Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-09 / 33. szám

Finnország és a KGST Fél évszázados az AEROFLOT A szovjet polgári légiflotta büszkesége, a szuperszonikus Találóan értékelte országá­nak helyzetét a finn külkeres­kedelmi miniszter, amikor ' nemrégiben Moszkvában törté­nelmi jelentőségűnek nevezte Finnország és a KGST kapcso- • latainak legutóbbi fejleményét. -Arra az egyezménytervezetre utalt, amelyet az általa veze­tett delegáció nyújtott át a KGST moszkvai üvegpalotájá­ban Faggyejevnek, a szocialis­ta országok nemzetközi gazda­sági szervezete főtitkárának. Ugyanebben az időben tett lá­togatást Moszkvában Kekko- nen finn államfő is. A szovjet vezetőkkel folytatott tárgyalá­sai szorosan érintették Finn­ország és a KGST kapcsola­tainak jövőjét is. A szorosabb együttműködést érintő megbe­szélések tehát új szakaszba ér­tek és a megfigyelők szerint hamarosan konkrét tárgyalá­sok kezdődnek. Finnország a Közös Piac ki­lenc tagállamával bonyolítja le külkereskedelmének ötven százalékát. A többi nyugat­európai ország együttvéve to­vábbi húsz százalékkal szere­pel a finn export-, illetve im­portlistán. Legfontosabb ipar­ágai, különösen pedig a fafel­dolgozó- és papíripar — vagyis az ország kivitelének gerince — alapvetően a nyugat-európai piacoktól függ. Joggal várták emiatt a Közös Piac brüsszeli központjában, hogy az elmúlt év nyarán másik három volt EFTA-tagországgal együtt Finnország is aláírja a szabad­kereskedelmi megállapodást Helsinki küldötte azonban nem jelent meg az aláírási ceremó­nián. Néhány nappal később pe­dig Helsinki bejelentette, hogy tárgyalásokat kezd a KGST- vel, és az együttműködés új formájára törekszik a szocia­lista integrációs szervezettel, s ezt szerződésbe kívánja foglalni. Mi motiválja ezt az álláspontot? Finnország külkereskedelmé­nek 20 százalékát a szocialista országokkal bonyolítja le. Ezen belül döntő a Szovjetunió rész­aránya: 17 százalék. Ez a ke­reskedelem rendkívül kedvező a finn gazdaság számára. Ha ugyanis a kőolaj, a földgáz és a nyersanyagok nagy részét nem a Szovjetunióból, hanem más országokból szerezné be, a finn külkereskedelmi mér­leg jelentős hiánnyal zárulna. • A szovjet export-termékekért ugyanis Finnországnak nem kell kemény valutával fizet­nie, hanem kész termékek, mindenekelőtt fémipari cikkek exportjával fedezheti szocia­lista importját — tehát olyan árukkal, amelyek elhelyezése Nyugaton egyébként problema­tikus lenne. Ezek az okok indokolták, hogy Finnország brüsszeli tár­gyalásaival párhuzamosan ugyanolyan szintű kapcsola­tokra törekszik a KGST-vel is. Finnország nem kíván csatla­kozni a KGST-hez, de az Eredményekkel jár az erők összefogása: mind több szö­vetkezeti társulás javítja a falusi lakosság kereskedelmi és élelmiszer-ellátását, veszi ki részét a szolgáltatások fejlesz­téséh,őL Néhány esztendeje tették meg az első lépéseket, hogy a községekben működő különböző szövetkezetek és vállalatok együttes erővel, egyszerű társulások alakításá­val elégítsék ki a helyi igé­nyeket. Az első kísérletek nem voltak túlságosan bizta­tóak; a közgazdasági és jogi szabályozók különbözősége miatt jó néhány kezdeménye­zés nem juthatott el a megva­lósulásig. Az utóbbi két eszten­dőben azonban elhárultak az akadályok és napjainkban or­szágszerte 34 társulás műkö­dik. Kecskeméten a város lakói­együttműködési szerződésben jó néhány területen hosszú távra kívánja rögzíteni a kap­csolatokat. Helsinki érdeklő­dik például az információk és a statisztika kölcsönös cseré­je iránt és együttműködésre törekszik bizonyos pénzügy i- hitelkérdésekben is. A jelek szerint részt kíván venni a KGST kéttucatnyi állandó bi­zottságának körülbelül a felé­ben. Mindazokat a tapasztala­tokat. amelyeket a szovjet— finn együttműködésben sze­reztek, most KGST-szinten próbálják 'kamatoztatni. Finnország tárgyalási szán. déka — különösen pedig a várható konkrét szerződés — jól tükrözi azt a tekintélyt, amelyet az 1971-ben elfogadott komplex program szerzett a KGST határain kívül is. GUBCSI LAJOS nak kedvelt bevásárlóhelye a megye fogyasztási szövetke­zeteinek közös, nagy létesít­ménye, a 3500 négyzetméter alapterületű, „Alföld” áruház, s ugyanígy a társulás alapján épült fel és nyílt meg a kö­zelmúltban a kisvárdai szö­vetkezeti áruház is. Ezeknek az üzletházaknak a nagyke­reskedelmi vállalatok mellett jelentős mennyiségű árut szál­lítanak a ktsz-ek is, gazda­gítva a választékot Több olyan társuló« jött létre a közelmúltban, ame­lyekben az ÁFÉSZ-ek mellett részt vesznek a termelőszö­vetkezetek, állami és tanácsi vállalatok is. A 34 társulás gazdálkodásának megerősíté­sét és további közös vállalko­zások kialakítását fontos fel­adatának tekinti a SZÖVOSZ. (MTI) TU—144-«*. A Szovjetunióban a közleke­dés egyik leggyorsabban fejlő, dő ága a repülés. 50 évvel ez­előtt, 1923. február 9-én alaki, tották meg az állandó légiköz. lekedési tanácsot, s ezzel a nap­pal kezdődött az AEROFLOT krónikája. A légijáratok ma három és fél ezer szovjet vá­rost és települést kötnek össze, és a gépek a legutóbbi két év alatt 160 millió utast szállítot­tak. Hihetetlenül rövid idő alatt kialakították a légiközlekedés tudományos és termelőbázisát, létrejöttek a tervezőirodák, amelyek élén olyan kiválósá­gok álltak és állnak, mint Andrej Tupoljev, Alekszandr Jakovlev, Szergej Iljusin, Nyi- kolaj Polikarpov, Mihail Mii és tanítványaik. Az AERO­FLOT 1935-től kizárólag szov­jet gyártmányú gépekkel üze­mel. A belföldi utasszállítás és teherforgalom mellett nagy nemzetközi forgalmat bonyolít le. A belföldi járatok teljes hossza eléri a 800 ezer kilo­métert. a nemzetközié pedig meghaladja a 225 ezer kilo3 métert. Az első külföldi járat 1922-ben indult Moszkva és Berlin között, ma 63 ország repülőterein landolnak a jól ismert TU, IL, AN, JAK már­kájú gépek.' Az AEROFLOT harminc gaz3 dasági feladatot is ellát. Ta-' valy például a mezőgazdaságot kiszolgáló gépekről több mint 85 millió hektárt műveltei!,' több mint 700 millió hektár erdőt óvtak, 200 mentőállomás-' ról szálltak fel, hogy gyors or-’ vosi segítséget biztosítsanak 3 rászorulóknak. S akkor még nem szóltunk azokról a jelen­tős szállításokról, amelyek ne3 hezen megközelíthető körze­tekben segítik elő a hatalmas méretű építkezések folyamatos munkáját. A jubileumi évben az AEROFLOT-ra nagy felada­tok várnak: 90 millió utast és körülbelül 2,2 millió tonna árut kell eljuttatniok rendeltetési helyükre. Ehhez nyújt segítsé­get az automatizálás és a szá­mítástechnika alkalmazása is. 34 szövetkezeti társulás vesz részt a vidék ellátásában JA Különös házasság I igaz históriája 32. az Ítélet Az egri érseki szentszék! bíróság 1831. június 30-án hozza meg, négy esztendő és két hónapi eljárás nyomán, ítéletét a Buttler házaspár válóperében. A terjedelmes ítéletlevél a fennálló érvényes törvények értelmében, gróf Buttler Já­nos és gróf Dőry Katalin há­zasságát „ÖNKÉNT ÉS SZA­BADON MEGKÖTÖTTNEK, KEZDETTŐL FOGVA IS ÉR­VÉNYESNEK ÉS TÖRVÉ­NYESNEK JELENTI KI” A bíróság a hosszú eljárás so­rán nem találja bebizonyított- nak a felperes gróf azon állí­tását, hogy a házasságkötésre erőszakkal kényszerítették, vagy, hogy benne olyan félel­met támasztottak volna, mely megbénította szabad akarata végrehajtásában. Kétségtelen tény, mellyet maga a férje sem tagad, hogy komolyan udvarolt a grófkis­asszonynak, sőt Eötvös Ignác- cal Egerből közvetlenül azért utazott Kassára, hogy ott a szülőktől megkérje a kezét! Majd pedig a házassági szer­ződés megkötésében is szabad akarata szerint cselekedett. A bemutatott eredeti levelek minden kétséget kizáróan azt bizonyítják, hogy éppen János gróf volt az, aki 1792. augusz­tusában egyre hevesebben sür. gette az egri püspöknél! és gyámjánál házassága engedé­lyezését! Buttler nem tudott a hosszú eljárás során egyetlen olyan iratot, vagy tanúvallo­mást sem produkálni, mely kétségtelenül bizonyította vol­na, hogy házasságának meg­kötésére valamely erőszak és félelem hatására került volna sor! A felvonultatott Buttler- tanúk szavahihetőségének élét vették ellentmondásaik, inga- dazásaik s kivált későbbi ön­kéntes és látványos hamis ta­núzásuknak beismerése. A dön­tő dokumentumok néhány pél­dányának az ellopása, eltünte­tése sem keltette a bíróság tagjaiban a férj igazát A bíróság igazoltnak látja azt a tényt, hogy az esketési szertartáson nemcsak egy, ha­nem két tanú volt jelen, —de különben is, az egész falu templomi népe előtt adta ösz- sze a fiatalokat Olajossy plé­bános. Az esküvő előtti há­romszori kihirdetésben sem merült feh bizonyítható fogya­tékosság, mulasztás. Semmiképpen sem nyert iga­zolást, hogy Buttler Jánost valóban erőszakkal tartották volna a girincsi Dőry-kastély- ban! Ellenben a becsatolt ira­tok egy jelentékeny részéből világosan kitűnik, hogy onnan két alkalommal is eltávozott! Egyszer hazament Erdőtelekre, egyszer pedig, gyámja után járkált, és jutott el Gesztelybe. Ha valóban erőszakkal fogták volna Girincsen a fiatal gró­fot, ezen utak bármelyikén módjában állott volna megsza­badulnia az erőszakoskodók kezei közül. A házaspár az esküvő után 20 hónapig együtt élt, sőt atni. kor a fiatalasszony meggon­dolatlanul elhagyta férjét és otthonát, éppen ő volt az, aki emlékeztette házasságuk kez­detének boldogságára! Vissza, hívta hitvesét és helyreállította vele a teljes értékű házaséle­tet. Figyelemre méltó az a kö­rülmény is, hogy Katalin asz- szony két alkalommal is teher­be esett férjétőL A bíróság abban a tényben, hogv a házasság megkötése után 35 éven át sehol és sen­kinek egyetlen szóval, vagy betűvel sem tiltakozott az as- ketés ellen, noha azt éppen saját érdekében megtehette volna, hiszen ezen idő alatt