Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-11 / 35. szám

TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ■A,MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSÉRT TOLNA -MEGYEI B 17 O T T SÁ'G Á N A K XXIII. évfolyam, 35. szám Zárszámadás ARA: 1,30 FORINT A legfontosabb az ember Vasárnap, 1973. február 11. rr K. Papp József a megyei pártbizottság első titkára a paksi tsz-gazdák között Tegnap délelőtt a paksi kul- túrotthonban tartotta második részközgyűlését a paksi Duna- menti Egyesülés Termelőszö­vetkezet, amelyen ott volt K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára is. A vezetőségi beszámolót Bach Ferenc, a tsz elnöke tar­totta. A többi közt a követkei zőket mondotta: — A két évtized alatt, amely szövetkezeti gazdasagunk meg­alakulása óta eltelt, nagy utat tettünk meg a nagyüzemi gaz­dálkodás megalapozása és fej­lesztése terén. Az egyesülé­sünk óta eltelt három év alatt szövetkezetünk kapcsolódott a kormány által meghirdetett programokhoz; a sertéslétszá­mot négyszeresére, a sertéshús kibocsátását ötszörösére emel­te. Szarvasmarha-tenyészté- siink is fejlődik, ebben az év­ben népesítjük be az 536 férő­helyes tehenészeti telepünket. A zöldségtermelés területén is nagyobb mértékben kívánunk eleget tenni a népgazdaság igé­nyeinek. Ezt célozzák az elkö­vetkező időkre szóló intézke­déseink. Termelőszövetkezetünk ösz­szes taglétszáma 948 fő. mely­ből 390-en nyugdíjasok, és 460-an betöltötték a nyugdíj- korhatárt. A szövetkezet tag­ságának több, mint a fele 50 évnél idősebb. Ennek ellené­re igen naay szorgalommal, becsülettel helytá'lnak a napi munkában. A múlt évben be­feleztük a magtár, a termény­szárító, a fóliatelen, bekötő­utak, a takarmánykeverő épí­tését. Tavaly a kampánymun­kák időszakában —■' aratáskor, kukorica-betakarításkor és az őszi talajmunkák idején — üzemi rrunkaversenvt szervez­tünk. Gazdaságunk különös fi­gyelmet fordít a szellemi tő­ke gyarapítására, mert úgy véljük, hogy ez az egyik leg- hatékonvabb termelőeszköz, de ezt diktálja korunk techniká­ja is. A múlt évben növény- védő-tanfolyamot, ez évben pedig traktorostanfolyamqt szerveztünk. Három alkalom­mal volt gazdaságunkban be­mutató; a búzatermesztés hely­zetéről. a kukoricaszárítás technológiáiéról, egy alkalom­mal nedig fásítási és erdősítési ankétot szerveztünk. A termelőszövetkezet az egyesülés óta ágazati rendszer­ben gazdálkodik, jól gépesített, specializált termelést folytat. A korábbi évekkel ellentétben növénytermesztésben pár fon­tos és alapvető növény nagy­hozamú termelése a célunk. Ezzel egyidejűleg a növény- termelést szinte 100 százalék­ban kemizáljuk. A múlt év­ben betakarított közel 350 va­gon őszi búzát az időjárás miatt nem tudtuk időben le­aratni. Tizennyolc nap helyett 43 napig arattunk. Ennek elle­nére búzából az átlagtermés 34,5 mázsa volt hektáronként. A kukorica termelését a bú­zához hasonlóan gépesítettük. A kukorica a népgazdaságnak, de nekünk is a legfontosabb abraktakarmányunk. Hektá­ronként 69 mázsa lett a hol­danként átlag, ami messze meghaladta a megyei hozamo­kat. A kertészeti ágazat gazda­sági mutatói szintén meghalad­ják a megye, sőt az ország át­lagát. Erdészeti ágazatunk múlt évben lényegesen jobban gazdálkodott, mint az előző évek bármelyikében. Hasonló mondható el az állattenyész­téssel kapcsolatban is. Gazda­ságunk történetében első íz­ben fordult elő. hogy az állat- tenyésztés árbevételeinek tö­mege meghaladja a növény- termesztés és a kertészet ösz- szesített árbevételét. A sertés­hizlalással kapcsolatban: 1072- ben 59 vagont meghaladó mennyiséget értékesítettünk. A gazdaság 1972-es évi gazdál­kodásának nyeresége 18 mil­lió forint, a szövetkezet bruttó jövedelme 33 millió forint. A szövetkezetnek ez a legfonto­sabb mutatója az elmúlt évek­ben állandóan növekedett. A vezetőség beszámolója után jelentést tett a közgyű­lésnek az ellenőrző bizottság, a nőbizottság és a döntőbizott­ság elnöke. Számos tsz-tag szólt hozzá az elhangzottakhoz, és szót kért K. Papp József elvtárs is. A megyei pártbizottság első titkára hangsúlyozta: — Jó érzés egv olyan zár­számadó közgyűlésen részt venni, amikor a gyűlés napja egyben a dicséret napja is. Tisztelettel k°U tekinteni azok­ra a dolgozókra, akik a mun­kájukat itt végezték — nagyon eredményesen. A zárszámadá­si mérleg hasonlítás. Hasonlí­tás az előző évekhez, más szö­vetkezetekhez, a megyéhez, az országhoz, az ország eredmé­nyein pedig lemérhetjük, hogy milyen helyet foglalunk el a világban. A beszámolóval kap­csolatban: a szarvasmarha­létszám alakulásában ellent­mondást látok. Az 1972-es ál­lomány 50 százalékát sem éri el az előző évinek. Magyaror­szágon ma tapasztalható az a nézet, miszerint a veszteséges termelést meg kell szüntetni. Ha ezt így evr"'zerűen megen­gednénk, komoly hiba lenne, mert ha például a szarvasmar­ha tenyésztésével leállnánk, fontos néoélelmezési cikkekből — tejből, húsból — lenne hiány. Tolna megye paraszt­sága mindig is büszke volt ar­ra, hogy híres a szarvasmarha­tenyésztése. Ha a háború előt­ti számokat összehasonlítjuk a maival, sem szarvasmarha, sem pedig tehénlétszámban nem értük utol az akkorit. A szarvasmarha- és a sertés- tenyésztés helyes arányát kell megválasztani. Mivel a termelőszövetkeze­tekben csökkent a tagság, a jövedelemnövekedés százaléko­san nagyobb mint az iparban. Az aránytalanság miatt köz­ponti bérintézkedésékkel kell rendezni az ipari munkások bérét. Az a törekvés, hogy a családi jövedelmek közelítsék meg egymást. A termelőszö­vetkezetek életének szerves tartozéka az is. hogy ne csak mint munkaerővel, hanem mint emberrel is foglalkozza­nak a tagokkal, hiszen az em­ber a legfontosabb termelő­erő. A vezetők munkájánál fennáll az a veszély, hogy az egyes ember kérdését kis kér­désként kezelik, holott a kis kérdés az egyes ember számá­ra a legnagyobb. Nem szabad lebecsülni az emberek ügyei­vel való foglal kozást. A kér­dés szélesebb értelme: a szo­cialista demokrácia. Ez a nép valóságos hatalmát jelenti, azt. hogy a dolgozók mindegyike beleszól az ország ügveibe. A szocialista demokráciának pe­dig része a szövetkezeti de­mokrácia, az, hogy hogyan szólnak bele a tagok az ügvek- be, hogyan érvényesül a nép- hatalom. A tpcíne1 őszövetkezeti demokrácia lénvege: a terme­lőszövetkezet a tsz-+a"oké. Ter­mészetesen a szövetkezetek eredményei do'"nzó néoiink tuln'doria iS, mint ahogv más eredmények, a tsz-tagoké is. Csak ott berzVh^ttnk jó szö­vetkezeti légkörről, ahol érvé­nyesül a demokrácia, fs ak­kor l°h“t az egász országban szocialista dnmn'-nácia. ha ez minden közösségben érvénye­sül. ECTész népünk következ“+Qs°n helvráll a szocialista énítő­munkában. Ez a’on múlik, hogy az egves ember hozván vesz részt a közösség munká­jában. Az ország eredménvei­ben minden ember mnnkáia benne van. A nemzetközi el­ismerést csak az az ország ér­heti el, ahol rend uralkodik. Magyarország ezt a helvet ki­vívta. ami nénünk szorgalmas munkáiénak eredménve — fe­jezte be felszólalását K. Papp József elvtárs. A felszólalások után az ala­pító tagoknak pénzjutalmat adott át a szövetkezet vezető­sége. D. V. M. A francia külügyminisztériumban az NDK és Francia- ország képviselői aláírták a diplomáciai kapcsolatok felvé­teléről szóló egyezményt. A Thieu-rezsim provokációi Kissinger Hanoiban Hírügynökségi jelentések a tűzszüneti megállapodás továb­bi sorozatos megsértéséről szá­molnak be Dél-Vietnam külön­böző térségeiben. A saigoni katonai parancsnokság szóvi­vőjének nyilatkozata szerint, rövid idő alatt 176 alkalommal került sor kisebb-nagyobb fegyveres incidensre. A legsú­lyosabb összecsapás a Mekong deltájában, Saigontól délnyu­gatra történt, és nagyobb mé­retű összetűzés bontakozott ki a központi fennsíkon, Pleiku közelében is. A saigoni szó­vivő a másik félre igyekezett hárítani a felelősséget a tűz­szünet megsértéséért. A négyoldalú vegyes kato­nai bizottság VDK-csoportíá- nak vezetői Saigonban közöl­ték. hogy ideiglenesen felfüg­gesztik egysegeknek a kijelölt vidéki körzetekbe történő szál­lítását, mert nincs biztosítva minden feltétel megbízatásuk biztonságos folytatásához. A bejelentés utal a Központi fennsíkon Bán Me Thuot vá­rosban pénteken lejátszódott incidensre. A helikoptereken odaérkező VDK és DNFF tisz­teket provokálták, kövekkel dobálták és ötüket megsebe­sítették. Szombaton Hanoiba érkezett dr. Henry Kissinger. Az ame­rikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadóját minden külső- séges ceremónia nélkül fo­gadták, s a repülőtérről kísé­retével zárt gépkocsiban a leg­rövidebb útvonalon érkezett a VDK fővárosába. Kissingertés szűkebb kíséretét a külföldi állami vezetők részére fenn­tartott palotában helyezték el, jelenlétét azonban sem a szo­kásos díszkivilágítás, sem ál­lami zászló nem jelzi. Jólle­het, a magas rangú amerikai állami hivatalnok érkezését előre bejelentették Hanoiban is, érkezésére csak külföldi új­ságírók és kíváncsi járókelők gyűltek össze a szállásul kije­lölt palota környékén. Kissinger három napra ter­vezett hanoi programjáról elő­zetes tájékoztatót néni adtak ki. Jól tájékozott körök szerint viszont erre az időszakra esik az elfogott amerikai kalózpiló- ták első csoportjának szaba­don bocsátása Hanoiban. Tanácskozás a novemberi párthatározatról Tolna megye fogyasztási szövetkezeteinek igazgatósági elnökei elemezték az MSZMP 1972 novemberi határoza­ta alapján tett intézke­déseket, és meghatározták a további feladatokat. A tanács­kozáson megjelent és felszó­lalt Patay János, a SZÖVOSZ elnökhelyettese is. Horváth Já­nos, ä MÉSZÖV elnökhelyette­rintos többlettel a tervezett szint felett. Ugyancsak a ter­vezettnél lényegesen többet, tizenkétmillió felett hozott az állattenyésztés is. A háztáji­ban azonban — sajnos — vál­tozatlanul csökken a tehén- állomány, ezért a termelőszö­vetkezet tovább igyekszik nö­velni a közösben lévő jószágok számát. Végeredményben a 4820 holdas termelőszövetke­zet, mely a hozzátartozókkal együtt hozzávetőleg 1150 em­ber megélhetését szolgálja, gyarapodott. A tehermentes összvagyon negyvenötmillió fo­rint, az egy tízórás munkanap­ra jutó jövedelem 114 forint. Egy tagnak a közösből szár­mazó évi jövedelme huszon­hatezer forint.-n. se tartott vitaindító előadást. A többi közt hangsúlyozta, hogy a meglévő eszközök jobb kihasználása az egyik leg fon­tosabb feladat. A tapasztala­tok azt mutatják, hogy é téren Tolna megye ÁFÉSZ-eiben nagy tartalékok vannak. A beszámoló is, a felszóla­lók is említették, hogy a no­vemberi párthatározat, vala­mint a fogyasztási szövetkeze­tek VII. kongresszusának ál­lásfoglalása alapján mindent meg kell tenni a tagsági érde­keltség növeléséért. Ennek ér­dekében úgyszólván mindenütt tettek különféle erőfeszítése­ket. Dombóváron — más szö­vetkezetekben is — növelik a boltosok árurendelési önálló­ságát. Ugyanakkor egves el­lentmondásos rendelkezések akadályozzák e törekvést. Töb­ben problémaként vetetté’: fel, hogy a szövetkezeti élet bizo­nyos vonatkozásainak agyon- adminisztrálása, agyonszabá­lyozása mindinkább, nehezí i a tényleges munkát. A szövet­kezeti vezet "k helyesük a •. ár- ellenőrzás fokozására hozott központi határozatokat. A tanácskozás befejezése­ként Szoboszlai Jenő, - a MÉSZÖV szövetségi titkári tá­jékoztatót adott a közeljövő­bén sorra kerülő mérlegism.:r- tető küldött- és részközgyűlé­sek előkészületeiről. \ Gyarapodás Györkönyben Megtartotta zárszámadását a györkönyi Szabadság Terme­lőszövetkezet, melyen megje­lent Tolnai Ferenc az MSZMP megyei bizottságának titkára is. Brunn János elnök a beszá­molóban szép gazdasági ered­ményekről, adhatott számot a tagoknak — és nem tagoknak, ugyanis a termelőszövetkezet zárszámadása már hosszú ideje az egész község érdeklő­dését lekötő esemény. Mint mindenhol, legtöbb problémá­val itt is a növénytermesztés küzdött, a sok eső és részben az erózió miatt. Ennek elle­nére csak a kis területű rozs átlaga maradt a tervezett alatt, a búzáé huszonegy, az őszi árpáé huszonhárom mázsás volt holdanként. Ritka sikerrel zárt a kertészet és szőlészet, egymillió-ötszázhetvenezer ío-

Next

/
Thumbnails
Contents