Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-08 / 32. szám

KORUNK Az érdeklődés középpontjában: az influenza Hazánkban mór hetek óta tart oz influenzajárvány. Terjedéséről köhögve és szipákolva nap mint nap olvashatjuk a híreket.» Nincs is olyan év, hogy leg­inkább ősszel meg télen ne je­lentkezne ez a nem várt „ven­dég". Felkerestük dr. Farkas Elek virológust, a Magyar Mikrobioló­giai Társaság főtitkárát, hogy fel­világosítást kérjünk az influenza kórokozójáról, terjedéséről és a Járvány leküzdésének kilátásairól. — Ffogyan fertőz az influenza- vírus? — Cseppfertőzés (köhögés, tüsszögés) útján. Az influenza- vírus a fogékony ember légúti nyálkahártyáinak sejtjeibe jutva rendkívül gyorsan szaporodik. Száma 6—8 óra alatt akár ezer­szeresére is megnőhet. Ez azzal jár, hogy az ember egy-két nap­pal fertőződése után maga is továbbadhatja a fertőzést. így a betegség iránt fogékony em­berek körében a járvány robba­násszerűen terjed. Egyébként, amilyen gyorsan terjed a jár­vány, olyan gyorsan válik a né­pesség védetté (immunissá) a kórokozóval szemben. Az olyan népességben, amely csaknem teljes egészében megfertőződött tegy bizonyos influenzavírussal, majd meggyógyult, és így im­munissá vált: ugyanaz a kóroko­zó ott aligha tud járványt okozni, egy-két éven belül. Csakhogy az influenzavírus időnként megválto­zik, a megváltozott vírussal szem­ben pedig a szervezet védettsége kevésbé, vagy egyáltalán nem érvényesül. Ä sebészetben manapság vagy rozsdamentes acélból készült mechanikus, vagy elektromos szikét alkalmaz­nak. Ezek az orvosi műsze­rek, bár „vágás” szempontjá­ból kiválóak, használatuk közben a sebészeknek a vér­zés elállítására vérzéscsökken­tőket kell alkalmazniok. Ily módon ilyen sebészi beavat­kozás esetén, mely heveny vérzéssel jár, a műtéti idő gyakran kétharmad részét is a vérömlés elállításával töltik. Sőt bizonyos esetekben a vér­zés megszüntetése megoldha­tatlan feladatot is jelenthet, különösen az emberi test olyan bonyolult és vérzékeny részeiben, mint az agyvelő, vagy a belső szervek, így a mái, a vese és a lép.. Ezért egy kutatócsoport Ja­pánban, melyet a Tokyo egye­tem orvoskara orvos elektroni­kai intézetének tanársegédje,' Yasuhisa Sakurai vezet (az intézet címe: Hongo, Bungo- ku, Tokyo), olyan kutatóprog­ramot végez, melvnek célja olyan eljárás kidolgozása, ami lehetővé teszi a műtétek vér­zésmentes elvégzését. E terv az ún. plazmaszike kidolgozá­sát tűzi ki céljául, azaz a „plazmasugár” sebészetben való alkalmazását, ami egv, az utóbbi években nagy fi­gyelmet keltő acélhegesztő eljárás. Ha kidolgozását befejezik, ezen új eljárás nemcsak azt teszi lehetővé, hogy a sebé­szek olyan műtéti beavatko­zást is .elvégezhessenek, mely eddig az erős vérzés miatt ki­vihetetlen volt, hanem nagy segítséget nvújt majd ahhoz is, hogy csökkenjen a műtét utáni vérátömlesztések száma, hisz az ehhez szükséges vér­mennyiség világszerte hiány­cikk, továbbá használatával csökkenni fog a műtéti idő is. így a jelek szerint ez a mű­szer a sebészet történetében korszakalkotó előrehaladást jelent — Honnan bukkannak fel az új influenzavírus-változatok? — Ezt ma még nem tudjuk teljes bizonyossággal megmonda­ni. Az évről évre feltűnő újabb változatok leggyakrabban az elő­ző évben járványt okozó influen­zavírus-törzsből származnak. De körülbelül egy évtizedben egy­szer, teljesen újnak látszó in­fluenzavírus is megjelenik. Mivel az influenzavírusnak az állat­világban (főleg a madarakban) is sokféle fajtája van: elképzel­hető, hogy ez az „utánpótlás” onnan származik. Hazánkban or- száqos influenzajárvány legutóbb 1971 novemberében volt. Azt — a megszokottól eltérően — két