egész sor jelentékeny házassá­gi pör folyt a felek között, — a házasság létrejötte törvé­nyes körülményeinek egyik legdöntőbb bizonvítékát látja. Ennek alapján fizet Buttler immáron 35 éve jelentékeny tartásdíjat feleségének! Az ítélet, mint a pör tár­gyához nem tartozót, mellőzi Dőry Gábor és Katalin erköl­csi magatartásának és csele­kedeteinek vizsgálatát, mivel az nincs semmilyen kapcso­latban a pör tárgyává tett há. zasság megkötésének érvényes­ségével. . Az egri érseki szentszéki bí­róság fenntartja a Buttler há­zaspárnak ágytól és asztaltól való elválasztása tényét Ér­vényben marad tehát az évi ötezer forintnyi tartásdíj is. — A bíróság egyébként mind­kettőjüket megfeddi a válóper során egymás fejéhez vágott kisebb-nagyobb sértő és meg­alázó megjegyzések és kijelen­tések miatt A gróf az ítélet kézhezvé­tele után, immáron harmadik ügyvédje útján, fellebbezést terjeszt az esztergomi prímási szentszéki bíróság elé. Súlyo­san kifogásolja, hogy Egerben teljességgel mellőzték, —mint pedig szerinte igen lényeges kérdést, — Dőry Gábor dur­va és erőszakosan agresszív magatartását s azt a fontos körülményt is, hogy Dőry Ka­talin, aki alapjában mindig Szirmay Józsefet szerette, csak apácakolostorba zárásával va­ló fenyegetés hatása alatt ál­lott rá a véle erőszakosan megkötött házasságra. No, de a grófnő sem nyug­szik meg az ítéletben, mert a bíróság nem kötelezte férjét a mintegy 650 forintnyi magas ügyvédi és perköltség megfi­zetésére, noha őt a perbe aka­rata ellenére vonták be. A hatalmasra duzzadt irat- köteget Esztergomba szállít­ják. de ott még közel kétévi pihenő vár rá a prímási levél­tár poros polcán. Közben ugyanis a hercegnrímás meg­halt, s ki kell várni, míg a római szentszék kinevezi bírói ügyekben helyettesét. De a hosszúra nyúlt időt az immár 58 éves Buttler János nem tölti haszontalanul. A nagy hatalmú és befolyásos Pyrker egri érseket igyekszik mindenképpen ügye pártfogó­jának megnyerni. Az itáliai Velencéből Eger­be került nagy műveltségű fő­pap az első, aki a híres-neves egri várban becses nemzeti értéket lát, és útjára indítja Dobó vára kultuszát. Nagy tett érlelődik meg ennek nyomán Buttlerben. Egyik Ung vár­megyei birtokának, Dobórusz- kának templomában alussza örök álmát Dobó István, Éter vára hajdani kapitánya. Sír­emlékének díszesen faragott vörös márvány fedőlapja a kis templom falát díszíti. 1833. nyarán, a falubéliek háta me. gett, a falból kifeszített em­lékművet Egerbe szállíttatja, s Pyrkernek adományozza. A pátriárka-érsek a kegyesen fo­gadott ajándékot az egri vár kazamatáinak bejáratában he­lyezi eL Az erdőtelki gróf a legjobb­kor időzíti megvesztegetési akcióját, mert hiszen éppen ebben az időben folynak Esz­tergomban perének fellebbvi- teli tárgyalásai. De az érsek a történelmi becsű ajándék ellenére is hajthatatlan marad, és nem enged,- magát semmi­vel sem befő! yásolni. 1833. júliusában azután az esztergomi prímási szentszéki bíróság elutasítja Buttler Já­nos gróf fellebbezését és az első fokú egri ítéletet mara­déktalanul helvben hagvja. Ez-^el azonban a. Buttler contra Dőrv válópernek még mindig nem szakad vége. Még nem telt be a pohár... (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents