Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-02 / 51. szám

TOLNA MEGYEI viüg proletAMai, egyesületek! A MAGYAR S’Z OCJ A LIST A, Nj UN KAS f fr.T 1Q.INA M Et3Y 1I BIZOTTSÁGÁNAK' iAP3A XXIII. évfolyam, 51. szám ARA: 80 FILLÉR Péntek, 1913. március 2. r r Béremelés a TAEV-nél As érdekeltek : 82 közvetlen termelésirányító, 1188 szakmunkás, 1276 segédmunkás, kubikos, betanított munkás, betoncső Kezes kifzleiiay All Hasser Mohaned magyarországi fáleialásáról Gondosan kell elolvasni a Magyar Közlönyben megjelent 1001/1973. (I. 24.) miniszterta­nácsi határozat 1. a) pontját, amelvben többek között ez a mondat is található: Az álla­mi iparban és a kivitelező építőiparban dolgozó munká­sok és közvetlen termelésirá­nyítók bérrendezését 1973. március 1 napjától kell végrehajtani. Tehát nem március 1-ig. Ezzel kezdte tájékoztatóját Prokos József is, a megye leg­nagyobb vállalatának — Tol­na megyei Állami Építőipari Vállalat — szakszervezeti tit­kára. — Amikor a rendelet tudo­másunkra jutott, a gazdasági vezetéssel tervet készítettünk a végrehajtás lebonyolítására. Mindenekelőtt arra fordítot­tunk nagy gondot, hogy a dol­gozókat tájékoztassuk majd, aki akarja, tudomást szerezzen róla. Munkaprogramunkban meghatároztuk, hogy kinek mi a feladata, s mikorra kell azt elvégezni. Február 19-én mű­szaki értekezletet tartottunk valamennyi termelési egység és főbizalmi részvételével. Itt Tarjáni elvtárs, az igazgatónk ismerte* te a gazdasági veze­tés álláspontját a kötelező rendezés és a differenciálás konkrét módjairól. Ezután a főbizalmiak és az építésveze­tők termelési tanácskozást tartottak, ahol meghallgatták a dolgozók véleményét. Ezeket mi összesítettük. Március 6-án a vállalat szakszervezeti ta­nácsa hagyja jóvá, — vagy módosítással hagyja jóvá — az elkészített bérrendezési prog­ramot. A dolgozók márciusi munkabérét az új bérezés sze­rint számfejtik és március 20-a után mindenki írásban megkapja, hogyan érintette a bérrendezés. A szakszervezeti ti titár véle­ménye szerint a gazdasági ve­zetés és a szakszervezet kö­zött a bérrendezés előkészítése korrekt módon történt, a vi­ták tökéletesebbé tették az el­ső rendezési tervezetet. A Tolna megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnál különösebb vita nem volt a termelést közvetlen irányítók és szak­munkások 6,5 százalékos, va­lamint a segédmunkások 3 százalékos kötelező béremelé­sén. Az ezen felül jutó 2 szá- szalék differenciálása már an­nál nagyobb vitát váltott ki a dolgozók között. Minden szak­ma képviselői, a termelési ta­nácskozásokon és személyesen a szakszervezeti irodában is elmondták, hogy véleményük szerint saját szakmájuk a „kulcsszakma”. A vállalat ve­zetősége, egyetértésben a szak- szervezettel, a következő kulcsszakmákat emelte ki: ács, vasbetonszerelő, Aszfalto­zó, vízvezeték-szerelő, daruke­zelő, nehézgépkezelő, földgép­kezelő stb. A differenciálás nemcsak szakmák, hanem sze­mélyek szerint is megtörtént. Március 20-a után az összes béremelésben részesülő dolgo­zó írásbeli értesítést kap. Eb­ben tudomására hozza a vál­lalat vezetősége, hogy mennyi volt a dolgozó régi alapórabé­re, a központi bérfejlesztési összegből mennyit kapott, a differenciálásra fenntartott pénzből hogyan részesült, mennyi jutott számára a vál­lalati bérfejlesztési alapból, és végül mennyi az új alapóra­bére. A szakszervezeti bizott­ság arra is számít, hogy né- hányan majd felvilágosítást kémek; ezért ügyeletet tar­tanak, hogy a kérdésekre vá­laszt tudjanak adni. Sőt a kö­vetkező napokban felkeresik az szb tagjai a munkahelye­ket, — ilyen mérvű bérrende­zés még nem volt az építő­iparban az elmúlt években —, és segítenek eligazodni a vi­tás kérdésekben. A TÁÉV-nél a március el­sejei hatállyal érvénybe lépő bérintézkedés 83 olyan sze­mélyt érint, akik közvetlen termelésirányítók, 1188 szak­munkás és 1276 segédmunkás, betanított munkás, kubikos és betonozó kap ugyancsak bér­emelést, az idevonatkozó mi- niszterianácsi rendelet értel­mében. A vállalatnál a bér­rendezés több mint 4 millió forintot tesz ki. Ebből a szak­munkások 2 545 700 forintot visznek el, a kubikosoknak 676 300 forint jut, a betanított A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta Fock Jenőnek, a Miniszterta­nács elnökének február 14—16 között a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaságban tett hiva­munkások 159 400 forintot kapnak, a segédmunkások 446 709-at, a közvetlen terme­lésirányítók 253 000 forintot. A béremelés folytán érdeke­sen alakulnak a teljesítmé­nyen alapuló órabérek is. A kőművesek személyi áílagóra- bére a vállalatnál 11,87 forint volt, az új 12,82 forint. Az áll­ványozóké eddig 10,60 volt, most 11,66. A lakatosoké 10,04 forint volt, most 10,84 lesz, a hegesztőké 12,09 forint volt, most 13,30. A kubikosoknál a 10 54-es órabért 11,07-re emel­ték, a rakodók alapórabérét negyvenhárom fillérrel, a/ be­tonozókét hatvanegy fillérrel emelték, s így alapórabérük most 12,76 forint. A TÁÉV-nél már összesítet­ték a bérrendezés során eddig szerzett tapasztalatokat. Eb­ből azt lehet megállapítani, hogy törvényes úton jártak, az idevonatkozó rende'eteket figyelembe véve hajtották végre a bérrendezést. Azt is egyértelműen meg lehet álla­pítani, hogy a bérrendezéssel nem ért mindenki egyet. El­lenvélemény még most is van, de ez inkább abból fakad, hogy egyik-másik szakma mű­velői azt szeretnék, ha a dif­ferenciálásból ők kaptak vol­na többet. A közösség érdeke viszont igazságosabb elosztást kívánt.- Pj ­talos, baráti látogatásáról elő­terjesztett tájékoztatót. A két kormány elnökének a testvéri barátság, a szívélyesség és a kölcsönös _ megértés szellemé­ben folytatott tárgyalásain — melyeken áttekintették a ma­gyar—csehszlovák kapcsolatok A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, Fock Jenőnek meghívására a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége Ali Nasser Mohamed miniszterel­nök, honvédelmi miniszter ve­zetésével 1973. február 25.— március 1. között hivatalos lá­togatást tett Magyarországon. A barátság és a kölcsönös megértés szellemében lefoly­tatott kormányfői tárgyaláso­kon véleményt cseréltek az időszerű nemzetközi kérdé­sekről, tájékoztatták egymást országaik helyzetéről és meg­vizsgálták az együttműködés elmélyítésének lehetőségeit. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország kap­csolatai bíztatóan fejlődnek, erősödik a két nép barátsága, szolidaritása és együttműkö­dése. A megbeszélések megerősí­tették, hogy a Magyar Nép­alakulását és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit — a nézetek teljes azonossága ju­tott kifejezésre. A tárgyaló fe­lek megállapították, hogy a két országnak a marxizmus-leni- nizmus és a szocialista inter­nacionalizmus elvein alapuló, sokoldalú kapcsolatai eredmé­nyesen fejlődnek. A megbeszé­léseken fokozott figyelmet fordítottak a gazdasági együtt­működésre, amelynek eddigi dinamikus ütemét fenn kíván­ják tartani az ötéves tervidő­szak hátralévő részében is. A Minisztertanács a tájékozta­tót jóváhagyólag tudomásul vette. A tárgyalásokat ered­ményesnek ítélte, és meggyő­ződését fejezte ki. hogy azok hozzájárultak a két baráti, szocialista ország gyümölcsöző kapcsolatainak továbbfejlesz­téséhez. Xuan Thuy, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bi­zottságának titkára, állammi­niszter február 18—21 között hazánkban tett látogatásáról szóló jelentést a kormány tu­domásul vette. Xuan Thuy, a szívélyes, elvtársi légkörben le­zajlott tárgyalásokon tájékoz­tatta a magyar nárt- és álla­mi vezetőket a fegyverszüneti köztársaság és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság kormányainak álláspontja a legfontosabb nemzetközi kér­désekben azonos, vagy közel áll egymáshoz. A felek áttekintették a két ország baráti kapcsolatait és elhatározták, hogy fejlesztik politikai, gazdasági, műszaki­tudományos és kulturális együttműködésüket a kölcsö­nös érdekek és a közös impe­rialistaellenes küzdelem alap­ján. Ali Nasser Mohamed, a Je­meni Népi Demokratikus Köz­társaság miniszterelnöke és honvédelmi minisztere a JNDK-ban teendő látogatásra hívta meg Fock Jenőt, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnökét, aki a meghívást köszönettel elfogad­ta. megállapodás aláírása után Vietnamban kialakult helyzet­ről. Köszönetét mondott azért a támogatásért, amelyet a ma­gyar nép a béke megőrzés i­ben és a szocialista építőmun­kában nyújt a vietnami nép­nek. A kormány megtárgyalta az Országos Tervhivatal elnöki­nek előterjesztését a KGST- országokkal az 1976—1930-cs évekre szóló tervegyeztetés tta­talmáról és szervezéséről. A tervegyeztetés célja, hogy hoz­zájáruljon az ötödik ötéves népgazdasági terv, ezen bel .1 a termelési, beruházási, vala­mint a külkereskedelmi fel­adatok megalapozásához és to­vább erősítse Magyarország kapcsolatait a KGST-országok- kal. A kormány az előterjesz­tést elfogadta. Úgy rende’ke- zett, hogy a hazai terve'ési és nemzetközi tervesve’'"i isi munkát egymással szor-s össz­hangban kell végezni. P'-’k érdekében megh-láro’1 ’ a tervegveztetési munka s szait és előírta az Orszázns Tervhivatal, a minisztériumok, valamint más, a végrehajtás­ban érdekelt szervek felada­tait. t (Folytatás a 2 oldalon) Hafez Iszmail, Szadat egyiptomi elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Bonnban tárgyal. Képünkön: Brandt kancellár fogadja a magas rangú egyiptomi politikust. A Minisztertanács ülése Külföldi kapcsolataink — A vállalati beruházások előkészítése Péter János tárgyalásai Párizsban Péter János külügyminiszter csütörtökön Párizsban Antho­ny Royle angol külügyminisz­ter-helyettessel találkozott, Parafálás Párizsban a nemzetközi Vietnam-konferencia résztve­vői parafálták a vietnami bé­kemegállapodást jóváhagyó és a tűzszünet megsértése esetén követendő eljárást rögzítő ki­lenc fejezetből álló dokumen­tumot. A dokumentumot a VDK, a DIFK, az Egyesült Államok és a saigoni rendszer, továbbá a Szovjetunió, a Kínai Népköz- társaság, Nagy-Britannia és Franciaország, valamint a nemzetközi ellenőrző és fel­ügyelő bizottságban részt ve­majd William Rogers ameri­kai külügyminiszterrel folyta­tott megbeszélést. Párizsban vő négy állam — Kanada, In­donézia, Lengyelország és Ma­gyarország — külügyminiszte­rei látták el kézjegyükkel. Az ünnepélyes aláírásra pén­teken 15 órakor kerül sor. A saigoni rendszer képvise­lője volt az egyedüli, aki a szerkesztő bizottság által kidol­gozott feltételek ellen kifogást emelt, tiltakozását azonban csak annyiban vették figye­lembe, hogy annak írásos vál­tozatát csatolták a konferen­cia hivatalos dokumentumai­hoz.

Next

/
Thumbnails
Contents