vírustörzs okozta. Az idei járványt okozó influenzavírus (az ún. England A2/72) a tavalyi vírus­törzsekkel közeli rokonságban van; nem tekinthető új vírusnak. — Vajon lehet-e tudományos alapon előre jelezni az influenza- járvánvok közeledtét? — Olykor könnyű előre jelezni az influenzajárvány közeledtét, olvkor meg — a tudomány mai állása alapján — lehetetlen. A legbiztosabb prognózist akkor adhatjuk, amikor a világ vala­mely részén az emberekben olyan influenzavírus jelenik meg, és kezd elterjedni, amely addig jár­ványt nem okozott, amely eilen tehát az emberiségnek semmi vé­dettsége nincs. Ilyen influenza- vírus volt például az 1957 tava­szán Szingapúrban és Japánban feltűnt ún. A—2-es vírus. Akkor a kutatók, a szakemberek mind­járt jelezték, hogy ez teljesen új­Ä „plazmasugár” működési elve: egy szórófejből órákon keresztül Igen magas hőmér­sékletű (néhány ezer Celsius fokú) hőenergia lövell ki. Ez közömbös gázok, így az argon és a hélium áramlásának hasznosításával me"v vé«b», melyek elektromos kisülés kö­vetkeztében plgzmikus álla­potba kerülnek. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy pl. acélt előhevítés nélkül könnyen vágni lehessen, épp oly köny- nvedén, ahow a kés s-eli a vajat. A „plazmasugár” tehát más néven „tűzkés”. A „plazma sebészkés” alkal­mazása kísérleti állatokon már megkezdődött. Csupán kisfnérvű vérzést tapasztaltak néhány állat, így a kutya, patkánv és a sertés májának és veséjének operációja köz­ben. A májat ős a vesét, e szer­vek fontos biológiai szelepe következtében, számtalan haj­szálér szövi át, és műtéti beavatkozás esetén ez okozza' a vérzés elállításának nehéz­ségeit. Következésképpen pél­dául e®v •p'v’f'fqeannt eltávolí­tása rendkívül nehéz felada­tot ró minden sebészre. Ily módon a „plazmakés” igen nagy szolgálatot tehet. Sakurai tanársegéd is ígv nyi­latkozott: „Ha ez a műszer gyakorlati alkalmazásra ke­rül, a szenzáció erejével ható előremenetelt jelent majd nemcsak a máj és a vese. de az agyvelő és a lép műtéti be­avatkozásánál is. A plazma sebészkéssel tör­tént operálás azo-i'-.an jelen­leg még hosszú ideig tart. Sa­kurai tanársegéd szériát azon­ban egy-két éven belül, mire az orvosi műszert a gyakorlat­ban alkalmazni kezdik, e hiá­nyosság kiküszöbölhető. Időközben már két új sebé­szeti szikét is alkalmazni kezdtek, mégpedig a szuper- szónikus hullámmal, valamint a folyékony nitrogénnel műkő­fajta influenzavírus és világjár­ványt okozhat: ez be is követke­zett. Hasonló előrejelzés vált be 1968-ban is. Ha csak vírusválto­zat bukkan fel, akkor elméletileg nem következhetne be járvány; mivel a népesség nagy része az eredeti törzzsel szemben már meglehetősen védettnek tekint­hető. Ez persze sajnos nem zár­ja ki azt, hogy gyakorlatilag még­is kitörhet járvány; mivel ennek sok egyéb — köztük több isme­retlen — összetevője is van. Egyébként az Egészségügyi Világ- szervezetnek (WHO) a világ nagy részére kiterjedő influenzaköz- pont-hálózata van kialakulóban. Ennek elsődleges feladata a jár­ványok észlelése és útjuk köve­tése, a vírustörzsek elkülönítése (izolálása) és rendszerezése. Ha­zánkban az influenzaközpont az Országos Közegészségügyi Inté­zetben (OKI) van. — Az influenzánál sokkal sú­lyosabb betegségeket, járványo­kat is leküzdött már a tudomány. Hogyan lehetséges, hogy az in­fluenza ellen még ma sem tu­dunk tökéletesen védekezni? — Egészen röviden két okról van szó. Először is: az influenza ellen tartós védettséget a vírus rendkívüli változékonysága miatt nem lehet kialakítani. Alapvető­en pedig — mint általában a vírusok esetében — magára a kórokozóra hgtó, igazán hatékony gyógyszerünk még nincs. Az ol­tás körülbelül 50 százalékos vé­dettséget ad. dő mélyhűtéses sebészkést. Ezek azonban csak bizonyo>- esetekben alkalmazhatók, pl. az affyvelő mélyebb rétege'* érintő beavatkozásnál. Az Egyesült Államokban jelenlek lézerkás kidolgozásával is fog­lalkoznak. azonban a lézersu­garas módszerhez nagy mére­tű szerkezet szükséges, így igen költsé^ea. Ezzel szembe'' a „plazmaszikét” az alacsony költségek mellett a majdnem tökéletes vérzéselállító hatás és az alkalmazás sokoldalúsá­ga iellemzi... Ez^rt azt re­mélik, hogy a közeljövőben igen hasznos és elterjedt se­bészeti eszközzé válik. A szovjet Felfedezés- és Ta­lálmányilgvl Bizottság elfogadta és bejegyezte V. Milovanov aka­démikus, 1, SZokolovszkája és 1. Szmirnov, a biológiai tudomá­nyok doktorai felfedezését, amely szerint az emlősök spermái mélyhütés után is életképesek és megtermékenyítésre, normá­lis utódok létrehozására alkal­masak. Az életfolyamatok mélyhű­téssel történő ideiglenes meg­állítása, illetve az élő szerve­zetek hibemálás állapotában való huzamos tartása — úgy­nevezett anabiózis létrehozá­sa — régóta foglalkoztatja a biológusok, orvosok, agronó- musok képzeletét. A század elején Bahmetyjev orosz bio­lógus rovarok és kétéltűek fa­gyasztása és felmelegítése so­rán tisztázta a szervezetben levő víz kristálvosodásának törvényeit. A későbbiek során megállapították, hogy a maga- sabbrendű, melegvérű állatok csak a plusz 17—20 C fok testhőmérsékletre való lehű­tést képesek elviselni. Ezt a tapasztalatot a sebészet egyes műtéteknél alkalmazott hi- bernálás során felhasználja. Határozottan le kell szögez­ni azonban, hogy a hypo‘'’er- mia nem anabiózis: az élet­Halálos hintőpor A közelmúltban megdöb­bentő hír járta be a világsaj­tót: Franciaországban húsz csecsemő halálát okozta egy bébihintőpor használata. A csecsemőket az egész testre kiteriedö bőrbántalmokkal szállították kórházba, ahol a kezdeti tünetek, ideg- sőt agyvelcgyulladássá fajultak. A vizsgálatok a készítményben fertőtlenítő anyagként a meg­engedettnél nagyobb mennyi­ségben alkalmazott hexachlo- roohent teszik felelőssé a tra­gédiáért. A hexachlorophen meglehe­tősen régen, közel negyed szá­zada ismert és használt fertőt­lenítő anyag. Közeli „rokona” a híres (és egyben hírhedt) DDT-nek, valamint sok más klórozott szánhidrogénnek. Kezdetben, amíg csupán a kéz fertőtlenítésére szolgáló szap­panokban,. kórházak számára került forgalomba, nem volt semmi baj. Később azonban, amikor a csecsemők fürdeté­sére, mosdatására használt vízhez is hozzákevertek hexa- chlorophent, egymás után je­lentkeztek az aggodalmat kel­tő panaszok. Már húsz évvel ezelőtt felfigyeltek rá amerikai klinikákon, hogy a hexachlo- rophen egyes esetekben a bőr gennyesedését idézi elő. A mélyreható vizsgálatokat azon­ban csak a legutóbbi évek so­rán végezték el. Ennek ered­ményeként felhívást adtak ki, miszerint a hexachlorophen 2 százalékosnál nagyobb tö­ménységben való használatát kerülni kell! Az amerikai Atlantában patkányokon végzett kísérle­tek során kiderült, hogy az állatok, amelyeknek táplálé­kához hosszabb időn át hexa- chlorophent kevertek, agyká­rosodásokat szenvedtek és bé­nulásokat figyeltek meg ná­luk. A boncoláskor sajátos ödémákat (vizenyőket) fedez­tek fel az agyukban és a ge­rincvelőjükben, egyfajta szi­vacsos szerkezetű degenerá­ciót. Azok a majmok, amelye­ket a Winthrop Laboratóri­umban három hónapon keresz­tül naponta hexachlorophen oldatban fürdettek meg, ha­sonló agykárosodásokat szen­vedtek. Érdekes, hoey a hexa­képesség megőrzésének kérdé­se — a mélyhűtés állapotában — korántsem tekinthető meg­oldottnak. A kutatók egész sora kísér­letezett — nem az egész szer­vezet, hanem csak egyes sejt­jeinek — a spermáknak a mélyhűtésével. A felmelegedés után a spermák rendre el­pusztultak. 1947-ig egyetlen ország egyetlen tudósa sem publikált eredményes, utódok létrehozásával járó kísérletet Ebben az évben I. Szokolovsz- kája, a biológiai tudományok doktora, „Lehet-e megtermé­kenyíteni mélyhűtött spermá­val és normális utódok jön­nek-e létre?” c. munkájában leírta, hogy házinyulak sper­máját gyorsfagyasztotta, el­párologtatott széndioxidsugár­ban. A felmelegített spermá­val megtermékenyítették a nőstényeket. A kísérlet ered­ményeképpen 69, teljesen nor­mális nyuszi született. Ez volt a világ első ilyen sikeres kí­sérlete. A későbbiekben Szmirnov aspiráns — Milova­nov akadémikus irányításával — különféle mezőgazdasági haszonállatok spermáit mély­chlorophen ráhatásának meg» szűntével a rendellenességek is eltűntek. A hexachlorophen nemcsak seben keresztül juthat be a szervezetbe, hanem az ép bő­rön is áthatolva is bekerül a véráramba: a hexachlorophen oldatban fürdetett csecsemők mindegyikénél kimutatható volt a vérbe került fertőtlení­tő anyag. A hexachlorophent tartal­mazó készítményeket ma sok millióan használják a vilá­gon, szappanokat, hajmosó­szereket, fogkrémet, hintő-: porokat, dezodoráló szereket stb állítanak elő e fertőtlenítő anyaggal. A dezodoráló sze­rekben akként fejti ki hatását a hexachloronhen, hogy mind­azokat a baktériumokat, ame­lyek anyagcsere-termékeikkel kellemetlen szagokat okozhat­nának, megöli. Ha a sebészor-J vos hexachlorophent tartalma­zó szappannal mossa a kezéig tíz percről három percre csök­ken a fertőtlenítés ideje. Az így dezinficiált kézre húzott gumikesztyű alatt tovább ..dolgozik” a fertőtlenítő anyag, fél óra alatt további 50 száza­lékkal csökkenti a baktériu­mok számát. Amikor feltárták a hexa­chlorophen használatával járó veszélyeket, világszerte sokfél lé felhagytak az alkalmazását val, annak ellenére, hogy tiltó határozat mind ez ideig sehol sem született a hexachlorot phen ellen. A szakemberek továbbra is kitartanak az ál­láspontjuk mellett: megfelelőt en alacsony koncentráció eset tén nem kell tartani azegyébt ként kiváló fertőtlenítő anyag másodlagos hatásaitól. Abban viszont mindenki egyetért; hogy valamelyes felügyeletet kellene gyakorolni a hexa­chlorophent tartalmazó készítt mények fölött, például akként, hogy csak gyógyszertárakon keresztül — esetleg csupán orvosi előírásra — kerülhesse-' nek forgalomba. Tévedés lenne azt hinni, hogy a hexachlorot phen csak a csecsemőkre ár­talmas, a felnőtteknél is épp úgy következményekkel járhat ellenőrizetlen, elővigyázatlan használata. ______________B. 1 h űtötte szilárd széndioxid — mínusz 78 C fok —, folyékony oxigén — mínusz 183 C fok — és cseppfolyós nitrogén — mínusz 196 C fok — hőmér­sékletére, majd felmelegítve megtermékenyítette a nősté­nyeket és azok normális utó­dokat hoztak létre. 1951-ben az angol Stuart doktor tette közzé kutatása eredményeit és adott hírt egy mélyhűtött soermából szárma^ zó borjú világrajöttéről. Eb­ben az évben Szmirnov tizen­két kisbárányt' származtatott mélyhűtött spermából. A sikeres kísérletek nem je-í lentették azt, hogy bármilyen körülmények között mélyhűt- hetjük az ondósejteket. A megtermékenyülés szokásos — normális — szintjének elérése érdekében a friss spermát kü­lönleges technológiával kell lehűteni. Jelentős szerepe van a hűtőközegnek, a hűtés üte­mének és a felmelegítés mód­jának, és minden egyes állat­fajra más előírásokat kell baj tartani. , LEV ERNSZT az SZTA levelező tagje (AP1Q EORY ÉVA Új eljárás a vérzésmeníes műtétek végzésére Élő szervezetek a mélyhütés után

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents