Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-01 / 26. szám
I Egy KISZ-alapszervezet akcióprogramjáról Öröm kézbe venni a si- montornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat Korvin Ottó KISZ-alapszervezetének idei akcióprogramját. Természetesen ilyen esetben örömre elsősorban az akcióprogramban foglaltak adhatnak okot, mégis dicsérni kell az idei feladatokat tartalmazó füzet küllemét, áttekinthetőségét, érthető, világos fogalmazását is. És ami ugyancsak örvendetes, a füzetet az alapszervezet minden tagja kézhez kapta. Lapozzunk tehát bele, s vegyük sorra milyen programot tűztek maguk elé a Korvin Ottó KISZ-alapszerv tagjai. Bevezetőben az általános célkitűzésekről, a politikai nevelésből adódó feladatokról esik szó. Haladó hagyományaik ápolásával szeretnének hozzájárulni, hogy a tagság minél jobban megismerje szűkebb hazája, Simontornya történetét. Szeretnék, ha a KISZ-oktatások színvonala megfelelően képzett, értő propagandisták segítségével emelkedne. A propagandisták képzésében az idén is segítséget kapnak a vállalat pártalap- szervezetétől. Ami a politikai megmozdulásokat illeti, a forradalmi ifjúsági napok keretében az idén megünneplik március 21-ét és április 4-ét. A Tanácsköztársaság kikiáltásának és a KIMSZ megalakulásának évfordulóján ünnepi taggyűlést tartanak. A KISZ megalakulásának 16. évfordulóját is emlékezetessé szeretnék tenni a tagság számára. Március 21-én ünnepi taggyűlést tartanak, melyen az alapszervezet legjobb aktivistáit megjutalmazzák. Ezen kívül a KISZ megalakulásának 16. évfordulója tiszteletére a vállalat ifjú szakembereinek munkáiból kiállítást rendeznek. A termelést segítő tevékenységük során szeretnék, ha minél több KISZ-fiatal fellépne a munkafegyelem, a társadalmi tulajdon megkárosítói ellen. Az idén is meghirdetik a termelést segítő versenyeiket, így a Kiváló ifjúmunkás, a Kiváló ifjú szakmunkás és a Szakma ifjú mestere versenyt a vállalat párt-, gazdasági és társadalmi vezetőivel közösen. A Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat is egyre több jól képzett szakmunkást igényel, ezért gondot fordítanak a szakmunkástanulók beiskolázására, segítenek szakmájuk elsajátításában, politikai képzésükben. A megfelelő utánpótlás érdekében a KISZ-alapszervezet tagjai — ahol arra igényt tartanak —, előadásokat tartanak a megye általános iskoláiban, munkájukról, szakmájukról. Az óvodai gondokon úgy akarnak segíteni, hogy patronálják a község óvodáit, játékokat készítenek a kicsinyeknek. Propagandát fejtenek ki, hogy az óvodákat minél több KISZ-alapszervezet patronálja. Jelentős társadalmi munkát is vállalnak a Korvin Ottó KISZ-alapszervezet tagjai. Többek között vállalták a helyi Beszédes Ferenc utca parkosítását. Az akcióprogramban jelentős helyet foglalnak el a szabad idő jó, hasznos kihasználását szolgáló tervek. Szeretnének például az idei évben közösen az Expressz Ifjúsági < és Diákutazási Iroda szervezésében Jugoszláviába utazni. Kulturális programmal vesznek részt a Duna menti fiatalok találkozóján. Az év folyamán pedig az igényeknek megfelelően több színházi kirándulást szerveznek a fővárosban. Sportmunkájuk az akció- program alapján szintén pezsgőnek ígérkezik. Megrendezik a község KISZ-alapszervezetei között a kézilabda-bajnokságot, s a női kispályás futballmérkőzéseket. Ami a Korvin Ottó KISZ- alapszervezet szervezeti életét illeti, örvendetes, hogy a tagság száma az utóbbi két év folyamán 25-ről 45 főre növekedett. Minden hónapban kétszer tartanak vezetőségi és egyszer taggyűlést. Az idei nyári KISZ-vezetőképzéseken is képviseltetik magukat. Szeretnék, ha pártajánló tevékenységük eredményeként az idén is a tavalyihoz hasonló számú fiatalt vennének fel a párt soraiba. Eddig tehát az akcióprogram. Most már „csak” végre kell hajtani! V. J. |Jj irányítási rend a szakoktatásban Megváltozik a szakmunkásképzés felső szintű és közvetlen irányításának rendje; erről a Minisztertanács a legutóbbi ülésén hozott határozatot. Ez egyszerűsíti a jelenlegi gyakorlatot, ugyanis eddig hat tárca, illetőleg szerv irányította felső szinten ezt a munkát, a jövőben csupán három — a munkaügyi, a mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint a belkereskedelmi — miniszter hatáskörébe tartozik majd. Valamennyi középfokú szak- oktatási intézmény — szakmunkásképző iskolák és szak- középiskolák — létesítője, fenntartója a jövőben a megyei (fővárosi) tanács lesz, az iskolák közvetlen irányítását, általános tanulmányi felügyeletét pedig az illetékes tanács művelődésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve gyakorolja. Helytörténeti kiállítás nyílt a fryönki gimnáziumban Hohismereti szakkörünk iskolatörténeti kiállítást rendezett a gimnázium klubszobájában. A kiállítást Zentai András, a gimnázium igazgatója nyitotta meg. Előtte előadást tartott a nyílt nappal egybekötött szülői értekezleten megjelent, több mint 160 szülőnek. A kiállítás ízelítőt ad a megye legrégibb, ma is működő középiskolájának, a 167 éves gimnáziumnak igen gazdag történeti anyagából. Megtekinthetik itt az érdeklődők az' iskola „Prima Matriculáját”, melyben Gángol István 1812- ben részletesen leírta az iskola alakulását, működésének Politikai tájékoztató a kollégiumban A megye középiskolai kollégiumaiban elterjedt az a gyakorlat, Hogy időközönként külső előadók tájékoztatják a kollégium" mok tanulóit az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Intézményünkben, a dombóvári Gye- nis Antal Középiskolai Fiúkollégiumban január 22-én este, a már hagyományossá váló találkozók keretében Gyuricza István, a dombóvári városi pártbizottság első titkára válaszolt a kollégisták kérdéseire. A tájékoztató időszerűségét az adta, hogy a nemzetközi életben is, a belpolitikai életben is jelentős események történnek, újszerűségét pedig az jelentette, hogy az előadás stílusa, hangneme teljes mértékben alkalmazkodott a középiskolás korú fiatalokhoz, a válaszok a középisko- lások-W/elvén, közvetlen stílusban , hangzottak el. A kérdések a kül- és belpolitika sok területét érintették, így a válaszok nyomán egységes, átfogó kép rajzolódott ki szemünk előtt. Az előadás és a beszélgetés után a kollégisták nagy tapssal, a kollégium titkára pedig meleg szavakkal köszönte meg Gyuricza elvtársnak, hogy kérdéseikre válaszolt, s kifejezte a hallgatóság kérését, hogy a jövőben is számíthassanak a városi pártbizottság első titkárának tájékoztatóira. Stier László első éveit. E kézzel írott könyv 1886-tól anyakönyvként is szolgált. Grafikon váll a tanulói létszám alakulásáról, kartogram mutatja a XIX. századi Magyarország szinte minden részére kiterjedő iskolai vonzáskört Az 1867—1947-ii» rtiegjelent évkönyvek sokszínű iskolai életet dokumentálnak. A kiállítás külön része foglalkozik a gimnázium 1848—49-es forradalmi hagyományaival, tanári értekezletek jegyzőkönyve szól az 1860-as önkényuralom elleni megmozdulásról. Tolnai Lajosnak, a magyar kritikai realizmus megteremtőjének, az iskola tanítványának és névadójának iskolai dokumentumai, művei is láthatók. A gimnázium könyvtárának több száz éves kincse, és a szertár XIX. századi szemléltető anyagai tovább színesítik a tárlatot. Az iskolaépület bővítését makettek és eredeti tervrajzok, korabeli fényképek mutatják be. A kiállítás már az első napon nagy sikert aratott a szülők, tanulók körében. A tárlat február 10-ig tekinthető. meg a délutáni órákban. SZIGETI KLÁRA Gyönk. Tolnai Lajos Gimnázium A határozat nemcsak az irányítás egész szerkezetének egyszerűsítését jelenti, hanem tovább növeli a tanácsok hatáskörét is. mert lehetőséget ad a különböző iskolatípusok közötti ésszerű, a helyi igényeknek jobban megfelelő munkamegosztás kialakítására, a szakmunkásképzésben ma még előforduló párhuzamosságok megszüntetésére. Elősegítheti, hogy elsősorban ott álljanak rendelkezésre az oktatás feltételei — tanműhelyek* laboratóriumok, különböző kabinetek —, ahol azokra leginkább szükség van, s ne legyenek kihasználatlan „kapacitások”. A határozat nyomán sokat várnak a különböző iskolatípusok, intézmények közötti együttműködéstől; és még hatékonyabbá, ésszerűbbé válhat a pályairányítás is, mert az általános iskolának is az a „gazdája” — a tanács — amely helyileg valamennyi középfokú oktatási intézményt — a gimnáziumot, a szakmunkás- képző iskolát és a szakközéo- iskolát — is irányítja. A nép- gazdasági igények érvényesítésére egyébként a határozat értelmében középtávú intézményfejlesztési tervet kell kidolgozni. A tervkészítés során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a szakmunkás- képzés országos és területi feladatait az egész népgazdaság igényeivel és lehetőségeivel összhangban jelöljék ki. A sikeres végrehajtás az irányítás új rendjére vonatkozó intézkedések ésszerű fokozatosságát igényli. Ennek megfelelően a szakmunkásképző iskolák irányítását az illetékes minisztereknek 1973. szeptember 1-ig, a szakközépiskolákét pedig 1974. szeptember 1-ig kell a tanácsok hatáskörébe átadniuk; A vagyonjogi, illetve a gazdálkodással kapcsolatos tennivalókat 1974. január 1-től veszik át a tanácsok. Ugyancsak fokozatosan —1975. szeptember 1-ig bezárólag — kerülnek át tanácsi hatáskörbe a szakmai képzés szakfelügyeletének szervezésével és az iskolák termelési, műszaki tevékenységével összefüggő feladatok. A határozat intézkedik arról is, hogy a tanácsok képesek legyenek megnövekedett feladataik ellátására; a művelődésügyi és pénzügyi szakigazgatási szervek költség- és létszám-,.erősítést” kapnak. Forradalom! Lángbetűs szó, vörös, lobogó, gyönyörű. Sokan vannak — farmer- nadrágoa kortársaink — akik irigylik 1514-től, 1848-tól, 1919-től. Elégedetlenkednek, hogy nekik csak a forradalom hétköznapjai maradtak. Nem az élesztőse, tüze, csak a melege. Több száz középiskolásnak megadatott a nyáron, hogy forradalmat játsszon, Petőfi emlékének tiszteletére. Piros-fehér-zöld lobogó omlik végig a pápai kollégium homlokzatán, vörös betűkkel jelenik meg a cím. Kezdődik a játék, kiosztják a szerepeket. Petőfi, Kossuth, Görgey, Szemere. Szendrey Júlia — kócos, önfeledt gimnazisták. A többiek harsogják: „Éljen a forradalom!”, „Éljen a nép!”, Görgeyt „megabcugolják”. A tiszta arcú fiú-Petőfi idézi a Nemzeti dalt, a tömeg — a többi tarkagöncös — visszhangozza. Más kép. Menza, teliszájú főzelékevés. Monumentális sült csirke — az éhes diákképzeletből gördül elő, hogy amikor nekiesnek, szétrobbanjon. „Egy forradalmár ne zabáljon. Talán el tudod képzelni Gueva- rát, amint fácánsültet zabái, vörös bort vedel és jófajta kubai szivart füstöl?” — vitáznak egy pádon. Petőfi ’73 * Találkozó a forradalommal Más. Petőfi és Júlia esküszik. Szabadság, szerelem — a többiek is jogot formálnak mindkettőre, úgy tűnik, tisztelik is. Esti „rázás”. Fonódó karok és átszellemült mosolyok. Csodaszép lányok, nefelejcsszemű fiúk. A dal: Megy a juhász a szamáron... Viták. A kormány vitázik, új képsor: vitáznak a gyerekek. (Ugyanazok). Először a forradalmi teendőkről, aztán a mai politikai aktivitásról, Petőfiről. Hogy mit jelent nekik ma, Petőfi forradalmisága? Szabadszállás. Két Petőfi szónokol. Árvalányhajas, ko- kárdás, népnerrrzeti az egyik, megszállott aszkéta a másik. A megszállott forradalmár lelövi a magakellető másikat, a nép gvilkost kiált — mert szí- veszerintibb a nyájas kokárdás —. Petőfi elmenekül. Végnapok. A forradalmárokat megtizedelik. A kivégzők féltérdre ereszkednek, vezényszóra csattan kétszáz tenyér, a forrad='1rnárok földre buknak. (A nézőtér nevet.) Lánvok jönnek üvegekkel, piros tintát öntenek a halottak mellére, tocsog a vér. Aztán a hullák felkecmerégnek. Egyik dör- mög, hogy „mivel fog ez lejönni?”. könnyedén szökellve eltűnnek. Segesvár. Bolyongás, menekülés, egy hatalmas virágzó napraforgótáblán át. (Tűnő kép: ketten a magokat piszkálják, egy kókadt tányérból.) Petőfi maga a tisztáson. A settenkedő ellenség körülfogja, szikkadt napraforgószárral halálra döf köd ik. Égy re mesz- szebb kerül a kicsi, halott Petőfi, mi meg hallgatjuk, hogy „Európa csendes, újra csöndes, elzúgtak forradalmai"... * Pápán mondták, egy vitán: „Aki nem érti ezt a filmet, nem azért nem érti mert Petőfi életét és a szabadságharc történetét nem ismeri, hanem azért, mert korunk ifjúságát nem ismeri”. Egy pedagógus: „Bennünk idősebbekben egészen más Petőfi-kép él. Mi volt a rendező nevelési célja? Mi pedagógusok szeretnénk erről hallani.” Szekszárdiak, a film után: „Nincs kapcsolat Petőfi és a magyar ifjúság között. Al- szövegelés, hogy igen. Láttad a Petőfi-szavalóversenyt a tévében? A szabadon választott versek közül ketten mondtak Petőfitől. A . többiek József Attilát, Radnótit, Zelk Zoltánt, népballadát mondtak, a Petőfi- versenyen!” „Forradalom? Nem érdekel. Minek foglalkozni vele eny- nyit? Nálunk nem időszerű.” (!) Újra egy pápai: „Nyitott kérdés a forradal- miságé. Hogyan kell és lehet forradalminak lennünk ma, itt? A film megmutatja, hogy teli vagyunk energiával, de azt nem mondja meg, hogy mire fordítsuk. Talán iskolapad, ripityálásra. mint a film srácai?” „Heroizálni épp olyan káros lehet, mint deheroizálni. Minél magasabb a piedesztál, annál nyaktörőbb felnézni rá. Nem akarom elfelejteni, hogy Petőfi ember volt. fiatal volt. Srác volt. Zseniális és tiszta srác volt! Nem az ő verseit szeretem a legjobban, de az ő alakját forrón szeretem. Kellett ez a film. hogy megtudják, így a miénk a forradalom és Petőfi, és Kossuth és 1848!” , VIKAG F. ÉVA
