Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-10 / 34. szám
P ártszervezés — pár (irányi tás Pártmunka az üzemszervezésért Több mint egy esztendő telt el azóta, hogy az MSZMP Központi Bizottsága határozatot hozott az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére. Ez a határozat erőteljes visszhangra talált nemcsak a kommunisták soraiban, hanem a társadalom széles rétegeiben is. A határozat alapján a vállalati, üzemi pártszervezetek és alapszervezetek nagy része kidolgozta a helyi tennivalókat. Elmondhatjuk tehát, hogy a határozat megvalósítása elkezdődött. Néhány területen már figyelemre méltó eredmények is jelentkeztek. Egyes üzemekben körültekintő szervező munkával enyhítettek a hosszabb ideje tartó munkaerőhiányon, vagy éppen meg is szüntették azt. Ezzel együtt javult a gazdálkodás a munkaerővel, a gépekkel és állóeszközökkel, hatékonyabb lett a munka, emelkedett a termelékenység. Mégis azt kell mondanunk, hogy a határozat realizálásában egyelőre nem elégséges az előrehaladás. Általában hosz- Szúra nyúlik az előkészítő munka, több helyen a konkrét tények helyett csupán újabb és újabb tervek születnek, néhol az idő rövidségére vagy a feltételek, hiányára hivatkozva késlekednek a tettekkel, „föntről’’ várnak intézkedéseket. A nagy fontosságú határozat sikeres végrehajtása tehát gyorsabb reagálást igényel az üzemi párt- és gazdasági vezetéstől, mivel a Szükséges szervezési intézkedések a IV. ötéves terv teljesítésének és a gazdasági hatékonyság növelésének egyik igen fontos eszközét jelenthetik. Az üzemi pártszervezeteknek meghatározó . szerepük van a határozat következetes és késedelemmentes végrehajtásában. Ez adódik abból, hogy rendelkeznek a kitűzött cél eléréséhez szükséges politikai eszközökkel, másrészt ismerik a helyi körülményeket, állandó munkakapcsolatban vannak a helyi gazdasági vezetéssel, a társadalmi szervezetekkel és a dolgozókkal. Tennivaló akad a régi és az új üzemekben, a korszerű és az elmaradottabb technikai feltételek mellett egyaránt. Érthetően, hiszen a vállalati szervezésben rejlő tartalékok kihasználására mindenütt megvan a lehetőség. A szervezési színvonal növelése nem feltétlenül az új technika és technológia függvénye — bár a jobb feltételek természetesen könnyebbé tehetik a megfelelő üzemi és munkaszervezet kedvező hatásának kibontakoztatását. A pártszervezetek munkájában a legfigyelemre méltóbb eredmény, hogy kezdik felismerni valóságos szerepüket: nem más helyett dolgoznak, hanem a szervezési tevékenység hiányosságainak megszüntetésére, az előrehaladás gyorsítására határozott és konkrét követelményeket, támasztanak a gazdasági vezetőkkel szemben. Egyre inkább elérik, mégpedig politikai eszközökkel, hogy mindenki a maga területén tegyen intézkedéseket és lássál el a hatásköréből adódó funkcióját. A vállalat ötéves tervéhez kapcsolódó, annak hatékony teljesítését szolgáló operatív szervezési-fejlesztési tervet a gazdasági vezetés dolgozza ki. A tervnek előnyére válik, ha kifejeződnek benne az üzem műszaki dolgozóinak, közgazdászainak és munkásainak jó elképzelései, javaslatai. Ezzel elősegíthető, hogy az üzem kollektívája még inkább magáénak érezze a szervezési tervet és ez is ösztönözze a dolgozókat a jobb végrehajtásra. A pártszervezet segítse elő, hogy ez így történjék, s ezzel együtt mozgósítson a terv végrehajtására. Politikai szervező munkával érje el, hogy a munkahely kollektívája támogassa azt. Koordinálja célszerűen az üzemben működő szakszervezet, KISZ-szervezet ez irányú munkáját. Ezenkívül — természetesen — követelje meg tagjaitól a helytállást és példamutatást. Az üzemi pártszervezetek ellenőrző tevékenységében kiemelt helyen szerepeljen az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére hozott intézkedések végrehajtásának számonkérése. Ennek során a gazdaság; vezetés, a társadalmi és tömegszervezetek adnak számot a végzett munkáról. Az ellenőrzés fontos szempontja, hogy tényleges eredményt kérjen számon, és ne elégedjen meg a papírosokon szereplő kimutatásokkal. Hasznos és célszerű, ha az üzemi pártszervezetek taggyűléseiken is rendszeresen értékelik á határozat végrehajtását, s tájékoztatják a párttagságot. Mindenképpen szükséges, hogy az eredményeket alaposan elemezzék. A határozat végrehajtásának értékelése ne azt jelentse, hogy a korábban kidolgozott és jóváhagyott intézkedési terv helyett egy újabb program elkészítésére ösztönöznek, hanem az adott terv időarányos teljesítését ellenőrizzék. Természetesen, ha újabb lényeges tényezők mutatkoznál;, vagy jelentősen változnak a feltételek, akkor azok figyelembevételével indokolt az intézkedési terv módosítása, illetve annak az újabb körülményekhez való igazítása. Jóllehet az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésével kapcsolatos munka nem egyszeri teendő, hanem hosszú időt igénylő folyamat, az 1973- as év döntő jelentőségűvé válhat. Pártszervezeteink tevékenységének ezért számottevő értékmutatója lesz, hogy milyen tényleges eredményekről adhatnak számot e munkában. A jobb munkához adottak a feltételek. Több mint egy esztendő tapasztalatával rendelkeznek a pártszervezetek. Általában jó évet zártak az ipari és mezőgazdasági üzemek egyaránt. Kedvező körülményeket biztosít a párt Köz. ponti Bizottságának 1972. novemberi határozata. Ezért a határozat sikeres végrehajtása most sokban azon múlik, hogy a vállalati, üzemi párt- szervezeteknek, a gazdasági vezetőknek, a társadalmi szervezeteknek mennyire sikerül együttműködniük. összehangolt intézkedéseket tenniük, és hogyan sikerül a vállalat kollektíváját megnyerniük az ügynek. KIS LAJOS az MSZMP KB munkatársa Saját betegeink Megy Balatonfüredre szívkórházba. Megrendülve kérdezem: szívkórházba? Oda bizony, sajnos oda. Öt is utolérte és sarokba szorította az, amit nem lehet büntetlenül csinálni. Utolérte es leteperte oz állandó idegeskedés, a nagy hajtás, a felfokozott, túlzásba vitt lelkiismeretesség. Járási pártmunkás. Vidám, derűs ember, harmincon túl, negyvenen innen. Soha nem látszott rajta, hogy túl sokat vállal, nem mutatta, hogy őrlődik, emészti magát, és lendületes hányavetisóggel koptatja szervezetét. Hol és mikor kellett volna figyelmeztetni, hogy csendesebben, lassabban, kevesebbet dolgozz, jobban takarékoskodj saját magaddal. S kinek? Most egyedül az vígasztal csak, hogy a szívkórházban egészsége helyreáll, és a jövőben talán jobban vigyáz majd magára, nem úgy mint eddig. Sajnos a nekrológokat, a gyászjelentéseket olvasva azt látjuk, sokasodnak o saját halottaink. Először mindegyik saját betegünk volt, róluk van szó. A traktorosról, aki nem ismeri a pihenőnapot, és tizedik esztendeje három ember teljesítményét nyújtja, a tsz-párttitkárról, aki elnök- helyettes, de ráadásul gépcsoportvezető is, a kilenc társadalmi funkcióval rendelkező iskolaigazgatóról, aki örökké lohol és este már azt is elfelejti, hogy mi volt délben az ebéd. Az a vége^ hogy jön az álmatlanság, a kifáradás és nem ritkán jön az első szívroham. Mindig, szinte szünet nélkül ostorozzuk a kényelmes munkatempót, taggyűlés, termelési tanácskozás nem múlik el anélkül, hogy az előadók, a felszólalók ne mutassanak rá a munkafegyelem lazaságaira, s az újságok hetenként legalább egyszer szóvá teszik a „kérdést”. Ezenközben megfeledkezünk a másik végletről. Arról, hogy mindenütt, mindegyik kollektívában van jó néhány ember, akit nem biztatni, noszogatni kell, hanem sokkal inkább visszafogni. Teljesen egyetérthetünk azokkal a vezetőkkel, akik azt mondják, ha létezik munkában, teljesítményben elfogadhatatlan alsó határ, akkor létezik bizony elfogadhatatlan felső határ is, tehát egy olyan szint, amit túllépni nem szabad, amit túllépni megengedhetetlen, egyéni és társadalmi vétség, visszaélés. Szóval, olykor előfordulhat, hogy azt kell mondani egyik-másik embernek: állj, ne tovább. Ez legalább annyira közösségi érdek, mint fegyelmezni a naplopót. Szaporodnak a túlhajszoltságból származó megbetegedések, s ezek szinte kivétel nélkül figyelmeztetnek: az ember munka- és teherbíró-képességének is van határa, felső határa. Nem törvény- szerű, hogy az állami gazdaság negyven valahány éves igazgatója hónapokig nyomja az ágyat szívinfarktussal, és nem törvényszerű, hogy a tsz-elnök ötvenéves fejjel, hetvenesztendősnek nézzen ki, s kénytelen legyen kiállni a sorból csak azért, mert környezete megengedte neki, hogy tönkretegye magát Sz. Középpontban a pártcsoportok munkája és az egészséges árpolitika Megtartotta beszámoló taggyűlését a Népbolt pártszervezete A beszámoló taggyűlés jelentős esemény minden párt- szervezet életében. A vezetőség számot ad egy év munkájáról, a szervezeti életről, a párté">’tésről, de mindenütt óhatatlanul a saját terület jellemző problémái kerülnek előtérbe. S ez így helyes, mert a pártszervezet csak akkor tudja betölteni hivatását, ha az általános politikai tennivalókon kívül gazdájává lesz az adott terület minden jellegzetes tennivalójának is. A Népbolt pártszervezetének beszámoló taggyűlésén, a betegeken kívül, minden tag részt vett. Megkülönböztetett figyelemmel kísérték a vezetőTovábbi koncentráció a szénbányákban Új számítástechnikai módszerek a villamosenergia-iparban Ebben az évben a tervek szerint 9,7 százalékkal növelik termelésüket a nehézipar vállalatai. A számottevő többlet előállításában része van a központi és a vállalati nagyberuházásoknak, a nagyobb termékmennyiség azonban elsősorban az intenzifikálás, a rekonstrukció, a korszerűsítés eredménye. A vállalatoknál ezekben a napokban osztják szét a műszaki fejlesztésre szánt összegeket a különböző üzemek, termelési területek között. Ehhez a fontos munkához ad útmutatást a Nehézipari Minisztérium koncepciója, amely a legfontosabb és legsürgősebb műszaki fejlesztési teendőket határozza meg. A bányászatban a legfontosabb feladat a termelés koncentrációjának fokozása, a gépesítés, az automatizálás színvonalának további emelése. A teendők természetesen a bányák adottságainak megfelelően változnak. A Mecseki Szénbányáknál például, ahol egyre mélyebb szinteken kezdik meg a termelést, nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével kell kutatni és keresni az újabb, biztonságos és gazdaságos fejtési rendszerek kialakítását. A dorogi bányáknál a vízbetörés elleni módszereket kell továbbfejleszteni. A közép-dunántúli szénbányáknál új anyagszállítási módszerekre, az észak-magyarországi aknák pedig az állóeszközök jobb kihasználására törekednek. A villamosenergia-iparban elsősorban a már alkalmazott számítástechnikai módszerek körét bővítik. Szükséges kidolgozni az erőművek adatfeldolgozó programját. Ennek azért van különös jelentősége, mert a IV. ötéves tervben több erőmű épül, összesen 1600 megawatt teljesítményű blokkokat állítanak munkába, csaknem kétszer többet, mint az előző ötéves tervben. Alumíniumiparunk általában a legkorszerűbb technológiákat alkalmazza, a környezetvédelem azonban eddig elhanyagolt témáik közé tartozott. Éppen ezért a kutató-laboratóriumokban igen fontos feladat az olyan eljárások kidolgozása, amelyekkel csökkent- hetik, illetve teljesen megszüntethetik a fluor levegőbe, vagy vízbe jutását Vegyiparunk termelékenysége a fejlett nyugati országokhoz és a szocialista országokhoz hasonlítva is igen alacsony. Ezért itt a legfontosabb feladat a termelékenység növelése. Ez a munka sürgető és fontqs. hiszen a vegyipar beruházását és össztermelését tekintve legdinamikusabb iparágunk, amelyben éppen a viszonylag alacsony termeié, kenység miatt igen nagy kiaknázatlan tartalék rejlik. (MTI) ség beszámolóját. A figyelemnek a legfontosabb oka minden bizonnyal abban a helyeselhető munkamódszerben keresendő, hogy az érdemi munka legnagyobb részét a tagság tulajdonképpen az úgynevezett előkészítő szakaszban végezte el. A beszámoló taggyűlés így az összegezés, az egész vállalatot átfogó számot adás fóruma lett. Példaként állítható a nagyobb létszámú pártszervezetek elé, ahogy az előkészítést végezték a Népbolt kommunistái. Nyolc pártcsoport működik a vállalatnál, s ha nem is problémamentes még a munkájuk — a beszámoló ezt hangsúlyozta is — az egész tevékenység rájuk épül. A pártcsoportok szakáganként alakultak és így valóságos gazdáivá tudtak lenni területüknek. Hozzájuk tartoznak a szakáganként alakult KISZ- szervezetek is — öt alapszervezetet közel kétszáz taggal — és a szakszervezeti bizalmicsoportok. Érthető, hogy a beszámoló, a határozati javaslat és a majd elfogadott határozat kiemelten foglalkozott a pártcsoportok munkájával. Minden csoporthoz egy vezetőségi tagot osztottak be, a csoportoknak önállóan foglalkoztok kell munkaterületük minden gondjával, biztosítani kell az információt mindkét irányban. Havonta bizalmiértekezlet és azt követően pártcso- portgyűlés, hogy a döntések valóban gyorsan és hatékonyan érvényesülhessenek. A taggyűlés alapvetően a novemberi központi bizottsági határozat szellemében munkálkodott. Ezért is, meg a vállalat sajátossága miatt is kiemelt helyet kaptak mind a beszámolóban, mind a vitában az árpolitikai kérdések. A Nápbolt kommunistáinak a párt célkitűzéseii ismerő és magáénak valló személetére jellemző, hogy egészséges, az össznépi érdekeket kifejező vélemények hangzottak el és ugyanilyen döntés született. A nyereségszerzés, a nyereség tömegének növelése természetesen a Népboltnak is célja. Nem mindegy azonban a nyereségszerzés hogyanja. A taggyűlés egyértelműen amellett foglalt állást, hogy nem az áremelésekre való törekvés a nyereségtömeg növelésének a módja. Elsősorban forgalomnövelés a feladat, mégpedig úgy, hogy ez ne járjon költségtöbblettel. Ez szervezés, üzemszervezés kérdése és a kommunisták magukra vállalták e feladat oroszlánrészének megoldását is. Hiba lenne nem szólni a beszámoló taggyűlés két nagyon szép és felemelő eseményéről. Négy elvtárs itt, ezen a nagy'jelentőségű gyűlésen kapta meg a 25 éves párttagságát elismerő emléklapot. Álljon itt a nevük: Vándos Ferencné nyugdíjas, Pekari Istvánná, Mennyei József és Tóth Károly. A másik nem kevésbé szép aktus: négyen ekkor lettek tagjai a kommunisták családjának. Kerepesi Miklósné, Bóta Jánosné, és ketten KISZ-ajánlással Jaszenovics Mária és Baka Gvula. Mindnégyen fizikai dolgozók. A szavazás eredménye egyhangú igen volt, ami természetesen elsősorban az új tagok iránti bizalmat fémjelzi, de nemkülönben a vezetőség jó kiválasztómunkáját is. A felületes szemlélő talán fennakadna azon, hogy arány- lag kevesen szólaltak fel a beszámoló taggyűlésen. De csak a felületes szemlélő, mert aki tudja, milyen munka előzte meg a pártcsoportokban, egyéni beszélgetéseken az éves számot adóst, az tudja: alapos, jó munka volt, valóban összegezése egy eredményes évnek és meghatározó a so”on következő esztendőre. L. GY„
