Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-01 / 26. szám
Szója és napraforgó Kutatóintézetben folyó munkákról írni hálás feladat. Különösen akkor, ha mezőgazda- sági kutatóintézetről van szó. A szakemberek legalább any- nyi türelme, kitartása szükséges, mint amennyi tudás kell a feladatokhoz. S ez bizony, jó értelemben vett megszállottságot is jelent. Gondoljuk el, évről évre meg kell várni, míg a kísérleti termés beérik, csak azután lehet értékelni tovább nemesíteni, ke-*- resztezni. S jön az újabb termőév, a következő, a következő. Generációk adják át egymásnak a félig elvégzett feladatokat Valljuk be, nem mindannyian lennénk alkalmasak mező- gazdasági kutatónak. Emberi alkatunk miatt sem. Az Iregszemcsei Kutatóintézethez hasonló még 18 van az országban. Közöttük jobban felszerelt is, városhoz közelebb eső is, ahol a főiskolát, egyetemet végzett kutatók könyvszójamagvakat. Nagy gyakorlat kell ahhoz, hogy felismerjék melyik nem oda való. Sokszor csak egy színárnyalat, vagy méret különbözteti meg az idegen szóját Jövőre már 25 gazdaságban vetik el kísérleti táblákba a magvakat. A tapasztalatok alapján csökkentették a fajtákat. ötféle: négy amerikai és egy magyar szója kerül a föld. be. Az értékelés szerint ezek árulták el a legkedvezőbb tulajdonságokat. Ez év tavaszán már keresztezett fajtákat is vetnek. Talán nincs is olyan olvasó, aki ne tudná, milyen nagy a szójatermesztés jelentősége. Sok valutát takaríthatunk meg, ha a magas fehérje, tartalmú magot nem kell importálni. Az iregszemcsei kísérletek eredményeként néhány éven belül 30—35 ezer holdon lehet termeszteni jó tűrőképességű, hozamú, magas olajtartalmú fajtákat. Ha nem éve folynak. Ä szovjet fajták olajtartalma magas, 44—52 százalék. Ha sikerül kiegyenlítettebbé tenni a szár magasságát, 6 betegségellenállóbbá tenni a növényt, akkor kevesebb lesz a betakarításnál a szemveszteség, mely néhol — nem tévedés — a tíz százalékot is eléri. Érdekesség: az iregszemcsei kutatók kísérletezték ki az úgynevezett magyar fajta csíkos napraforgót. Kicsi az olaj- tartalma, s kizárólag exportra termelik — hazánkban —■ ma- dáreleségnek. Az intézet területén már áll a fóliaház vasváza. Jövő héten vetik a hibrid napraforgót. Úgy tervezik, hogy a fólia védelmében egy év alatt két növénynemzedéket nevelnek feL így egy kutatási évvel lerövidül az új fajta előállítása. Tizenöt kutató dolgozik az intézetben, s rajtuk kívül még száznegyven ember. Környékbeli asszonyok, lányok. Válogatják a szójaszemeket. Teljesítménybérben nem gyerekjáték. A luDoraiorluin egy részlete. Itt tiaiaruzzaa meg a napra, forgómag olajtartalmát. A két laboráns: Fehérvári Istvánné és Szabados Rózsa. Sokoldalú kutatótevékenység íz orvostudományok területén tárat, színházat, szellemi társakat találnak. Iregszemcse — ha úgy tetszik — messze esik a lüktető világtól. Csend van, csak az autók porzanak sűrűn a műúton Balaton felé főidényben. Milyen lehet ott élni? De most ne feszegessük ezt. Iregszemcsén kitűnő a talaj és a klíma. Kutatóintézetnek való. Öt takarmányborsó-fajta nyert állami minősítést. Három nagy maghozamú, kettő zöldtakarmánynak alkalmas kiválóan. Négy szójafajtát állítottak elő, s a magyar exportnapraforgómagot Most minősítenek egy nagy olajtartalmú napraforgófajtát, mely hazai és szovjet fajták keresztezéseként jött létre. Az előbbi néhány sor 25 évi szívós kutatómunkáját jelenti. Szója és napraforgó. E két növénnyel csak Iregszemcsén foglalkoznak. Jelenleg a szója- fajták válogatása folyik. Tavaly 8 gazdaságban vetettek kísérleti jelleggel, összesen 12 amerikai szójafajtát. Késői, korai érésűeket egyaránt. Most kiszedik a termésből az idegen Népújság 6 1973. február 1. is az egész szükséges mennyiséget. de annak nagy részét így itthon lehetne megtermelni. Más kérdés, hogy mennyire lesz kifizetődő a szövetkezeteknek. A próbatermesztéseknél már elértek 14 mázsás tér. mést is. Holdanként a 10 mázsa még elfogadható átlag. A másik legfontosabb célfeladat a nagy olajtartalmú napraforgóhibridek előállítása. A kísérletek körülbelül három Az orvostudományi kutatások szorosan kapcsolódnak a 15 éves országos távlati tudományos kutatási tervhez, a tudománypolitikai irányelvekhez. Amint az MTI munkatársának az Egészségügy; Minisztériumban elmondották, az orvostudományi kutatások területén az erőket a jóváhagyott 11 tárcaszintű kutatás fő irányára és az ahhoz csatlakozó részfeladatok támogatására összpontosítják. Különösen kiemelten kezelik a szervátültetéssel, az újszülöttellátással, a rosszindulatú daganatokkal, továbbá a szív. és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos kutató tevékenységet. Az egészségügyi tárca költségvetésében az orvostudományi kutatómunkára előirányzott összeg az előző évihez képest az idén 9,5 százalékkal emelkedett. A különféle' kutatások jelentőségéről szólva hangsúlyozták: a nedvkeringési kutatások fontosságát alátámasztja, hogy — más országokhoz hasonlóan — hazánkban is magas a keringési szervék betegségeiben szenvedők száma. Másik előtérben álló feladat egészségügyünk fejlesztésében a korai csecsemőhalálozások arányának csökkentése. Az ezzel kapcsolatos kutatások a koraszülések okainak feltárására irányulnak, hogy így lehetővé válják a koraszülési arány visszaszorítása, a terhes, védelem korszerűsítése, a koraszülött- és újszülöttellátás színvonalának további emelése. Kiemelkedő szerepet töltenek be a tudományos kutatótevékenységben a daganatkutatások is, amelyek célja a korai diagnosztika és a hatékonyabb gyógykezelés elősegítése. Ugyancsak kiemelt kutatási fő irány a lakosság védelme a természetes és mesterséges környezet káros hatásaitól, a szervátültetések előkészítésére, a rádióizotópok orvosi alkalmazására vonatkozó, valamint a genetikai kutatások. A haza; kutatásokat sokoldalúan előmozdítják nemzetközi tudományos kapcsolataink: a tudományos információ és tapasztalatcsere, a tudományos kutatók képzése, továbbképzése, a kutatási együttműködés. Az utóbbi tekintetében különösen a Szovjetuniót és a szocialista országokat illetően tapasztalható figyelemre méltó fejlődés. Elmondották még, hogy a Magyar Tudományos Akadémia 1972-ben pályázatot hirdetett két évnél nem idősebb, a kutatási főirányok területén elért eredmények jutalmazására. Az orvostudományi kutatómunka eredményességét bizonyítja. hogy az egyes kutatók, illetve kutatócsoportok által beküldött pályázatok közül 30 orvostudományi és egészség- ügyi jellegű pályamunkát jutalmaztak. (MTI). Minium helyett Veplon—20 Több évi kísérletezés eredményeként már gyártja a Fővárosi Műanyagipari Vállalat a fémek bevonására használható Veplon—20-at. Ez a folyékony, festékszerű, fémrészeket korróziótól védő anyag olyan műanyagréteget képez a bevont tárgyakon, amely nemcsak a rozsdásodás ellen véd, hanem rugalmas és vegyszer- álló is. Közismert, hogy a fémrészeket eddig míniummal vagy különböző színű védőfestékekkel vonták be. A Veplon—20 mindkettőt helyettesíti és bármilyen színben előállítható. A Veplon—20 kitűnően tapad a fémek mellett a fára és a betonra is. Vízzáróvá teszi és biztosítja a bevont tárgyak sav- és lúgállóságát is. Az eddigi kísérletek azt bizonyítják, hogy a Veplon—20 sokkal időt- állóbb mint a mínium, kitűnően alkalmazható a házgyári elemek fémrészeinek bevonására, hidak, különféle gépi berendezések védőfestésére. Jól vizsgázott a speciális Riss és hal Dagesztán első — a Szovjetunióban a legnagyobb — rizstermesztő és haltenyésztő gazdaságát a Kirov kolhozban építették ki. Hasonló gazdaságok építését tervezik a köztársaság más kolhozai is. Az előzetes számítások szerint az 524 hektáros gazdaság évente kétszer hoz „termést”. Tizenműanyagréteg a legzordabb időjárási viszonyok között és a nagy melegben is. A Ganz- MÁVAG afrikai országok részére gyártott „trópusi” mozdonyait például próbaképpen Veplon—20-szal vonták be. A festék ellenállt a homokszemcséknek és kiállta a tűző nappróbát. A vállalat hamarosan forga-' lomba hozza 25 és 200 kilogrammos tartályokban — elsősorban közületek részére — a Veplon—20-at. A lakosság igényeinek kielégítésére gyártanak azonban egy és ötkilogrammos csomagolásban is elsősorban a gépjármű-tulajdonosok részére. Kiderült ugyanis erről a műanyagról, hogy ideális gépkocsialváz-yédő. Különösen a szabadban telelő személygépkocsikhoz ajánlják a szakemberek. A Veplon—20 nagyüzemi gyártását hamarosan megkezdik, s ez év végén már forgalomba is kerüL (K. S.) kétezer mázsa rizst és közét 700 mázsa pontyot szándékoznak „learatni”. A beruházási költségek az üzemeltetés első két évében megtérülnek. 1975 végére a dagesztáni rizs-ponty gazdaságok területe eléri a 2 ezer hektárt, ami 60 ezer rizs és 4 ezer mázsa hal termelését teszi lehetővé. Az izotóplaborai.í.iamb ,S.. ..unacher Pál sugárvédelmi felelős a műszert állítja be izotópos mérésekhez.
