Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-01 / 26. szám

I Egy KISZ-alapszervezet akcióprogramjáról Öröm kézbe venni a si- montornyai Bőr- és Szőrme­feldolgozó Vállalat Korvin Ottó KISZ-alapszervezetének idei akcióprogramját. Termé­szetesen ilyen esetben öröm­re elsősorban az akcióprog­ramban foglaltak adhatnak okot, mégis dicsérni kell az idei feladatokat tartalmazó füzet küllemét, áttekinthetősé­gét, érthető, világos fogalma­zását is. És ami ugyancsak örvendetes, a füzetet az alap­szervezet minden tagja kéz­hez kapta. Lapozzunk tehát bele, s vegyük sorra milyen progra­mot tűztek maguk elé a Kor­vin Ottó KISZ-alapszerv tag­jai. Bevezetőben az általános célkitűzésekről, a politikai ne­velésből adódó feladatokról esik szó. Haladó hagyománya­ik ápolásával szeretnének hozzájárulni, hogy a tagság minél jobban megismerje szűkebb hazája, Simontornya történetét. Szeretnék, ha a KISZ-oktatások színvonala megfelelően képzett, értő pro­pagandisták segítségével emel­kedne. A propagandisták kép­zésében az idén is segítséget kapnak a vállalat pártalap- szervezetétől. Ami a politikai megmozdu­lásokat illeti, a forradalmi if­júsági napok keretében az idén megünneplik március 21-ét és április 4-ét. A Ta­nácsköztársaság kikiáltásának és a KIMSZ megalakulásának évfordulóján ünnepi taggyű­lést tartanak. A KISZ meg­alakulásának 16. évfordulóját is emlékezetessé szeretnék tenni a tagság számára. Már­cius 21-én ünnepi taggyűlést tartanak, melyen az alapszer­vezet legjobb aktivistáit meg­jutalmazzák. Ezen kívül a KISZ meg­alakulásának 16. évfordulója tiszteletére a vállalat ifjú szakembereinek munkáiból ki­állítást rendeznek. A termelést segítő tevékeny­ségük során szeretnék, ha minél több KISZ-fiatal fel­lépne a munkafegyelem, a társadalmi tulajdon megkáro­sítói ellen. Az idén is meghir­detik a termelést segítő ver­senyeiket, így a Kiváló ifjú­munkás, a Kiváló ifjú szak­munkás és a Szakma ifjú mes­tere versenyt a vállalat párt-, gazdasági és társadalmi veze­tőivel közösen. A Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat is egyre több jól képzett szak­munkást igényel, ezért gondot fordítanak a szakmunkás­tanulók beiskolázására, segí­tenek szakmájuk elsajátításá­ban, politikai képzésükben. A megfelelő utánpótlás ér­dekében a KISZ-alapszervezet tagjai — ahol arra igényt tar­tanak —, előadásokat tarta­nak a megye általános isko­láiban, munkájukról, szakmá­jukról. Az óvodai gondokon úgy akarnak segíteni, hogy patro­nálják a község óvodáit, já­tékokat készítenek a kicsi­nyeknek. Propagandát fejte­nek ki, hogy az óvodákat mi­nél több KISZ-alapszervezet patronálja. Jelentős társadalmi munkát is vállalnak a Korvin Ottó KISZ-alapszervezet tagjai. Többek között vállalták a he­lyi Beszédes Ferenc utca par­kosítását. Az akcióprogramban jelen­tős helyet foglalnak el a sza­bad idő jó, hasznos kihaszná­lását szolgáló tervek. Szeretnének például az idei évben közösen az Exp­ressz Ifjúsági < és Diákutazási Iroda szervezésében Jugoszlá­viába utazni. Kulturális prog­rammal vesznek részt a Du­na menti fiatalok találkozó­ján. Az év folyamán pedig az igényeknek megfelelően több színházi kirándulást szervez­nek a fővárosban. Sportmunkájuk az akció- program alapján szintén pezs­gőnek ígérkezik. Megrendezik a község KISZ-alapszervezetei között a kézilabda-bajnoksá­got, s a női kispályás futball­mérkőzéseket. Ami a Korvin Ottó KISZ- alapszervezet szervezeti életét illeti, örvendetes, hogy a tag­ság száma az utóbbi két év folyamán 25-ről 45 főre nö­vekedett. Minden hónapban kétszer tartanak vezetőségi és egyszer taggyűlést. Az idei nyári KISZ-vezetőképzéseken is képviseltetik magukat. Szeretnék, ha pártajánló te­vékenységük eredményeként az idén is a tavalyihoz ha­sonló számú fiatalt vennének fel a párt soraiba. Eddig tehát az akcióprog­ram. Most már „csak” végre kell hajtani! V. J. |Jj irányítási rend a szakoktatásban Megváltozik a szakmunkás­képzés felső szintű és közvet­len irányításának rendje; er­ről a Minisztertanács a leg­utóbbi ülésén hozott határo­zatot. Ez egyszerűsíti a jelen­legi gyakorlatot, ugyanis ed­dig hat tárca, illetőleg szerv irányította felső szinten ezt a munkát, a jövőben csupán három — a munkaügyi, a me­zőgazdasági és élelmezésügyi, valamint a belkereskedelmi — miniszter hatáskörébe tartozik majd. Valamennyi középfokú szak- oktatási intézmény — szak­munkásképző iskolák és szak- középiskolák — létesítője, fenntartója a jövőben a me­gyei (fővárosi) tanács lesz, az iskolák közvetlen irányítását, általános tanulmányi felügye­letét pedig az illetékes tanács művelődésügyi feladatot ellá­tó szakigazgatási szerve gya­korolja. Helytörténeti kiállítás nyílt a fryönki gimnáziumban Hohismereti szakkörünk is­kolatörténeti kiállítást rende­zett a gimnázium klubszobájá­ban. A kiállítást Zentai And­rás, a gimnázium igazgatója nyitotta meg. Előtte előadást tartott a nyílt nappal egybe­kötött szülői értekezleten megjelent, több mint 160 szü­lőnek. A kiállítás ízelítőt ad a me­gye legrégibb, ma is működő középiskolájának, a 167 éves gimnáziumnak igen gazdag történeti anyagából. Megte­kinthetik itt az érdeklődők az' iskola „Prima Matriculáját”, melyben Gángol István 1812- ben részletesen leírta az isko­la alakulását, működésének Politikai tájékoztató a kollégiumban A megye középiskolai kollé­giumaiban elterjedt az a gyakor­lat, Hogy időközönként külső elő­adók tájékoztatják a kollégium" mok tanulóit az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Intéz­ményünkben, a dombóvári Gye- nis Antal Középiskolai Fiúkollé­giumban január 22-én este, a már hagyományossá váló talál­kozók keretében Gyuricza István, a dombóvári városi pártbizottság első titkára válaszolt a kollégis­ták kérdéseire. A tájékoztató időszerűségét az adta, hogy a nemzetközi élet­ben is, a belpolitikai életben is jelentős események történnek, új­szerűségét pedig az jelentette, hogy az előadás stílusa, hang­neme teljes mértékben alkalmaz­kodott a középiskolás korú fia­talokhoz, a válaszok a középisko- lások-W/elvén, közvetlen stílusban , hangzottak el. A kérdések a kül- és belpolitika sok területét érin­tették, így a válaszok nyomán egységes, átfogó kép rajzolódott ki szemünk előtt. Az előadás és a beszélgetés után a kollégisták nagy tapssal, a kollégium titkára pedig meleg szavakkal köszönte meg Gyuricza elvtársnak, hogy kérdéseikre vá­laszolt, s kifejezte a hallgatóság kérését, hogy a jövőben is szá­míthassanak a városi pártbizott­ság első titkárának tájékoztatói­ra. Stier László első éveit. E kézzel írott könyv 1886-tól anyakönyvként is szolgált. Grafikon váll a tanulói lét­szám alakulásáról, kartogram mutatja a XIX. századi Ma­gyarország szinte minden ré­szére kiterjedő iskolai vonzás­kört Az 1867—1947-ii» rtiegjelent évkönyvek sokszínű iskolai életet dokumentálnak. A kiál­lítás külön része foglalkozik a gimnázium 1848—49-es for­radalmi hagyományaival, ta­nári értekezletek jegyzőkönyve szól az 1860-as önkényuralom elleni megmozdulásról. Tolnai Lajosnak, a magyar kritikai realizmus megteremtőjének, az iskola tanítványának és név­adójának iskolai dokumentu­mai, művei is láthatók. A gimnázium könyvtárának több száz éves kincse, és a szer­tár XIX. századi szemléltető anyagai tovább színesítik a tárlatot. Az iskolaépület bőví­tését makettek és eredeti terv­rajzok, korabeli fényképek mutatják be. A kiállítás már az első napon nagy sikert ara­tott a szülők, tanulók körében. A tárlat február 10-ig tekint­hető. meg a délutáni órákban. SZIGETI KLÁRA Gyönk. Tolnai Lajos Gimnázium A határozat nemcsak az irá­nyítás egész szerkezetének egyszerűsítését jelenti, hanem tovább növeli a tanácsok ha­táskörét is. mert lehetőséget ad a különböző iskolatípusok közötti ésszerű, a helyi igé­nyeknek jobban megfelelő munkamegosztás kialakítására, a szakmunkásképzésben ma még előforduló párhuzamossá­gok megszüntetésére. Elősegít­heti, hogy elsősorban ott áll­janak rendelkezésre az okta­tás feltételei — tanműhelyek* laboratóriumok, különböző ka­binetek —, ahol azokra leg­inkább szükség van, s ne le­gyenek kihasználatlan „kapaci­tások”. A határozat nyomán sokat várnak a különböző is­kolatípusok, intézmények kö­zötti együttműködéstől; és még hatékonyabbá, ésszerűbbé vál­hat a pályairányítás is, mert az általános iskolának is az a „gazdája” — a tanács — amely helyileg valamennyi középfo­kú oktatási intézményt — a gimnáziumot, a szakmunkás- képző iskolát és a szakközéo- iskolát — is irányítja. A nép- gazdasági igények érvényesí­tésére egyébként a határozat értelmében középtávú intéz­ményfejlesztési tervet kell ki­dolgozni. A tervkészítés során különös figyelmet kell fordí­tani arra, hogy a szakmunkás- képzés országos és területi fel­adatait az egész népgazdaság igényeivel és lehetőségeivel összhangban jelöljék ki. A sikeres végrehajtás az irányítás új rendjére vonatko­zó intézkedések ésszerű foko­zatosságát igényli. Ennek meg­felelően a szakmunkásképző iskolák irányítását az illetékes minisztereknek 1973. szeptem­ber 1-ig, a szakközépiskolákét pedig 1974. szeptember 1-ig kell a tanácsok hatáskörébe átadniuk; A vagyonjogi, illet­ve a gazdálkodással kapcsola­tos tennivalókat 1974. január 1-től veszik át a tanácsok. Ugyancsak fokozatosan —1975. szeptember 1-ig bezárólag — kerülnek át tanácsi hatáskör­be a szakmai képzés szakfel­ügyeletének szervezésével és az iskolák termelési, műszaki tevékenységével összefüggő feladatok. A határozat intézkedik arról is, hogy a tanácsok képesek legyenek megnövekedett fel­adataik ellátására; a művelő­désügyi és pénzügyi szakigaz­gatási szervek költség- és lét­szám-,.erősítést” kapnak. Forradalom! Lángbetűs szó, vörös, lobogó, gyönyörű. Sokan vannak — farmer- nadrágoa kortársaink — akik irigylik 1514-től, 1848-tól, 1919-től. Elégedetlenkednek, hogy nekik csak a forradalom hétköznapjai maradtak. Nem az élesztőse, tüze, csak a me­lege. Több száz középiskolásnak megadatott a nyáron, hogy forradalmat játsszon, Petőfi emlékének tiszteletére. Piros-fehér-zöld lobogó om­lik végig a pápai kollégium homlokzatán, vörös betűkkel jelenik meg a cím. Kezdődik a játék, kiosztják a szerepeket. Petőfi, Kossuth, Görgey, Sze­mere. Szendrey Júlia — kócos, önfeledt gimnazisták. A töb­biek harsogják: „Éljen a for­radalom!”, „Éljen a nép!”, Görgeyt „megabcugolják”. A tiszta arcú fiú-Petőfi idézi a Nemzeti dalt, a tömeg — a többi tarkagöncös — vissz­hangozza. Más kép. Menza, teliszájú főzelékevés. Monumentális sült csirke — az éhes diákképzelet­ből gördül elő, hogy amikor nekiesnek, szétrobbanjon. „Egy forradalmár ne zabáljon. Ta­lán el tudod képzelni Gueva- rát, amint fácánsültet zabái, vörös bort vedel és jófajta ku­bai szivart füstöl?” — vitáznak egy pádon. Petőfi ’73 * Találkozó a forradalommal Más. Petőfi és Júlia esküszik. Szabadság, szerelem — a töb­biek is jogot formálnak mind­kettőre, úgy tűnik, tisztelik is. Esti „rázás”. Fonódó karok és átszellemült mosolyok. Cso­daszép lányok, nefelejcsszemű fiúk. A dal: Megy a juhász a szamáron... Viták. A kormány vitázik, új képsor: vitáznak a gyere­kek. (Ugyanazok). Először a forradalmi teendőkről, aztán a mai politikai aktivitásról, Pe­tőfiről. Hogy mit jelent nekik ma, Petőfi forradalmisága? Szabadszállás. Két Petőfi szónokol. Árvalányhajas, ko- kárdás, népnerrrzeti az egyik, megszállott aszkéta a másik. A megszállott forradalmár le­lövi a magakellető másikat, a nép gvilkost kiált — mert szí- veszerintibb a nyájas kokárdás —. Petőfi elmenekül. Végnapok. A forradalmáro­kat megtizedelik. A kivégzők féltérdre ereszkednek, vezény­szóra csattan kétszáz tenyér, a forrad='1rnárok földre buknak. (A nézőtér nevet.) Lánvok jön­nek üvegekkel, piros tintát ön­tenek a halottak mellére, to­csog a vér. Aztán a hullák felkecmerégnek. Egyik dör- mög, hogy „mivel fog ez le­jönni?”. könnyedén szökellve eltűnnek. Segesvár. Bolyongás, mene­külés, egy hatalmas virágzó napraforgótáblán át. (Tűnő kép: ketten a magokat pisz­kálják, egy kókadt tányérból.) Petőfi maga a tisztáson. A settenkedő ellenség körülfogja, szikkadt napraforgószárral ha­lálra döf köd ik. Égy re mesz- szebb kerül a kicsi, halott Pe­tőfi, mi meg hallgatjuk, hogy „Európa csendes, újra csön­des, elzúgtak forradalmai"... * Pápán mondták, egy vitán: „Aki nem érti ezt a filmet, nem azért nem érti mert Pe­tőfi életét és a szabadságharc történetét nem ismeri, hanem azért, mert korunk ifjúságát nem ismeri”. Egy pedagógus: „Bennünk idősebbekben egészen más Petőfi-kép él. Mi volt a rendező nevelési célja? Mi pedagógusok szeretnénk er­ről hallani.” Szekszárdiak, a film után: „Nincs kapcsolat Petőfi és a magyar ifjúság között. Al- szövegelés, hogy igen. Láttad a Petőfi-szavalóversenyt a té­vében? A szabadon választott versek közül ketten mondtak Petőfitől. A . többiek József Attilát, Radnótit, Zelk Zoltánt, népballadát mondtak, a Petőfi- versenyen!” „Forradalom? Nem érdekel. Minek foglalkozni vele eny- nyit? Nálunk nem időszerű.” (!) Újra egy pápai: „Nyitott kérdés a forradal- miságé. Hogyan kell és lehet forradalminak lennünk ma, itt? A film megmutatja, hogy teli vagyunk energiával, de azt nem mondja meg, hogy mire fordítsuk. Talán iskolapad, ripityálásra. mint a film srá­cai?” „Heroizálni épp olyan káros lehet, mint deheroizálni. Mi­nél magasabb a piedesztál, an­nál nyaktörőbb felnézni rá. Nem akarom elfelejteni, hogy Petőfi ember volt. fiatal volt. Srác volt. Zseniális és tiszta srác volt! Nem az ő verseit szeretem a legjobban, de az ő alakját forrón szeretem. Kellett ez a film. hogy megtudják, így a miénk a forradalom és Petőfi, és Kossuth és 1848!” , VIKAG F. ÉVA

Next

/
Thumbnails
Contents