Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-11 / 35. szám
Páfícsopoffíok a . feessássi©!© taggyűlések sikeréért Tapasztalatok a „pártcsoportok munkájáról99 A X. KONGRESSZUSNAK az alapszervezeti pártmunka hat'konyábbá tételére vonatkozó határozata nyomán egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek a pártcsoportok, a pártszervezetek legszűkebb kollektívái. Itt ismerik legjobban az egyes párttagok munkáját, magatartását, politikai nézetét, fegyelmét és emberi tulajdonságait. Ezért a párttagok nevelésének fő bázisai. Feladatuk sokrétű. A csoporton belüli nevelő munkán túl megoldják a párttagság informálását, mozgósítását és a pártonkívüliek körében jelentős felvilágosító munkát végeznek. Megyénk alapszervezetei nagy részében a pártcsoportok munkáját illetően az elmúlt év lényeges változást hozott. Az alapszervezeti vezetőségek jelentős része — egyrészt felismerve e kollektívák munkájának fontosságát, másrészt pedig az irányító pártszervek ösztönzésére — ma már egyre inkább épít a pártcsoportok munkájára, segíti azok tevékenységét. Az előrelépés érdekében alapvető az a változás, amely a pártcsoportok egy részének „átszervezésével” következett be. Ennek során — a pártmunka hatékonyabbá tétele érdekében — a korábbinál következetesebben igyekeztek figyelembe venni, illetve követni az egyes munkahelyek szervezeti felépítését, valamint egyéb sajátosságait. (Szocialista brigádok, komplexbrigádok). Az alapszervezetek másik részénél ennek a feladatnak a megoldása — az ún. „szakosított” pártcsoportok kialakítása — még a jövő feladata. így a pártcsoportok működéséről szerzett tapasztalataink — különösen a munka jellegét, mélységét illetően — igen differenciált képet mutatnak. —- Egy részük — ebbe a csoportba tartozik ma még a legtöbb pártcsoport — tevékenysége elsősorban „közvetítő” jellegű. Főleg a szervezeti és (szervezési kérdésekben nyújtanak segítséget az alapszervezeti vezetőségeknek. — A második csoportba tartozók a fenti feladatok ellátásán túl, már több-ke- I vesebb tartalmi munkát is végeznek. ;— A pártcsoportok harmadik része — az alapszervezet munkatervére épülő — saját program-, illetve feladatterv alapján viszonylagos önállósággal végzi tevékenységét. Ezek a kollektívák a taggyűlési beszámolók előzetes megtárgyalásával, azok kiegészítésével, tagjaik pártmegbizatá- sának meghatározásával, annak teljesítésével, számonkérésével, a pártépítés részbeni előkészítésével jelentős tartalmi tevékenységet végeznek. Partnerei a hasonló szintű gazdasági vezetésnek, s ennek megfelelően javasolnak, esetenként döntenek jutalmazások, illetve felelősségre vonások kérdésében. Különösen felelősségteljes ez az utóbbi tevékenység azoknál a pártcsoportoknál, amelyek a központtól távol, kihelyezett telephelyeken önállóan — „kis alapszervezetként” — dolgoznak. A PÄRTCSOPORTQK TAGJAINAK fórumai a pártcso- portértekezletek, amelyek hármas szerepet töltenek be; tájékoztatnak, mozgósítanak, és nevelnek. E hármas megbízatásnak a korábbinői, magasabb színvonalon tettek eleget — a jelenleg befejezés előtt álló — beszámoló taggyűléseket előkészítő pártcsoport-értekezletek. Ezzel mintegy jelentős segítséget adva a taggyűlések előkészítéséhez, mind az alapszervezeti, mind a csúcsvezetőségeknek. A segítségadás fő formájaként a pártcsoportok nagy részében üléseiken értékelték a kollektíva éves munkáját, ezen belül egyenként és személyre szólóan a csoport tagjai párt- megbizatásának teljesítését. Az értékelések többségét a bizalmiak tartották, de értékeléseik sok helyen az azonos szintű gazdaságvezetők véleményét is tartalmazták az egyes párttagok gazdasági munkájáról. Találkoztunk olyan módszerrel is a Bonyhádi Ruházati Szövetkezetben, hogy a csoport tagjai saját maguk értékelték pártmegbizatásuk teljesítését. Lényegében ehhez hasonló néhány szekszárdi alapszervezet (Vasipari V., Bőrdíszmű) kísérlete, ahol az egyes pártcsoportok tagjaiknak kérdőívet adtak ki, s ezek egyik pontja a pártmegbizatások teljesítését kérte számon. A CSOPORTÉRTEKEZLETEKEN elhangzott értékelések általában színvonalasak, kritikusak és önkritikusak voltak. Bírálták a pártmegbizatásukat nem megfelelően teljesítő párttagokat. Pozitív, hogy ezek a bírálatok név szerint hangzottak el akkor is, — igaz, hogy helyenként még kissé bátortalanul — ha az első számú gazdasági, vagy pártvezetőkre vonatkoztak. Felelősségre vonták továbbá azokat az elvtársakat is, akik — konkrét párt- megbízatásuk teljesítése ellenére — magánéletükben és környezetükre való hatásukban nem mindig következetesek. Nem megfelelő az a hatás, amit mint párttagok, kommunisták politikailag kifejtenek, nem eléggé szilárd a párt politikája melletti nyílt kiállásuk, vagy esetenként nem párttaghoz méltóan élnek. Ugyanez vonatkozik