Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-01 / 26. szám
Vélemények a megyei labdarúgó-szövetség munkájáról n. Másodízben közöljük a megyei labdarugó-szövetség munkájáról a válaszokat, melyeket a megyei I., illetve megyei B osztály labdarúgócsapatainak vezetőitől kaptunk. Az első kérdés: Mi a véleménye a megyei labdarúgó-szövetség irányító és ellenőrző tevékenységéről? GYÖNK: Általában elégedettek vágyunk a szövetség munkájával, de szerintünk a megyei B, valamint a megyei II. osztályban az ellenőrzést elhanyagolják. A szövetség támogatása különösen erkölcsi vonalon siralmas. Vagy öt éve, hogy láttunk valakit a szövetségtől. KISDOROG: Annak ellenére, hogy jó a szövetség munkája, még van javítanivaló. Nem ismerik eléggé a csapatokat, csak körleveleken keresztül tartják a kapcsolatokat az egyesületekkel. SZEDRES: Általában jó a szövetség munkája, a tájékoztatás is a megyei I. osztályban megfelelő. Azzal viszont nehéz egyetérteni, hogy kizárólag a játékvezető jelentését veszik fegyelmi ügyeknél figyelembe, még az esetben is, ha az a valósággal ellenkező dolgot tartalmaz. BÁTA: Kevésnek tartjuk a jelenlegi kapcsolatot, mely a szövetség és a sportkörök között van. Miért nem tartanak egy évben több ligaülést a megyei I. és B. osztályban részt vevő csapatok vezetői részére? Legalább a tavaszi és 'Őszi idény beindulása előtt, majd ezt követően havonként kellene ezeket az üléseket tartani. Lassú az adminisztráció, általában csak szombaton vagy hétfőn kapjuk meg a körleveleket. Több látogatást, ellenőrzést várunk. PUNAFÖLDVÁR: Nem mindenben értünk egyet a bajnoki rendszer lebonyolításával. A végleges versenykiírást még most sem kaptuk meg. Több szövetségi ellenérzést kérünk. KÖLESD: A belső munkáját nem ismerjük a szövetségnek, így nem tudunk részletes véleményt mondani róla. Eddig nem merült fel különös problémája egyesületünknek. Második kérdés: Mivel lehetne emelni a megyei labdarúgás színvonalát? GYÖNK: Jobb anyagi feltételek biztosítása kellene, mert a legtöbb helyen az üzemek nem segítik a nincs minősítéssel rendelkező edző, mert nem tudják fizetni. Minőségi edzésekre nagyobb súlyt kellene fektetni, és az eddigieknél több gondot fordítani az. utánpótlás nevelésére. Jobb, Ösztönzőbb versenykiírást kellene találni az ifjúsági csapatok részére. KISDOROG: Elsősorban több és jobb edzéssel lehet emelni a színvonalat. Nemcsak a felnőtt, de az ifjúsági csapatok mellet is legyen megfelelő képzettségű edző. SZEDRES: Csak akkor lehet színvonalemelésről beszélni, illetve azt várni, ha minden csapatnál szakképzett edző dolgozik. Nálunk nágy gondot jelent, hogy a játékosok nagyobb része vidéken dolgozik, és ez az edzések látogatottságán is meglátszik. BÁTA: Megyei szinten a csapatoknak kötelezővé kellene tenni a korai alapozó edzések megkezdését, és legalább heti három edzést. Magasabb szakmai irányítást csak akkor várhatunk, ha mindenhol fizetett edző működik. DUNAFÖLDVÁR: A mi szakosztályunkhoz hasonlóan nagyobb anyagi és erkölcsi támogatásra lenne szükség sok helyen, hogy jobb körülmények közé tudnánk hívni sportolni a fiatalokat. Szerintünk a megyebajnokság 16 csapatából lo érdektelen. Két csapat a feljutásért, négy a kiesésért küzd, míg 10 alibijátékot produkál. Az ifjúsági csapatoknak valami serlegért, vagy díjért kellene küzdeni, talán nagyobb lenne a lelkesedés. Csak az utánpótlás korszerű nevelésével lehet lényeges színvonal-emelkedést elérni. KÖLESD: Erőteljesebb megyebainokság kellene. A megyei I. és megyei B osztályokat külön-kü- lön feleslegesnek tartom. A járások labdarúgásának szélesebb alapon történő feljeszlésévei lehetne talán fejlődést elérni. Harmadik kérdés: Általában milyen véleménnyel van a me- gye-í játékvezetők működéséről, miben látja erényeiket hibáikat? GYÖNK: Nem a tudásukkal van baj, hanem inkább azzal, hogy nem tudnak tárgyilagosak lenni. Jobb lenne, ha kevesebbet foglalkoznának á közönséggel és többet azzal, mi történik a pályán. Még messze vagyunk attól, hogy egységes játékvezetésről beszélhessünk. KISDOROG: Vannak ragyogó képességű játékvezetők, de megtalálható a másik véglet is. Bátrabban kellene nyúlni a fiatalításhoz. ugyanakkor, akik hosszú évek óta csak azonos alacsony szinten tudnak vezetni a megyebajnokságban, merjék alacsonyabb osztályba sorolni őket. SZEDRES: A játékvezetők színvonala azonos a megyei labdarúgásával. Különösképpen nem kell szégyenkeznünk, mert találkoztunk más megyebeli játékvezetőkkel is, akik még rosszabbul vezettek, mint a mieink. Vannak természetesen gyengén felkészült játékvezetők is, de reméljük, egyre kevesebb lesz belőlük. Probléma, nem egységesen használják a sárga és piros cédulákat. BÁTA: Játékvezetőink többsége erélyes és határozott, de van néhány olyan, ahol felmerül a kérdés, miként kaphattak játékvezetői engedélyt. Az utóbbiak többsége részrehajló, könnyen befolyásolható. A botrányok előidézésében sok esetben a játékvezetők is hibásak. Egységessé kellene tenni a sárga és piros lap használatát és a sárga lap felmutatását egységesen be kéne vezetni a betétlapra, hogy könnyen kiderüljön, ki hányadikat kapta. DUNAFÖLDVÁR: Sajnos több a rossz, mint a jó játékvezető. Sok esetben a hazai pályát a játékvezető is előnynek veszi. Van, aki 40—50 méterről hoz olyan ítéletet. amely eldönti egy mérkőzés sorsát, A sárga lap használata sok esetben olyankor érvényesül, ha valamelyik játékos ellenszenves a játékvezetőnek. KÖLESD: Általában elégedettek vagyunk, igyekszenek pártatlanok lenni. Persze, akad, amikor nem ismerik a szabályokat, vagy az erőnlétükkel van baj, ami a mérkőzés utolsó szakaszában ütközik ki. Negyedik kérdés: Miben tudná egyesülete és személy szerint támogatni a szövetséget? Mivel lehetne labdarúgásunkban fejlődést elérni? GYÖNK: Nem tudunk segítséget adni, mivel ilyent nem igényel tőlünk a szövetség. Többször kellene az egyesületi vezetőket ösz- ßzehivni, az egyesületi munkáról, az edzésmódszerekről tanácskozni. Bátran kérje ki a szövetség azoknak a sportvezetőknek a véleményét, akik 15—20 éve dolgoznak ezen a területen, akik nemcsak szeretik a sportot, de hasznos tapasztalatokat is gyűjtöttek. KISDOROG: Jobb kapcsolatra lenne szükség a sportkör és a szövetség között. Sajnos a szövetség teljesen elszakadt a sportköri vezetőktől. Neon ismerik a vidéki egyesületek gondjait-baja- i«t, íróasztal mellett születnek meg a döntések, melyek nem felelnek meg az élet követelményeinek. Fejlődést hozna, ha szakmailag az edzőket jobban ellenőriznék. SZEDRES: Nem tudunk segítséget adni, nálunk is kevés a társadalmi aktíva. Amit tenni tudunk. a szövetség munkájának könnyítése érdekében, hogy sport- szerűségre neveljük fiataljainkat, hogy kevesebb fegyelmi ügyünk legyen. BÁTA: Esetleg, mint szövetségi ellenőr, vagy megfigyelő a szövetség munkáiét tudnánk segíteni, egy idényben néhány mérkőzésen. Az általános iskolákban többet kellene törődni a labdarúgással. mert a sportkörök többsége innen kapja az utánpótlást. DUNAFÖLDVÁR: Jelenleg mi szorolunk segítségre, mivel szakosztályunknál sincs megfelelő vezető gárda. Igyekszünk a jövőben sportszerű játékkal megakadályozni a fegyelmezetlenségeket, a kiállításokat. Korábban kellene a fiatalokkal a labdarúgást megszerettetni, ugyanakkor a csapatoknál kötelezővé tenni a heti három-négy edzést. KÖLESD: A fiatalokkal úgy kell megszerettetni a labdarúgást, hogy áldozatot is tudjanak hozni azért. Persze hiába Jönne sok fiatal, nem tudnánk foglalkoztatni őket, mert neon rendelkezünk megfelelő anyagiakkal a drága és silány minőségű felszerelések megvásárlás ához. Ezzel a megyei labdarúgó-szövetség munkájáról, illetve a játékvezetők működéséről a vélemények közlését befejeztük. A közölt észrevételekre, javaslatokra a megyei szövetség a közeljövőben ad választ. Sajnáljuk, hogy a megkérdezett egyesületek közül olyanok, mint például a Bonyhádi Vasas, Simontornya, Tolna, Tamási, Bölcske vagy a megyei B-böl Fadd, Győré, Pálfa, Nagydorog, Sióagárd, Pincehely, Bogyiszló, Ozora és Cikó nem reagált. Pedig itt volt az alkalom, hogy elmondják véleményüket, melyekből a megyei labdarúgó-szövetség is levon következtetéseket és minden bizonynyal elősegíti munkájuk javítását. legjobli hírverés a rajzos hirdetés Népújság 8 1973. február 1. A szabadi idő Az „okos gépek” tömeges elterjedése tette lehetővé a munkaidő fokozatos csökkentését. Hazánkban is mind többen jutnak hozzá a heti két szabadnaphoz. A szociológusok vizsgálódásai szerint azonban csak kevesen tudják hasznosan, célszerűen felhasználni a megnövekedett szabad időt. A legnagyobb probléma ezen a téren, hogy az emberek többsége a szabad időt otthoni munkára fordítja. Az asszonyok nagymosást, befőzést, takarítást, varrást időzítenek hét végére, a férfiak pedig javítási, lakáskarbantartási, sőt nem ritkán fizetett munkákat. Pedig a megnövekedett szabad idő nem erre való. Arra mindenkinek van gondja, hogy lakását, használati tárgyait, ruháját megfelelően karbantartsa. Arra viszont csak kevesen gondolnak, hogy önmagukat is karban keli tartani, a fizikai erőt, a kedélyt állandóan meg kell újítani. A több szabad időt erre szükséges felhasználni. Az emberi szervezet naponta megkívánja a pihenést, sőt időszakonként ezen túlmenően is meg kell szakítani a fizikai és szellemi terhelés folyamatát. Aki ezt nem teszi, az szervezetét rongálja, csökkenti teljesítőképességét, korán öregszik. A pihenést általában rosszul értelmezik. Legtöbben úgy vélik, hogy az alvás, a fekvés, vagy a mozdulatlanság egyértelmű a pihenéssel. Ez azonban nem így van. Az tény, hogy legalább napi nyolcórai alvás szükséges, de ennél több már nem jeíent magasabb szintű felújítást. A táplálkozás és a kellő alvás, naponta hozzájárul ahhoz, hogy erőnket helyreállítsa a napi felhasználás előtti mértékre. Ha a fizikai és szellemi terhelés folyamatos, vagyis nincsenek megszakítások, pihenőnapok, akkor egy idő után a természetes regenerálódás csökken, s már napközben is hamar jelentkeznek a fáradtsági tünetek. Ezt alvással, passzivitással nem lehet kiküszöbölni. Itt már a magasabb rendű forma segíthet csak, az aktív pihenés. A szabadnapok különösen alkalmasak aktív pihenésre. Az aktív pihenés nem tétlenséget jelent. Lényege az, hogy olyan mozgást, mozgássorozatot végezzünk, amely merőben eltér a szokásos napi munkától. További követelmény, hogy az aktív pihenés mozgásai olyanok legyenek, amelyeket szívesen végzünk, tehát kedélyünket is pozitív módon befolyásolják. Még hatásosabb ez, ha a környezetet is felcseréljük, hogy az eltérjen a megszokottól, de egyúttal kellemes legyen. Az aktív pihenés legyen szórakoztató jellegű is. Legbeváitabb formái a kirándulások, a turizmus, de jót tesz nyáron egy kis strandolás, labdázás, vagy télen a passzióból űzött korcsolyázás, síelés, ródlizás. Ha más nem áll rendelkezésre, akár a parkokban is tehetünk egy-egy hosszabb sétát. Az aktív pihenés módszerével, ha azt helyesen, vagyis rendszeresen és fokozatosan adagoljuk, erőállapotunkat magas szinten állandósíthatjuk, kedélyállapotunk kiegyensúlyozottá válik. Ennek következtében sikeresebb lesz munkavégzésünk, sőt jobb lesz az emberekhez való viszonyunk is. Tolnaiak az úttörőolimpián Két olimpiai bajnokság — Csapatban Tolna megye a hetedik Zircen tartották az úttörőolim- piát, amelyen Tolna megyét nyolc versenyző képviselte: hat Szakosról és kettő Dalimandról. A biatlonlesiklásban egy fiú és egy lány indult. Helyesebben, a fiú Magyar Béla, akihez nagy reményeket fűztek, a verseny előtti napon megsérült, Bódogh Cecília pedig a cél előtt harminc méterrel bukott, így csak az utolsó hely lett az övé. Az első korcsoportos leány szánkólesiklásban Magyar Marianna dalmandi pajtás a nyolcadik helyet vivta ki magának. Gungl Beáta szakost pajtás, aki a második korcsoportos szánkő- lesiklásban indult, megnyerte a versenyt és ezzel megszerezte Tolna megye első olimpiai aranyérmét. A második korcsoportos fiú szánkólesiklásban őri József a negyedik helyen végzett. Akis- dobos’ fiú szánkólesiklásban a szikest Balogh János vehette át az olimpiai aranyérmet. Á pajtások közül mindenki igyekezett, azok is, akik néni kejrültek dobogóra. Ennek a nagy igyekezetnek köszönhető, hogy a Tolna megyei úttörőválogatott összetettben a hetedik helyet szerezte meg. A rádió és a televízió műsora KOSSUTH RADIO 8.20: Nóták. 9.00: Tudományos Híradó. 9.25: Világhírű előadóművészek felvételeiből. Közben: 10.05: Iskolarádió. 11.00: Szabó Lőrinc: Tücsökzene. 11.50: Schumann: C- dúr fantázia. 12.20: Ki nyer ma? 12.35: Melódiakoktél. 13.54: Lokál- patrióták... Tokaj dicsérete. 14.14: A Gyermekrádió műsora. 14.34: Irodalmi évfordulónaptár. 15.10: Csak fiataloknak! 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: Nagy Lajos művel. Képtelen természetrajz. 10.50: Keringők. 17.05: Szovjet katonák dalai. I. rész. 17.15: Riport. 17.40: Az élő népdal: Miske 3. 17.50: Az Ifjúsági Rádió műsora. 18.48: Zenéről — tíz percben. 19.25: Kritikusok fóruma. 19.34: Verdi: Luisa Miller. Háromfelvonásos opera. 22.30: Népdalok, néptáncok. 23.10: Omar Chajjam perzsa költő versei. 0.10: Caterina Caselli és Jósé Felieiano énekeL PETŐFI RADIO 8.05: Operarészletek. 9.03: Barokk kórusmuzsika. 9.45: Népdalokkal egész éven át: Február. 9.30: Óriások a mikroszkóp alatt. 10.00: A zene hullámhosszán. 11.50: Hajrá tisztesség. Jegyzet. 12.00: Köny- nyűzenei Híradó. 12.30: A rivalda utolsó oldaláról: a Tosca. 13.03: Győri stúdiónk jelentkezik. 13.20: Haydn: C-dűr szimfónia „A medve”. 14.00: Kettőtől hatig... 18.10: Szabó Lőrinc: Tücsökzene. 18.40: Mary Poppins. Részletek Sherman filmzenéiéből. 18.49: A XX. század pszichológiája. 18.59: Rádióhangversenyekről. 19.29: Beszélgetés az állampolgári nevelésről. 19.54: Jó estét, gyerekek! 20.25: Uj könyvek. 20.28: Húszas stúdió. Szeretnék férjhez menni. Riport. 21.28: Csenki Imre: Cigánytáncok. 21.40: A históriák forrásánál. 22.00: Esti hangverseny Liszt műveiből. 23.15: Operettrészletek. URH 18.10: Angol társalgás középhaladóknak. 10. lecke. 18.30: Az Iskolarádió műsora. 18.50: Christa Ludwig és Walter Berry énekei, zongorán kísér: Leonard Bernstein. 19.20: Louis Armstrong énekel. 19.35: Hangverseny. Kb. 20.33: A Bzeretet himnusza. Kb. 21.30: Szórakoztató zene. 21.50: Zenei panoráma. 22.16: Operarészletek. MAGTAR TV 9.00: Iskola-tv: Rajz. (Alt. isk. 4. oszt.) Műalkotások bemutatása. 11.05: Magyar nyelvtan. (Alt. Isk. 6. oszt.) Ezerszem és a többiek a rajzkiállításon, asm.) 14.00: Rajz. 15.50: Magyar nyelvtan. 16.58: Slavia Praha—MTK. KEK nőt kosárlabda-mérkőzés, közvetítőd Prágából. A szünetben: Kisfiún. 18.30: Hirek. 18.40: Téka. 19. .0: Reklámműsor. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Amerre a vaddisznók járnak. Ma- gyirul beszélő jugoszláv filmsoro- zal. IX. rész. 21.10: Agyúra verébbe:. Réz Adám műsora. 22.35: Tv- híi adó. — 2. kiadás. JUGOSZLÁV TV li műsor: li.15: Magyar nyelvű adás. 17.151 A tót detektív. — 'Gyermekadás.1 17.Í6: Tv-tanáesadó. 18.15: Kosárlabda: Crvena Zvezda—Real. 20.308 A :ord folyó. 21.50: Dedikációk. 2 műsor: „ i 1 * 2U.30: Kör. 21.15: Rajzfilm. 22.3W Huszonnégy óra. OSZTRÁK TV 1. műsor: H.OO: iskola-tv. 18.00: Olasz ny< Ívlecke. 18.25: Jő éjszakát, gyerekek! 18.30: Sportmozaik. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tvhíradó. 20.06: Sporthírek. 20.15: A társaság virágai. Komédia. 22.0*3 Tv-hXradó. 2. műsor: 18.30: Iskola-tv. 19.00: Kontakt. 19.3): Tv-híradó. 20.06: Sporthírek 20.09: Aktuális események képekben. 20.15: Tudományos magaz n, 21.05: UFO. Filmsorozat. 21.55: Osztrák képek. 22.15: Tvhin .dó. MOZI DOMBÓVÁR: Bolondos újoncok. (Francia film.) DUNAFÖLDVÁR: A vőlegény nyolckor érkezik. (Magyar film.) PAKS: A rend gyilkosai. (Francia film.)’ , SZEKSZARD: A fekete farmen, (Angol film.) TAMÁSI: Az atamán halála. I—n. (Másfél helyárral.) (Szovjet film.) TOLNA: A férj válaszútok (Amerikai film.) Tizenhat tagú csehszlovák expedíció indult egy hatalmas TATRA 138-as teherautóval a Himalája felé. Az expedíció résztvevői kenukon fognak végigmenni a Himalája Dudh Kosi folyója 130 km-es szakaszán, mintegy 4300 méter magasságban. Az érdekes kenuút márciusban kezdődik, s a tervek szerint az expedíció tagjai az összesen 40 000 km-es út megtétele után augusztusban térnek vissza Csehszlovákiába. A hatalmas TATRA teherautó az embereken é3 a kenukon kívül öt tonna élelmiszert és hét láda gyógyszert visz magával az útra. A képen: A Himalája expedíció óriási teherautója, a tetejére erősített kenuUk»':— dulásra készen álL
