Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-09 / 33. szám
A társadalmi összefogás ereje Néhány évvei ezelőtt történt ... A községi párt végrehajtó bizottság ülésén a község jelenlegi helyzetének elemzése, problémái kerültek napirendre. A napirendi pont vitájában felelősségteljesen megfogalmazódott az az igény, hogy feltétlenül szükséges a község fejlődési ütemének meggyorsítása. Ezt indokolja sok más mellett az is, hogy az ipari jellegű foglalkoztatottság jelentős mértékben növekedett, másrészt ezzel egyidejűleg az ipari és szolgáltató tevékenységet folytató gazdasági egységek belső fejlesztése, gyártástechnikai színvonala ugyancsak jelentős mértékben fejlődött. Különösen jellemző ez az egész községben meghatározó szerepet betöltő bőrgyár eseté1 ben. Eddig a helyzet elemzése és ennek kapcsán az igények és feladatok meghatározása. A község fejlesztéséhez azonban jelentős beruházási összegekre van szükség, amely a IV. ötéves terv időszakában nem áll rendelkezésünkre. Valahogyan azonban el kellett indulni és itt elsősorban az jelentkezett feladatként, hogy egy olyan nagyméretű, az egész község lakosságát átfogó társadalmi összefogás teremtődjék meg, amelynek légkörében az egész község lakossága tevőlegesen bekapcsolódjon a község fejlesztésének munkájába. Ebben a munkában kezdeti lépéseket a nagyközségi tanács, a községi pártbizottság, a vállalatok, intézmények párt-, gazdasági és tömegszer. vezeti vezetői tették meg, ami. kor is kezdeményezték a község fejlesztésével foglalkozó „társadalmi munkabizottság” megalakulását. , A megye párt-, tanácsi és egyéb vezetői egyetértettek ezzel a kezdeményezéssel, sőt ezen túlmenően konkrét támogatást is adtak a munka megindításához. Ha az eddig elért eredményeket vizsgáljuk, akkor ott tartunk, hogy a társadalmi munkabizottság elkészítette a község fejlesztési tervét, amelynek megvalósításában elsősorban a társadalmi összefogás erejére támaszkodott. Ma már a fejlődés elindult és ennek jelei több területen megmutatkoznak a községben. Megépült és üzemel az Om- nia-presszó, ahol kulturált és minden igényt kielégítő színvonalon biztosított elsősorban a fiatalok, de az egész község lakosságának szórakozása. Elkezdődött ennek folytatásaként egy korszerű étterem építése is. Befejezéshez közeledik a megye egyik legjelentősebb kulturális létesítményének, a várnak a restaurálása. Az 1972—73-as óvodai és napközi beiskolázások tárgyalásán, ahol részt vettek a pedagógusokon kívül a párt és társadalmi szervek képviselői is, a szűk kapacitás miatt mintegy 30—40 dolgozó anya gyermekének óvodai elhelyezését nem tudtuk biztosítani, annak ellenére, bár bővítésre a községi tanács jelentős erőfeszítéseket tett Egyetlen megoldásként újra a társadalmi összefogás maradt, mellyel biztosítani látszott ezen dolgozó anyák gyermekeinek óvodai elhelyezése. Nem kis feladat előtt állt a község párt-, tanácsi vezetése, amikor összehívta a község vállalatainak, intézményeinek gazdasági és mozgalmi vezetőit, hogy a kérdésről tárgyaljanak. A tárgyalás során a résztvevők valamennyien érezték, hogv itt feltétlenül segíteni kell és elsősorban saját erőforrásokra támaszkodva, de mindenképpen meg kell oldani a kérdést. így született végül az a javaslat, hogy forduljanak felhívással a községben lévő vállalatok, intézmények dolgozóihoz, szocialista brigádjaihoz azzal a céllal, hogy „kommunista szombat” megszervezésével munkát vállaljanak és a végzett munka ellenértékeként bérüket az óvodai kapacitás bővítésére ajánlják fel. Ismételten a társadalmi ösz- szefogás erejére hivatkozunk akkor, nem kis büszkeséggel és jóérzéssel, amikor ma arról beszélhetünk, hogy az egész község, és elsősorban a vállalatok, intézmények dolgozói megértették e kérdés fontosságát és megteremtették a mintegy 30—40 kisgyermek óvodai elhelyezésének pénzügyi feltételeit. Ebben a társadalmi méretű összefogásban a bőrgyár; dolgozók jelentős erőt képviseltek, miután az összlétszám mintegy 97—98 százaléka eleget tett vállalt kötelezettségének és szabad szombaton részt vett a „kommunista" műszakban. Jóleső érzés töltött el bennünket, amikor az egyes üzemrészeken a dolgozók úgy fogalmaztak, „ma maximális teljesítményt kell nyújtanunk, annak érdekében, hogy valamennyi kisgyermek óvodai elhelyezését biztosítani tudjuk, és a dolgozó anyák nyugodtan végezhessék munkájukat”. De ugyanígy említhetjük a Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat, valamint a község egyéb intézményeinek dolgozóit is, akik szintén magukénak érezték a problémát és önkéntes A vizsgálatok eredményé azt is mutatta, hogy a tet- mékek minősége lényegében nem javult. A feldolgozó üzemekben és az üzletekben vett 1700 minta egyharmadát kifogásolták az ellenőrök. A korábbi intézkedések ellenére a vágóhídi húsdarabolás, tisztítás, zsírtalanítás változatlanul nem felel meg a követelményeknek, a tőkehúson a szabványt jóval meghaladó zsír-; réteget hagynak, s a húskészítmények minősége is panaszokra adott okot. Az ipari szabálytalanságokat az üzletekben azzal tetézték, hogy nem az előírt húsbontással, az olcsóbb húsrészeket magasabb áron értékesítették, s gyakran tévedtek a számolásnál is. A próbavásárlások 40 százaléka mutatta ki az üzletekben a fogyasztók megkárosítását, míg az esetek 13 százalékában saját kárukra tévedtek a bolti dolgozók. A mintegy 316 ezer forintos értékű vásárlásnál 54 ezer forint eltérés adódott árdrágításból, téves számolásból, vagy szabálytalan húsbontásból. A vizsgálatok nyomán az üzletekben és az üzemekben 228 személyt vontak felelősségre a fogyasztók megkárosítása miatt. Az ipari minőségrontás, az egészségügyi hiányosságok alapján 17 esetben jártak el és 168 kereskedelmi dolgozót sújtottak összesen 150 ezer forint pénzbírsággal a felügyelőségek. Árdrágítás miatt négy állami vállalattól 63 ezer forint többletbevételt vontak el. A helyi intézkedéseken túlmenően a felügyelőség az illetékes minisztériumoknak javaslatokat tett a minőségi, a szállítási, a közegészségügyi, a technológiai hiányosságok megszüntetésére, s felhívta a vállalatok, a szövetkezetek vezetőit a belső ellenőrzés megerősítésére. A felügyelőség idei munkatervébe egyébként visszatérő ellenőrzésként ismét bekerült a húsértékesítéssel Összefüggő kérdések vizsgálata. (MTil Kilenc megyében és a fővárosban vizsgálták a lakosság húsellátását Az Országos Kereskedelmi Felügyelőség összesítette a hús és húskészítmények gyártásának, értékesítésének tavalyi ellenőrzési tapasztalatait. A főfelügyelőség irányításával, több országos szerv bevonásával kilenc megyében és a fővárosban tartottak ellenőrzést Az összesítés megállapítja, hogy kedvezően változott tavaly a lakosság húsellátása; a tőkehús és a húskészítmények együttes forgalma 6 százalékkal, ezen belül a sertéshúsé 7,7 százalékkal növekedett. Az általános javulás ellenére — miután 1200 helység nem részesül központi elosztásban és több községben húsbolt sincs — a kisebb vidéki üzletekben még nem folyamatos az ellátás, egyes húskészítmények tartósan, hosszú ideig hiányoznak a boltokból. A választék erősen eltér a városi és a községi üzletekben. Időszakosan hiánycikk a száraz töltelékáru, a szalámi, a gyulai kolbász, valamint a turistaszalámi, a húsos szalonna, a virsli, és sokszor nem lehet kapni gépsonkát, sonkaszalámit sem. A tanácsok kereskedelmi osztályainak néhány héttel ezelőtt készült fel. mérése szerint az ipar nem gyárt olyan keresett termékeket, mint a fejmozaik, a nyelvkocka, a mortadella, a májsajt, a véres- és májashurka stb. Máié A máié egy ételféleség. Egyszerű receptjére bizonyára már csak az idősebbek emlékeznek: tégy néhány összetett marok kukorica- lisztet, öntsd le forró vízzel, keverd el, fél napig hagyd állni — lehetőleg az ágyban, a párnák között — aztán öntsd tepsibe, tedd be a forró kemencébe, utána a nyitott konyha hideg földjén hagyd kihűlni, és máris tálalni lehet. Otthon voltam a hét végén. Apám az asztalra könyökölve olvasta a Szabad Földet, időnként az udvar földjét lucskossá áztató havas esőt nézte. Mikor már vagy harmadszor hozakodott vele elő, hogy „szegény szülém — isten nyugosztalja — micsoda jó máiét tudott sütni’’ anyám nem állhatta tovább. Egy jó óra múlva asztalon volt a háború előtti évek kenyeret, kalácsot helyettesítő eledele. Először alig győztem hallgatni, hogy milyen jó, meg hogy ez ám az igazi, nem az a sok kréméi, vajas kencefice, parasztember gyomrába nem való sütemény. A máiéból el is fogyott — egy darab. A többi ott maradt az asztalon. Délben se nyúltak hozzá, délután se. Amikor pedig eljött az etetés ideje, az egész úgy ahogy volt, bele került a moslékba. Meg is jegyeztem, hogy valami nem stimmel ezzel a máiéval. Biztosan azért nem jó, mert keverés közben nem hallotta az ilyenkor szokásos szöveget: Máié, máié édes légy, mint a cukor olyan légyl Vagy talán az volt a baj, hogy nem tették be a párnák közé, de az sem lehetetlen, hogy a gáztűzhely sütője nem tetszett neki: inkább a kemencébe vágyott. Esetleg a nyitott kéményű konyha hideg földjét hiányolta, r-íjtégetéseimre nem kaptam választ — talán azért, mert apám röstellte bevallani: nem annyira a máié íze, inkább az emléke volt kedves neki. munkafelajánlásuk ellenértékeként bérüket e nemes célra fordították. Ezek a példáik is bizonyítják, hogy a sokat hangoztatott társadalmi összefogás Si- montomyán ma élő valóság és elsősorban abban mutatkozik meg. hogy a községi tanács, valamint a község vállalatainak, intézményeinek vezetői között jó a munkakapcsolat, kölcsönösen felelősséget éreznek egymás munkája iránt, és közös gondnak érzik Simon- tomva gyorsabb ütemű fejlesztését. Ilyen körülmények között valóban lehet társadalmi ösz- szefogásrói beszélni, és a további időszakra vonatkozóan ez a biztosítéka annak, hogy Simontornya minden tekintetben valóban Tolna megye egyik kiemelt települése legyen. PERGER IMRE Simontomyai Bőrgyár A téli hidegben sem csökken a munka a Dunai Vasműben, ahol több mint egymilliárd forint beruházással tíz vállalat kivitelezésében épül a folyamatos acélöntőmű. A Kertészeti Kutató Intézet fertőd! kutatóállomása több évtizede foglalkozik a szemle:» -élesítésével. Közép-Európában először hazánkban. Fertődön kísérleteznek vírusmentes szamócaszaporító-anyag előállításával.
