Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-08 / 32. szám
Szokatlan interjú Á kérdéseket az olvasó tette fel Válaszol Gyimóthy Ödön, a tamási Községi Tanács elnöke Szokatlan interjú olvasásába kezd most az olvasd. Az interjú rendszerint úgy készül, hogy az újságíró valamilyen közérdeklődésre számot tartó témában felteszi a kérdéseket és valaki, aki a válaszadásra a legilletékesebb — válaszol. Most nem ez történik. Az ön kérdez — Mi válaszolunk rovathoz érkeztek Délczeg József, tamási olvasónk kérdései, amelyek interjúkérdésként is megállják a helyüket. Éppen ezért úgy döntöttünk, „szabályszerű” interjút készítünk Délczeg József kérdéseiből és Gyimóthy Ödön. tamási tanácselnök válaszaiból. DÉLCZEG JÓZSEF: i — Közismert, hogy a tamási Községi Tanács nagyszabású tervet hajt végre, a termálvíz adta lehetőségek kihasználására fürdőrendszer kiépítését kezdte meg. E jelentős beruházás csak a lakosság anyagi hozzájárulásával oldható meg. Ezért széles körű akciót indítottak. A különböző helyi szervektől (vállalatoktól, üzemektől, hivataloktól) és a dolgozóktól készpénzes hozzájárulást igényelnek, amit egynapi keresetben állapítottak meg. Az a véleményem, és ez a lakosság nagy többségének a véleményével is találkozik, hogy nem eléggé átgondolt és hatékony szervezéssel végzik ezt a munkát. A különböző szervek vezetőit összehívták ugyan a lebonyolítás megszervezése céljából, de mindez nem elég, mert ott, ahol lényegében eldől a hozzájárulás (az egyes lakosok, dolgozók) igen keveset, de legtöbben semmit sem tudnak e nagyszabású tervről, s a hozzájárulás fontosságáról. a tényleges elgondolás mikéntjéről... Ilyen nagyszabású, a lakosság min,den rétegére kiterjedő akció esetén szükséges a személyes felkeresés, de legalábbis az egyes lakosokhoz 6zóló közvetlen írásos levél, amelyben részletes tájékoztatást adnak a célról, a kérésről. Ez utóbbi teljesen hiányzik. A lehetőségekhez képest az eddigi eredmények nem a legkiemelkedőbbek, a várt szintet nem érték el. Véleményem megegyezik mások azon megítélésével, hogy ilyen szervezéssel nem is várható jobb eredmény. A kérdésem: Mi az oka annak, ha egy ilyes széles körű akciót elindít a tanács, akkor a hatékony szervezésről nem gondoskodik? Miután a sajtóból nem mindenki értesül az elgondolásról, miért nem szervezték meg a személyes, írásos tájékoztatást? GYIMÓTHY ÖDÖN: — A termálfürdő építésének anyagi támogatására a Tolna megyei Tanács V.B. Tamási Járási Hivatal dolgozói egynapi keresetük felajánlásával indítottak mozgalmat. Felhívással fordultak egyidejűleg a községben lévő vállalatok, intézmények, termelőszövetkezetek és hivatalok dolgozóihoz, hogy csatlakozzanak a mozgalomhoz. Ennek érdekében hívtuk össze a vállalatok, intézmények vezetőit, hogy részben a felhívást megismertessük, másrészt — egyetértésük esetén — a végrehajtás mozzanatait megbeszéljük. Mivel a kezdeményezés egyöntetű helyesléssel találkozott, kértük a megbeszélésen jelenlévőket, hogy ki-ki a saját üzemében, vállalatánál végezze el a szükséges szervezőmunkát. — Javasoltuk — amivel egyet is értettek —, hogy a munkahelyeken a szakszervezeti bizottság bevonásával munkaértekezleten, brigádgyűléseken, vagy egyéb formában ismertessék a dolgozókkal az akciót. A szervezési munka ennek megfelelően történt. Nem értek egyet a kérdésnek azzal a részével, amely így hangzik: „...ott ahol lényegében eldől a hozzájárulás — igen keveset, de a legtöbben semmit sem tudnak e nagy. szabású tervről”. A tények ennek az ellenkezőjét bizonyítják. 1973. január 23-ig ugyanis 26 üzem, vállalat részéről történt meg a felajánlott összeg teljes, vagy részbeni befizetése. Ugyanis arra is lehetőség van, hogy a kisebb tehervállalás érdekében a felajánlott ősz. szeget részletekben vonják le — illetve fizessék be a vállalatok. Az üzemek, vállalatok, intézmények dolgozói igenis tudnak a mozgalomról. Tudunk arról, hogy a vállalati megbeszéléseken a mozgalom a dolgozók helyeslésével találkozott. Sőt olyan értesüléseink is vannak, hogy több helyen a pénzben! felajánláson kívül, még társadalmi munka végzését is vállalták. Tamási községben a fürdőépítés már évek óta „központi téma” a lakosság széles körében. Ismerik terveinket és figyelemmel kísérik a kivitelezést is. Ezt örömmel nyugtázzuk. — Az 1972 decemberében megtartott tanácstagi beszámolókon a tanácstagok is ismertették a fürdőépítéssel kapcsolatos akciót Ezeken a tanácstagi beszámolókon is történtek táreadalmimunka-felaján- lások. Megítélésünk szerint az akció fentiek szerinti szervezése és bonyolítása sokkal célravezetőbb és szervezettebb volt mintha a lakosokhoz közvetlen írásos levelet küldtünk volna, nem beszélve arról, hogy a szervezés a lakosságnak csak egy rétegét, a bérből és fizetésből élőket érintette. DÉLCZEG JÓZSEF: — Az utóbbi időben Tamási község belterületén néhány parkban szobrot állítottak feL Ez nemes és figyelemre méltó. Igen szép és valamennyien örülünk, hogy szobrokkal is gyarapodott a községünk. De miután ezek költségét közpénzből, községfej lesztési hozzájárulásból. s egyéb állami pénzből fedezték, helyes lenne a lakosságot is részletesebben tájékoztatni. Hogy miért? Elsősorban azért, mert a lakosság szükségleteit jelenleg ennél fontosabb igények előzik meg. Például: a járdaépítésben, a fejlesztésben Tamási község a megyén belül is elmaradt. De elmaradt más egyéb kommunális beruházás tekintetében is. A központban kialakult társasház-negyednek nincs közvilágítása. Ezt nem is annyira a felnőttek, mint inkább a gyerekek érdekében teszem szóvá. Mintegy 70—80 iskolás gyerek botorkál haza este sötétben. A kérdésem ezzel kapcsolatban a következő: A lakosság anyagi hozzájárulása miért nem mérvadó a lakossági igények sorrendiségének kialakításában? Például a kommunális fejlesztések, beruházások esetében. GYIMÓTHY ODÓN: — Tamásiban az utóbbi hónapokban három szobrot állítottunk feL Ez kedvezően befolyásolja a községkép kialakítását. Egy 6zobor „vételára”, bár következtet a benne megtestesülő művészi értékre, mégis kisebb jelentőségű, mint az a hatás, amit kivált. Anélkül, hogy eltúloznám a három szobor felállításának a jelentőségét, merem állítani, hogy nem marad hatástalan még akkor sem, ha a szemlélők velem együtt nem „műértők”, csak egyszerűen szeretik a szépet. Egyébként a szobrok közül a járási pártszékház előtt és a Kossuth téren felállított a Képzőművészeti Alap ajándéka, a Vörös Hadsereg utcában elhelyezett szobrot pedig a budapesti mezőgazdasági kiállítás igazgatóságától kaptuk szintén ajándékként — De maradjunk a kérdésnél. A lakosság anyagi hozzájárulása a kommunális fejlesz, tések. beruházások esetében, a sorrendiség kialakításában csak akkor mérvadó, ha az anyagi hozzájárulás több, mint a kötelezően előírt, vagy megállapított Vagyis, döntő lehet a sorrendiség kialakításában az, ha például egy utca lakói az előírt községfejlesztési hozzájárulás megfizetésén túl, jelentős társadalmi munkát vállalnak annak érdekében, hogy utcájuk szilárd burkolatú járdát kapjon. De még ez sem biztosíték ' a megvalósításra, mert a tanács esetleg sürgősségi vagy gazdaságossági szempontokat figyelembe véve más sorrendet tarthat fontosabbnak, tehát másképp dönthet. Erről általánosságban beszélni nem is lehet, mert mindig a lehetőségek és adottságok billentik erre vagy arra a mérleget. — Az önelégültség látszatát is kerülve, vitába kell szánnom azzal a megállapítással, hogy fejlesztésben, járdaépítésben, vagy egyéb kommunális beruházások tekintetében Tamási község a megyén belül is elmaradott. Tény, hogy még igen sok a tennivaló, hogy a rohamosan növekvő igényeket nem tudjuk még maradéktalanul kielégíteni, de elmaradottságról beszélni azt hiszem — túlzás. — Megértem, hogy szeretné, ha a községközpontban kialaA negyedik ötéves tervben állították össze először a közúti gépjármű-közlekedés járulékos rendszerének — gépkocsi-értékesítés, alkatrész- és üzemanyag-ellátás, javítóhálózat stb — fejlesztési elképzeléseit. A különböző szervek és szektorok ezzel kapcsolatos tevékenységét a KPM fogja ösz- sze, irányítja, s a tervek végrehajtását tárcaközi koordinációs bizottság kíséri figyelemmel. Nem kis dologról s nem kis gondról van szó, hiszen az állam egy-egy személygépkocsihoz szükséges járulékos fejlesztésére — nem számítva az úthálózatot — hozzávetőlegesen 26 000 forintot fordít. A járulékos beruházások kérdésével legutóbbi ülésén a Minisztertanács is foglalkozott. A negyedik ötéves tervben 300—350 ezer személygépkocsi beszerzését irányozták eíő. ebből a jelenlegi kilátások szerint 340 700 kocsi behozatala realizálható. A kedvező beszerzési lehetőségek és az árusítás feltételeivel kapcsolatos intézkedések nagyban hozzájárultak például ahhoz, hogy a Merkur tavaly az eredetileg 1972-re tervezett 49 500-zal szemben 50 000 személyautót értékesített. A kocsik 98 százaléka a szocialista országokból származott. Az állandó áremelkedés miatt a továbbiakban a dollár elszámolású orkított társasháznegyéd — Itt lakik a kérdező is — közvilágítást kapna. De lássa be, hogy itt is a sorrendiség volt a meghatározó. Addig ugyanis, amíg a község sűrűn lakott külterületein a 30—40 évvel ezelőtt épült lakóházakba vaksötétben botorkálnak haza a gyerekek, petróleumlámpa mellett készítik el a leckéiket, akkor azt hiszem, hogy egyetért azzal: először ezeket a településeket kellett bekötni a villanyhálózatba. A községközponttól 3—4 percnyi távolságra lévő település közvilágítási problémáit ezért, és anyagi eszközök hiánya miatt kellett későbbre hala6ztanunk. DÉLCZEG JÓZSEF: — Azt mondják: a hallgatás is állásfoglalás. A lakosság közügyek iránti passzivitása, mely az utóbbi időben szembetűnő, részben arra vezethető vissza, hogy a fontos döntések meghozatala előtt alig, vagy egyáltalán nem beszélnek az emberekkel. Ebből, és más hasonló kialakult rossz módszerekből fejlődött ki az, hogy ma már a legtöbb szinten a dolgozók úgy vélekednek — ha a véleményüket meg is hallgatják, a döntésnél ez a vélemény úgysem számít, tehát nem érdemes aktívnak lenni. A kérdésem: Miért alakulhatott ki egy ilyen jelenség, a 6zemtől-szembe őszinteség hiánya? Azok, akik sokat beszélnek a szocialista demokráciáról, miért nem mutatnak jobb példát a gyakorlatban erre? A szakályi sertéstelepnek új vezetője lett A tsz-tagokkal beszélgetve elmondtam: jól választottak, ismerem az új sertéstelep-vezetőt, jól ellátja majd a munkáját. A sertésszágokból importált kocsik csak a választék bővítését szolgálják, számuk a tervidőszak végéig sem haladja meg az évi 1000—1500-at. A személygépkocsi-kereskedelem forgalma a tervidőszak végéig — 1970-hez képest — megkétszereződik, készletállománya háromszorosára növekszik. A nagyobb feladatok ellátásához szükséges fejlesztés, hez a gépkocsi- és alkatrészkereskedelmi hálózat bővítéséhez a vállalatok saját erőforrásainak kiegészítésére az állam 1,7 milliárd forint támogatást nyújt. Az összegből a Merkur és az Autóker részesedik. A személygépkocsi-kiszolgálás színvonalának javítására a tárcaközi koordinációs bizottság döntése nyomán az átadás közelebb került a szervizhez. Az AFIT Debrecenben, Győrött, a fővárosban néhány helyen pótolja a Merkur szűkös átadási kapacitását. A Merkur tavaly a Gubacsi hídfőnél létesített új átadótelepet. Várhatóan ez év közepére fejezik be a vállalat csepeli telepének rekonstrukcióját. Az autóalkatrósz-kereskedeimi hálózat bővítése során az Autóker az Ecseri úton állami támogatásai 7850 négyzetméter alaoterü’etű magasraktárt énít, Törökbálinton pedig 10 000 négyzetméteres alkatrészraktárt létesít GYIMÓTHY ÖDÖN: I*-*1 — Nem tudom, hogy pontod san mire gondolt a kérdező, amikor arról ír, hogy a lakosság közügyek iránti passzivitása, mely az utóbbi időben szembetűnő, részben arra vezethető vissza, hogy fontos döntéseknél nem történik konzultáció a lakossággaL Mind költségvetési, mind éves fejlesztési terveinket — erre bizonyítékok a tanácsülés jegy-- zőkönyvei — minden alkalommal igen alapos és részletes vita — nemegyszer vitatkozás — után állapítja meg, fogadja el a lakosság képviselője, a tanács. Ezen túlmenően, tanácstagi beszámolókon, falugyűléseken, különböző szervezetek gyűlésein évközben is több alkalommal találkoztunk és találkozunk a lakosság egy- egy rétegéveL Ezeken a helyeken is elmondtuk és elmondjuk a terveinket Ezeket a megbeszéléseket is — megítélésünk szerint — az őszinteség jellemzi. Nyilván, hogy az ilyenkor felvetődő valamennyi problémát megoldani, kérést, teljesíteni anyagiak hiánya, vagy egyéb okok miatt nem tudunk. Ezt azonban őszintén mindig megmondjuk. Ezt viszont arra visszavezetni, hogy a lakosság véleményét nem vesszük figyelembe — nem helyes. Tamási község lakossága — a vállalatokat nem számítva — 1972-ben közel egymillió forint értékű társadalmi munkával járult hozzá fejlesztési feladataink megvalósításához. Azt hiszem, hogy ez az adat sem a közügyek iránti passzivitást igazolja. telep dolgozói csak néztek rám; Miért? Azért, mert ők mit sem tudtak arról, hogy ki és miért lett a sertéstelep vezetője, nekik nem mondtak semmit, tőr lük nem kérdeztek semmit— A terv 400 töltőállomás építését, valamint a tárolótelepek és a szállítóeszközök kaoacitá- sának 80 százalékos bővítését írja elő az üzemanyag-ellátás javítására. Ehhez az állam 900 millió forint támogatással járul hozzá. Az elmúlt két esztendőben önerőből és állami segítséggel 132 töltőállomás létesült A következő hónapokban várhatóan egész sor intézkedést hoznak a közúti közlekedés járulékos fejlesztésére. A Nehézipari Minisztérium az illetékes minisztériumokkal közös előterjesztést készít pél- ^ dául az üzemanyag-ellátás javítására. Megvizsgálják az autó- és alkatrész-kereskedelemben is a többcsatornás értékesítés bevezetésének lehetőségeit, feltételeit A személygépkocsi-piac hely. zetét alapvetően az olcsóbb gépkocsik iránti élénk lakossági kereslet határozza meg. A kis kategóriájú kocsik hiánya következtében 1975-ig még mintegy 30—35 ezer kielégítetlen igényre lehet számítani, ugyanakkor a drágább típusokból készletek keletkezhetnek. A problémák megoldására különféle intézkedéseket terveznek, azt is figyelembe véve, hogy a gépkocsiigénylők között egyre több a kiskeresetű dolgozó. (MTI) A beszélgetés nem a valóságban játszódott. Mi állítottuk össze az írásban beküldött kérdések és az írásban adott válaszok alapján. Nem tudjuk, hogy a válaszok kielégítőek-e, vagy sem, hisz nem volt módunk közbeszólni. A közbeszólásra, ha egyáltalán szükség van rá, a legilletékesebbek a tamásiak. Beruházások, intézkedések, javaslatok a gépjármű-közlekedés járulékos fejlesztésére EGY TÖRTÉNET, AMELY MÁR NEM TARTOZIK SZOROSAN AZ INTERJÚHOZ. A TÖRTÉNETET DÉLCZEG JÓZSEF ÍGY IRTA LE:
