Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-09 / 33. szám
Erősödött a népi ellenőrzés Ülésezett a megyei NEB Tegnap — csütörtökön — délelőtt — múlt esztendei munkájáról tanácskozott a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Dr. Tóth Bálintnak, a megyei NEB elnökének beszámolója a népi ellenőrzés történetének tizenötödik évében került most a bizottság elé. Az ünnepi hangulatú ülés legfontosabb megállapítása az volt, hogy mind a megyei NEB, mind a járási NEB-ek tevékenysége megfelelt a párt és a kormány határozatainak, a jogszabályokban rögzített követelményeknek, — tehát a társadalom érdekeinek. Tovább erősödött a bizottság testületi munkája, az ellenőrzés társadalmi jellege. A fejlődést nem csupán a vizsgálatok és az ellenőrzésre fordított napok nagyobb száma tükrözi, hanem a realizálások hatékonyságának növekedése is. Ez elválaszthatatlan attól, hogy a párt- és tanácsi szervekkel ápolt jó kapcsolat segítette a helyi problémák m° Toldását. Fivvelemre méltó mértékben emelkedett a vizsgálatokba bevont munkás és paraszt kategóriába tartozó népi ellenőrök száma. A tavaly foglalkoztatottak 62 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel. A múlt évi vizsgálatokban tevékenykedő népi ellenőrök közül minden negyedik nő volt. Négyezernél több napot töltöttek tavaly előkészületekkel, vizsgálatokkal, realizálással népi ellenőreink. Különösen megpezsdült az élet a szekszárdi járási-városi NEB-nél. Ott — az előző évihez képest — 51 százalékkal nőtt a munkával töltött napok száma. Ennek a bizottságnak tevékenységéről lapunkban tavaly tizennégy újságcikk jelent meg, az előző évben csak négy. A bizottságok mellett működő szakcsoportok speciális feladatok jól megoldását teszik lehetővé. A legtöbb szakcsoportot, nyolcat, a dombóvári járási-városi NEB foglalkoztatja hatvanhat fővel; számban ezt 'a megyei NEB követi hét szakcsoport ötvenkilenc tagjával. A NEB-tagok dicséretes aktivitására jellemző, hogy a szekszárdi járási-városi NEB- nél valamennyi,- a bonyhádi járási NEB-nél minden második vizsgálatnak bizottsági tag volt a témafelelőse. A népi ellenőri csoportok a legszervezettebben a tamási és a bonyhádi járásban dolgoztak, de a dombóvári és a szekszárdi járásban is javult munkájuk. Száztizennyolc vizsgálatot végeztek tavaly megyénk népi ellenőrzési bizottságai; ebből harmincötöt a mezőgazdaságban. tizenhetet a kereskedelemben. Míg 1970-ben hetvenhét témakörben végzett vizsgálatot követett realizálás, ez a szám tavaly száznégyre emelkedett Újszerű változás tapasztalható a realizálások területén. Gyakori, hogy a vizsgált szervek vezetői már a vizsgálat idején megteszik a népi ellenőrzés által javasolni szándékolt intézkedéseket. Jóllehet a népi ellenőrzés nem bűnüldöző szerv, vizsgálatait követően tavaly mégis kilenc esetben kellett büntető feljelentést tennie. Tizennyolc személy ellen indult eljárás. Az említett ügyekben félmillió forintra tehető a veszélyeztetett érték. A NEB-ek javaslatai alapján tizenöt vezető állású és huszonhárom beosztott állású személy ellen folytattak le fegyelmi eljárást. Az általuk veszélyeztetett érték meghaladta a háromszázezer forintot. örvendetes módon élvezi a népi ellenőrzés a lakosság bizalmát. Közérdekű bejelentés, majd a Volán 11. számú Vállalat intézkedésének eredményeként vált pontossá Pakson egy autóbuszjárat. A bátaszé- ki Búzakalász Tsz-nél közérdekű bejelentés segítette az állóeszközök helyes selejtezését, a MEZŐGÉP Vállalatnál pedig feleslegessé vált tárgyak előírásos értékesítését. Szintén közérdekű bejelentés szólott arról a „csőszházról”, amelyet a tolnai nagyközségi tanács által megszavazott 30 000 forintos költség helyett 100 000 forinttal drágábban építtetett fel a tanács volt elnöke — de amiben nem a mezőőr pihent, hanem reprezentatív célú összejöveteleket tartottak. A vétkes szem^lvek fegyelmi felelősségre vonásban részesültek, a létesítményt pedig a tanács megfelelő áron értékesítette. A legtermészetesebb, hogy a népi ellenőrzés bizalommal felel a bizalomra... így az előlegezett bizalommal látott annak a bejelentésnek vizsgálatához is, amely a Szekszárdi Vasipari Vállalat olajkályharészlegének vezetőire vonatkozó kompromittáló megállapításokat tartalmazott. A vizsgálat a vezetők vétlenségét állapította meg, — ugyanakkor a bejelentés indítékát is. Az történt, hogy a bejelentő ellen részegeskedése miatt fegyelmi eljárás folyt, ő pedig a bejelentéstől remébe, hogy nem bocsátják el; igen önkényesen — és helytelenül! — értelmezve a bejelentők jogvédelméről szóló rendelkezést. A holnap teendőit a munka finomításában és gyorsításában jelölte meg a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A vizsgálások jobb megszervezésétől reméli a megyei NEB, hogy már ebben az évben csökken a 30, illetve 60 napon túl befejezett ügvek száma. B. Z. Megnyitották az IBUSZ átalakított szekszárdi irodáját Tegnap délelőtt hivatalosan is megnyitották az IBUSZ újjáépített és bővített irodáját. A szakmabeliek és meghívottak bensőséges ünnepség keretében avatták fel az új irodát. Részt vett az ünnepségen és beszédet mondott dr. Hetényi István az IBUSZ vezérigazgató-helyettese. A meghívottak között volt dr. Ambrus Attila, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa. Korsós István, a megyei tanács vb. osztályvezetője, az idegen- forgalommal foglalkozó vállalatok, intézmények képviselői. A megjelenteknek Szőke Albert megbízott irodavezető mutatta be az újjáépített irodát — A lakosság egyre többet utazik, Tolnában, Szekszárdon most kezdődik az emberek világot, országot felfedező „r»J hama” — mondotta munkatársunknak dr. Hetényi István — az új iroda alkalmas arra, hogy a lakosság igényeit tökéletesebben elégítse ki. Elmondotta a vezérigazgató-; helyettes, hogy Szekszárdot és Tolna megyét az idén már fokozottabban hirdetik a külföldi utazási irodáknak. Tehát várható, hogy az idegenforgalom rohamosan növekszik. Megkérdeztük a vezérigazgató-helyettestől, szándékozik-e az IBUSZ Dombóvárott irodát nyitni. Sajnos a közeli és a távolabbi tervekben nem szerepel IBUSZ-iroda nyitása. Amennyiben a városból iroda- létesítésre kérés érkezne, úgy az IBUSZ vezetői megvizsgálnák a kérés teljesítésének lehetőségeit.- P). TOLNASZOV A lakosság jobb ellátása érdiekében alapították a szövetkezetek vállalatát Ismét egy hosszú nevű vállalattal keli megismerkednünk: TOLNASZÖV, Tolna megyei fogyasztási és értékesítő szövetkezetek beszerzési, értékesítési. iDari és szolgáltató közös vállalata. Ez a hosszú nevű vállalat mindössze három- hónanos. Tizennyolc ÁFÉSZ alaoította azzal a céllal, hogy javítsák Tolna megyében elsősorban az ÁFÉSZ-ek érdek- területén a lakosságnak szükséges fogyasztási cikkekből az ellátását. 1972. szeptember 20-án az igazgatótanács — elnöke Mikóczj György, a hő- gyészi ÁFÉSZ ig. elnöke — a MÉSZÖV szekszárdi székházában megalapította a vállala,- tot, ez az időpont számítható a vállalat alakulási idejének. A vállalat a MfezöV székhá- zában kapott három szobát, nincs még raktár sem. de a három hónap alatt megismerték már az országban is — tizenhat hasonló szövetkezeti vállalat működik már — és főleg a m°gyebeli ÁFÉSZ-ek szakemberei. A háromhónapi munkáról, a vállalat tevékenységéről kértünk információt Pollák Andor igazgatótól. Mintegy 125000 dolgozót érint a központi béremelés az ÉYM építőiparban — Első kérdésünk; milyen céllal alapították a vállalatot? — A „TOLNASZÖV” minta megye valamennyi fogyasztási szövetkezetének közös vállalata — nem nagy múltra tekint vissza, hiszen csak múlt év szeptemberében alakult. A vállalat célja egyértelmű; a tagszövetkezetek gazdasági erőinek egyesítésével elősegíteni a gazdasági célkitűzések megvalósítását. Tevékenységi köre pedig e célok megvalósítását szolgálja, meíyek közül csak a leglényegesebbet emelném ki; *... v \ ■ termelő vállalatoktól (állatni és szövetkezeti ipartól) történő közvetlen beszerzések biztosítása. i — tagok által felajánlott áruknak egymás közti cseréje, értékesítése. — együttműködés, közvetítés a nagykereskedelem és a tagok között. Fenti célok megvalósításához adva vannak eszközeink és ezek mellett megkapjuk az erkölcsi támogatást is tagszövetkezeteinktől. — A háromhónapi munka tapasztalatai? — Az ru múlt év eredményes munkáját tükrözi, hogy 1972- ben realizált többlet árrésből közel 800/M forintot fizettünk vissza és több százezer forintra tehető az az összeg, amely* közvetítő tevékenységünk folytán közvetlenül illette meg tagjainkat. Az árubeszerző és közvetítő munka mellett, különböző — térítésmentes — szolgáltató tevékenységet is folytatott vállalatunk. Szerződések megkötését készítettük elő, továbbá különböző kiállítások, bemutatók és értékesítési versenyek szervezésével segítettük egyes áruféleségek (bútor, konzerv, kávé, mirelit, vegyi, üveg-műanyag cikkek) forgalomemelését. A végzett munka és az eredmények tehát azt tükrözik, hogy a közös vállalat kizárólag tagjai érdekében tevékenykedik. Az 1973. évi üzletpolitikai célkitűzések pedig semmiben sem fognak eltérni az elmúlt évitől, hacsak abban nem, hogy minimális mértékben bővülni fog a közvetlen ipari beszerzésből származó cikkek köre. A közös vállalat munkájának hatékonnyá tétele érdekében távlati tervek is szerepelnek, különböző szakmai bizottságok létrehozása, melyben a szövetkezeti kiskereskedelem áruház- és szakboltvezetői szakismereteire támaszkodva kívánjuk felkutatni és kiaknázni a beszerzési piac még fel nem tárt lehetőségeit.- P). Az állami kivitelező építőipar vállalatainál a Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumnak az építők szak- szervezetével egyetértésben kiadott irányelvei szerint — megkezdődött a munkások és a közvetlen termelést irányítók központi béremelésének végrehajtása. Az ÉVM vállalatok már az előző hetekben sok előkészületi munkát, felmérést végeztek el. Jelentős segítséget nyújt a minisztérium és a szakszervezet a vállalatoknak azzal is, hogy Budapesten, Pécsett, Békéscsabán, Győrött és Gyöngyösön tájértekezletet tartanak az építő- és építőanyag-ipari vállalatok munkaügyi szakembereinek, hogy egységes értelmezésben, azonos elvek alapján tegyenek eleget az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány bérrendezési határoza- ! inak. IK2 ÉVM építőipari váll alánul min togy 125 000 dolgozót — fizikai munkást és a termelés közvetlen irányítóját — érinti a központi béremelés, amelyre 174 millió forintot fordíthatnak. Ebből az összegből azok a vállalatok kaptak az átlagosnál többet, amelyek a korszerű, iparosított építésmódokat fejlesztik, bővítik technikai eszközeiket és a korszerű berendezésekhez, magasabb technikai színvonalú munkához értő, kvalifikált munkások körét. A béremelés vállalaton belüli végrehajtási elveit, módszereit — az ágazati irányelvek szerint — szakszervezeti taggyűléseken, termelési tanácskozásokon brigádvezetői értekezleteken és egyéb fórumokon is meg kell vitatni. A központi bérrendezéssel összehangoltan hasznába fel a vállalatok az önerőből tervezett bérfejlesztést is. Ezért hangsúlyozzák az ágazati irányelvek, hogy a vállalat bérfejlesztésre előirányzott összegnek túlnyomó részét, de legalább 50 százalékát is az alapbérek differenciált növelésére kell felhasználni. Azon túl, hogy elsősorban a kedvezőtlen, nehéz körülmények között, a több műszakban dolgozó munkásoknak és termelésirányításnak, valamint a nődolgozóknak az átlagosnál jobban növelik alapbérét — figyelembe veszik azt is, hogy nagyobb arányú bérnöveléssel indokolt elismerni a vállalat termelési profiljával összefüggő kulcs- fontosságú szakmákat. A házgyáraknál főként a darukezelőket és a panel-szerelőket, a mélyépítőiparban pedig a korszerű géplánc fontos szakmai láncszeme, az exkavátor- és dömperkezelés differenciált bérfejlesztését helyezik előtérbe. Az irányelvek szerint gondoskodni kell a tartósan kiemelkedő teljesítményt nyújtó dolgozók munkájának bérezési elismeréséről is. (MTI) A szekszárdi történelmi borvidék szőlőiben január első hetei óta folyik a szőlő metszése. Képünk: a Garay Tsz kadarkatábláján Vágják a vés a- szót.
