Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-07 / 31. szám

Ady nyomában Talán az erdélyi Csúcsáról semmit se tudnánk, ha nem oda nősül a magyar költészet forradalmi megújítója Ady Endre. (Az utókor feledékeny, mert azt még kevesebben tud. ják, hogy ebben a faluban volt molnárlegény Kinizsi Pál.) Ahogy betérünk a faragott székely kapun át a volt Boncza- kastélyba, megilletődöttség lesz úrrá az emberen. Szinte legszívesebben lábujjhegyen járnánk. Ahogy a kerti szerpentinen feljutunk az épületekhez, egy kis fenyves szélén az első épü_ let a volt kasznárház, vagy Ady úgynevezett vőlegényháza, ami később két szobájával és előszobájával Adyék meghitt otthona volt. Itt dolgozott leg­szívesebben, itt írta legszebb háborúellenes verseit. A költő­re a ház falán elhelyezett ro­mán nyelvű felirat emlékeztet, s ahogy a bezárt üvegajtón és ablakon betekintek, egy szé­pen berendezett kalotaszegi parasztszoba tárulkozik elém. Ettől nem messze egy veran- dás, nagy ebédlős ház áll, amelyben Boncza Berta nagy­anyja élt. majd a dombtetőn az országút felé fordulva, mint­egy a helyzet magaslatán álla voltaképpeni kastély. Három esztendővel az elbo­csátó, szép üzenet után, innen indult Ady a ragyogó szépségű fiatal lánnyal, Boncza Bertá­val Budapestre, házasodni. Sétában megpihenve a nagy park vajon melyik fájának lombjai alatt adott új nevet Bertukának Ady, amikor is egy évődés alkalmával mondotta a költő: csacsika, csacsinka, Csinszka. Látszólag ilyen egy­szerűen született a becenév. Nem csoda tehát, hogy Csinsz­ka pedig olykor Csinszky-nek szólította Adyt. Csúcsán a világtól elzárt költőt barátaival a levél- és táviratváltások kapcsolták egybe. így fontosodott fel Ady csúcsai életében a posta és a vasút, amely mint köldökzsinór kötötte össze Pesttel és az or­CSÚCSA szággaL Mohón csapott le a postán küldött újságokra, fo­lyóiratokra, s ilyenkor azokba rögtön beletemetkezve talán el is felejtette a falusi kocsmát, ahol egyébként mindig meg­ivott néhány pohárral. A kert bokrairól a régi ol­vasmányok nyomán más is eszembe jut, hogy a költő­zseni Csinszka tréfás-komoly korholásar miatt ebédkor csak kicsiket kortyolgat a borból, s a vacsoránál is csak meglepő­en keveset iszik. Majd később kiderül a turpisság, hogy Ady a park bokrainak tövébe rejti a borosflaskákat és magányos sétái alkalmával odajár boroz­ni. A Csúcsán töltött idő terem­tett lehetőséget arra, hogy a magát erdélyinek valló Ady, aki soha sem jutott túl Kolozs­váron, megismerkedjék szű- kebb hazájával. Innen látoga­tott el Brassóba, amely lenyű­gözte ősi stílusával, megcsodál­ta a sík Barcaságot. Maros- vásárhelyre utazván ismerke­dett a Székelyfölddel, — majd a tüneményes Szovátával. Csú­csai tartózkodása idején került közel a Szilágysághoz, s on­nan már csak egy ugrás Zilah, ahová megannyi diákélmény kötötte. t Ha messziről jött idegen vetődik e tájra, ebbe a park­ba — aki talán csak éppen hallott egy Edy Endre nevű magyar költőről, — bizonyára nem jár „lábujjhegyen”. Ne­künk azonban mi mindent mond a mi Adynkról a park- egy bokra, százados fája, egy napfényes üvegezett veranda nyugalma, a kastély alatt el- száguldó expresszvonat zaka­tolása, hiszen ez a varázsos szépségű hely, bármennyire is távol mindentől, Ady életének és költészetének jelentős állo­mása. BOROS BÉLA Az átépített Boncza-kastély „Akcióban” a paksi járási könyvtár Hétről hétre érkeznek a hí­rek a paksi kiváló könyvtár lányok-asszonyok klubjáról: , hol hetven, hol száz, száz­húsz résztvevővel lezajlott si- : keres klubestekről. A paksiak a munka egyéb területén is bizonyítják, most sem méltatlanok a kiváló cím­re. Két nagyobb rendezvény- sorozatukról kaptunk hírt. A járás iskoláinak felső ta­gozatos tanulói e hónapban rendhagyó irodalomórákon vesznek részt. Az órákat a könyvtár szervezi, gerincét a Petőfi Tolnában című film alkotja. A különleges Petőfi- órára Bölcskén, Dunaföldvá- ron, Dunakömlődön, Duna- szentgyörgyön, Gerjenben, Györkönyben, Kajdacson, Ma- docsán, Nagydorogon, Német- kéren, Pakson, Pálfán, Pusz- tahencsén kerül sor, min­denütt több alkalommal. Tartalmas és érdekes lesz az 1973. évi mezőgazdasági Múzeumaink Értékes és szép műkincsek­kel gazdagodtak múzeumaink a közelmúltban. A Szépművé­szeti Múzeum nagy értékű kép­tára nemrégiben egy művé­szetet kedvelő polgár jelentős összegű • hagyatékából De- lacroix-festménnyel gazdago­dott. A francia romantika leg­jelentősebb mesterének újon­nan megszerzett alkotása egy arab tábort ábrázok A Művelődésügyi Miniszté­rium támogatása tette lehető­vé, hogy a budapesti Chagall- kiállítás nyomán a múzeum egy festményt vásárolhasson a vi­lághírű művésztől. A „Viliágé bleu”, vagyis a Kék falu cí­mű nagyméretű vízfestmény, jellegzetes Chagall-mű: mese­szerű látomással ábrázolja a régi falut, * ahol a művész gyermekkorában élt. Ókori szarkofággal gyarapo­dott a múzeum régiségtára. Az erős plasztikájú, dombor­művekkel ékesített gyermek­könyvhónap programja is a paksi járásban. Bikácson nyúl- tenyésztési előadás lesz az ÁFÉSZ nyúltenyésztési szak­csoportja számára. Bölcskén a gyümölcs- és szőlőtermesztés kártevői elleni védekezésről, Dunakömlődön növényvédelmi, Gerjenben gyümölcstermesz­tési előadást tartanak. Több előadást tartanak kilenc köz­ségben: Györkönyben állat­egészségügyi és szarvasmarha­tenyésztési, Kajdacson trakto­rosoknak szánt tanfolyamra kerül sor. Németlcéren hét ér­dekes előadás lesz, köztük egy a fóliás zöldségtermesztésről. Pakson a házikertek művelé­séről, Pálfán a feketeribiszke termesztéséről. A paksi járási könyvtájr ol­vasói készülnek a rádiósve­télkedőre, amelyet a Magyar Rádió irodalmi osztálya szer­vez, és ahol ók képviselik a megyét. vi.­gyarapodása szarkofág korábban egy vidéki kastély kertjét díszítette, majd Sárvárra került, s innen a Szépművészeti Múzeumba. A Kelet-Ázsiai Múzeumban Mongóliából 30 darab faragott fadúc érkezett, melyet vallási könyvillusztrációs figurák, fő­ként állatfigurák díszítenek. Érdekesség az új szerzemé­nyek között az indiai baba­múzeum anyaga, melyet teljes egészében ugyancsak a Kelet­ázsiai Múzeum kapott meg. A népviseletbe öltöztetett 52 ba­ba a különböző indiai tájegy­ségek és foglalkozások öltözé­keit mutatja be. Értékes műtárgyakkal gya­rapodott a Néprajzi Múzeum nemzetközi gyűjtemény tára is. A tíz tárgyból álló új szerze­mény a Diószeghy Vilmosnak, a sámánizmus kutatójának ha­gyatékából került a múzeum birtokába. Legérdekesebb új­donság egy a szibériai sámán­dob. |A Különös házasság | igaz históriája 30. BENKÖ DOKTOR, A BÉKEANGYAL — „Csodálom, hogy a gróf- pé oly nagy eszű lévén, — reflektál Buttler, Benkő dok­tor egyezkedési javaslatára, — által nem látja, mennyire ki- millettem ötét az jelen való per folyamatában. Mind a reá háramló gyalázatok elmellőzé- se, mind pedig az magam nyu­godalma megszerzése kedvéért néki tett nemes ajánlásaimat, mely ötét is boldoggá s nyu- godttá tenné, állhatatosan megveti. .. .Holott jól tudja a grófné, hogy a pörnek akármi légyen az kimenetele, én so­hasem veszíthetek, s marad­tam az, mi voltam! Ha ellen­ben ő veszít, ami a pör kör- nyülállásaihoz képest igen hi­hető, úgy ő mindenét elveszí­ti!” — „Valahányszor szerencsém volt lenni az méltóságos gróf- néval — replikázik a békekö­vet, — sohasem vehettem be­lőle azt ki, hogy a végett fé­lelme volna. Sőt ügyét igaz­nak ösmervén s legnagyobb bízással s bátran várja az do­log végét. És mindamellett is azt értettem az méltóságos grófnétul, hogy az maga nyu­godalma kedvéért is hajlandó volna az méltóságos grófnak olyan ajánlását, mely őtet szü­letése rangjához képest illető sorsba helyeztetné, elfogadni és minden további perlekedés- tül lemondana." ~r „Dehogy hajlandó! — vág vissza éles hangon a gróf — Hisz én magam tettem nékie az ajánlást s azután az pör- ben is eléhozta, hogy corrum- pálni (megvesztegetni) akar­tam azzal!” — „Vagy olyant kívánt « gróf, amit a méltóságos gróf­né nem tehetett, — parírozza okosan a támadást Benkő. — „Nem kívántam, most sem kívánok egyebet, — je­lenti ki Buttler, — csak ez^n szócskábul álló és a szentszék előtt teendő declaratiót (nyilat, kozatot) az grófnétul, hogy ös- méri, hogy az házasság részük­ről erőltetett volt! S ha ezt megcselekszi, kifizetem min­den adósságát, ha hetvenezer forintig lesz is! Odaadom néki szerednyei jószágomat, mely- bül hatezer forint esztendei árendát veszek! Holta napjáig fizetni fogok esztendőnkint né­kie ötezer forintokat s egy­szersmind ezen gyálázatoktul, mely a pör folyamatával el­kerülhetetlen érdekelni fogja, elhárítom tőle! írja meg ezt nékie édes doktor úr! írja meg, igen kérem! — „Részemről ez könnyen megeshetik, ki is a méltóságos grófnénak kegyes * pártfogásá - val és nagylelkű leereszkedésé­vel dicsekedhetek, — szíveske­dik az orvos. — Megírom első postán mindezeket. De lenne-e a grófnak ebből haszna, ha a méltóságos grófné ezt el is fo­gadná és a kívánt declaratiót tenné, hiszen a házasságvédő (ti. az egyházi bíróságban a házassági kötelék fennmara­dásáért küzdő páni személy) az grófné vallását (vallomását) sem tartozik hinni, sőt min­denképpen folytatná védeni a házasságot!” — „Már az az én dolgom lé­szen! — fejezi be a beszélge­tést Buttler János. — Nem bá­nom én, ha nem házasodha­tok is, csak egyszer nyugoda­lomban élhessek! Ha veszítek, jó, — az grófné ez esetben is nyertes. Én egykor,* emlékszem, hogy az méltóságos grófné méltóztatott mondani, hogy ad­jak százezer forintot ezüst­ben, fizessem ki adósságát és az egri házam is adjam oda. Úgy nem háborgat az grófné. Az egri házam családi ház, ezt nem adhatom! A többi úgyis ajánlva van!” Mint, ahogy évtizedeken át egyetlen egyezkedés, úgy ez sem vezetett eredményre. A közel négy évtizede, szakadat­lan folyamatban ömlő kölcsö­nös vádaskodások teljesen fel­égették már a házastársak kö­zött még a merő üzleti meg­egyezés keskeily pallóját is. HAJSZA AZ IRATOK UTÁN A per tetőfokán rafinált módszerekkel körített hajsza indul a bizonyító iratok meg­szerzéséért. Aranyat érhet egy- egy eredeti dokumentum! Nemcsak mint bírósági bizo­nyíték, de, mint fióktöltelék is, hogy senkinek se juthas­son sohasem a kezébe! Ezek­nek az iratoknak pedig való­ságos kincsesháza a girincsi plébánia és az egri érseki egy­házi levéltár. A girincsi parókia gazdája: Demkó Mihály, aki földesura, a Dőryek ellenében, Buttler zászlaja álatt áll. Lakása a ta­núszerzési manipulációk való­ságos főhadiszállásává lép elő. Sávoly Sámuel fiskális most napokon át a plébánia beporo­sodott régi-iratai között keres­gél. A főcél: Eszterházy egri püspök házassági engedélyé­nek felkutatása. No, nem azért, hogy diadalmasan letegye a bírák asztalára^ Nem! Hanem azért, hogy elrejtse legtitko­sabb fiókja legmélyére, hogy soha emberi szem ne olvas­hassa többet. Vagy éppen egy gyertya - pislogó lángjával emésztéssé meg. A dolog sür­get, nehogy Katalin asszony előbb tehesse rá a kezét a dön­tő jelentőségű iratra. Olajossy Jánc® plébános úr azonban pontos, nagyon pon­tos ember volt. A padlás egy pókhálós zugában ráakad vég­re Sávoly a keresett levélre. S most már bízvást veheti ta­gadásba a szentszéki bíróságon János gróf házasságkötése ér­vényességét. Ezek után soha­sem fogja tudni bebizonyíta­ni emberfia, hotv püsoök en­gedélyezte a Buttler—Dőry es­küvőt! Sávoly prókátor urat a kez­deti sikerek további kutatga- tásra ösztökélik. Olyan iratok után turkál, melyek hasonlóan az előbbihez, nem kerülhet­nek Dőry Katalin asszony ke­zébe. Igen! Megvan! Az erdőtelki pap levele, az esküvő előtt Gi- rincsen tanyázó Buttlerhez. Ebben írja Kovách Ferenc, hogy értesült Eszterházy egri püspök házassági engedélyéről, s nyomban meg is küldte az „eZ- bocsátó levelet’’ a girincsi es­kető papkollégájának. Maga pe­dig ki fogja hirdetni az erdő­telki templomban a fiatalok házassági szándékát, s az erről szóló iratot személyesen fogja Girincsre vinni. Ha ezt a levelet is elsül­lyesztik Buttlerék, bízvást le­het azzal érvelni, hogy a gi­rincsi plébános püspöki enge­dély és szabályos kihirdetés nélkül adta össze a fiatal párt! A barátságos és joviális Demkó plébános, — aki kü­lönben sem túlzottan szívleli Dőry Katalin grófnőt, — kész örömest adja át a két becses iratot Buttler ügyvédjének. Használja fel tetszése szerint, — ő hála az égnek, távol esik a hatalmasok csúf vitájától— Buttlerék most már biztosan nyeregben érzik magukat. A kulcsfontosságú iratok ellopá­sával sarokba tudják szorítani még az olyan kiváló jogászt, mint Nägy János professzor urat is, aki képtelen lesz hi­telt érdemlő iratokkal bizonyí­tani, hogy az esketés egyházi- lag szabályos volt! De. mint ebben a pörben már annyiszor, most is várat­lan hirtelenséggel jókora bot­rány bombája robban. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents