Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-08 / 32. szám

Belker-minisztériumi küldöttség a megyeszékhelyen Á kereskedelem helyzete a megyében — Új áruházak Szekszárdon és Dombóvárott — Túl óvatosak a vállalatok — A NÉPÚJSÁG három kérdése Tegnap délelőtt országos lá­togatássorozat részeként bel­kereskedelmi küldöttség érke­zett Szekszárdra Molnár Ká- rolynak, a belkereskedelmi miniszter helyettese vezetésé­vel. A küldöttségben részt vett Kádár István, a SZÖVOSZ főosztályvezetője, a belkeres­kedelmi igazgatási osztály és a kereskedelemfejlesztési osz­tály képviselője is. A vendégeket Szabópál An­tal, a megyei tanács elnöke fogadta. A délelőtti megbeszé­lésen a kereskedelem Tol­na megyei helyzetéről volt szó. Korsós István, a kereske­delmi osztály vezetője tartott tájékoztatót az ellátottságról, a hálózat fejlesztéséről és a kereskedelemmel kapcsolatos gondokról. Délután a küldött­ség a Tolna megyei Népbolt, a Vendéglátóipari Vállalat és szekszárdi ÁFÉSZ vezetőjével tanácskozott, majd megláto­gatta a TESZKER piaci pavi­lonsorát és a TOLNAKER mözsi hűtőházát. A hűtőház­nál Nika Károly igazgató is­mertette a megyei zöldség­gyümölcs felvásárlási eredmé­nyeket és a termeltetés, for­galmazás tapasztalatait. A vállalatok vezetőinek és a minisztériumi küldöttségnek a tanácskozásán Molnár Károly válaszolt a Népújság által fel­tett kérdésekre is* 1. kérdés: — Mi a véleménye a megye kereskedelmi hálózatáról, a fejlesztés lehetőségeiről? — A Belkereskedelmi Mi­nisztérium véleménye az, hogy mind az állami, mind a szövetkezeti kereskedelem erő­teljesen fejlődik, az országos átlaggal egyező vagy azt meg­haladó mértékben. Olyan vo­nások is fellelhetők, mint a kereskedelmi központok ki­alakulása. Hat helységben van áruház. A megye üzlethálóza­ta viszont nincs felkészülve a kereslet jelentős növekedésére. Az utóbbi három évben ugyan­akkor — ezt el kell mondani — sokat javult a helyzet. Ele­gendő, ha a Korzó Áruházra és Gemenc szállóra gondo­lunk. — Az ötéves terv első két évében mind a vállalatok, mind a szövetkezet szép ered­ményeket értek eL — Délelőtt már tárgyaltunk arról, hogy új villamossági iparcikk áruház épüljön Szek­szárdon. A' részietek még tisztázásra szorulnak. Valószí­nűleg azonban a tervidőszak végén elkezdődhet az építke­zés. — Sokat segít majd a ter­vezett 2500 adagos önkiszol­gáló étterem felépítése. Még ez évben elkezdődik a beru­házás. A minisztérium a költ­ségeknek mintegy a felével járul hozzá, hogy a létesít­mény minél előbb a lakosság rendelkezésére álljon. Az ét­terem előreláthatólag csak­nem tizennégymillió forintba kerül (Az Arany János utcá­ban lesz, a virágbolt helyén). — Az ellátatlan területek támogatására idén is mintegy 4—5 millió forintot ad a mi­nisztérium. 2. kérdés: — A megbeszélések után ml a tapasztalata: milyen a vál­lalatok készletgazdálkodása? Milyen hiányosságok tapasz­talhatók a kereslet és a kíná­lat területén? — A Népbolt, a Vendéglá­tó és a szekszárdi ÁFÉSZ jó vagy rossz működése megha­tározó a megyében. A Népbolt és az ÁFÉSZ között kialakult egészséges konkurrencia csak kedvező eredményt hozhat a lakosságnak. Ugyanakkor azonban a vállalatokra az óvatosság jellemző. Nem ár­tana felülvizsgálni a 73-as ter­veket. Ha a tervezett forga­lomnövekedést elemezzük, ki­derül, hogy lényegesen ala­csonyabb, mint az országos átlag, sőt a vendéglátóipari vállalat ételfogyasztásánál csökkenést ígér. — Itt kívánok megemlíteni még egy jó hírt a szekszárdi­aknak és á dombóváriaknak. Ebben az évben új ABC-áru- házat kap mindkét város. (Szekszárdon a Kadarka Utcá­ban, Dombóvárott a templom környékén épül majd.) — Sok vita volt a tőkés importból származó áruk te­rítésével kapcsolatban. A dol­lárért vett termékek nem azt a célt szolgálják, hogy min­den igényt velük elégítsünk ki. Kiegészítő, hazai terme­lést ösztönző, választékbővítő és exkluzív igényeket kielégí­tő, vásárlóerő-lekötő szerepük van. Törekvésünk nem az, hogy több terméket vásárol- ‘ junk tőkés importból — ellen­kezőleg. i J 3. kérdés: i— Jól betöltik-e a jelenle­gi árformák rendeltetésüket? Az indokolatlan áremelések­kel szemben szigorúbb lesz-e a fellépés a jövőben? — Röviden kívánok e kér­désre válaszolni. Ennek a megbeszéléssorozatnak nem célja, hogy elemezze az ár­rendszert. Az árrendszer a különböző árformái élnek, hatékonyak, még akkor is, ha időközönként gazdaságpolitikai okokból fékezőiket kell beik­tatni. Központi irányelv azonban, hogy vállalati elha­tározásból — a szabad áras termékeknél — ne kerüljön sor áremelésekre. — Rátérve a kérdés máso­dik részére: az ellenőrzés szi­gorúbb lesz. Ahol indokolat­lan az áremelés, ott szigorúan fellépünk, ahol nem, de mo­rális szempontból kifogásolha­tó, ott is tanácsoljuk a válla­latoknak, hogy más módszert kéressenek, ne a fogyasztói árat emeljék. — Ellenőrző vizsgálatok tör­ténnek a minisztériumban, a belkereskedelmi felügyelőség, s a tanácsi szervek részéről is. Megyei vöröskeresztes- tanácskozás Szekszárdon (Folytatás az 1. oldalról) jobban megbecsülik * Vörös- kereszt társadalmi, egészség- védelmi munkáját Az elmúlt négy év munká­ját értékelve a megyei Vö­röskereszt-szervezet titkára el­mondotta, hogy ez idő alatt a lakosság egészségügyi nevelé­se, felvilágosítása érdekében közel négyezer egészségügyi előadást szerveztek, s több, mint ezer tanfolyamot indí­tottak be. Elmondotta azt is, hogy megyénkben az elmúlt négy év alatt közel négyezer új tagja lett a Vöröskereszt­nek. Ezután a Vöröskeresztnek a mezőgazdaság területén végzett munkájáról szólt. Megyénkben a Vöröskereszt az utóbbi évek során rendszeres és folyama­tos munkát végzett a növény­védő szerek helyes felhaszná­lásával, azok ártalmaival és a mérgezések elsősegélynyújtásá­val kapcsolatban. A mezőgaz­dasággal kapcsolatos legfőbb feladatunk a jövőben, hogy minden mezőgazdaságban dol­gozó brigádban, munkacsoport­ban legalább egy megfelelően képzett elsősegélynyújtó le­gyen. A megyei Vöröskereszt szer­vezet titkára elmondotta, hogy Jó takarmány ellátást ígér ez évre a gabonafelvásárló vállalat Az elmúlt évben többször panaszkodtak a háztáji állat­tartók és a kisállattenyésztők a takarmánytáp-ellátásra. Több­ször hiányzott a piacról, a bol­tokból a különböző malac-, vagy a baromfitáp, de a mező- gazdasági üzemek is kifogásol­ták az egyenlőtlen minőséget, amely a súlygyarapodásban éreztette kedvezőtlen hatását. Ellátásról előre teljesen bi­zonyosat jósolni mindig nehéz. Mindennek ellenére is feltet­tük a kérdést Farkas László­nak. a Tolna megyei Gabona­felvásárló és Feldolgozó Vál­lalat igazgatójának: mi várha­tó ez évben a takarmány­ellátásban, előállítják-e a szük­séges mennyiséget, és javul-e a tápok minősége? — A múlt évi jó termés ígé­ret arra, hogy keverőüzeme­ink, illetve a kooperáló mező- gazdasági üzemi takarmány­keverők ellátják a piacot. Min­den jel arra mutat, hogy az ellátást nem zavarja készlet­hiány. Akár kukoricából, akár tápokból, dúsított takarmány- lisztből ki tudjuk elégíteni a várható igényeket. Erre bizto­sítékot ad a tavalyi jó termés. Kukoricából minden eddiginél többet, közel 14 000 vagonnal vásároltunk fel a megyében, de az országos készlet is olyan, hogy egyenletes ellátást tesz lehetővé. Mindez biztosíték ar­ra, hogy a mezőgazdasági üze­mek igényein kívül a háztáji állattartókat, a kisállattenyész­tőket is ellássuk, nem lesznek olyan hiányok, mint az elmúlt évben.. — Az alaptakarmány ezek szerint megvan. A további kér­dés, hogy lesz-e hozzá elég kiegészítő anyag, koncentrá- tum? — Az ipari alapanyag rész­ben belföldről, részben import­ból hasonlóan rendelkezésre áll. Ezt szerződéses alapon, részben a hazai vállalatok — az állatifehérje-gyártó válla­lat, a növényolajipar, a Phy- laxia — biztosítják, a hallisz­tet, szóját, tejport importból — milliárdos pénzösszegekkel —■ biztosítja az állam, , í.j , — Ha netán mégisJelentke- zik valahol hiány? — Annak csak szervezési hi­ba lehet az oka. A tápellátást a vállalati boltokon, az ÁFÉSZ- eken keresztül, azonkívül a termelőszövetkezetekkel bizo­mányosi rendszerben biztosít­juk. Felszámoltuk például a szekszárdi piacon lévő bódén­kat, miután kicsinek bizo­nyult, viszont átadtuk az érté­kesítést a TESZKER-nek, és a kisállattenyésztő társulásnak. Tehát két helyen vásárolhat­ják a takarmányt a Szekszárd környéki állattartók. Az eddigi felmérések szerint az idén 15 000 vagon takarmányra, táp­ra van igény. A nagydorogi keverőüzem április elsejétől már teljes kapacitással termel — jelenleg a próbaüzemelés folyik —, így szükség esetén még nagyobb igényt is* ki tu­dunk elégíteni. — Tavaly többször volt pa­nasz a tápok minőségére. Van-e garancia arra, hogy az idén kevesebb lesz az ilyen panasz? — Az egyik garancia a beta­karított kukorica minősége, amely a szárítókapacitás nagy­arányú növekedése révén jobb, mint a korábbi években volt. Az ipari üzemek is jobb mi­nőségben gyártják a koncent- rátumot. Ha történetesen a táppal szemben valahol minő­ségi kifogás merül fel, az csak a termelési, technológiai fe­gyelem megsértéséből ered. Az ilyen eseteket viszont minden lehető eszközzel igyekszünk megelőzni. Okultunk az elmúlt évi tapasztalatokból, ezért mindent megteszünk, hogy az ellátásban ne legyen zavar és a minőségre se legyen panasz. Úgy áll, végre eljutottunk oda, hogy már kínáljuk a takar­mányt, biztatjuk az állattartó­kat: többet vásároljanak. BI. munkájuk eredményeként most már tizenöt termelőszövetke­zetben működik önálló vö­röskeresztes szervezet. Az iparral kapcsolatos mun­kájukról elmondotta, hogy a megye valamennyi ötvennél több dolgozót foglalkoztató Özemében az elmúlt négy év során megalakultak a vörös­keresztes helyi csoportok. Is­mertette azt a segítségnyújtást is, melyet a szakszervezeti bi­zottságok a véradó-, tisztasági, elsősegélynyújtó mozgalmak­kal kapcsolatban kifejtettek. A Vöröskereszt polgári vé­delmi munkájáról elmondotta,’ hogy az elmúlt négy évben új szakaszokat szerveztek, meg­oldották a már meglévő sza­kaszok továbbképzését is. A Magyar Vöröskereszt Tol­na megyei vezetősége az el­múlt négy év alatt nagy gon­dot fordított az önkéntes ápolónőképzés megszervezésé-, re. A véradőmozgalomról szólvai ismertette az elmúlt négy év eredményeit. E téren is jelen­tős javulás tapasztalható. Pél­dául az 1969-es esztendőben elért 3633 liter vérrel szemben megyénk lakossága a múlt év­ben 4550 liter vért adott. — Megállapíthatjuk, hogy 3 Vöröskereszt megyénkben je­lentős tömegszervezetté vált, s képes arra, hogy jelentősen részt vegyen az egészségooliti- kai célkitűzések megvalósítá­sában — mondotta befejezés sül Dulai Károlyné. A Vöröskereszt megyei ve­zetőségének beszámolóját vi­ta követte. Ezután Tolnai Ferenc, a me-' gyei pártbizottság titkára a megyei pártbizottság és a me­gyei tanács nevében üdvö­zölte a küldöttgyűlést, méltat­va a Vöröskereszt munkájá­nak fontosságát. Elmondotta azt is, hogy jó lenne, ha a Vöröskereszt a jövőben na­gyobb gondot fordítana a fia­talok aktivizálására, s jelen­tősen járulna hozzá a cigány ■ lakosság szociális körülmé­nyeinek javításához. Végezetül dr. Szűcs Endre,’ a Magyar Vöröskereszt orszá­gos vezetősége nevében kitün­tetéseket adott át a megye leg­jobban dolgozó vöröskeresztes aktíváinak, majd pedig a kül­döttgyűlés megválasztotta azt a kilenc küldöttet, aki me­gyénket a Magyar Vöröske­reszt áprilisban megtartandó IV. kongresszusán fogja kép­viselni. — vj. — Ma még csatatérhez hasonlít Simontornyán a Vak Bottyán lakótelep képen látható része. Az év folyamán azonban eltűnnek a felvonulási épületek, a környéket rendezik. Ok­tóberben beköltözhetnek új otthonaikba a lakók» , Foto: K 2, ‘

Next

/
Thumbnails
Contents