Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-24 / 46. szám
3,5 millióról döntöttek Levél Faddra A nyolc százalék a konzervgyárban Minden körülményt figyelembe vettek Egy igazságkeresőhöz A HÉTEN termelési tanácskozásokat tartottak a Paksi Konzervgyár mind a nyolc részlegében. A napirend első két pontja a szokásos volt, hasonló ahhoz, ami minden év elején, az új szezon kezdete előtt történik: Az elmúlt év munkájának, gazdálkodásának értékelése, elemzése, az ez évi feladatok. Most azonban volt egy harmadik napirendi pont is: Annak megbeszélése, hogy miként realizálódik a gyárban az egyes részlegekben, egyes műn. káskategóriáknál a Központi Bizottság novemberi ülésén elfogadott határozat IV. fejezetének második pontja, amely szerint ......1973. március 1-től k ülön központi bérintézkedéssel az állami ipar munkásainak és művezetőinek bérét átlagosan 8 százalékkal... fel kell emelni. A béremelést vállalatok és foglalkozások szerint, a közelmúltban végrehajtott bérfejlesztéseket is szem előtt tartva, differenciál, tan kell végrehajtani. Figyelembe kell venni a magasabb képzettséget, a teljesítményt, a nehéz fizikai munkát és előnyben kell részesíteni a nagyobbrészt nőket foglalkoztató. több műszakban dolgozó üzemeket...” Ezekben a napokban pedig már megfogalmazták és kitöltik konkrét nevekkel, számokkal azokat a leveleket —több mint ezerháromszázat — amit március 1-ig az érdekeltek megkapnak, amiből mindenki megtudja, mit hoz ez évben — forintban — számára a három hónappal ezelőtt született párthatározat, A gyárban a most lezai'ó események előkészítését tulajdonképpen már november má. sodik felében megkezdték. Az a gyár vezetői és dolgozói előtt már egyértelműen bizonyos volt, hogy a határozat rájuk is vonatkozik. A forintösszeget — hogy mennyivel korrigálják a vállalat bérszínvonalát, hogy mennyit kapnak, amit majd el kell osztani, csak nemrég, jó két héttel ezelőtt tudták meg (2 232 000 forint), de az elosztás irányelveit már jó előre, a legrészletesebben, minden körülmény figyelem- bevételével már ki lehetett alakítani. A KONZERVGYÁRI VEZETÉST nem állította rendkívüli feladat elé'ennek a béremelésnek a végrehajtása. Ez természetes ott, ahol évtizedes gyakorlat a céltudatos, ösztönző bérgazdálkodás, bér- fejlesztés, ahol a gazdasági vezetés a párt-, szakszervezeti — és KISZ-vezetéssel egyetértésben alakítja ki bérgazdálkodási koncepcióját, amit időnkint — ugyancsak a legteljesebb egyetértésben, az újabb körülményeknek figyelembevételével — korrigálnak. A gyári kollektív szerződés szerint — amit két évvel ezelőtt dolgoztak ki és a negyedik ötéves terv időszakára szól — 1975-ig 25 százalékkal kell emelni a béreket. Természetesen ezt befolyásolhatja és megváltoztathatja a gazdálkodás eredményessége és ennek megfelelően ez a 25 százalék is változhat. Ma úgy látszik, hogy felfelé változik, Ugyanis az ötéves terv első két esztendejében — vállalati képújság 3 1973. február 24. szinten — 12,2 százalékkal nőtt az átlagbér. Nyilvántartják és rendszeresen elemzik, hogy az egyes részlegeknél, dolgozói állománycsoportoknál hogyan alakulnak az átlagbérek. És ahol — bármilyen okból. mint például a munkaerőhelyzet, a munkaerő-csábítás (máshova csábítás) lehetősége a belső feszültségek keletkezése, a nőoolitikai párthatározat végrehajtása — indokolt, ott tudatosan túllépik a vállalati szintű átlagot, vagy valamennyit lemaradnak tőle. De gondjuk van arra is. ahol az egyik évben lemaradás következik be. azt később pótolják. így például 1972. végére az alkalmazotti állománycsoport átlagbére néhány tizedszázalékkal kisebb mértékben emelkedett, mint a vállalati átlag. Másutt pedig előreszaladtak. A BÉRGAZDÁLKODÁSBAN nagy fokú önállóságot adtak a gyárrészlegeknek. A részié» me»kaoja a keretet, az irányelveket és ezen belül önállóan — természetesen a műszaki, vezetés, az alaoszer- vi párttitkár, vagy ahol nincs önálló alanszervezet, a bizalmi. a szakszervezeti műhelybi- vafrv o*; és a KIS%-titkár — egyszóval az ..üzemi négyszög” — dönt a keret felhasználásáról, arról, hogy a bérfejlesztésből ki, mennyit kapjon. A vállalatvezetés javaslatot dolgoz ki, az alanelveket alakítja'ki és a gyári szakszervezeti bizottság elé terjeszti. Az szb — élve törvényben biztosított egyetértési jogával — a vállalatvezetés javaslatát megtárgyalta, a'ml kell kiegészítést, módosítást javasol és amennyiben megegyezés születik ezekben, elfogadja a bér. gazdálkodási, bérfejlesztési koncepciót. Ez történt két héttel ezelőtt is, amikor végeredményben — vállalati szinten — ..törvényerőre emelkedett a KR-batározat béremelésre vonatkozó határozatának konzervgyári végrehajtására kialakított terv. Hozzá kell tenni azt is, hogy a „nyolc százalékkal” együtt osztották szét az esedékes. salát erőbő' történő bá-- feilesz.tést is. így végeredményben 2 232 000 forint, Plusz 1 188 000 forint, összesen közel három és fél millió forintnyi éves kihatású béremelésről született meg a döntés az elmúlt napokban. Ami most már a részleteket illeti: A gyár szakmunkásainak alapórabére nyolc százalékkal. a segédmunkásoké 4 százalékkal emelkedik jövő hét csütörtökjétől kezdve. Lesznek azonban olyan szakmunkások is, akik 12—13 százalékkal kapnak többet, mivel az erősebb differenciálás náluk indokolt. A teljesítménybéres munkások — a 31- es besorolási kategóriától felfelé, ugyanis e kategórián alul segédmunkások vannak, a 31-estől felfelé kezdődnek azok a munkakörök, ahol már valamiféle szakképzettség, szakmai gyakorlat szükséges — normtétele, bére ugyancsak 8 százalékkal emelkedik. A Központi Bizottság által meghatározott nyolcszázalékos keret „terhére” emelik fel az eddigi 20 százalékról 30 százalékra a három műszakosok éjszakai pótlékját. Itt ugyanis túlnyomó- többségben nők dolgoznak. Megvalósítják a minimális bérre vonatkozó, '-or-íbban született határozatot. A legkisebb órabért 6 forintról 6,50-re emelik. A vállalat kollektív szerződésében előírás, hogy azok, akik legalább tizenöt éve dolgoznak a gyárban, tehát a legrégibb törzs- gárdatagok (a törzsgárda- tagság kritériuma nemcsak a folyamatos munkaviszony, de erről majd más alkalommal essék szó) minden év novem. bér 7-én ezer forint „hűség- jutalmat” kapnak. Most ezt kiterjesztik azokra is, akik legalább tíz éve dolgoznak folyamatosan a gyárban. A 10 és 15 év közöttiek jutalma 800 forint lesz. A SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁG megvitatta a gyárvezetőség által kidolgozott és írásban előterjesztett, minden szb-tag részére előre átadott tervezetet. Néhány pontban módosítást javasolt. így példá. ul a tartalék terhére összesen tizenöt karbantartónak, valamint a targoncak^zelőknek további differenciálás, valamint a vállalatnál eltöltött évek alapján — további 27 ezer forint évi béremelést adjanak. Javasolták a készáruraktár eavik csoportjánál is a tervezetthez képest nagyobb béremelést. Ezt a gyárvezetőség elfogadta. A tervezet — az szb-ülés után „törvényerőre emelkedett”. Ez a tervezet — illetve most már jogerős határozat jó néhány számot, statisztikai adatot tartalmaz, valamennyi közérthető nemcsak a számviteli szakemberek, hanem mindenki számára is. íme néhány adat: „A számítások szerint várható átlagkeresetek alakulása 1973. évben a központi és a saját bérfejlesztéssel együtt: Munkásoknál ... 1972. óv ... 