Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-08 / 32. szám

r 9 lakásgondok enyhítésének lehetőségei Építesz? Megkaptad a lakás- kiutalást? Mikor költöztök az új lakásba? — ilyen, és eh­hez hasonló kérdésváltásokat hallani ismerősök találkozása­kor vonaton, autóbuszon, az utcán... A lakástéma napjaink egyik központi kérdése. Társadalmi gond. Megoldásán egyaránt fáradoznak az állami és tár­sadalmi szervek, és az otthont teremteni akarók; a szükség­körülmények között lakó idő­sek és fiatalok. Az előbbiek a kedvező feltételek megterem­tésének kidolgozásával, míg az utóbbiak egyéni áldozatválla­lásukkal igyekeznek megoldást találni. Az új lakásügyi jogszabá­lyok és a hitelpolitika új el­veinek kidolgozása, alkalma­zása országosan kedvezőbb le­hetőségeket teremtett. Me­gyénkben — bár a lakásárak az országos átlag fölött van­nak — szintén kedvezőbbek lettek a lakásgondok megoldá­sának felxételei is. A KISZ érdekvédelmi te­vékenységének egyik központi részét képezi a fiatalok lakás- helyzetének figyelemmel kísé­rése, és a lakásgondok megol­dásának segítése. A KISZ a fiatalok érdekvédelmét csak akkor láthatja el eredménye­sen, ha szoros munkakapcso­latot alakít ki a tanáccsal, az OTP-vel, a MESZÖV-vel és más társadalmi szervekkel. Együttműködésünk eredmé­nyességét bizonyítja többek között az is, hogy a megyei tanács elnökének utasítására a helyileg illetékes KISZ-szerv képviselője is részt vesz a ki­emelt településeken létreho­Közismert, hogy hazánk nem bővelkedik nyersanyagokban. Legnagyobb kincsünk a ter­mőföldünk, ahol mégis akad olyan természetes nyersanya­gunk, amit külföldön is jól értékesíthetünk. Ez a nap­fény, csupán ki kell gazdál­kodni, kertészkedni — han­goztatják a szakemberek. A megállaoítás különösen vonatkozik a kertészeti kultú­rájáról és történelmi borvidé­kéről híres Tolna megyére. Napjainkban napirenden van a mezőgazdaság korszerű gé­pesítése, az iparszerű nagy­üzemek és technológia kiala­kítása. az állattenyésztés, így a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztése, valamint a zöldség- és gyümölcstermelés növelése. Mindezekhez megfelelően kép­zett szakemberekre van és lesz állandóan szükség. 7 Mint minden középiskolá­ban, Palánkon is négy évig tart a kéozés, három tagoza­ton: mezőgazdasági gépész, növénytermesztő-állatte­nyésztő és kertész nappali ta­gozaton. Az intézet tanulói az érettségi mellé szakmai kép­zettséget is szereznek, s to­vábbtanulási lehetőségük is nvílik. főleg a szakirányú fő­iskolákon és egyetemeken. A távolabb lakó (fiú és lány) tanulókat az intézet szép környezetű kollégiumá­ban helyezik el. A közisme­reti tárgyak arányában tanít­ják a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat. A ta­nulók összefüggő termelésgya­korlatokon vesznek részt. A kertész tagozaton például (ami a lányos szülők gondját is megoldhatja, hiszen a kertész­zott lakáselosztó bizottság munkájában. Ennek eredmé­nyeként 1972-ben a tanácsi elosztású lakások 50,4 száza­lékát fiatalok kapták, ez 183 fiatal család gondját oldotta meg. Az OTP is eredményesen segít a fiataloknak. Jelenleg is 206 lakás építését bonyolít­ja Szekszárdon a városi KISZ- bizottság és az ÉM. Állami Építőipari Vállalat KISZ- bizottságának kezdeményezé­sére. Megyénk! lakásgondjának enyhítéséért sokat tesz a MÉSZÖV lakásépítési osztálya is. A KISZ megvei bizottsá­ga—MÉSZÖV elnökség együtt­működési megállapodása tar­talmazza azokat a politikai feladatokat, amelyek megvaló­sítása könnyíthet a lakásépítő szövetkezetekbe tömörült fia­talok helyzetén. Olcsóbb, jobb lakások kivitelezéséhez segíti a fiatalokat kedvezményes áron. Együttműködésünk kereté­ben az ifjúsági lakásépítés szervezési feladatait a MÉ­SZÖV végzi. A KlSZ-szerve- zetek feladata a társadalmi előkészítés, a lehetőségek tu­datosítása, a fiatalok kivá­lasztása szociális helyzetük és mozgalmi munkájuk alap­ján, továbbá a már építő fia­talok szervezett segítése. A lakásépítő szövetkezetek­ben építtetők az építés folya­mán különös szakértelmet nem kívánó részmunkaműve­leteket maguk elvégezhetnek. Az elvégzett munka értéké­vel csökken a költség. így pél­dául hétvégeken a munkahe­lyi kollektíva, a szocialista bri­pálya és a vele kapcsolatos foglalkozások nagyon javasol­hatók a nők számára) a ker­tészet minden ágában szert tesznek termeléstechnikai, nö­vényvédelmi, gépesítési, trak­torvezetési készségre. A gya­korlati oktatás korszerű bá­zisüzemben. a Szekszárdi Ál­lami Gazdaságban történik. Üzemlátogatásokkal, országjá­ró tanulmányutakkal, sőt kül­földi szakmai tapasztalatcse­rékkel, cseregyakorlatokkal szélesítik látókörüket. A gé­pészek például nyaranként Ju­goszláviában. a mezőgazdászok Csehszlovákiában, a kertész szakközépiskolások pedig az NDK-ban voltak kirándulá­sokkal színesített szakmai gyakorlaton. — Milyen elhelyezési lehe­tőségeket nyújt a paláhki képzés? Csak néhány munka­kör a sok közül: műhely-, részlegvezető, műszaki rajzo­ló, gépkocsielőadó, anyagbe­szerző, beosztott mezőgazdász- állattenyésztő, brigádvezető, telepvezető, beosztott üzemgaz­dász, magtáros, törzskönyvező, stb. Kertészeknél: beosztott kertész agronómus, telepveze­tő technikus, üzemgazdász, kertész szakmunkás, brigád­vezető, magtáros, lerakati áru­sító. magvizsgáló, törzskönyv­vezető, hajtatómester, felvá­sárló, áru átvevő, áruszakértő, mérlegraktár-kezelő, laboráns, szelektáló, minőségi ellenőr, pincemester, termésbevásárló, növénwédő, öntözőmester, vermelőmester, termeltető, instruktor, piackutató, szak­adminisztrátor, dohányátvevő stb. gád, a KISZ-alapszervezet szervezetten részt vehet az építkezés munkálataiban, és ezzel az építtetők anyagi ter­hét csökkentheti. Segítség lehet az is, hogy az a vállalat, ahol az építtető fiatal dolgozik, egy-egy szak­munkát (pL vízvezeték-szere­lés, festés, stb.) szakmai bri­gádjával önköltségi áron vé­geztet el az építkezésen. Az ifjúság lakásproblémá­jának megoldása érdekében a lehetőségek szervezett kiakná­zására hozott határozatot a KISZ VIII. kongresszusa, amelynek értelmében 1975-ig újabb tízezer lakást kell épí­teni fiataloknak az „ifjúsági szövetkezeti lakásépítési akció” keretében. A tízezer lakásból megyénkben a tervek, igények és lehetőségek alapján vár­hatóan mintegy 350—400 fiatal család lakásgondja szűnik meg. Az akció első évének fel­adata volt az új lehetőségek tudatosítása, a helyi igények és lehetőségek felmérése, az állami és társadalmi szervek közötti új talajú együttműkö­dés kialakítása. E feladatok­kal sikerrel birkózunk. A szekszárdi és a dombóvári Vá­rosi Tanács — együtt az OTP-vel és a MESZÖV-vel — lakásépítési kiállításokat szer­veztek. A kiállítások egyik cél­ja a2, hogy a városaink fiatal­jai megismerjék a helyi lehe­tőségeket, terveket, és ehhez hozzáigazíthatják elképzelései­ket. A megyeszékhelyen, a ki­emelt településeken, sőt egyes községekben is folyik az elő­készítő munka a lakásépítő szövetkezetek megalakítása, az építkezések megkezdése érde­kében. Nagyon jó a helyi tanácsok segítőkészsége. A lehetőségek­hez mérten igyekeznek az építkezésekhez előközművesí- tett telket, előnyös feltételeket biztosítani. így például Pak­son 450 lakás felépítéséhez biztosítottak területet, s a kö­zeljövőben mintegy 60 fiatal részvételével megalakulhat az ifjúsági lakásépítő szövetkezet. A paksi példához hasonlóan Bonyhádon 110, Simontomyán 50, Tamásiban 14, Iregszem- csén 25, Tolnán 15, Szekszár­don mintegy 100 jelentkező — kb. 60 százaléka fiatal — la­kásigényét fogják kielégíteni a IV. ötéves tervben. A szövetkezeti lakásépítés­ben rejlő lehetőségek kiakná­zására „mozgolódás” kezdődött néhány kisebb településen is (Pincehely, Gyönk, Decs, Re- göly, Kölesd, Dunaföldvár és Bátaszék), ahol elsősorban a mezőgazdaságban dolgozó fia­talok igényét szeretnék kielé­gíteni. Végezetül összefoglalóan le- egvszerűsítve arról, hogy mi­lyen szervezett módjai vannak a lakáshoz jutásnak. Tanácsi lakást a kiemelt településeken lehet igényelni. Erre viszont sokáig kell várakozni. Akinek az előtakarékosság eredményeként 50—60 ezer Ft körüli összeg áll rendelkezé­sére, az — ahol énül — vá­sárolhat kétszobás OTP-lakást. Napjaink legelőnyösebb, és leggyorsabban megvalósítható, legkönnyebben elérhető lehe­tősége a szövetkezeti lakás­építés. Az előtörlesztés ösz- szege lakásonként átlag húsz­ezer forinttal alacsonyabb, mint az OTP által épített la­kásoknál. és az ár saját mun­kával mérsékelhető. SEBESTYÉN DEZSŐ KISZ MB. ifjúmunkás-felelős Kertészk épzés Szekszárd-Palánkon Kémiagyakorlal A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem általános kémia? tanszékén új gyakorlati rendszert vezettek be. Egy-egy hallgató a félév folyamán egy vizsgálati anyaggal foglalkozik. E gyakor­lat alapján osztályozzák a hallgatók felkészültségét. Képünkön: másodéves kohászhallgatók laboratóriumi gyakorlaton. (MTI foto: Kóbor Pál felvétele — KS) Mintaboltok Kezdetben voltak a mintaüzletek. Gyorsan szaporodtak, nö­vekedett a reklámjuk is országszerte. Aztán lassan megszűntek, „mintaságuk” megkopott Mostanában újra létesülnek mintaüzletek. Gyorsan szapo­rodnak, reklámjuk is egyre hangosabb. Noha a korábbi és nap­jaink mintaüzletei között jelentős különbség van, félő, hogy a mostaniak sorsa hasonló lesz. Hogy ezt elkerüljük, érdemes a témáról röviden szót ejteni az érdekeltek nagy nyilvánossága előtt is. Mert az érdekeltek végső fokon mégiscsak a vevők, a vásárlók. Mert milyen céllal születtek mondjuk egy évtizeddel ezelőtt a mintaüzletek? Azzal, — legalábbis azt hirdették magukról —, hogy olyan áruval is rendelkezzenek, amelyet sehol máshol nem lehet kapni. Hamarosan kiderült, hogy a „csak nálunk” jelszót egyik bolt sem tudta igazán és hosszan tartóan valóra váltani, mert a valóban egyedi árucikkekből nem állt rendelkezésre ele­gendő. Így aztán — és erre előbb-utóbb a kereskedelem illeté­kesei is rájöttek — a mintaüzletek vevőbosszantóvá váltak és nem vonzották, inkább riasztották a vásárlókat. Következett az átmeneti korszak, amikor a mintaüzleteket tulajdonképpen úgynevezett márkaboltként létesítették. Ilyen ma is működik néhány országszerte (például az Egyesült Izzóé és a Budalakk Gyáré a fővárosban, vidéken elsősorban a textil- és cipőgyárak nyitottak ilyen üzleteket.) Ezek a boltok inkább csak úgy váltak be, mint vevőszolgálati tanácsadók, mert az egysíkú áruválaszték ritkán elégítette ki a vevőket. Az utóbbi időben ismét szaporodnak a mintaboltok, de ez­úttal ez a meghatározás kereskedelem-szervezési kísérleteket ta­kar. Egyszerűbben szólva: ezekben a mintaüzletekben különböző korszerű kiszolgáló-, tárolómódszerekkei kísérleteznek. Elsősorban az új ABC-áruházakban igyekeznek figyelemmel kísérni: melyik önkiszolgálási forma, az áruk milyen elrendezése válik be a leg­jobban. Az úgynevezett kiskonténeres szállítás például, amikor átrakások nélkül kerekes konténerekben kerül az áru közvetlenül az eladótérbe, nemcsak a vevőnek, hanem az üzlet dolgozóinak is többszörös előnyt nyújt. Az áru kevésbé törik, a csomagolás nem megy tönkre, a bolti dolgozóknak, akiknek többsége nő, nem kell annyi terhet emelnie. Mindez a jelenlegi munkaerőhelyzet mellett, nem elhanyagolandó szempont. A különböző kísérleti módszerekkel intenzíven foglalkozik a Kereskedelmi Munka- és üzemszervezési Intézet. Legutóbb pél­dául vizsgálatsorozatban dolgozta fel a KERORG a szekszárdi Korzó Aruház mintaként bevezetett módszereinek tapasztalatait. A tervek szerint a Belkereskedelmi Minisztérium hamarosan meg­bízást ad a KERORG-nak, hogy egy Nyíregyházán nyíló áruház­ban korszerű kereskedelmi módszerekkel mintaboltként próbálják ki az árusítást. Ez lenne egyben az országos mintahálózat fej­lesztésének beindulása is. Jó volna, ha a mintaüzleteket illető nekibuzdulás ezúttal tartósabbnak bizonyulna, és a szervezési módszerek kísérletezése mellett ezekben a boltokban az áruválaszték sem csökkenne. Végül pedig amennyire örvendetes, hogy a kísérleti tan- és mintaüzletekben ügyelnek a kiszolgálás színvonalára, kár lenne, ha ezzel csak ezekben a boltokban találkozhatna a vevő — mintaképpen. PÁLOS MIKLÓS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents