Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-02 / 51. szám

Társadalmi igény A tehetség gondozása Tolna megyében is beváltak a központi szakkörök Rudolf László negyedikes bátaszéki gimnazista a nyári szünet egy részét a matemati­kakönyv tanulmányozására fordította. Közismert, hogy ez másokkal is előfordul: azok­kal, akiknek a tanévkezdés előtt pótvizsgázniuk kell. Ru­dolf Laci esetében másról volt szó. Neki nem kellett a vizs­gabizottság elé állnia, hiszen matematikából már régóta je­lese van. Kedvenc tantárgya a „matek”, és pusztán szorga­lomból, vagy inkább a kelle­mes időtöltés kedvéért forgat­ta a könyv lapjait. Jóformán előre megtanulta a következő év anyagát. Tehette: azt mond­ják, különös érzéke, tehetsége van a matematikához. Többet akar tudni, mint amennyit az órákon tanítanak, azokon az órákon, melyeknek célja, hogy az elégséges (vagy éopen elég­telen), illetve a kitűnő rendű tanuló egyaránt elsajátítsa az anyagot. Tanár legyen a tal­pán, aki ennek a követelmény­nek egyformán jól eleget tud tenni. Divatos fogalmak A pedagógiának vannak ..di­vatos” fogalmai, melyeket nemcsak a szakemberek, ha­nem a laikusok is értenek. Ilyen például a „hátrányos helyzetű gyermek”, vagy „a fi­zikai dolgozók gyermekeinek segítése” és a legújabban köz­ismertté lett „tehetséggondo­zás”. A kifejezés értelmét ma­gyarázni fölösleges, önmagáért beszél. Azt viszont — a pedagó­gusok kivételével — kevesen tudják, hogyan is történik mindez. A tehetség gondozá­sát jelenti, ha az órán a ta­nár differenciált feladatot ad a tanulónak (nemcsak mate­matika-feladatról van szó): a jófejű gyereknek nehezebbet, a kevésbé eszesnek, érdeklő­dőnek könnyebbet. Tulajdon­képpen tehetséggondozás fo­lyik a különböző iskolai szak­körökben is. A legújabb mód­szer pedig (tegyük hozzá: csak Tolna megyében új. másutt már évek óta alkalmazzák) a különösen tehetséges középis­kolásoknak központi, megyei szakkörökben történő összevo­nása. Jelenleg három ilyen központi szakkör működik: fi­zikából a harmadikosok, ne­gyedikesek részére Bonyhádon, matematikából az elsősök, má­sodikosok részére Dombóvá­ron. a harmadikosoknak, ne­gyedikeseknek pedig Szekszár- don. Minden középiskolából A múlt hét egyik napján Szekszárdon, a Garay Gimná­ziumban találkoztak a közpon­ti szakkör résztvevői. A hosszú szünet — ami tudvalévőén ki­válóan alkalmas az ügyes-ba­jos dolgok elintézésére, kezd­ve a fegyelmi tárgyalástól egé­szen a KISZ-vezetőség villám­értekezletéig — folyosói sür­gés-forgásából nyitottunk be az emeleti kis tanáriba. Itt Kappelmayer Mátvás bátaszé­ki gimnáziumi tanár hóna alatt jegyzeteivel éppen a képzelet­beli stafétabotot vette át kol­légájától, indult előadást tar­tani a szakkörösöknek. Csak annyi ideig beszélhettünk ve­le, amíg elkértük az egyik szakköri tagot: Rudolf Lacit. Az ő véleményére is kíván­csiak voltunk, akárcsak Ker­tes Lá^ár tanár úréra, aki a központi szakkör vezetője. A szakkör létrehozásával, a tapasztalatokkal kapcsolatos kérdéseinkre Kertes Lázár vá­laszolt. — A megye öss-es kö^ínia- kolájából jönnek össze nálunk a legtehetségesebb gyerekek. Ahhoz, hogy valaki tag le­hessen, szükséges a szaktanár javaslata és a szülő beleegye­zése. Ez utóbbira azért van szükség, mert az útiköltséget, az étkezést és az esetleges szállásdíjat a tanulók fizetik. — Ebben a tanévben indult az első három szakkör. Min­den esztendőben 8 foglalkozást tervezünk. Kettő-kettő esik a téli, illetve a tavaszi szünet idejére. A foglalkozásokat más­más előadók vezetik: középis­kolai, egyetemi, főiskolai ta­nárok. az egyes témakörök ki­váló ismerői. A tanulók otthon is oldanak meg kijelölt fel­adatokat, amelyeket aztán a soron következő foglalkozás előtt elküldenek a szakkör ve­zetőjének, aki kijavítja, érté­keli a megoldást. Az eredmé­nyeket — pontozásos rendszer alapján — félévenként össze­gezzük és közöljük az iskolák igazgatóival. Kertes Lázár elégedett az eredményekkel, viszont a jobb munka érdekében szükséges bizonyos szelektálás, a részt­vevők számának csökkentése. Ezt igazolja az a kimutatás is, melyről az elért pontszámot egyénenként le lehet olvasni. Egyik-másik szakköri tagnak csak öt pontja van, de a be­vezetőben megismert Rudolf László neve mellett a 150-es szám olvasható. Ez az oka an­nak, hogy éppen őt engedték el a foglalkozásról egy rövid beszélgetés időtartamára. — Mikor megtudtam, hogy van ilyen lehetőség, örömmel jelentkeztem. Engem leginkább a logikai dolgok ■••érdekelnek, még a sportban is a sakkot kedvelem. Ha lehetne, akár többször és hosszabb időre is jönnék. Az útiköltség? Az sem probléma: megér ez nekünk ennyit. Rudolf Laci Szegedre, a Jó­zsef Attila Tudományegyetem­re jelentkezik. Matematikus szeretne lenni. Ha sikerül a felvételije, abban bizonyára a szakkörnek is szerepe lesz, ahol — mint elmondta — jól Vízfakasztók érzi magát. A résztvevők többségét már korábban, a megyei tanulmányi versenye­ken megismerte, nem idegenek mellett üli végig havonta egy­szer a délelőttöt. Áldozatot kíván Póla Károly, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak oktatási csoportvezetője a tervekről, a további lépések­ről tájékoztatott bennünket. — Féltünk, hogy megbukik a kezdeményezés, hiszen a gyerekektől, pontosabban szü­leiktől anyagi áldozatot kíván. A szakköri napokon, néhány­szor éppen a szünetben, az utazás miatt korán kell kel­niük. Mi csak annyi kedvez­ményt tudtunk adni, hogy a foglalkozásokon részt vevők nem számítanak hiányzóknak és felhívtuk az igazgatókat, a költségek egy részét — a le­hetőségekhez mérten — év vé­gén térítsék vissza a rászoru­lóknak. — Kellemesen csalódtunk, mert alig van lemorzsolódás. A megyében viszont nő azon tanulók száma, akik feladat- megoldásokat küldenek be az Országos Matematikai Lapok­nak — ez utóbbi tény egy ki­csit értékmérője is az oktatás színvonalának. A tapasztalatok azt mutatják, hogv folytat­nunk kell a szakkörök szer­vezését. Ehhez egyébként sok segítséget kapunk a TIT-től — a társulat fizeti a megyén kívüli előadók tiszte1 útdíját...... Társadalmi — a jól kvalifi­kált szakemberek iránti —- igény vetette- fel a központ1 szakkörök szervezését. Toln- megvében, ahol nincs felső- oktatási intézmény, ennek kü­lönösen nagy a jelentősége Bár a tehetséggondozási-ír nem elsődleges célia a fizikai dolgozók gyerekeivel Való fog­lalkozás. a jelentkezések elbí­rálásánál ilyen szempontok is szerepet játszanak. Kettős a cél: pedagógiai és politikai. GYURICZA MIHÁLY A vízfakasztók Dunaszent györgy határában a „prérin" élnek három hónapja immár. Hatan, az Országos Vízkutatá­si Intézet' kaposvári üzeméből. A fúrótornyot rángatja a szél. Csak a motorbódé ad né­mi árnyékot ellene. így is elk él a pufajka. Víz Dunaszentgyörgynek? Hiszen még a falu nevében is temérdek víz van. — Mióta kutakat fúrunk, talán ez volt a legnehezebb munkánk.’— mondták mégis 1 az {pirosok. — Százötven méter mélye kellett fúrnunk. h«<rv jó ivóvizet találjunk. Annffi-rfrogy legyeg. a környéknek bőségesen. A méré­sek sajnos negatív eredményt ad*A!(:’ a maga erejétől nem szökik fel a víz a talajszintig. Két három méterről szivaty- tyúnak kell segíteni. Ez azonban a kisebb baj. A nagyobb — közismert — a fél megyében kánokat okoz. A gi-es^í ek a vizek, a duna- szmtgyörgyi is. Nem a vas-, hanem a só- és savtartalom magas. ,'J A kúlfuratba ezért műany ag cső kerül. Először alkal­mazzák ezt a technológiát. A műanyag segítségével a kút acél részeivel nem találkozik a víz. Távolról a fúrókig látszik a törpe vízmű gömbtartálya. Ti- i mór az úl kút ad vi zot a f-innak. A birkát vissza leket terelni a perifériáról Kormányhatározat a juhállomány fejlesztéséről Januárban több cikkben is foglalkoztunk a juhtenyész­tés helyzetével, próbáltuk nyil­vánosságra hozni azokat az okokat, amelyek miatt a juh­állomány az elmúlt években rendkívüli módon, méretek­ben csökkent. Emlékeztető­ként idézzük a számokat: 1966-tól 1972-ig Tolna megye 140 ezres juhállománya felére csökkent, az anyaállomány az optimális 2—6 éves korral szemben 5—10 évesre örege­dett. Irtunk a tenyésztés-tar­tás ellentmondásairól: a kor­látlan exportlehetőségekről, és arról, hogv a juhtartó gaz­daságok a jól kifizetődő bá­rányértékesítés miatt eleve lemondtak a tenyésztésről. A szakemberekkel folytatott be­szélgetések után megfogalmaz­tuk, hogy a visszaesés egyik oka a gyapjúárak csökkenése, másrészt az elavult, ítt-ott dü- ledező karámokban egyre rosszabbodó tartási körülmé­nyek, és nem utolsó sorban a más állattenyésztési ágazatok jövedelmezőségének kozmeti­kázása a juhállomány rovásá­ra. Arra a kérdésre, hogy a juhtenyésztés ismét vissza­nyerje korábbi pozícióit, a -''aszok az alábbiakban fo­galmazódtak meg: — a gyapjúárak változása, ösztönzőbbé tétele, — állami támogatás a juh- tartás épületeinek építéséhez, felújításához, főleg a tőke­szegény gazdaságokra tekin­tettel, — anyagi ösztönzés a te- nyészállomány fejlesztéséhez, vagyis érdekeltté tenni a gaz­daságokat, hogy a bárányt ne adják el az utolsó darabig, hanem évenként végezzék el a 20—30 százalékos fiatalítást. A juhtenyésztés gondjaival foglalkozó írásaink azt a célt szolgálták, hogv felhívjuk a juhászattal foglalkozó, vagy az állományt felszámolni aka­ró gazdaságok figyelmét: szá­moljanak azokkal a várható kormányintézkedésekkel, ame- ly6k —— féltéi? et">en má? o. tervkészítés ideje alatt megje­lennek — megfelelő ösztönző­ket adnak a juhállomány fej­lesztéséhez. — Nos, az intézkedések nem várattak sokáig. A Gazdasági Bizottság február 7-én tárgyal­ta a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter előterjeszté­se alaoián a juhtenyésztés helyzetét, és a fejlesztés érde­kében szükséges intézkedése­ket. A Gazdasági Bizottság ja­vaslatára a Mimsz'ertanács megfelelő intézkedéseket ho­zott, . 1973. január 1-i hatály­.lyal. Áz intézkedés ismertetése előtt megemlítjük, hogy a me­gyében több termelőszövetke­zet Időben kapcsolt, és juhál­lományának igen tekintélyes növelését kezdte meg, vette tervbe. A pálfai Egyet­értés Tsz megkétszerez­te anyajuh-állományát, a kölesdi termelőszövetkezet 991-es állományát újabb ezer­rel növelte, de hasonló ará­nyokban a nagykónyi terme­lőszövetkezet is. Ezek megfe­lelő alapról indulhatnak, és használhatják ki a kormány- határozat adta lehetőségeket. A kbrmánvhatározat az aláb­biakat mondja ki: — Meg kell gyorsítani a juhtenvésztés termeléstechno­lógiai korszerűsítését, a kor­szerű tartáshoz, termeléstech­nológiához a juhf érőhely eket megfelelő tartástechnológiái berendezésekkel kell felsze­relni. célszerű az iparszerűen termelő szakosított telepek kialakítását elősegíteni. Az úl férőhelyek építése mellett 30 százalékos beruházási tá­mogatást lehet igénybe venni a meglevő épületek korszerű­sítéséhez, átalakításához és bővítéséhez szükséges építés- szerelési munkákhoz is. — A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági termelőszövet­kezetek, állami gazdaságok és mezőgazdasági szakszövetke­zetek közös gazdasága juhte- nyésztési ágazatának termékei után elszámolható árkiegészí­tés mértékét a gyapjúra is ki kell terjeszteni. A mezőgazdasági nagyüze­mek anyajuhállománvának 3—4 évenkénti felújítását ál­lami támogatással is elő kell segíteni. Ezért minden, te­nyésztésbe vont, az auvaállo- máov pótlását, vagv növelését szolgáló leellett jerke után — 3 éves tenyésztésben tartási kötelezettség vállalása mellett — az illetékes mesvei ádat- tenyésztési felügyelőség igazo­lása alapján — 500 forint jer­kénként üzemviteli támoga­tást vehetnek igénybe a me­zőgazdasági nagyüzemek. — A zsíros gyapjú átvitelé­re új gvapjúszabványt kell ki­dolgozni, amely a hazai reali­tások alapulvételével a terme­lők és a felhasználók érdekeit egyaránt érvényesíti. Az ígv kidolgozott szabványt 1974-től kell alkalmazni. — Az exportlehetőségek jobb kihasználása, valamint a de­vizamérleg javítása érdekében meg kell gyorsítani a juhállo­mánynak, elsősorban hús- gyaojú. valamint húsirányú átalakítását. Ehhez biztosíta­ni kell a szükséges tenyészál­lat-importot, növelni kell a tenyészállat-forgalmazásban az állami irányítást és ellen­őrzést. Fokozatosan növelni kell a vágott állaootha- tn-té- bő export részarányát. B. I.

Next

/
Thumbnails
Contents