádi Vasas elnöke így emlékezett vissza a tolnai mérkőzésre: — őszintén megmondom, többet vártunk Tolnától, féltünk tőle. Kiderült, hogy a tolnai csapat ezen a vasárnapon nem remekelt. Ezt bizonyítja, hogy 70—75 percen át mi támadtunk, ami az előbbi meg­állapítást igazolja. A tolnai gól úgy esett, hogy Somorjai közel­ről, nagy erővel akart a hálóba lőni, kapusunk már elmozdult, közben a labda leperdült Somor­jai lábáról és az kapusunk lába között vánszorgott a hálóba. Ki­mondottan szerencsés gól volt. A mérkőzés különben végig sport­szerű volt, ahol a játékvezetők is tudásuk legjavát adták. Annyi bi­zonyos, hogy mezőnyfölényünkkel nem megyünk sokra, ha csatá­raink nem tudnak gólt lőni. Saj­nos, Tolnán a mezőnyfölényünk ellenére is alig volt helyzetünk. Remélem, vasárnap a Dombóvári Szövetkezet ellen talán megtalál­ják a bonyhádi csatárok góllövő­cipőjüket. A bonyhádi szurkolók is a jó mezőnyjáték mellett vég­re gólokat és győzelmeket szeret­nének látni. Játékosaink fogadkoz- nak, most már rajtuk múlik, mi­lyen eredménnyel - zárul a Bony- hád—D. Szövetkezet mérkőzés. Miként sérültek meg ? A Tolnai Vörös Lobogó—Bony­hádi Vasas mérkőzésen a hazai csapatnak két sérültje is volt. Az első félidőben Imre, a második­ban Vincze vált ki a játékból. Megkérdeztük a tolnai csapat ed­zőjét, Aknai Jánost, vajon a bony­hádi csapat játékosai közrejátszot­tak-e keménységükkel a sérülés előidézésében. Az edző nemmel válaszol: — A mérkőzés végig sportszerű volt és a játékvezető is — Láng Gáspár — kitűnően bíráskodott. Ez a mérkőzés is olyan volt. hogy amikor a mezőny legjobbját kell említeni, önkéntelenül a játékve­zető nevét mondja az ember. A két sérülés a következőképpen történt: kapuvédőnk. Imre még az alapozásnál megsérült, illetve ki­újult régi porcleválása. Ugy- ahogy rendbe jött a rajtig, de va­sárnap az első félidő közepén is­mét éles fájdalmakról panaszko­dott, le kellett cserélni. Helyébe Straubinger, az ifjúsági csapat ka­puvédője állt. Straubinger várako­záson felül jól védett, ami öröm, mert ha esetleg hosszabb időn át kénytelenek lennénk Imrét nélkü­lözni, Straubingerben bízhatunk. A második sérültünk, Vincze ta­lán lelkesedésének köszönheti, hogy mem játszhatta, végig a 90 percet. Egy nagy erejű lövésbe be­levetődött, fejjel akarta a labdát megjátszani, melynek következmé­nye kisebb .agyrázkódás lett. Esz­méletlenül maradt a földön és Wágner, a bonyhádi csapat edzője sportszerűen, azonnal befutott a pályára és segített a még mindig eszméletlen Vinczét az öltözőbe vinni. A tolnai csapat szakosztály- vezetője Tóth János kocsijával or­voshoz vitte Vinczét, reméljük, rö­vid időn belül rendbe jön és is­mét szerepelhet — mondta a tol­nai csapat edzője. » Ahogy a játékvezető látta..» Andorka Sándor, a Tamási—Al­pári SE mérkőzés játékvezetője hétfőn este a labdarúgó-szövetség­ben játékvezető társainak így mondta el a vasárnapi mérkőzést: — Meglepett, hogy a játékvezető­öltöző meleg és tiszta volt. Az elmúlt időszakban ilyet nem ta­pasztaltunk Tamásiban. Legna­gyobb jószándékuk ellenére a pá­lyát azonban még nem tudták tel­jesen rendbe tenni, talaja elég mély volt. A két csapat jó mér­kőzést vívott. Az első félidőben Tamási bizonyult jobbnak, a má­sodikban az Alpári. A jelekből ítélve a hazai csapatból a nehéz talaj mindent kivett az első 45 percben és a második félidőre visszaestek. Mindössze két-három csatár tartózkodott elől, sőt az egyik legveszélyesebb emberük, Tóth is a védelmet segítette. Az Alpári játékára az őszihez viszo­nyítva szinte nem lehetett ráis­merni. Most lelkesen játszottak, sőt helyenként jól is. Az Alpári sok kellemetlen percet szerez még a tavaszi idényben ellenfeleinek. A két tolnai játékos, Herczig és Tizen vizsgáztak A Paksi járási Labdarúgó Szö­vetségnél befejeződött az új játék­vezetők kiképzése. A vizsgán részt vett Vígh János, a megyei lab­darúgó-szövetség főtitkára is. Tízen tettek eredményes vizsgát, közü­lük különösen eredményesen sajá­tította el az anyagot és kitűnő osztályzatot kapott' Winter Mihály, Kiss János és Zerza József. Havasi n, valamint a simontomyai Kurek játéka sokat emel színvo­nalukon. Pályázati felhívás! Dombóvári Faipari Szö­vetkezet pályázatot hir­det FŐMÉRNÖKI. illetve MŰSZAKI VEZETŐI munkakör betöltésére. A szövetkezet fő tevé­kenysége bútor- és épü­letasztalos-ipari termelés. Pályázati feltételek: Tevékenységi körüknek megfelelő egyetemi, vagy technikumi végzettség és legalább 5 éves termelő- üzemi irányítói gyakor­lat. Jelentkezés személyesen, vagy levélben a szövet­kezet elnökénél. Jelentkezők részletes ön­életrajzot hozzanak, illet­ve küldjenek. Dombóvár, Marx K. u. 22. Telefon: 13—36. (353) Felnőtt férfi egyéni: t. Mencző Je» nő (Dunaföldvári Szöv. SK), 2. Hah® László (Bonyhádi Vasas), 3. Pété* István (Szekszárdi KSE), 4. Heronyá- nyi István (Szekszárdi KSE), 5—&, Jambrik Férenc (Dunaföldvári Szöva SK)-, 5—6. Csöglei István (Tolnai VL). 5—8. Juhász István (Dunaföldvári Szöv. SK), 5—8. Czobor Miklós (Dm oaföldvári Szöv. SK)« 1 Felnőtt női egyéni: 1. Tóth Marg?» (Szekszárdi KSE), 2. Dudás Iboiy« (Szekszárdi KSE), ■ 3. Dicső Csili® {Szekszárdi KSE)j 4. Vódli Hon® (Paksi Szov. SK), 5—8. Kern Évet (Paksi Szöv. SK), 5—8. Szentesi Ka«* talin (Paksi Szöv. SK), 5—8. Csöglei Évá ' (Tolnai VL), 5—8. Kovács Szob$ Gyuláné (Paksi Szöv. SK)« Felnőtt férfi páros: 7. Menező-ó Jambrik (Dunaföldvári Szöv. SK). 2 i Péter—Heronyányi II. (Szekszárdi KSE)« 3. Vicze—Heronyányi I. (Szekszárdi KSE), 4. • Juhász—Czobor (Dunaföld* vári Szov. SK), 5—8. Hahn—Berghaf* fér (Bonyhádi Vasas), 5—8. Gazdog-1«» Molnár (Szekszárdi Vasas), 5—8. F®* kfete—Kovács (Dunaföldvári Szöv. SK)J 5—8. Hugh—Jánosi (Szekszárdi Va# sas). Felnőtt női párosa ?. Tóth—DicsS (Szekszárdi KSE), 2. Dudás—Csöglei (SZKSE—Tolna). 3. Vódli—Kern (Paks» Szöv. SK), 4. Szentesi—Kovácsa# (Paks! Szöv. SK)« Mit ítélne ? Tegnapi kérdésünk: Egy já­tékos az első félidőben sárga kártyás figyelmeztetést kap, majd a második félidőben meg­sérül, és a játéktéren kívül ápolják. Csapata éppen támad, amikor beszalad a játéktérre, megszerzi a labdát, gólt rúg. Mi az ítélet? A helyes válasz: A gól ér­vénytelen, a játékost szóban figyelmeztetni kell, és a já­ték közvetett szabadrúgással folytatódik. Mai kérdésünk: Egy játékos a saját büntetőterületén van, amikor durván megsérti a já­tékvezetőt. A labda játékban van. A játékvezető sípol, a magáról megfeledkezett játé­kost kiállítja. A játékos a já­téktér elhagyása előtt, a bün­tetőterületen még belerúg az ellenfél egyik játékosába. Ho­gyan jár el a játékvezető? (A helyes választ lapunk holnapi számában olvashatják.) Sütőipari Vállalat felvé­telre keres GÉPKOCSIVEZETŐKET, RAKODO­MUNKÄSOKAT, 20 ÉVEN FELÜLI NŐI ÉS FÉRFI DOLGOZÓ­KAT TERMELÉSBE. Helybeliek előnyben. Je­lentkezni lehet Szekszárd, Rákóczi u. 10. Munka­ügyi csoport. (346)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents