Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-07 / 31. szám

\

> . '

\

ON KERBEZ Levélcímünk : 7101, Szekszárdi, Postafiók 71.

Mi lesz veled, Dombon ?

Több kérdést tett fel ezzel kapcsolatban Bárd Flórián szekszárdi olvasónk, a MOHOSZ vezetőségi tagja. A kérdésekre dr. Vigh Dezső, a megyei tanács elnök, helyettese és Goóts Kálmán, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szekszárdi szakaszmérnökségének vezetője válaszol.

Bárd Flórián bevezetőjében a következők olvashatók: „Nincsen tanyám Tolna megye egyetlen üdülőhelyén Fadd-Domboriban, mégis aggodalommal tölt el több jelenség. Mégpedig:

—' Két év óta, július közepétől o-víz elzöldül, elgazosodik. Fürdésre gusztustaicnná válik, a halak nem kapnak és a jobb sorsra érdemes víkendezők bánatos szemmel nézik a felüdülésre alkalmatlan vizet. Kik és mit szándékoznak tépni a faddi víz biológiai egyensúlyának helyreállítására?

— A faddi holt Duna vízminősége, biológiai problémái korántsem olyan kritikusak, mint arra a feltett kérdésből következtetni lehet — állapítja meg dr. Vigh Dezső, a megyei tanács elnökhelyettese. — A víz valóban a nyári tartó- sabb melegben zöldes el- színeződésű. Ez nem jelenti a víz minőségének nagymérvű romlását. Ismeretes, hogy a holtág parti sávja nádas, több helyen hinaras. A sok növényzet, valamint a mederbe lerakodott jelentős iszapréteg okozza a víz elszíneződését. Ez azonban egészségügyi szempontból nem káros. A hatalmas vízmennyiség cseréje nem oldható meg teljes mértékben. A mederfenék iszapta- lanítása ilyen nagy területen a költségek miatt ugyancsak elképzelhetetlen. A víz minőségének ellenőrzését a székesfehérvári Vízügyi Igazgatóság vízminőségi felügyelete folyamatosan végzi. Az eddigi tapasztalatok szerint a víz szennyezettsége a fürdőzők- re nézve nem káros.

— Ezek után mégis mit lehet tenni a víz védelme érdekében? Mindenekelőtt azt, hogy a káros, szennyező anyagok vízbe történő bejutását .maximálisan meg kell akadályozni. így többek között a szerves hulladékokat nem a part menti nádasokba kell hordani, ha. nem a kijelölt szeméttelepekre. Meg kell akadályozni a keletkező szennyvizek közvetett bejuttatását is. A part menti nádasokat óvni kell a felelőtlen letöréstől. További feladat még a holt Duna vízgyűjtő területén a vegyszerezés korlátozása.

— Kik és mit szándékoznak tépni a felsorolt problémák megszüntetése érdekében? Válaszul annyit, hogy tanácsrendelet intéz, kedik a víz használatáról, a káros hatások elleni védel. mérői. E rendelet alapján tiltották ki a motoros vízi járműveket, amelyek olajjal szennyezték a vizet, indokolatlan hullámverést okoztak és egyéb baleset- veszélyt is jelentettek. Az intézményesített szemétszállítás többé-kevésbé már megoldott, szemétgyűjtőket helyeztek ki a forgalmasabb területekre és ez év nyarán mindkét strand területén felügyelőt alkalmaz a tanács. Nagyon költséges a település szennyvizének egységes elvezetése, ezért e mű megvalósítása csak később várható. Addig is azonban valamennyi építtetőnek kötelessége a. szennyvíz zárt rendszerű tárolását megoldani és azt időnként elszállíttatni. További feladat egy olyan vízszint tartása, amely az elmúlt két éyit meghaladja, mert a megnőtt víz- mennyiség így nehezebben melegszik f§l és ezáltal javul ä biológiai egyensúly is.

— Panaszollak a feleknjlaiáono- sok, a kirándulók és .a horoászok is, hoay en*.£s váll-lrtok mén d vízbe is kerítést érét-eak. Ezáltal a parton való közlnkaué.t 1—a kilométer hosz~--n akadáleozzák. Az illetékes ée:tési h-tósáaok ráért nem akadályozzák meg e törvénytelenséget?

— A vfznqrfi telkek ki- atakíHísR a ióvn^agvott rentervekr»^k megfelelően történt. Nem önhatalmú lekeríté^kről v^n szó. T*nv. hoev mindenütt n^m lehet' a vízhez hozzájutni, illetve nom le^ot a n^tot megközelíteni, qle megítélésünk Kz^rint e^nek mn^ is .ieipntősége, mível a holtág minto'ry 15—20 kilométer hosszú.

— V~n-e terv és

o!tSTc5k'*^inok > Ha

igen, mikorra valósulnak meg ezek a tervek? Bármennvire modernek is vagyunk, nem mindenki vetkőzik- öttözik szívesen a nyílt téren,

— Vdn terv, sőt bizonyos mértékben már évek .óta rendelkezésre áll csónak- kikötő. Az elkövetkezendő időben további kikötési lehetőségek megteremtése szerepel a tervekben. Itt szeretném megjegyezni, hogy ha a sok-sok csónak- tulajdonos egy kis társadalmi segítséget adna a helyi tanácsnak, nagymértékben meggyorsíthatná e lehetőségek mielőbbi megteremtését. Az öltözőkabinok kialakítása is tervezett. Megvalósítása azonban az, anyagi lehetőségektől függ. A mielőbbi megvalósítás érdekében folyamatban vannak intézkedések, amelyek remélhetőleg eredménnyel járnak majd. Jelenleg — ez ugyan minimális lehetőség — a faddi ÁFÉSZ bisztrója mellett van néhány kabin. Sajnos ezek kihasználtsága sem a legjobb.

— Több vállalat, intézmény nagyon helyesen ,azt a megoldást választotta, hogy a saját dolgozói részére a telkén .belül alakított ki öltözőhelyiséget. Természetesen a néhány órára kirándulók ilyen irányú igényét is ki kell elégítenünk. És az ilyen igény egyre inkább nagyobb lesz, hisz mint a példák bizonyítják Dombori forgalma egyre nő.

— A településsel szemben támasztott — többségében jogos — igények kielégítése a célunk, de hozzá kell tennem, hogy anyagi lehetőségeink nagymértékben behatároltak. Ezért a jogos igények kielégítésére

törekedve, megfelelő rangsorolással kell a tervszerű fejlesztést biztosítanunk.

—> A múltkor kint iúrtdln Dom- boriban. Nyitva volt a zsilip. Engedték le a vizet a faddi Dunáról a tolnai ágra. Ez nyilván a halászat érdekében történik. Ám legyen, de ez csak olyan mértékben történjék, hogy ne sértse az üdülési jelleggel bíró faddi Duna biológiai egyensúlyát. Meg kell tehát határozni a faddi Duna optimális vízszintjét.^ Gondolom erre a vízügyi igazgatóság az illetékes.

— A faddi és tolnai holt- égrendszer vízszintszabályozására ma egy olyan megállapodás van érvényben, amely figyelembe veszi a paksi htsz, a tolnai htsz a tolnai selyemgyár • érdekeit és a bogyiszlói Duna- gyöngye Termelőszövetkezet öntözővíz-igényeit. A faddi holtág nem játszik önálló szerepet. A vízszintszabályozás eszköze a kutyatanyai zsilip. A Közép- dunántúli Vízügyi Igazgatóság foglalkozik annak tanulmányozásával, hogy az újonnan fellépett érdekek (üdülés, öntözésiéi1 esz-' tés) a műszaki lehetőségek és a vízgyűjtőterület figyelembevételével egy új szabályozást dolgoz ki. Addig is, amíg ez elkészül, egy korábbi megáUanodás alánján, a megyei tanács EKV osztályával karöltvé. a faddi holt Duna szintszabályozását az időjárás, a csaoa- dék és a. talaivízmozgás adta lehetőségeken belül a Bartal-zsilip kezelésével kívánjuk megoldani. Ez a szabályozási intézkedés egy hónanon belül elkészül — adta meg a választ Gopts Kálmán, a szakaszmérnökség vezetője.

Miért serqa o szekszárdi víz ?

=-j Mitől van az, hogy nálunk nagyon sárga a v«, tönkreteszi a mosott ruhát, az ember munkálat percek alatt. Nem tudnak-e kitalálni valarhi házi szűrőberendezést, vagy vegyszert ennek meqsz"n'eté- sére? — tette fel a kérdést Micská Mihpjvné Szekszárd, Mészáros Lázár ' utca C/t—E/1. sz. alatti olvasónk.

A kérdésre Kerekes Mik- •lós, a Tolna megyei Víz- és Csatornamű igazgaroja válaszolt:

— A szekszárdi vízmű kútjainak vizében körülbelül hússzor annyi oldott vas van, mint a megengedhető maximális vastartalom. (A megengedhető: 0,2 nig/liter, a kútvízben 4,0 mg/liter van.) A vízben oldott vas a levegő hatására barna színű csapadék alakjában kiválik. Ez okozza a víz sárga színét. *A kiválás már a csőhálózatban megkezdődik, sőt túlnyomórészt ott megy végbe, ezért fordul elő az, hogy a csapból sár-, ga víz folyik. A vasat el lehet távolítani a vízből, de műszaki és gazdasági okokból a vastalanítást nem

/s,há2i szűrőberendezéssel” lehet megoldani, hanem a központi vízhálózatba kerülő összes víz vastalanításá- ra alkalmas tisztítóművel. Ilyen tisztítómű a szekszárdi vízmű vastalanítója is, amely 1969-ben kezdte meg az üzemelést, alkalmas is a vastalanításra, de kapacitása kicsi (7500 m3/nap) nem

elégíti ki az állandó növekvő vízfogyasztási igényeket. (Jelenleg a fogyasztás csúcsértéke 10 500 ms/nap, a nyári csúcsidőben pedig 12 500 m3/nap volt), így a hálózatba kerülő ősz. szes vizet nem tudjuk vas- tálanítani.

— A vastalanító szűk kapacitása mellett növeli a problémát a vezetékhálózatban az elmúlt évtizedekben lerakodott vasiszap (korábban ugyanis nem volt vastalanító sem.) Ennek meny- nyisége a számítások szerint körülbelül 200 000 kiló, ami a csőhálózatban való egyenletes elosztás esetén 3 kg/folyóméter lerakódást jelent. A lerakodott vasiszap az áramlási viszonyok megváltozásakor (üzem közben elkerülhetetlen) felkeveredik. Ilyen esetekben a vízcsapokból barna színű, iszappal kevert víz folyik. A csőhálózatból a lerakódott iszap eltávolítására a legutóbbi időkig nem volt megfelelő műszaki megoldás. 1972-ben történt először csőtisztítás a városban

— külföldi vállalat végezte

— körülbelül 10 kilométer

hosszúságban. (A hálózat teljes hossza 70 kilométer) 1973-ban 15 kilométer hosz- szúságú hálózat kitisztítását tervezzük. A vízminőség elleni panaszok végleges meg. szűnése csak megfelelő kapacitású vastalanítómű megépítése, és a csőhálózat teljes kitisztítása után várható. Tervszerűen gondoskodunk a hálózat tisztításáról. A vastalanító kapacitásának bővítése nem vállalatunk, hanem a tanács feladata. , . .... .... ... .,

(

Itt jegyezzük meg, hogy ezzel

kaoc^olotban más olvasónk is külc’ctt be kérdést. Mi választ kértünk a városi tanácstól. A választ későbU közöljük.)

Hiánycikk a terménydaráló

Andrássi Pálné Varsád, Ady ü. 249. szám alatti olvasónk így kezdte a levelr't: „Azt szeretném megkérdezni, hogy miért nem lehet villanyárammal működő terménydarálót kapni? Hiszen ez nem luxuscikk, ez mindennap kell a háznál, ahol iószáq van. Ha nincs daráló, cipelhetjük a terményt kilométerekre daráltatni. Én magam is így vagyok. Néqy kiskorú gyermekem “van, a férjem nem helvben dolgozik, és így bizony nekem kell cipelni a 65—70 kilós zsákot, de akkor még keresnem is kell valakit, aki a gyerekekre vigyáz, mert sajnos nálunk csak négy óra után darálnak.**

— A hiányolt elektromos

terménydaráló sajnos kisebb mennyiségben áll rendelkezésre, mint ameny- nyi igény jelentkezik iránta. Ebben az évben Tolna megye ellátására mintegy 1000 darabot tudunk csak beszerezni. Ez az általunk becsült igényeknek csak mintegy 20 százalékát képes kielégíteni. Sajnos nagyobb mennyiség beszerzésére ipari kapacitáshiány miatt nincs módunk.

— A kérdésfeltevővel egyetértünk abban, hogy az elektromos daráló nem luxuscikk. Forgalmát államunk elősegíti, fogyasztói árát 47 százalékos állami dotációval állapították meg. A dotáció bevezetésével robbanásszerűen megnőtt

iránta a kereslet Ezt az ipari termelés csak részben képes követni.

— A cikk hiányjellegét a közeljövőben nem tudjuk megszüntetni, Andrássi Pálné méltánylandó családi körülményeire tekintettel felkértük szekszárdi raktárházunk vezetőjét, hogy a legközelebbi szállítmányból biztosítsa számára, a beszerzés lehetőségét Sajnáljuk. hogy ebben az esetben csak ilyen egyedi megoldásra van módunk — fejezte be válaszát dr. Hollóvári Dániel, a TITÁN Kereskedelmi Vállalat igazgató- helyettese.

(Az egyedi megoldásnak mi sem vagyunk hívei. Nem is célunk, hogy bárkinek is, bármit a lapon keresztül szerezzünk. Ebben az esetben mégis helyeseljük, ha egy négygyerekes családanya egyedi elbírálás alapján hozzájut a terménydarálóhoz, amely hiánycikk; Nem tudjuk viszont megérteni azt, hogy az ipar miért nem gyártja kellő mennyiségben, amikor az állami dotáció mértéke is ezt mutatja —villanymeghajtásű tér- ménydaróféhoz nemcsak eavéni, de komoly népgazdasági érdekek is fűződnek.)

Miért sújtották a Moszkvicsot?

— A rendelet ismeretében meg szeretném kérdezni, hogy amikor a rendeietet szerkesztették, miért éppen a Moszkvics családot sújtották ilyen nagy adóval? A 403, a 407, a 408-as Moszkvics gépkocsinak annyi adója van, mint a Volgának és több, mint a Polski, a torinói Fiatnak. Már elnézést kérek, de oda lehet sorolni a Moszkvicsokat a Zsiguli, a Fiatok, a Volga, a Skoda, a Wartburg közé? Hát a fenti típusok ott hagynak el, ahol. akarnak. Mivel leheí ezt híágyárázni? köbcentivel? A Volgának 2000-en felül van, de hoztak egy módosító rendelkezést, a lóerőt. Itt' nem fehetne valami ilyesmiről szó? Vagy talán a Moszkvicsok jobban koptatják az utat, mint a többi? — teszi fel a kérdést Farkasdi Ferenc Paks, Tolnai u. 7 szám alatti olvasónk.

A választ Cservény Vilmostól, a Pénzügyminisztérium IX. lakossági és illetékek önálló osztálya .főosztályvezetőjétől kaptuk meg. A válasz a következő:

— A gépjárműadó rendszere a hajtómotor henger- űrtartalmán (lökettérfoga. tán) alapszik. A gépjárműadóval kapcsolatban legutóbb kiadott rendelkezés lényegében csak az adótételeket módosította, a gépjárműadó rendszere nem változott, így továbbra is a lökettérfogat a gépjármű- adótételek megállapításának az alapja. Kétségtelen, hogy számos más szempont is felmerülhet a gépjárműadó rendszerének későbbi esetleges megváltoztatásakor. Mi is gondolunk arra, hogy a gépjárműadó rendszerének későbbi esetleges megváltoztatása során más műszaki szempontokat is mérlegelni fogunk. Ez idő szerint azonban csak minimális terjedelmű kiigazításra volt lehetőség azoknál az eseteknél, amelyeknél hang. súlyozottan indokolt volt a lóerőteljesítmény figyelembevétele. Megjegyzem, hogy a műszaki szakemberek a Moszkvics gépkocsi esetéiben a levélben hiányolt intézkedést nem tartották indokoltnak.

* r

Telefonszámaink : 129—01f 123—61. Ml VÁLASZOLUNK

r