Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-02 / 51. szám

Társadalmi igény

A tehetség gondozása

Tolna megyében is beváltak a központi szakkörök

Rudolf László negyedikes bátaszéki gimnazista a nyári szünet egy részét a matematikakönyv tanulmányozására fordította. Közismert, hogy ez másokkal is előfordul: azokkal, akiknek a tanévkezdés előtt pótvizsgázniuk kell. Rudolf Laci esetében másról volt szó. Neki nem kellett a vizsgabizottság elé állnia, hiszen matematikából már régóta jelese van. Kedvenc tantárgya a „matek”, és pusztán szorgalomból, vagy inkább a kellemes időtöltés kedvéért forgatta a könyv lapjait. Jóformán előre megtanulta a következő év anyagát. Tehette: azt mondják, különös érzéke, tehetsége van a matematikához. Többet akar tudni, mint amennyit az órákon tanítanak, azokon az órákon, melyeknek célja, hogy az elégséges (vagy éopen elégtelen), illetve a kitűnő rendű tanuló egyaránt elsajátítsa az anyagot. Tanár legyen a talpán, aki ennek a követelménynek egyformán jól eleget tud tenni.

Divatos fogalmak

A pedagógiának vannak ..divatos” fogalmai, melyeket nemcsak a szakemberek, hanem a laikusok is értenek. Ilyen például a „hátrányos helyzetű gyermek”, vagy „a fizikai dolgozók gyermekeinek segítése” és a legújabban közismertté lett „tehetséggondozás”. A kifejezés értelmét magyarázni fölösleges, önmagáért beszél. Azt viszont — a pedagógusok kivételével — kevesen tudják, hogyan is történik mindez. A tehetség gondozását jelenti, ha az órán a tanár differenciált feladatot ad a tanulónak (nemcsak matematika-feladatról van szó): a jófejű gyereknek nehezebbet, a kevésbé eszesnek, érdeklődőnek könnyebbet. Tulajdonképpen tehetséggondozás folyik a különböző iskolai szakkörökben is. A legújabb módszer pedig (tegyük hozzá: csak Tolna megyében új. másutt már évek óta alkalmazzák) a különösen tehetséges középiskolásoknak központi, megyei szakkörökben történő összevonása. Jelenleg három ilyen központi szakkör működik: fizikából a harmadikosok, negyedikesek részére Bonyhádon, matematikából az elsősök, másodikosok részére Dombóváron. a harmadikosoknak, negyedikeseknek pedig Szekszár- don.

Minden

középiskolából

A múlt hét egyik napján Szekszárdon, a Garay Gimnáziumban találkoztak a központi szakkör résztvevői. A hosszú szünet — ami tudvalévőén kiválóan alkalmas az ügyes-bajos dolgok elintézésére, kezdve a fegyelmi tárgyalástól egészen a KISZ-vezetőség villámértekezletéig — folyosói sürgés-forgásából nyitottunk be az emeleti kis tanáriba. Itt Kappelmayer Mátvás bátaszéki gimnáziumi tanár hóna alatt jegyzeteivel éppen a képzeletbeli stafétabotot vette át kollégájától, indult előadást tartani a szakkörösöknek. Csak annyi ideig beszélhettünk vele, amíg elkértük az egyik szakköri tagot: Rudolf Lacit. Az ő véleményére is kíváncsiak voltunk, akárcsak Kertes Lá^ár tanár úréra, aki a központi szakkör vezetője.

A szakkör létrehozásával, a tapasztalatokkal kapcsolatos kérdéseinkre Kertes Lázár válaszolt.

— A megye öss-es kö^ínia- kolájából jönnek össze nálunk

a legtehetségesebb gyerekek. Ahhoz, hogy valaki tag lehessen, szükséges a szaktanár javaslata és a szülő beleegyezése. Ez utóbbira azért van szükség, mert az útiköltséget, az étkezést és az esetleges szállásdíjat a tanulók fizetik.

— Ebben a tanévben indult az első három szakkör. Minden esztendőben 8 foglalkozást tervezünk. Kettő-kettő esik a téli, illetve a tavaszi szünet idejére. A foglalkozásokat másmás előadók vezetik: középiskolai, egyetemi, főiskolai tanárok. az egyes témakörök kiváló ismerői. A tanulók otthon is oldanak meg kijelölt feladatokat, amelyeket aztán a soron következő foglalkozás előtt elküldenek a szakkör vezetőjének, aki kijavítja, értékeli a megoldást. Az eredményeket — pontozásos rendszer alapján — félévenként összegezzük és közöljük az iskolák igazgatóival.

Kertes Lázár elégedett az eredményekkel, viszont a jobb munka érdekében szükséges bizonyos szelektálás, a résztvevők számának csökkentése. Ezt igazolja az a kimutatás is, melyről az elért pontszámot egyénenként le lehet olvasni. Egyik-másik szakköri tagnak csak öt pontja van, de a bevezetőben megismert Rudolf László neve mellett a 150-es szám olvasható. Ez az oka annak, hogy éppen őt engedték el a foglalkozásról egy rövid beszélgetés időtartamára.

— Mikor megtudtam, hogy van ilyen lehetőség, örömmel jelentkeztem. Engem leginkább a logikai dolgok ■••érdekelnek, még a sportban is a sakkot kedvelem. Ha lehetne, akár többször és hosszabb időre is jönnék. Az útiköltség? Az sem probléma: megér ez nekünk ennyit.

Rudolf Laci Szegedre, a József Attila Tudományegyetemre jelentkezik. Matematikus szeretne lenni. Ha sikerül a felvételije, abban bizonyára a szakkörnek is szerepe lesz, ahol — mint elmondta — jól

Vízfakasztók

érzi magát. A résztvevők többségét már korábban, a megyei tanulmányi versenyeken megismerte, nem idegenek mellett üli végig havonta egyszer a délelőttöt.

Áldozatot kíván

Póla Károly, a megyei tanács művelődésügyi osztályának oktatási csoportvezetője a tervekről, a további lépésekről tájékoztatott bennünket.

— Féltünk, hogy megbukik a kezdeményezés, hiszen a gyerekektől, pontosabban szüleiktől anyagi áldozatot kíván. A szakköri napokon, néhányszor éppen a szünetben, az utazás miatt korán kell kelniük. Mi csak annyi kedvezményt tudtunk adni, hogy a foglalkozásokon részt vevők nem számítanak hiányzóknak és felhívtuk az igazgatókat, a költségek egy részét — a lehetőségekhez mérten — év végén térítsék vissza a rászorulóknak.

— Kellemesen csalódtunk,

mert alig van lemorzsolódás. A megyében viszont nő azon tanulók száma, akik feladat- megoldásokat küldenek be az Országos Matematikai Lapoknak — ez utóbbi tény egy kicsit értékmérője is az oktatás színvonalának. A tapasztalatok azt mutatják, hogv folytatnunk kell a szakkörök szervezését. Ehhez egyébként sok segítséget kapunk a TIT-től — a társulat fizeti a megyén kívüli előadók tiszte1 útdíját......

Társadalmi — a jól kvalifikált szakemberek iránti —- igény vetette- fel a központ1 szakkörök szervezését. Toln- megvében, ahol nincs felső- oktatási intézmény, ennek különösen nagy a jelentősége Bár a tehetséggondozási-ír nem elsődleges célia a fizikai dolgozók gyerekeivel Való foglalkozás. a jelentkezések elbírálásánál ilyen szempontok is szerepet játszanak. Kettős a cél: pedagógiai és politikai.

GYURICZA MIHÁLY

A vízfakasztók Dunaszent györgy határában a „prérin" élnek három hónapja immár. Hatan, az Országos Vízkutatási Intézet' kaposvári üzeméből.

A fúrótornyot rángatja a szél. Csak a motorbódé ad némi árnyékot ellene. így is elk él a pufajka.

Víz Dunaszentgyörgynek? Hiszen még a falu nevében is temérdek víz van.

— Mióta kutakat fúrunk, talán ez volt a legnehezebb munkánk.’— mondták mégis 1 az {pirosok. — Százötven méter mélye kellett fúrnunk. h«<rv jó ivóvizet találjunk. Annffi-rfrogy legyeg. a környéknek bőségesen. A mérések sajnos negatív eredményt ad*A!(:’ a maga erejétől nem szökik fel a víz a talajszintig. Két három méterről szivaty- tyúnak kell segíteni.

Ez azonban a kisebb baj. A nagyobb — közismert — a fél megyében kánokat okoz. A gi-es^í ek a vizek, a duna- szmtgyörgyi is. Nem a vas-, hanem a só- és savtartalom

magas. ,'J

A kúlfuratba ezért műany ag cső kerül. Először alkalmazzák ezt a technológiát. A műanyag segítségével a kút acél részeivel nem találkozik a víz.

Távolról a fúrókig látszik a törpe vízmű gömbtartálya. Ti- i mór az úl kút ad vi zot a f-innak.

A birkát vissza leket terelni a perifériáról

Kormányhatározat a juhállomány fejlesztéséről

Januárban több cikkben is foglalkoztunk a juhtenyésztés helyzetével, próbáltuk nyilvánosságra hozni azokat az okokat, amelyek miatt a juhállomány az elmúlt években rendkívüli módon, méretekben csökkent. Emlékeztetőként idézzük a számokat: 1966-tól 1972-ig Tolna megye 140 ezres juhállománya felére csökkent, az anyaállomány az optimális 2—6 éves korral szemben 5—10 évesre öregedett. Irtunk a tenyésztés-tartás ellentmondásairól: a korlátlan exportlehetőségekről, és arról, hogv a juhtartó gazdaságok a jól kifizetődő bárányértékesítés miatt eleve lemondtak a tenyésztésről. A szakemberekkel folytatott beszélgetések után megfogalmaztuk, hogy a visszaesés egyik oka a gyapjúárak csökkenése, másrészt az elavult, ítt-ott dü- ledező karámokban egyre rosszabbodó tartási körülmények, és nem utolsó sorban a más állattenyésztési ágazatok jövedelmezőségének kozmetikázása a juhállomány rovására.

Arra a kérdésre, hogy a

juhtenyésztés ismét visszanyerje korábbi pozícióit, a -''aszok az alábbiakban fogalmazódtak meg:

— a gyapjúárak változása, ösztönzőbbé tétele,

— állami támogatás a juh- tartás épületeinek építéséhez, felújításához, főleg a tőkeszegény gazdaságokra tekintettel,

— anyagi ösztönzés a te- nyészállomány fejlesztéséhez, vagyis érdekeltté tenni a gazdaságokat, hogy a bárányt ne adják el az utolsó darabig, hanem évenként végezzék el a 20—30 százalékos fiatalítást.

A juhtenyésztés gondjaival foglalkozó írásaink azt a célt szolgálták, hogv felhívjuk a juhászattal foglalkozó, vagy az állományt felszámolni akaró gazdaságok figyelmét: számoljanak azokkal a várható kormányintézkedésekkel, ame- ly6k —— féltéi? et">en má? o. tervkészítés ideje alatt megjelennek — megfelelő ösztönzőket adnak a juhállomány fejlesztéséhez.

— Nos, az intézkedések nem várattak sokáig. A Gazdasági Bizottság február 7-én tárgyalta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztése alaoián a juhtenyésztés helyzetét, és a fejlesztés érdekében szükséges intézkedéseket. A Gazdasági Bizottság javaslatára a Mimsz'ertanács megfelelő intézkedéseket hozott, . 1973. január 1-i hatály.lyal.

Áz intézkedés ismertetése

előtt megemlítjük, hogy a megyében több termelőszövetkezet Időben kapcsolt, és juhállományának igen tekintélyes növelését kezdte meg, vette tervbe. A pálfai Egyetértés Tsz megkétszerezte anyajuh-állományát, a kölesdi termelőszövetkezet 991-es állományát újabb ezerrel növelte, de hasonló arányokban a nagykónyi termelőszövetkezet is. Ezek megfelelő alapról indulhatnak, és használhatják ki a kormány- határozat adta lehetőségeket.

A kbrmánvhatározat az alábbiakat mondja ki:

— Meg kell gyorsítani a juhtenvésztés termeléstechnológiai korszerűsítését, a korszerű tartáshoz, termeléstechnológiához a juhf érőhely eket megfelelő tartástechnológiái berendezésekkel kell felszerelni. célszerű az iparszerűen termelő szakosított telepek kialakítását elősegíteni. Az úl férőhelyek építése mellett 30 százalékos beruházási támogatást lehet igénybe venni a meglevő épületek korszerűsítéséhez, átalakításához és bővítéséhez szükséges építés- szerelési munkákhoz is.

— A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és mezőgazdasági szakszövetkezetek közös gazdasága juhte- nyésztési ágazatának termékei után elszámolható árkiegészítés mértékét a gyapjúra is ki kell terjeszteni.

A mezőgazdasági nagyüzemek anyajuhállománvának 3—4 évenkénti felújítását állami támogatással is elő kell segíteni. Ezért minden, tenyésztésbe vont, az auvaállo- máov pótlását, vagv növelését szolgáló leellett jerke után — 3 éves tenyésztésben tartási kötelezettség vállalása mellett — az illetékes mesvei ádat- tenyésztési felügyelőség igazolása alapján — 500 forint jerkénként üzemviteli támogatást vehetnek igénybe a mezőgazdasági nagyüzemek.

— A zsíros gyapjú átvitelére új gvapjúszabványt kell kidolgozni, amely a hazai realitások alapulvételével a termelők és a felhasználók érdekeit egyaránt érvényesíti. Az ígv kidolgozott szabványt 1974-től kell alkalmazni.

— Az exportlehetőségek jobb kihasználása, valamint a devizamérleg javítása érdekében meg kell gyorsítani a juhállománynak, elsősorban hús- gyaojú. valamint húsirányú átalakítását. Ehhez biztosítani kell a szükséges tenyészállat-importot, növelni kell a

tenyészállat-forgalmazásban az állami irányítást és ellenőrzést. Fokozatosan növelni kell a vágott állaootha- tn-té- bő export részarányát. B. I.