Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-09 / 33. szám

Lelkes készülődés, bizakodás) Nagymányokon Uj jogszabályokról — röviden tíres labdarúgópálya fogadott Nagymányokon. A játékosok vala­hol a hegyekben rótták a kilomé­tereket. A pályát vastag hó, víz és sár borította. A jelekből ítél­ve ezen mostanában nem lehet játszani. Félóra múlva tűntek fel a há­zak közül a labdarúgók. A hegy irányából jöttek, elöl edzőjük Dormány László, aki 1949-től 1993-ig aktív játékosa volt a csa­patnak, közben sokszor húzta magára a megyeválogatott mezét is. Nem először edzősködlk a nagyimányoki csapatnál. Már két és fél éven át irányította az együttest, majd két évig Apar- hanton bizonyította be a II. osz­tályú csapatnál, hogy faluhelyen is lehet a labdarúgást magasabb szinten művelni. Dormány László a kapu mögöt­ti, viszonylag használható terület­re ment játékosaival, ahol a gimnasztikái gyakorlatok után labdajátékokra került sor. A fiúk nagy igyekezettel végezték a gya­korlatokat, különösen lelkesen hajtották a labdát. Szulics, Tóth és játékostársai úgy kergették a labdát, mintha ezen múlna, vajon a csapat bent marad-e az NB/IU- ban. Feltűnt á pályán a csapat „mindenese”, Orbán Lajos Is, aki azzal fogadott, hogy a Baranya megyei labdarúgó-szövetség elő­írásainak már részben eleget tet­tek, hét alkalommal tartottak szabálymagyarázó előadásokat és rajtig további két előadáson is­mertetik meg a játékosokat a sza­bályokkal, hogy a jövőben keve­sebb legyen a fegyelmezetlenség, a kiállítás. Míg a játékosok az edzést folytatták, Orbán Lajos el­mondta a részletes programot, melyet március elejéig készített el a vezetőség. Február ll-én, va­sárnap Bonyhádon játszik a nagymányokl csapat, majd 14-én Mágocsra látogatnak. Jövő vasár­nap, 18-án, Nagymányokon fogad­ják Bonyhádot, majd ai-én a Paksi Kinizsi látogat Nagymá- nyokra. Február 23-én a szom­szédos Májoson játszanak előké­születi mérkőzést, 28-án a paksi­aknak adják vissza'a 21-i látoga­tást. Március 4-én a Bajai MTE csapatát fogadják Nagymányokon, Hit hoznak az új kosárlabdaszabályok ? Mint ismeretes a kosárlabda- szabályok az 1973. évi bajnokság­ban megváltoznak, de erről még csak az NB/I-es játékvezetői ke­ret és az NB/I-es edzők kaptak tájékoztatást. Ezért megkértük Kardos Györgyöt, aki a tovább­képzésen részt vett, hogy Ismer­tesse a legfontosabb módosításo­kat. — A müncheni olimpiai játékok alkalmával rendezett kongresszus döntötte el a szabályok megvál­toztatását. A szabálymódosítás szükségességét négy pontban le­hetne összefoglalni: — a büntetés mértéke a játékban olyan legyen, hogy ne flzetődjön ki a csapat­nak a hibák elkövetése: — legyen meg a lehetősége minden csa­patnak, hogy a büntető után a labda birtokába jusson; — a Já­tékot szükségtelenül ne késleltet­hessék; — a mérkőzés érdekessége ne csak az utolsó három percben, hanem az egész mérkőzés folya­mán legyen meg. — Meg kell jegyezni azt is, hogy a csapat létszáma tíz fő, a régi tizenkettő helyett, sorozat- mérkőzések esetében, ha öt mér­kőzésnél több mérkőzést játsza­nak a csapatok, akkor szerepel­tethető 12 játékos, de egy-egy mérkőzésen csak tíz. Ez álól ki­vétel a középiskolai bajnokság, mert a kiírás már a múlt év szeptemberében kész volt és a mérkőzéseket e szerint játszották. Tehát középiskolás országos selej­tezőn, elődöntőn és döntőn tizen­két játékos szerepelhet mérkőzé­senként. — Uj, hogy a középvonalat az oldalvonalakon túl mindkét olda­lon 15 centiméterrel meg kell hosszabbítani. (Erre a sportkörök­nek fel kell készülni a bajnokság megkezdése előtt.) — Minden csapat tiz játékosból áll, akik közül egy a kapitány, továbbá egy edzőből, akinek egy helyettes edző segédkezhet (ez eddig nem volt). Amennyiben a mérkőzés során segédedző is mű­ködik, úgy a.nnak nevét a mér­kőzés kezdete előtt be kell írni a jegyzőkönyvbe. Ha bármilyen ok­nál fogva az edző képtelen tevé­kenységet folytatni; annak a sze­repét a segédedző tölti be. — A támadóiátékos a büntető­területen nem érintheti a labdát, amíg az a gyűrű szintje felett le­szálló ágban van, függetlenül at­tól, hogy kosárra dobásról, vagy ó--désról van sző. Ez a korláto­zás csak addig érvényes, míg a lab­da a gyűrűt nem érintette. A táma­dójátékos nem érintheti az ellen- f-‘t kosarát vagy palánkiát. am(« a labda kosárra dobás közben a gyűrűn van. — Védőjátékos nem érintheti a labdát, amikor az megkezdte a leszálló ágát az ellenfél általi ko­sárra dobás közben és amíg a lab­da a gyűrű szintje felett van. Ez a korlátozás csupán dobásra (nem elütésre) vonatkozik és ad­dig érvényes, amíg a labda nem érinti a gyűrűt, vagy amíg nyil­vánvalóvá nem vált, hogy nem fogja érlntenL — Védőjátékos nem érintheti sa'át kosarát vagy jglánkját, amíg a labda kosárra doMs alatt a gyűrűn van, vagy Skár a lab­dát, akár a kosarat, amíg a labda saját kosarában van. — Időt az edző személyesen kérhet, a szokásos jelzés alapján, vagy elektromos készülékkel. —1 Labdatartást kell Ítélni ak­kor, ha egy szorosan fedezett játékos tartja a labdát és azt öt másodpercen belül nem adja át, nem üti el, nem gurítja, nem vezeti, vagy nem dobja kosárra. Az a csapat, mely védfitérfelében a labda birtokában van, köteles azt a labda megszerzésétől számí­tott tíz másodpercen belül a tá­madótérfélbe juttatni. A saját védőtérfelében labdát birtokló csapat nem juttathatja vissza a labdát saját védőtérfelére. Ez a megkötés vonatkozik a támadó- térfélben történő összes esetre, beleértve a bedobást, lepattanó labdát, az ellenféltől elfogott lab­dát. Nem vonatkozik azonban a feldobott labda eseteire a közép­körben. — Az a játékos, aki Salát tá­madótérfélben közvetlenül a középkörben történő feldobásból jut a labda birtokába, visszajátsz- hatja azt a saját védőtérfelébe. Az a csapat, melynek JaVára két büntetődobást ítéltek, választhat a dobások végrehajtása, vagy az oldalvonalon kívülről az oldalvo­nal középpontjáról történő bedo­bás között. A döntés joga a csa­patkapitányt Illeti, aki azonnal Jelzi az intézkedő játékvezetőnek, hogy a labdát az oldalvonalon kí­vülről hozzák játékba. Amennyi­ben a választás jogának alkalma­zásában a kapitány késlekedik, úgy elveszti ezt a jogát és a két büntetődobást kell megkísérelni. A labdát a játéktéren kívülről be­dobó Játékos a játéktér bárme­lyik pontján lévő játékoshoz dobhatja. A választás joga nem vonatkozik arra az esetre, ami­kor az egyik csapat javára van két büntetődobás és a labda bir­toklásának joga. A gyógyító futás előnyei betegeknek és sportolóknak A Ljoglcaja Atletyka cfrnö szovjet folyóiratban érdekes frás Jelent meg a futás gyógyító hatásáról. Ebből közlünk néhány részletet. A szovjet lakosság körében Igen népszerű az un. gyógyító futás, amely hatásos eszköznek bizonyul a különböző betegségben szenvedők számára. Egy szívbánta lmokban szenvedő beteg ezeket írja: ,,Június közepén elkezd­tem a kocogást és érzem, hogy valósággal újjószületek. Teljesen helyreáll munkabírásom, jobban alszom, teljesen megszűntek szívdobogásos rosszul- léteim. A futás után gyorsan visszatér nyugalmi állapotom, a futás min­den gyógymódnál és gyógyszernél hatásosabb". A gyógyító futás mindenekelőtt céltudatosságával különbözik a betegség- megelőző futástól, külön-külön hat a szervezet megbetegedett rendszereire. Nincsenek légzészavarok, csökkennek a fejfájások és a szívtájí fájdalmak. A futás gyógymódként való alkalmazása esetén mindjárt az első pillanattól kezdve Önellenőrző naplót kell vezetni. Minél rövidebb ideje beteg valaki, annál gyorsabban lesz normális a vérnyomása. Adott esetben a gyógyító futás nemcsak gyógyító tényezőként szerepel, hanem olyan módszerként is, amely a vérnyomás labilitását, illetve stabilitását határozza meg. Az olyan alacsony vérnyomású betegeknél, akik állandó szédülésre pa­naszkodnak, sokkal gyorsabban áll be a javulás, mint az ellentétes pólust képvisebő társaiknál. A gyógyító futás tehát nemcsak csillapító tényező, hanem szabályozó módszer is. A gyógyító futást alkalmazó betegeknél igen gyorsan javulnak a szubjektív adatok: az alvóképesség, a közérzet, a hangulat, a munkabírás. Egyébként a sportkórházakban tevékenykedő or­vosok gyakorlata azt bizonyítja, hogy a sportolók sem nélkülözhetik a gyó­gyító futást. A súlyemelőknél, ökölvívóknál, birkózóknál ugyanis gyakran észlelhető hirtelen vérnyomásnövekedés. Anélkül, hogy a sportoló abba­hagyná edzéseit, végezzen hetente kétszer gyógyító fotóst, amíg a vér­nyomás nem tér vissza normális szintjére. ezt követ! március 7-én a mágo­csiak vendégjátéka Nagymányo- kon. Amikor az edzés is véget ért, sikerült néhány szót váltani Dor­mány Lászlóval, akit a legnagyobb Jóakarattal sem lehet azzal „vá­dolni”, hogy bőbeszédű. Nem szereti a nyilvánosságot, a nagy reklámot, ő inkább a tettek em­bere. Amikor mégis sikerült szó­ra bírni, elmondta, hogy heten­ként négy erős edzést tartanak, de mellette vasárnaponként edző­mérkőzést játszanak. Szerinte a csapat erőnléttel áll gyengén és elsősorban itt kell a képességeket fejleszteni. Természetesen techni­kailag is van csiszolnivaló és er­re nagyon alkalmasak az edző­mérkőzések. A játékosállomány •Jó. különösen közzéppályán képe­sek szép teljesítmény elérésére. Most már csak az a kérdés, hogy a bajnoki rajtig sikerül-e erőnlé­tileg olyan szintre hozni a társa­ságot, hogy 90 percen át bírják a tempót. Amennyiben ez így lesz, nem érheti meglepetés a csapatot. A vezetőség nem tűzött más célt a csapat elé, mint hogy kiharcolja az NB/III-ban maradást. Ezalatt természetesen kialakul majd egy olyan együttes, melyre az elkö­vetkező években is számítani le­het. Jelenleg a 23. edzésnél tarta­nak, az edzéslátogatottság megfe­lel a követelményeknek, átlag 16—17 játékos vesz azokon részt. Érdemes szó szerint idézni Dor­mány László edző véleményét a vidéki csapatok és edzők hely­zetéről r — Szerintem bizonyos elszige­teltség van Tolna megyében a csa_ patok között. Addig, míg a szom­szédos Baranyában az edzőknek módjukban áll egymás közt ki­cserélni tapasztalataikat, — ez kü­lönösen a pécsiekre vonatkozik — nálunk erre nincs lehetőség. Ott akár a játékosok is megnézhet­nek egy NB/I-es edzést és utána értékelhetik a látottakat, tanul­hatnak, képezhetik magukat. Ná. lünk erre nincs lehetőség, elszi­getelten, önállóan dolgozunk. Pe­dig. ha egymás munkáját segíte­nénk, néhány hasznos tapasztala­tot az edzők átadnának egymás­nak. ennek valamennyien hasz­nát látnánk. Az elmondottakhoz nem kívá­nunk megjegyzést fűzni, mert szerintünk is igaza van az edző­nek. És hegy ne így legyen, elsősorban a megyei labda­rúgó-szövetségnek kellene segíteni. Less öregfiúk- bajnokság ? Közeledik február 10, lejár a nevezési határidő az öregfiúk lab­darúgó-bajnokságára. A várako­zással ellentétben gyér az érdek­lődés, eddig mindössze Szekszárd, Bonyhád és Bogylszló jelentette be írásban, hogy hajlandó részt venni a küzdelemsorozatban. A dombóváriak ugyan szóban beje­lentették, de írásban nem rögzí­tették szándékukat. Üzenet érke­zett Dombóváron kívül Bátaszék- ről, Paksról, Simontornyáről, Nagymányokról, valamint Máza- Szászvárról Is, hogy szeretnének részt venni, de eddig a megyei labdarúgó-szövetséghez nem küld­ték el nevezéseiket. A szövetség ezúton is kéri a dombóvári, báta- széki, paksi, simontornyai, nagy­mányokl és a máza-szászvári öreg- fiuk csapat vezetőit, hogy sürgő­sen vegyék fel a kapcsolatot a szövetséggel, hogy a további rész­leteket megbeszélhessék, a sorso­lást elkészíthessék. Terem hiányában A Szekszárdi Szövetkezeti Sportkör női labdarúgócsapata tavaly jól szerepelt, országos negyedik helyet szerzett. Ezek után joggal gondolja bárki, hogy a női labdarúgók már hetek óta szorgalmasan edze­nek, készülnek az Idényre. Sajnos nem így van. Az egyesület vezetői hiába fordul­tak kéréssel az iskolák veze­tőihez, hogy legalább heti egy alkalommal kapjanak tornater­met, mindenhonnan elutasító választ kaptak. így az edzés szünetel. Mindössze heti két óráról len­ne szó és az elutasítás ellenére is reménykednek az egyesület vezetői, hogy valamelyik isko­la megszánja a női labdarúgó­csapatot és a heti két órára szorít helyet számukra. Munkahelyi asztalitenisz A szekszárdi városi munkahelyi asztalitenisz-spartakiád állása az eddig lejátszott mérkőzések alap­ján: A-csoport: 1. Városi Tanács 16, 2. Állami Biztosító 15, 3. Ter­vezők 15, 4. MEZŐGÉP 11, 5. Tm. Vízmű 10, 6. Megyei Tanács 6, 7. Palánk 5, 8. Garay II. 4, 9. Rózsa F. II. 3, 10. Nyomda 3 ponttal. B-csoport: Rózsa Ferenc I. 13, 2. MNB KISZ 8, 3. Vasipari V. 8, 4. Városgazdálkodási V. 6, 5. Bőr­díszmű 6, 6. Kér. Szakközép. 5, 7. TITAN 4, 8. F. KISZ 0 ponttal. Az állami iparban és a kivi­telező építőiparban dolgozó munkások és közvetlen terme­lésirányítók béremeléséről ho­zott határozatot 1001/1973. szám alatt a Minisztertanács. A ha­tározat kimondja, hogy az ál­lami iparban és a kivitelező építőiparban dolgozó munká­sok és közvetlen termelés- irányítók bérét 1973. év már­cius hó 1. napjától fel kell emelni, s hogy a népgazdasági áganként számított keretösszeg mintegy 80 százalékát úgy kell elosztani a vállalatok között, hogy az fedezetet nyújtson a szakmunkások és a közvetlen termelésirányítók bérének a2 iparban 8, az építőiparban 6,5 százalékos, a betanított és segédmunkások bérének az iparban 4, az építőiparban 3 százalékos emelésére. A keret­összeg fennmaradó részét dif­ferenciáltan kell elosztani a vállalatok között. A határozat kimondja azt is, hogy a válla­latok béremelési kereteit a felügyeleti szervek állapítják meg, s azt a belső felosztásra vonatkozó irányelvekkel együtt 1973. január 31-ig kellett kö­zölniük vállalataikkal. „A központi bérintézkedés körébe tartozó vállalatoknál a béremelés üzemen belüli fel­osztásáról a gazdasági vezetők az illetékes szakszervezeti szervekkel egyetértésben gon­doskodjanak. Az üzemi demok­rácia érvényesülése, a munká­sok mozgósítása érdekében, a felhasználás elveit és módsze­reit, a differenciálás konkrét rendszerét — még döntés előtt — az érintett munkás-, műve­zető-kollektívákkal meg kell vitatni” — mondja ki a határo­zat. A költségmentességnek a bírói eljárásban történő alkal­mazásáról szól az igazságügyi miniszter 1/1973. (I. 24.) IM. sz. rendelete, mely kimondja töb­bek között, hogy a felek kere­seti és vagyoni viszonyaira te­kintet nélkül mely perek tel­jesen költségmentesek, s itt csak példaként említjük meg a munkaviszonyból származó pereket, a szövetkezeti tagsági viszonyból származó pereket, a kisajátítási kártalanítási pere­ket Engedélyezhető költségmeit; tesség más perekben is éspe­dig a felek kereseti és vagyo­ni viszonyaira tekintettel, en­nek a költségmentességnek az engedélyezését azonban a per­ben szereplő félnek kérnie kell és kérheti azt a per megindí­tása előtt, vagy azzal egyide­jűleg, sőt a per során bár­mikor. A belkereskedelmi miniszter 3/1973. (I. 21.) BkM. sz. ren­delete az árkockázati alapról rendelkezik, kimondja, hogy mely vállalatok és szövetkeze­tek kötelesek árkockázati ala­pot képezni, milyen összegeket kell ebbe az alapba helyezni és milyen értékeket, költségeket lehet ebből az alapból fedezni. Kihangsúlyozza a jogszabály, hogy az alap képzése miatt az ár nem emelhető. Figyelmet érdemel az OKISZ 3/1973 szám alatti ajánlása, (megjelent az OKISZ Értesítő 1973. évi 2-es számában), mely ajánlás az ipari szövetkezetek­nél előforduló panaszok inté­zéséről szól, s melyből itt csak annyit idézünk, hogy a szövet­kezetekben „lépjenek fel ha­tározottan a panaszokat, be­jelentéseket felületesen kezelő személyekkel szemben. Tartsák szem előtt azt a jogszabályi rendelkezést, hogy a panaszo­kat, bejelentéseket mindig az érintett, vagy érdekelt ügyinté­ző felettesének, vagy felettes szervének kell megvizsgálni. A területi és szakmai szövetsé­gek állandó feladatként tart­sák napirenden a lakossági panaszok és bejelentések inté­zését”. A Könnyűipari Értesítő fo-í lyó évi 1-es számában jelenti meg közlemény a gyermek- és ifjúságvédelem továbbfej­lesztéséről, mely felhívja a vállalati igazgatókat, hogy ki­bővített igazgatói ülésen hatá­rozzák meg az ifjúságvédelem­mel foglalkozó társadalmi szer­vekkel, továbbá néhány jól működő szocialista brigád ve­zetőjének részvételével az Or­szágos Gyermekvédelmi Mun­kabizottság ajánlásából adódó feladatokat. Az Értesítő tartal­mazza a hivatkozott ajánlási) is. Dr. Deák Konrád csop. vez. ügyész l A rádió és a televízió műsora KOSSUTH RADIO 8.19: A messzetűnt kedves. Dal­játék. 10.95; Iskolarádió. 10.25: Édes anyanyelvűnk. 10.30: Szimfo­nikus zene. 10.59: Lottóeredmé­nyek. 11.00: A Társadalmi Szemlé­ből. 11.10: Operafelvételekből. 11.39: A vén Jósé Gabino. Elbeszélés. 12.20: Ki nyer ma? 12.38: Tánc­zenei koktél. 13.20: Nótafelvéte­lekből. 13.45: Világirodalmi kiad­ványokról. 14.00: Csicseri Bolt. 14.25: Kisiskolások műsora. 15.10: Kóruspódium. 13.45: Musical-slá­gerek. 16.00: Világgazdaság. 16.05: Falusi délután. Jugoszlávok. 17.05: Külpolitikai figyelő. 17.20: Leme­zek közt válogatva. 18.00; Ifjúsági Rádiószlnpad: A küldetés. 19.35: Brahms-hangverseny. Közben: Kb: 20.20: A színházban és a moziban. Kb.: 21.30: Gazdaságkutatás. Kb.: 21.40: Népdalok. 22.20: Félóra san­zon. 22.50: örült a háztetőn. Je­lenet. 23.20: Debussy- és Prokof- jev-művek. 0.10: A sárga Bolls- Royce. Részletek. PETŐFI RADIO 8.05: Csángó lakodalmas. 8.30: Beethoven: G-dúr hegedű-zongo­ra szonáta. Op. 96. 9.03: Gyermek­rádió. 10.00: A zene hullámhosz- szán. 10.59: Lottóeredmények. 12.00: Népi zene. 12.25: Egy pá­lya vonzásában. Iskolarádió. 12.35: A Pénzügyőr-zenekar játszik. 12.50: Versek. 13.03: Händel-müvek. 14.00: Zenedélután. 18.05: Külpolitikai fi­gyelő. 18.20: Három elégia. 18.30: Is­meretterjesztő előadás. 18.45: Né­pi zene. 19.14: Éneklő világ. If­júsági Rádió. 19.39: A nagyszülő is nevel. 19.54: Jő estét, gyerekek! 20.25: Uj könyvek. 22.18: Orosz Júlia és Palócz László énekel 23.15: Kórusok és népi zene. URH 18.05: Angol társalgás. 13. 18.25: Dzsessz. 18.40: Századunk zenéjé­ből. 19.12: Operákból. 20.03: 2000 felé... Ifjúsági Rádió. 20.41: A zene nem ismer határokat. 21.21: Wagner-dalok. 21.44: Leopold Sto- kowski vezényel. MAGYAR TV 8.05: Iskola-tv: Orosz nyelv (Alt. Isk. 5. oszt.) 8.25; Francia nyelv (Kőzépisk. m—IV. oszt.) 9.05; Magyar irodalom (Alt. isk. 8. oszt.) 9.55: Fizika (Ált. isk. 7. oszt.) 11.55: Német nyelv (Közép- Isk. IH—IV. oszt.) 13.10: Orosz nyelv. 14.05: ^Magyar irodalom. 14.55: Fizika. 17.20: Hírek. 17.25: Kuckó. 17.45: Mi ketten és az idő. 18.15: Miről Ír. a világsajtó? 18.30: Meteorológia. 18.35: Kezdő szak­munkások gondjairól. II. 19.15: Reklámműsor. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-hiradő. 20.00: Péklegé­nyek, költők, huszárok. TV-játék. 21.00: Dilettánsok egymást között. Vetélkedőműsor. I. 22.00: Tv-hir- adó. — 2. 22.10: Telesport: Műkor­csolya Európa Bajnokság (Színes!) Jégtánc Kölnből. n. (KÍSÉRLETI) MOSOK: 20.00: Műkorcsolya Európa BajJ nokság (Színes!) Jégtánc Kölnből. 22.10: A szicíliai menyasszony. Tv-film. (18 éven felülieknek!) JUGOSZLÁV XV 1. műsor: 16.50: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Gyermekek — gyermekek­nek. 18.30: Népszerű tudományos film. 19.00: Népi muzsika. 1.9.30: Rajzfilm. 20.30: 3—2—1. — Kviz- adás. 21.40: A sebészet évszázada és a Vi’.ágklasszikusok. — Film­sorozat. 22.30: Műkorcsolyázó Euró­pa Bajnokság. 2. műsor: 20.30 : 625 vonalon... 21.20: stúdió III. 22.20: Huszonnégy óra. OSZTRÁK XV 1. műsor: 10.00: Iskolatelevízió. 12.55: Köz­vetítés St. Moritzból: Si vb. 10.25: Jó éjszakát, gyerekek! 18.30: El­bűvölő Jeannie. Filmsorozat. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv-hiradó. 20.06: Sporthírek. 20.15: Pillantás a holnaputánra. 21.10: A levegő terroristái. 22.10: Tv-híradó. 22.15: Éjszakai filmvetítés: A fekete pár­duc. 2. műsor: 18.30: Iskoíatelevízió. 19.30: Tv- híradó. 20.05: Közvetítés Kölnből: Műkorcsolya EB. Jégtáncosok ver­senye.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents