Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-10 / 34. szám
< 4 Vagyonvédelmi kiállítás Dombóvárott Százhúszon!!! éves a Konuniiuista Kiáltvány 1 Tegnap — pénteken — délelőtt a dombóvári művelődési házban Szabó István rendőr alezredes nyitotta meg a Belügyminisztérium és a megyei rendőr-főkapitányság vagyonvédelmi vándorkiállítását. Az esemény jelentőségéhez méltóan nem hiányoztak a megnyitóról a párt-, a tanácsi és a gazdasági élet reprezentánsai. A város és a járás vagyonvédelmi helyzetének tarka képét tárta a megjelentek elé Szabó István alezredes. Első elismerő szavai a társadalmi tulajdont lelkiismeretesen védő gazdasági vezetőket illették. Amint mondotta: a Dal- mandi Állami Gazdaságban, az Univerzál Szövetkezetben, a Láng Gépgyár dombóvári egységénél, a gabonafelvásárlónál, magtermeltetőnél részben már ott a függetlenített rendész, kisebb részben az erre a posztra legalkalmasabb személyt keresik. A vezetők megszívlelték a városi-járási rendőrkapitányság tanácsát a személyek kiválasztásánál; ennek köszönhető, hogy több üzetn- ben hosszú bűnmegelőzői és -üldözői gyakorlattal rendelkező rendész tevékenykedik. A kapitányság vezetője javasolta: az értékek őrzésére az üzemek ne sajnálják a pénzt német juhász kutya megvásárlásától. A betörések száma — az 1970. évihez képest — tavaly mintegy felére csökkent a városban és a járásban; szoros összefüggésben azzal, hogy több helyütt megfelelő biztonsági berendezéseket szereltek fel. Lényegesen jobbakat azoknál, amelyekkel a múlt nyáron az élelmiszerárusító pavilonokat fosztogató kilenc- tizenkét éves gyermekek csoportja is könnyen megbirkózott. Alig érthető, hogyan követhették el a gyerekek a betöréseket a kora esti órákban, amikor jelentékeny az utcákon a gyalogosforgalom. Csak úgy, hogy a felnőttek rá sem hederítettek, mit keresnek amazok a pavilonok ajtajánál..! — Úgy tűnik, a súlyosabb mulasztások évei elszálltak, — említette Szabó István alezredes. — Ma már nem találkozunk olyan megalapozatlan beruházással, amilyen például az életképtelennek bizonyult dombóvári betonelemüzem volt. Be még találkozunk afféle elvtelensággel, hogy egyikmásik mezőgazdasági vezető nem személyesen parancsolja le a gépről az ittas traktorisMagyarország lakosainak száma 1972. december 31-én 10 millió 415 ezer volt, 34 ezerrel több, mint 1971-ben, — olvasható a népmozgalom elmúlt esztendőre vonatkozó összefoglaló adatai között, amelyeket most tett közzé havi közleményeinek idei első számában a Központi Statisztikai Hivatal. A számsorok összehasonlító adataiból kitűnik, hogy az ország lakosságának természetes szaporodása messze meghaladja az 1971. évit, valamivel magasabb az 1970-esnél, alatta marad viszont az azt megelőző négy esztendeinek. 1972-ben 97 671-en kötöttek házasságot — 1966-tól számítva ez a legmagasabb. 152 909-en születtek, ennél valamivel többen — tát, hanem intézkedést kérve a kapitányságra telefonáL A mozgó bűnözők ellen főként akkor küzdhet eredményesen a rendőrség, — mutatott rá a kapitányság vezetője — ha a lakosság támogatja. Jó példa erre a Baranyából jött motorkerékpár-tolvaj elfogása, de azoké a szélhámosoké is, akik Csibrákon, Ko- csolán, Dombóvárott házvétel ürügyén ismerkedtek meg emberekkel, és szereztek tőlük „kölcsön” 500—1500 forintokat. Ezek a bűnözők megérdemelt helyükre kerültek, ellentétben azokkal a tolvajokkal, akiknek bűncselekményét csak háromheti késéssel követte a feljelentés. B. Z. ugyancsak 1966-tól mérve — csak 1968-ban és 1969-ben. A halálozások száma az elmúlt egy-két év számait figyelve csökkent 1972-ben, az egy éven alul meghaltak száma is kevesebb, mint az azt megelőző hat esztendő bármelyikében. A legtöbb házasságot —szám- szerint 11 368-at — augusztusban kötötték, a legkevesebbet — mindössze 4047-et — pedig januárban. A legtöbb gyermek júliusban született 13 739. Statisztikai arányok: 1972ben ezer lakosra 9,4 házasság- kötés, 14,7 élveszületés, 11,4 halálozás jutott. Az egészségügyi táblázat szerint a táppénzesek aránya az egész népgazdaságban ösz- szesen 5,2 százalék volt. A leg_ magasabb az iparban 5,8 száSzózhuszonöt éve jelent meg a marxizmus első programjellegű összefoglalása, a Kommunista Kiáltvány, amely tudatosította a tőkésrend kibékíthetetlen ellentmondásait, s harcra szólított ellene. Megjelenése mindenütt nagy lendületet adott a munkásmozgalom fejlődésének, s szinte minden egyes példánya kalandos pályát futott be. Útja azonos a modern munkásmozgalom történetével. Elégették, körözőlevelet adtak ki elrejtett példányaira. A kiáltvány hazai kiadásainak történetét, hatását mutatja be — a Párttörténeti Intézet, a Munkásmozgalmi Múzeum és a Kossuth Kiadó közös rendezésében — február 15-én, a budapesti pártbizottság oktatási központjában megnyíló kiállítás. Tizenkét tabló, vitrinek és tárlók tárják zalék, a legalacsonyabb pedig a mezőgazdaságban 4,5 százalék. Ebből a szempontból a május volt a legkedvezőbb hónap, amikor a táppénzesek a dolgozóknak csupán 4,8 százalékát tették ki. Szembeszökő a bejelentett, fontosabb heveny fertőző megbetegedések száma 1966-tal összevetve. Akkor 271 hastífusz esetet jegyeztek fel, tavaly mindössze 102-t. A két esztendő összehasonlított adatai a továbbiakban: dizentéria 11 166, illetve 9819, fertőző májgyulladás 11 454, illetve 9925, járványos gyermekbénulás 6, illetve 2, diftéria 31, illetve 9, yörheny 14 559, illetve 9 875, kanyaró 48 599, illetve 6450, szamárköhögés 2204, illetve 70. majd a néző elé a dokumenturb történetét. Rajzkópiák, feliratok számolnak be a kiáltványt megelőző munkásmozgalmakról, Marx és Engels tevékenységéről, a két szellemóriás közös munkájának kezdeteiről, a kiáltvány elméleti előzményeiről. Montázs látható azokból a lapokból és folyóiratokból, amelyeknek Marx és Engels 1845 és 1847 között munkatársa volt. Térkép és grafikusábrázolások mélyítik el azoknak a feliratoknak a mondanivalóját, amelyek a Kommunisták Szövetsége megalakulását, tevékenység gét illusztrálják. Végig követhető a Kommunista Kiáltvány megszületése, látható eredeti fogalmazványa, egyetlen fennmaradt oldalának és első kiadása cím*; lapjának fotókópiája. Gazdag anyag szemlélteti S Kommunista Kiáltvány magyar-; országi pályafutását; megtudja a néző, hogy első fejezetét magyar nyelven először a Munkás Életi Krónika közölte, 1873-ban. 1396-os első önálló magyar ki-j adásának fotókópiája, a kiadásokban közreműködő személyek; s fordítóinak fotói egészítik ki az erről a korszakról szóló beszámolót. Külön szakaszként jelent-j keznek a Tanácsköztársaság idején megjelent kiadásai, a Horthy- korszak terrorja idején született illegális példányai. Impozáns számadatok tárulnak a néző elé: hazánkban a fel- szabadulás után 23 kiadásban; több mint 300 ezer példányban, a világon eddig 72 nyelven több mint 20 milliós példányban jelent meg. A tisztelgő tárlatot az 1945 után kiadott politikai irodalom — Marx, Engels és Lenin művei — a témával összefüggő bélyegkiállítás, Segesdi György szobrászművész Marx-, Engels- szobra egészíti ki. (MTI) Tízmillió-négyszáztizenötezren vagyunk JA Különös házasság | igaz históriája 33. NINCS APELLÁTA! Buttler tajtékzó dühvei, az utolsó lehetőséghez folyamodik. Magához a pápai szentszékhez, Rómában kíván fellebbezéssel élni. Az esztergomi prímási bíróság azonban véglegesen pontot tesz a válóper végére, és két teljesen egybehangzó ítélet nyomán, megtagadja az ügynek Rómába való felterjesztését! A hatalmasra duzzadt akta- kötegek visszakerülnek Egerbe. Mint megmásíthatatlanul lezárt és jogerőre emelkedett ügy, jól kiérdemelt helyére, a levéltárba kerül. Esztergomban véget szakítanak a házaspár közel negyven esztendeje, vad kiengesztelhetetlenséggel dúló házassági pereskedéseinek! A prímási bíróság verdiktje nemcsak egy rosszra sikeredett házasság börtönéből nem engedi szabadulni a feleket, de a nemes la- tinsággal megfogalmazott sorok között, megfellebbezhetetlenül kihalásra ítéli a gróf párdányi Buttler-familiát... Az esztergomi ítélet ki nem mondottan, még a gróf életében lefordítja a Buttler-cí- mert az erdőtelki templom kriptáján. János gróf előtt bezárulnak a családi élet kapui... A BOSSZÚ Áz öregedő Buttlert, szívé- ben-lelkében olyannyira dédelgetett vágyának zátonyra futása a kataklizmák erejével rázza meg. Ez a lelki válság, mélységes csalódás, azonban nem töri össze az 58 éves, ereje teljében lévő férfit. Nem! Hasonló megrázkódtatás sok embert talán egy életre tönkretett volna, de Erdőtelek és Párdány örökös urát kemény fából faragták. ír és germán harcos őseinek most felszínre törő szívós keménysége megóvja a tragédiától. Amiként új világok születésénél, szörnyűséges katasztrófák árán virágzik ki a jobb, a szebb világ hasonlóképpen Buttler Jánosból is ez a válság, értékeket, kiváló emberi tulajdonságok sorát hozza a felszínre, melyeknek eddig halovány nyoma sem mutatkozott Változásának enzimje, serkentője A BOSSZÚ, A NEMES BOSSZÚ, mellyel eltaszít magától véglegesen mindenkit és mindent, aki és ami élete megkeseredé- séhez vezetett János gróf nagy színeváltozásában valóban tiszta lappal kezdi megváltozott új életét. Dőry Katalin iránti eddigi megvető haragja, vad, szilaj gyűlöletté fokozódik. A szentszéki bíróság, a középkor szellemét idéző, kemény, s az egymást meg nem értő emberpárt megbonthatatlanul eggyé bilincselő ítélete, elfordítja szívét és lelkét a római katolikus egyháztól. Nővérei és sógorai iránt is teljessé válik a már évtizedek óta megindult elidegenedése. De hogy teljes legyen az elfordulás múltjától, — furcsa, de így van! — közel a hatvanhoz, szembefordulva a feudális világ elavultságával, az ekkor kivirágzó reformkor felvilágosodott szellemében, a liberális eszme egyik országos hírre emelkedett személyiségévé válik, érik. A múltjával való szakítást Buttler a vallással kezdi. Alig hogy kézhez kapja a prímási szentszék véglegesen elmarasztaló verdiktjét, bejelenti az uralkodónak, hogy hátat kíván fordítani a római katolikus egyháznak, és a protestáns hitre óhajt térni! A vallásváltoztatáshoz a törvények értelmében a király engedélyét kéri. Azzal érvel, hogy egész sor katolikus hittételt nem képes megérteni s magáévá tenni, s el kívánja kerülni, hogy képmutatóként éljen. Azt írja I. Ferenc királynak, hogy lelke üdvösségét csakis olyan vallásban lelheti meg, melyben — miként a kálvinistában is — hinni tud! Isten malmai lassan, de biztosan őrölnek. Egy sor bürokratikus bakafántoskodás után, végül is két esztendő múltán, hozzájárul az uralkodó, hogy a katolikus vallást elhagyva, kálvinistává legyen. Lelke mélyén talán-talán abban reménykedik, hogy már mint protestánsnak, módja és lehetősége nyílik majd a feleségétől való elválásra. Azonban súlyosan téved, mert a törvény házassága ügyeiben bírójává a római katolikus egyházat teszi. Pedig még 62 éves korában is, hatalmas birtoka utódlásának egy új házasság révén való megoldása foglalkoztatja. Unokaöccse így tájékoztatja erről különváltan élő hitvesét. — „A rögeszméje még mindig az, hogy meg kell nősülnie, örökösökx* hátra hagynia, hogy még életében egy asszonyt kerítsen a világból.. Élete hátralévő során, a kálvinistákat ott segélyezi, ahol csak tudja. Annak ád mérhetetlen vagyonából, aki kér... Hol nehéz sorban tengődő gimnáziumok részére tesz jókora summa alapítványt, hol meg székesfehérvári leégett templomuk újjáépítését támogatja. Visszhangra találnak Butt- lerben a reformkor haladó kulturális eszméi. „A tudomány virágzásának s az emberiség közös jólétének további előmozdítása” jellemzi — írja Pa- taky jogászprofesszor egy levelében a grófnak. Valóban ... Tekintélyes összeggel megalapítja a máramarosszigeti református jogtanszéket, s a dunántúli Csurgón kálvinista gimnázium továbbfejlesztését segíti. . Pompásan jellemzi Buttler János újjászületett egyéniségét, hogy egy végrendeletében, — még ha az később nem is lépett hatályba, — 200 ezer forintot testál a magyar református egvházra és iskoláira. S hogy még több borsot törjön a katolikus papok orra alá, ősi családi házát Egerben nekik szánja. Erdőtelki egész birtokát egy Egerben felállítandó műszaki egyetemszerű intézmény: a „Polytechnikum” felállításának alapjaira hagyományozza. Az érseki székváros szélsőségesen antiklerikális beállítottságú rajztanára, a híres-neves Joó János tervezte ún. politechnikumban építészeti, mechanikai, földmérési, mérnöki, fizikai és kémiai osztályokban képezték volna a műszaki szakembereket Mi lappang az utóbbi kimagasló jelentőségű szándéka mögött? Elárulja Joó tanár pedagógiai vezérelve: „A kormány felügyeljen az iskolákra, ne pedig az egyház!” Újabb csapásnak szánja tehát Buttler, a sajnos meghiúsult tervet, a magyar katolikus világ egyik fellegvárában, a tudomány haladása érdekében, — a klérus egyeduralma ellen! De érző szívvel, nem feledkezik meg a dúsgazdag földesúr eme testamentumában Heves megye „gyámoltalan szegényeiről” sem. Nekik szánja messze földön híres grófi kastélyát, parkjával és tartozékaival egyetemben. Örök vesztesége a magvar kultúrának és haladásnak, hogy vágya, szándéka végül is, a rokonok kapzsi örökség- hajhász tülekedésében szertefoszlott, s Erdőtelekre Dőry Katalin grófnő tette rá halála után a kezét Az egyház elleni ellenszenvébe belejátszhat az is, hogy éppen Pyrker érsekről, — akinek elnöklete alatt működő szentszéki bíróság is szorított egyet Dőry Katalinnal összekötő rablánca bilincsein, — 1838 elején kipattant az a diszkrét hír, hogy Heves vármegye országgyűlési követe hitvesével meglehetősen intim szerelmi kapcsolatot tart fenn, azaz „férjének adott hitét meg- szegeite” — mint egy levélben írják Kazinczy Gábornak, az írónak és hasonlóan ország- gyűlési követnek. Amikor a fura házasságtörésről a felszarvazott férj értesül, nyomban ő is válást kiált... (Folytatjuk) Népújság 4 1973. február 10.