a pártcsoportok tagjaira io. Általában mindenütt nyíltan mondták el véleményüket, akár saját, akár más elvtársak munkájáról. Több helyen felelősségre vonták, a szekszárdi járásban volt ahol le is váltották annak vezetőjét, a munka elhanyagolása miatt. Két csoport tagsága nem fogadta el a bizalmi értékelését egy-egy elvtárs munkáját illetően. Jellemző a tagság következetességére, hogy e véleményüknek a taggyűlésen is hangot adtak, — Dombóvárott és Bony’nádon — és azt a bizalmit, aki nem a csoport megbízatásának megfelelően járt el, az alapszervezet egész tagsága előtt is bí- rálták. A pártcsoportok munkája eredményének tudható be, hogy az értekezleteket követően — éppen a közvetlen munkatársaktól, elvtársaktól ott kapott kritika hatására — több párttag munkájában már az eddig eltelt rövid idő alatt is, lényeges javulás következett be. Volt olyan párttag is, a szekszárdi járásban, aki a bírálat hatására a . pártvezetőség felé írásban gyakorolt önkritikát. NAGYON POZITÍV, hogy a pártcsoporí-üléseken felvetett kérdések, problémák és javaslatok döntő része a pártmunka javítását, ezen belül konkrétan a púrtesoportok munkájának továbbfejlesztését szolgálja. így több helyen bírálat, de egyben igényként vetette fel a párttagság egy része, hogy nincs rendszeres pártmegbizatásuk, másrészt pedig többen megbízatásuk konkrétabb meghatározását, jobb „testre szabását” kérték. A két bonyhádi nagyüzemben olyan igény is felvetődött, hogy a vezetőség a jövőben biztosítson részükre megfelelő jegyzettömböt, hogy észrevételeiket, felvetett problémáikat egyrészt továbbítani tudják, másrészt pedig, hogy ezáltal lehetőségük legyen e felvetésekre való következetes visszatérésre. Általános igényként vetődött fel, hogy a bizalmiak több tájékoztatást kapjanak az alapszervezetek, valamint a gazdasági egységek vezetőitől, továbbá azt, hogy munkájuk megkönnyítése érdekében írásban kapjanak rövid tájékoztatást, kivonatot. A pártcsoportok nagy részében foglalkoztak a taggyűlések aktivitásának javításával és azokkal az okokkal, amelyek gátolják. Néhány pártcsoport — a D. Univerzál Szövetkezetben és a B. Zománcgyárban — úgy döntött, hogy a jövőben rendszeresen megbízza tagjai sorából azokat az elvtársakat, alak taggyűlésen tolmácsolják a csoport véleményét. Jellemző, hogy szinte minden alapszervezetnél felhívták a pártcsoportok tagjai az alapszervezeti vezetőségek figyelmét, hogy az eddiginél következetesebben, erélyesebben lépjenek fel a pártfegyelmet, a pártmorált sértő párttagok, illetve hibáik ellen. ÖSSZESSÉGÉBEN a pártcsoportok nagyobb részének munkáját általában is, de konkrétan is a beszámoló taggyűlések előkészítésében, nagyon hasznosnak, eredményesnek tartjuk. Különösen nagy nyeresége a pártmunkának ez a forma azért is, mert rendkívül megnöveli a fizikai dolgozók aktivitását, pártmunkába való bekapcsolódását, mivel a pártcsoportok — jó értelemben vett — „szószólói” a fizikai munkások, akik eddig —• elsősorban a nagy létszámú alapszervezetekben — kevésbé hallatták hangjukat. Ezek a pártcsoportok ténylegesen az adott terület gazdáivá váltak. A fenti jó tapasztalatok azonban még nem általánosíthatók. A pártcsoportok egy része még nem így végzi munkáját. Tevékenységükben még sok a formális elem. Egy részüknél nem történt meg a csoport munkájának, illetve a pártmegbizatások teljesítésének év végi értékelése sem. Volt olyan alapszervezet is a paksi járásban, ahol a pártcsoportokat életképtelenségük miatt meg is szüntették. Annak érdekében, hogy a pártcsoportok munkájában ma még meglévő indokolatlan színvonalkülönbségek - megszűnjenek, elsősorban az irányító járási jogú és a közbeeső PB-knek, valamint a csúcsvezetőségeknek kell segítő, irányító munkájukat az eddigieknél differenciáltabbá | tenni. Helyenként, ahol szűk- j séges — a személyi feltételek megteremtésével és helye- módszerek kialakításával, azok elterjesztésével — konkrét segítséget is kell adniok. Ezen túlmenően mindenütt el kell érni, hogy az alapszervezeti vezetőségek fokozzák a pártcsoportok munkájával szemben támasztott követelményeket és ennek megfelelően segítsék azok munkáját. Csak ezen keresztül biztosítható a X. kongresszus határozatának végrehajtása, az alapszervezeti munka színvonalának fejlesztése. VÁRADI LÁSZLÓ MB párt- és tömegszervezetek osztálya munkatársa A szekszárdi egészségügyi szakiskolában Az idén nyílt meg Szckszárdon Dél-Dunántúl legnagyobb egészségügyi szakiskolája, ahol évente száz általános ápolónőt és csecsemő- és gyermekgondozónőt képeznek, főleg a szekszárdi kórház részére. Az iskola mellett működik a 144 férőhelyes kollégium. Varga Ilona és Blum Magdolna a csecsemőgondozást gyakorolja. Szilágyi Erzsébetnek Sárközi Margit oktató a vérnyomásmérést tanítja. A zsibongó egy részlete. Fotó: GK
