Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-08 / 32. szám
Félévi a felsőoktatási Eredményesen fejeződtek be hazánk ötvenöt felsőoktatási intézményének nappali,, esti és levelező tagozatain az első félévi vizsgák — tájékoztat-1 ták az MTI munkatársát. A különböző tagozatokon együttvéve mintegy 91000 egyetemista, főiskolás adott számot felkészüléséről. Az első gyorsmérleg szerint a több mint 58 000 nappali tagozatos, 8000 esti és csaknem 25 000 levelező hallgató többsége általában jól felkészülten jelentkezett vizsgára. A kedvező helyzet a szakemberek véleménye szerint nagyban az érvényben levő vizsgaszabályzatnak is köszönhető. A vizsgák jelenlegi rendje alapján ugyanis lehetőség nyílik, hogy az egyes egyetemek, főiskolák a helyi sajátosságokhoz, igényekhez és feladatokhoz igazítsák részletes előírásaikat, a hallgatók önállóan oszthatták be vizsgaidejüket, tervszerűen készülhettek a számadásra. Nagyobb lehetőséget kaptak a vizsgarend kialakításában az ifjúság képviselői is: megnövekedett a KISZ szerepe és hatásköre, de egyúttal felelősségérzete is. Az ifjúsági szervezet képviselői gondot fordítottak arra, hogy — különösen az elsőévesek körében — a hátrányos helyzetű évfolyamtársaik vizsganehézségein változatos módszerrel segítsenek. Ennek is tulajdonítható, hogy a munkás- és parasztszármazású fiatalok a korábbi évekhez képest eredményesebben zárták első félévi munkájukat. Általában országszerte javult a tanulmányi átlageredmény, bár még sok helyen gondot jelent, hogy nagyobb súlyt helyeznek különböző, olykor felesleges tananyagrészek emlékezetbe vésésére, mint az önálló gondolkodási és munkakészség fejlesztésérizsgák intézményekben re. A tanulást változatlanul nehezíti néhány elavult tankönyv, egyetemi jegyzet is. Ezzel szemben számos helyen eredményesen kísérleteztek például a teszt-jellegű vizsgáztatással, és igen sok azoknak a fakultásoknak a száma is, ahol összefüggő írásbeli tételeket is kaptak a hallgatók. Jól bevált módszer az úgynevezett kombinált vizsgáztatás is: írásbeli és szóbeli számadás együttese alapján állapítják meg jó néhány egyetemen, főiskolán az érdemjegyet. A legtöbb felsőoktatás! intézményben máris megkezdték a második félévet. Az orvos- egyetemeken a szigorló hatodévesek a klinikai gyakorlattal párhuzamosan készülnek államvizsgájukra. Koncentrált oktatással kezdik a félévet a leendő közgazdászok: eszerint a hallgatók egy hónapon át csak egy tárggyal foglalkoznak. A tanárképző főiskolások negyedévesei háromhetes tanítási gyakorlatra indultak az ország nagyobb városainak általános iskoláiba. Ugyancsak háromhetes gyakorlattal kezdik a félévet a negyedéves jogászjelöltek. (MTI) Hat ország hat filmje a tamási a filmklubban Alighogy befejeződött a múlt év decemberében a négy filmből álló sorozat, a tamási filmklub január 31 -én már újra beindult Hat ország hat filmje címmel. Az immár hagyományos és népszerű klub programjának első előadása — Luis Bunuel: Vi- ridiana című filmjének vetítése után Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása című közismert drámáját láthatja a klubtagság német filmen. Ezután egy Bergman-film következik Szerelmi lecke címmel, mely a rendező korai korszakából származó vígjáték. Az 1937-ben készült Székely István filmet, a Lovagias ügyet a francia Pierre Chenal szatirikus társadalomrajza, a Botrány Clochemerleben c. film követi. A klub zárófilmje az április 11-én levetítésre kerülő Baleset, melyet Joseph Losey rendezett 1967-ben. A kéthetente, szerdai napokon tartandó klubvetítéseket rövid bevezető előadások előzik meg. Mayer L „Szomjazik“ a Mátra Nyolcvan nap óta nem hullott számottevő csapadék Heves megyében. Az ilyen tartós téli aszály szinte példa nélküli ezen a vidéken. Különösen szembetűnő a csapadék- hiány a Mátrában. A hegyvidék nagyobb részén egész télen át hiányzott a hótakaró és jelenleg is csak a Kékestetőt fedik gyér hófoltok. Számos helyen teljesen kiapadtak az erdei források. A mező- gazdasági területek öntözését szolgáló víztározók többségében a télen várható vízmeny- nyiségnek a fele sem gyűlt össze. A Mátrában az ivóvízellátás is akadozik. Több üdülőhelyen vízkorlátozást léptettek életbe. Az ország legmagasabban fekvő településének vízgondjain a gyöngyösoroszi ércbányászok enyhítenek. A mátraszentimrei függő aknán át, mintegy 500 méter mélyről emelik ki a friss, üdítő bányavizet, s ezzel pótolják a hiányt. (MTI) Vonzóak a múzeumok — növekvő látogatószám Az 1972. évi országos múzeumi és műemléki hónap eredményei impozáns számadatokat tárnak a szemlélő elé. A múzeumi hónap keretében összesen 269 kiállítást rendeztek, ebből 226-ot vidéken, 43-at Budapesten. Számos új és friss tárlat fogadta a látogatókat, ugyanis 169 időszaki kiállítás nyílt meg, a mind népszerűbbé váló vándorkiállítások száma 79 volt, míg az állandó tárlatokból mindössze 21-et mutattak be. A kiállításokat több mint 640 ezren tekintették meg, itt is igen tekintélyes a vidék részesedése: több mint 450 ezer. A múzeumi hónap eseményeihez 172 egyéb rendezvény — hangverseny, filmvetítési kirándulás, vetélkedő — kap-- csolódott. Az országban a hónap kiállításait, rendezvényeit csaknem 800 ezren látták. A hónap legnépszerűbb kiállításai közé tartozott a Nemzeti Múzeumban „A Néprajzi Mú-I zeum kincsei” több mint 20 ezer, a Hadtörténeti Múzeum, nemzetközi térképkiállítása több mint 17 ezer látogatóval; Szép eredménnyel dicsekedhetnek a megyei múzeumok is. Közöttük listavezető Csong- rád megye 82 ezret meghaladó; Baranya megye 64 ezren felüli, Fejér megye csaknem 40 ezer és Veszprém megye 3$ ezren felüli látogatójával. .fi| Végleges keretek közé szorítják a Balatont A római időkből napjainkig nagy változásokon ment át a Balaton vidéke. A Zala folyó szabályozásával, a nagybereki láp lecsapolásával, az egyes partszakaszok birtokbavételével és kulturterületté fejlesztésével ezek a változások — ha kisebb arányokban is — még napjainkban sem szűntek meg. A déli oldalon megfigyelhető parterózió, az erős hullámverés, s az időnkinti magas vízállás formálja a partot, a víz állandóan veszélyezteti a parti területeket. Mindez intézkedéseket sürgetett, s vízjogilag is véglegesen rendezni kellett a Balaton partvonalait. Szükségessé vált tehát, hogy végleges keretek közé szorítsák a tavat. E munkára — az új szabályozási vonal megállapítására —csak az utóbbi években nyílt lehetőség. Befejeződött a tavat övező 42 település határánál* részletes felmérése és elkészítették minden nyaralóhely és község rendezési tervét Ezekben megjelölték a távlati fejlesztési tervek körvonalait is! A Balaton új szabályozás* vonalát a gazdaságossági szempontokat figyelembe véve állapították meg. Ez a vonal az elképzelések szerint már leg-- feljebb centiméterekkel vál«j tozhat. Az új parti létesítmé-j nyéknek ehhez kell igazodni-! ok; s ennek megfelelően építik) ki a végleges partvédő műveti A távlati tervek egyik legér-* dekesebb pontja az, amely szerint a Balaton állandó jel-- legű szabályozási vonala mentén közterületi sávot — parti' körsétányt — alakítanak ki. (MTI) jA Különös házasság | igaz históriája 31. HAJSZA AZ IRATOK UTÁN Dőry Katinka asszony ügyvédje is Girincsre érkezik, de ő már hasztalan keresgél a poros iratok között... A hivatalos dokumentumok ellopásáról értesülő grófnő, a szörnyűnek tűnő csapás súlya alatt, pokoli haragra lobban girincsi plébánosa ellen, s az egri érseki egyházi bíróság színe előtt, keresetlen szavakkal „a plébániai levéltár ki- rablójá”-nak titulálja Demkó főtisztelendő urat. Valóban úgy érzi, mint akit aljas eszközökkel a sarokba szorítottak ellenfelei, és kíméletlen gátlástalan módon a nyakára akarják hurkolni a zsineget. A tét most még óriásibb, mint aminőnek valaha is látszott. Valamit tenni kell! Pótolni kell az ellopott bizonyítékokat! A girincsi kastély levelesládájának veti magát Katalin asszony, hátha rejt valami becses iratot a családi ládafia. Az asztalra halomba hányt régi irományok közül egyszerre csak kibukkan az erdőtelki plébánosnak, az esküvő előtt Buttlerhez, Girincsre írt levele, — a püspöki engedély közlésének jó hírével és a kihirdetésről szóló tudósítással. Amikor azután ez a döntő jelentőségű irat a bíróság asztalára kerül, Buttlernek és prókátorának a torkán akad a szó. De csak egyetlen pillanatra, mert nem olyan fából faragták Sávoly Sámuelt, mint aki mellének szó nélkül lehet töltött pisztolyt szegezni. Kitalált mesének minősíti a levelek ellopásának históriáját. S ehhez az állításához még akkor is ragaszkodik, amikor a vnllatóra fogott Demkó plébános kiböki, hogy bizony ő adta „kölcsön” használatra a leveleket. Örök jogi elv marad: bizonyítékokból soha sincs elegendő! Sávoly uram is ezt vallja. Tiszteletét teszi hát az egri érseki palotában, és Pálma Pál érseki titkárt, a szentszéki bíróság jegyzőjét keresi. A tisztelendő úr lekötelező szívélyességgel fogadja az ügyvédet, és kész örömest bocsátja rendelkezésére a levéltárból a Buttler—Dőry ügy néhány fontos iratának másolatát. Ezek a dokumentumok már szabályosak, s bár nem valami rendkívülien sokatmondók, de mégis szúrós tüskeként hatnak a grófnéra, mert abban bízott, hogy a papokat már amúgy is erősen kompromittált Buttlernek nem lesz módjában hozzájutnia az egyházi levéltár forrásaihoz. Most már nincs más hátra, mint a maga hasznára kell kihasználni az adott helyzetet. Nagy János professzor áll most elő a hazugság súlyos vádjával. Pálma Pált, Pyrker egri érsek titkárát és az egyházi bíróság jegyzőjét lopással vádolja! Kijelenti, hogy azért nem talált meg számtalan bizonyítékot az egyházi levéltárban, mivel azokat a titkár úr, Buttler felbujtá- sára eltüntette, magyarán: ellopta! Ha botrány, légyen botrány a javából! — „A gróf még a pap urakat is dolgomban törvénytelen és tilalmas utakra vezetni tudott!” — fakad ki Katinka asszony a bírák előtt Pedig- pedig tudja, tudnia kell, hogy most o rágalmaz, mert bizony Pálma Pál egyetlen papírsze- letkét sem emelt el az archívumból, — hiszen ma, másfél század múltán, jómagunk is megtaláltuk azokat, fia de hát veszettséget kutyaszőrrel kell gyógyítani még a főtisztelendő érseki egyházi bíróság magas színe előtt is, — legalább a különös házasság két főszereplőjének... Kétségtelenül, a házasság törvényességét bizonyító legdöntőbb iratok a grófnő birtokából, a bíróság asztalán hevernek. Ott sorakozik egymás mellett János gróf levele mátkájához. az egri püspökhöz, Dőry Gábor grófhoz és Fáy alispánhoz. Vajon ezen bizonyítékok súlya alól hogy fog kibújni tudni gróf párdányi Buttler János? — kérdi Nagy János prókátor úr. AZ UTOLSÓ SZALMASZÁL A válóper negyedik esztendejének utolján, Buttler gróf már-már érzi lelke mélvén, hogy túlontúl kemény fába vágta a fejszéjét, amikor 35 esztendővel esküvője után akarja bizonyítani, így vagy úgy, annak törvénytelen, érvénytelen voltát. Sejti már, hogy csehül áll az ügye az egri érseki bíróság előtt. Nemcsak felesége eredeti iratai billentik a mérleg serpenyőjét a gyűlölt asszony oldalára, de balul ütöttek ki tanú- és irat- szerzési manipulációi is. Koronatanúinak önleleplező mea culpázása pedig mindenképpen kétségessé teszi ügye igazát a bírák elqít. A cáfolat legkisebb lehetősége nélkül kell lenyelnie a per utólján, hitvese ügyvédjének pocskondiázó szavait az ő oly igen-igen dédelgetett bizonyítékairól: — „Legkisebb előadásai nem egyebek, hazug koholmányoknál. Hamis, kikoholt, istentelen és büntetésre méltók!” Egyre növekszik aggodalma, hiszen Dőry Katalin leplezetlenül bejelenti a bíróságnak, hogy részére csak az Igazság a védőpajzsa, férje brutálisan rágalmazó támadásai ellen. — „Én egy sor írással sem akarom magam a jövőben oltalmazni, mivel meg vagyok győződve, hogy gróf Buttler János még él, meg nem szűnne ezen gyaláztató pernek húzásával engem üldözni... Mindent, ami szent, megvetvén, ezreket osztogatott el azon reménnyel kecsegtetvén magát, hogy sok pénzzel a teljes lehetetlenséget is lehetségessé fogja tenniF* Utolsó mentségként, mint vízbefúló a szalmaszálba, úgy kapaszkodik ő is legújabb öt-, letébe, 1831. május 1-én magához felsőőri Pyrker János egri pátriárka-érsekhez, az ausztriai vaskórona rend nagykeresztes vitézéhez, belső titkos tanácsoshoz, Heves és Külső-Szol- nok vármegyék örökös főispánjához, s nem utolsó sorban, az egri szentszéki bíróság elnökéhez fordul esdeklő hangú le- veléveL „ .. .Egész alázatossággal folyamodom én Excellentiád nagy leikéhez s igazságszere- , tétéhez, kihez minden szerencsétlennek szabad menedékjek vagyon kérni, ne méltóztasson többszörözött kérelmemet nékem vétekül tulajdonítani. Ellenségeim ellenem több árkusokat dolgoznak, mindeneket készek elkövetni anélkül, hogy tudnám is mi folyik ellenem! Ha Excellentiád pártomat nem fogja, úgy valóban anélkül, hogy tudnám miért kell igazságomtól megválni, fájdalmas szívvel kell nekem mind ezeket Excellentiád kegyességéhez s atyámhoz terjeszteni...” A kétségbeesett hangú levél már a sarokba szorított vesztes keserű nyüszítése. A kérelem válasz nélkül marad, s falra hányt borsóként peregnek visz. sza a mesterkélt alázatosságot mímelő szavak, — s hamarosan felcsendülnek az ítélet kemény mondatai. (Folytatjuk)