2t 102 Ft. 1973-ban:,.. 23 059 Ft. Emelkedés 9,3 százalék. Alkalmazottaknál (benne vannak a műszakiak is, de azok is, akiket nem érint a KB-hatá- rozat): 1972. év ...27 779 Ft, 1973. év ...27 790 Ft. Emelkedés 4 százalék. A legnagyobb béremelést tehát — a Központi Bizottság határozatának megfelelően — a munkálok és művezetők kapják. És hogy ez a béremelés a későbbi években se vesszen el a munkások számára, ne csoportosuljon át más állománycsoportoknak, erre az ad biztosítékot, hogy rendszeresen számontartják, ellenőrzik minden állománycsoport. tehát a munkások és művezetők átlagbérének alakulását is. A KONZERVGYÁRBAN tehát jól átgondolt programszerint hajtják végre a határozatot. amelynek célja mindenekelőtt a munkásosztály, elsősorban a nagyipari munkásság helyzetének javítása. J. J. Tisztelt G. l.l Hozzánk küldött sorait őszinte érdeklődéssel olvastuk, minthogy a dolgozók jutalmazásáról ír és ez a téma adandó alkalmakkor, tehát pénzosztáskor mindig foglalkoztatja a dolgozókat. Kit így, kit úgy. A tartósan jó üzemi légkör nélkülözhetetlen eleme az igazságos, érdem szerint történő jutalmazás, s ön éppen ezt kérdőjelezi meg. Levelében azt írja, hogy a faddi dohánybeváltó néhány dolgozóját kirekesztették abból a jutalmazásból, amire január 12-én került sor. Továbbá azt írja: az üzem vezetősége nem hajlandó választ adni arra, hogy ki, miért nem kapott pénzt. „ .. .Pedig törzsgárdatagok, szakszervezeti tagok, minden munkában részt vettek. Kérdés tehát az, milyen indokkal tudták ezen pár dolgozót kiközösíteni akkor, ha a munkát becsülettel elvégezték, és az elért eredményekhez az ő munkájuk is hozzásegített... Tehát, hogy neveket nem írok, azt csupán a dolgozók érdekében teszem... Kérem a szerkesztőséget, még az én nevemet se említsék a kivizsgálás alatt, mert az üzemvezető megtorolná. Mert amint hallom, köny- nyen a munkakönyv kiadásával fenyegetőzik, és ezen pár dolgozó többsége nyugdíj előtt áll, és más munkahelyen nehéz lenne az elhelyezkedésük.” Lényegében tehát ön azt állítja, hogy a dohánybeváltó vezetői visszaélnek a hatalommal, önkényeskednek. részrehajlók. Mindezeket állítja, de nem bizonyítja. Feltételezi nyíltság esetén a megtorlást, arra nézve azonban nem tesz említést, hogy ilyesmire hol, mikor volt példa. Mindegy. Kérését teljesítve a faddi dohánybeváltónál megnéztük, mi is a valóságos helyzet. Alapállásunk természetesen félreérthetetlen volt. Kapjon pénzjutalmat az az ember, aki munkában, teljesítményben többet nyújt, s ne kapjon a fegyelmezetlen, a munkarend megsértője. A kiemelkedő munkát végző dolgozók igazságérzetét, ezzel bizonyára egyetért, éppen az sérti, ha a vezetés nem tesz különbséget ember és ember között a munka szempontjából, és tűri, sőt üzemi méretekben törvényesíti az egyenlősdit. Súlyos melléfogás természetesen az is, ha arra érdemes dolgozók szubjektív okok miatt a jutalmazásból kimaradnak. Hogyan történt ezek után a jutalom felosztása a szóban forgó faddi üzemben? Igen körültekintően és lelkiismeretesen. De mi ezt nem csupán állítjuk, hanem bizonyítjuk is. Bizonyítjuk a következőkkel: Az eddigi szokástól eltérően a szocialista brigádok vezetőit is bevonták abba a megbeszélésbe, ahol a jutalom egyénekre, személyekre való felosztásával foglalkoztak. A pártszervezet, a szakszervezet, a gazdaság- vezetés ilyenformán még jobban érvényesíthette a differenciálás elvét, ötvenhat fizikai dolgozót foglalkoztat ez az üzem és mindössze hat dolgozóról kellett megállapítani, hogy nem szolgált rá a jutalomra. A többiek sem kaptak egyformán, hanem azt a bizonyos pluszt figyelembe véve, volt aki háromszáz forinttal és volt olyan ember is, aki kilencszáz forinttal „gyarapodott”. Levelében ön azt állítja, hogy az üzem vezetői nem hajlandók az érdekelteknek megmondani, hogy miért estek el a jutalmazástól. Ebben a kérdésben önt rosszul tájékoztatták. Az a két asszony, aki sorozatosan lekési a munkakezdést, az a két asszony pontosan tudja, hogy a gyakran ismétlődő késések miatt zárták ki őket a jutalmazásból. Másokat meg nem ilyen, de végeredményben hasonló okok miatt, egyebek között azért, mert soha semmilyen munkával nincsenek megelégedve, soha semmilyen pluszt nem vállalnak, nem nyújtanak. Akár név szerint is ideírhatjuk, hogy kikről van szó, de az üzem vezetősége szerint felesleges most újból „büntetni” és a nyilvánosság előtt megszégyeníteni őket. Kézenfekvő és teljesen logikus, hogy valakinek csak azért, mert törzsgárdatag, nem feltétlenül biztos, hogy jár a pénzjutalom. Szempont ez is, de nem mindenek fölött álló szempont. „Minden munkában részt vettek” — írja ön a levelében. Hát persze, ezért kapják a fizetést. Jutalomosztáskor viszont nem az a mérvadó. hogy részt vettek-e minden munkában, azt kell elbírálni, hogyan, milyen módon vettek minden munkában részt. Dolgozni sokféleképpen lehet. Úgy is természetesen, hogy szó nem érheti a ház elejét* de nincs az a bizonyos többlet sem, amivel a dolgozó rászolgálhat a kisebb, vagy nagyobb összegű jutalmazásra. Figyelmet érdemel önnek az az állítása, amely szerint az üzemvezető bizonyos esetekben él a megtorlás fegyverével. ,.A munkakönyv kiadásával fenyegetőzik ...” Ez így önmagában véve súlyos vád, de mi nem tudtunk egyetlen olyan esetnek sem a nyomára akadni, amikor az üzemvezető beosztásával visszaélve, a munkakönyv kiadásával fenyegetőzött volna. Erről mi a véleménye? Szeretnénk remélni, hogy válaszol levelünkre és megírja. Sz. P. Olaj kályha-szerelők tanfolyama Tizenkét napos tanfolyam zárult tegnap délelőtt Szelc- szárdon, a Vasipari Vállalat egyik szűk irodahelyiségében, ahol csaknem két héten keresztül húsz olajkályha-szerelő ismerkedett a munkakörük jobb ellátásához szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókkal. Az előadásokat a vállalat mérnökei, technikusai tartották, a gyakorlati munka fortélyaiba a vállalat tapasztalt olajkályha-szakemberei avatták be a húsz részvevőt. Mint Németh Antal igazgató elmondta, jelenleg mintegy másfél millió olajkályha van az országban, az év végére számuk eléri a kétmilliót. Ennek egyhatoda szekszárdi gyártmányú. Országos hálózat végzi az olajkályhák garanciális munkáit, ez a hálózat lényegében közös a nagyobb olajkályhagyártó vállalattal, a Mechanikai Művekkel. A tanfolyam részvevőinek zöme Tolna megyei, de voltak itt Hajdú-Biharból és Bácsból is. Ezek a szakemberek tehát nemcsak a szekszárdi, hanem a Mekalor kályhák javítását is végzik. De amint a tanfolyamon többször elhangzott — és a tematikából is kitűnt — itt nemcsak garanciális szolgáltatásokról. javításokról volt szó. A szerelőknek meg kell taní- taniok a lakosságot az olaj- kályhafűtésre. Ugyanis ez okozza a legtöbb problémát.. A vállalatnak ez a, kezdeményezése — mint arról dr. Kelemen Sándor, a megyei tanács vb. ipari osztályvezetője nyilatkozott, jelentőségében túlnő a vállalati üzleti érdekeken. Tanácsi feladat a lakossági szolgáltatás fejlesztése és ebbe a programba beletartozik az olajkályha-javítás, -karbantartás is. Részt vettek ezeken a továbbképző tanfolyamon olyan ktsz- és ÁFÉSZ-szakemberek is, ahol a szövetkezet nincs bevonva az olajkályha-szervizhálózatba. így egyre több községben lehet majd helybeli szakemberrel javíttatni, beállíttatni az olajkályhát, megtaníttatni a lakosságot az olajtüzelés gazdaságos módszerére.
