Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-23 / 45. szám

55 éves a szovjet hadsereg írta: Stock János vezérőrnagy Fegyverbarátunkat, az 55 esztendős szovjet hadsereget koszöntjük, amelynek egész törf&helme egybeforrott a szovjethatalom fejlődésével, annak védőpajzsa, s ma már — fegyverbarátaival együtt — az egész emberiség békéjének és haladásának legfőbb bizto­sítéka. Tisztelettel adózunk azok emlékének, akik több, mint fél évszázaddal ezelőtt vállalták és győzelemre vitték a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ügyét, s először adtak leckét, az imnerialista agresszornak a fiatal szovjet- hatalom erejéről. Alig három hónappal a for- rada’om győzelme után, 1918. január 23-án írta alá Lenin a Néobiztosok Tanácsának ren. deleiét a Vörös Hadsereg meg­szervezéséről. Néhány héttel megalakulása után a Vörös Hadsereg dicsőséggel kiállta a tűznróbát: 1918. február 23-án Pszkov és Narva között visz- szaverte a német imnerialista hadsereg támadását. Ez a győ­zelem február 23-át a szovjet hadsereg születésnapjává avat­ta. Az intervenciósok felett ara­tott győzelmet követően a párt és a szovjet kormány nagy fi­gyelmet fordított a szovjet hadsereg harci szervezetének, fegyverzetének és káderállo- fnánván&k fejlesztésére. Létre­jöttek azok a feltételek, ame­lyek lehetővé tették a korsze­rű hadtudományon alapuló hadsereg kialakítását. 1941. június 22-én a hitleri Németország 125 korszerűen felszerelt hadosztállyal hitsze- gően rátört a Szovjetunióra. A szovjet nénnek és hadsere­gének az eddigi legnagyobb próbát, soha nem tapasztalt mérvű szenvedést kellett ki- állnia. hogy megvédje hazáját.. A feledhetetlen hősiesség évei voltak ezek. A hősiesség, a bátorság a szeri-usta hazasze­retet örök példáiként marad­nak fenn az utódok számára a háború kimenetelét eldöntő moszkvai, leningrádi és sztá­lingrádi csaták. A S70vi°t hadsereg harcok­ban edzett csapatai kiűzték a fasisztákat a szovjet földről, országok sorát szabadították föl. köztük hazánkat, s végül saját barlangjában semmisí­tették meg a fasiszta feneva­dat. A második világháború után bonvoluH vilá“he1vzet alakult ki. Az imperialisták által in­dított hidegháború, a szocia­lizmus. a Szovjetunió "'bai hisztériahadiárat, a különbö­ző támadó jellegű katonai szö­vetségek — köztük a NATO — létrehozása egyaránt szük­ségessé tette a szovjet haza, a szocialista országok, a hala­dó e^ök védelme érdekében a szovjet hadsereg további erő­sítését. Az SZKP gondoskodása és a szovjet nén hősies munkája nyomán a szovjet hadsereg öt­venöt évét a szüntelen fejlő­dés, a katonai erőfölény kiví­vása és megőrzése jellemezte. A hadügy forradalma nyomán számos változás következett be a szovjet fegyveres erőknél, új tartalommal gazdagodott a szovi°t hadtudomány. .Létre­hozták a hadászati rakétacsa­patokat, 'a korszerű követel­ményeknek megfelelően meg­változtatták a fegyveres erők szervezeti felépítését. Tovább- feileaz.tették a kiképzés rend­szerét, a nevelés módszereit. A szovjet hadászati rakéták hatótávolsága, hatalmas erejű termonukleáris töltetei, nagy találati pontossága, továbbá, mennyisége döntő szerepet ját­szik az agresszorok megféke­zésében. A stratégiai alakula­tok mellett forradalmi fejlő­désen mentek át a többi had­erőnemek, fegyvernemek is. A légierőn belül megjelen­tek a legkorszerűbb szuperszo­nikus, több rendeltetésű repü­lőgépek, vadászrepülőgépek, közepes és stratégiai bombá­zók, különböző szállító repülő­gépek és helikopterek. A szov­jet légvédelmi erőket külön­leges légvédelmi rakétákkal, a legnagyobb sebességű repü­lőgépek elleni harcra alkal­mas technikával szerelték fel. A rakétaelhárító rakétarend­szer megalkotásának, harci szolgálatának ténye mélymeg. döbbenést váltott ki a nyugati katonai szakértők körében. Ez a félelmetesen korszerű komp­lexum biztosítja a légi és koz­mikus eszközök megsemmisí­tését. mielőtt azok még a cél közelébe érnének. A szovjet szárazföldi had­erő korszerűsége első helyen áll a világon. A csapatokat a teljes gépesítés, az új auto­mata fegyverek és a harci járművek tömege jellemzi. A tüzérség tűzerejét a hátrasik- lás nélküli lövegek, a különbö­ző típusú rakétafegyverek és sorozatvetők meghatványozták. Manőverező képességük jelen­tősen megnövekedett. A légi- desszant csapatokat szerveze­tük és fegyverzetük alkalmas­sá teszi arra, hogy nagyméretű hadászati harctevékenységben vegyenek részt. Megváltozott a helyzet a világtengereken is. A ten­gereken és óceánokon megje­lentek® szovjet haditengeré­szeti flotta legkorszerűbb ra­kétákkal felszerelt atomten­geralattjárói és a különböző osztályú felszíni rakétahordozó hadihajói. Véglegesen meg­szűnt a világóceánokon és ten­gereken az imperialisták egyeduralma. Születésnapján köszöntjük védelmi szervezetünk, a Var­sói Szerződés fő erejét jelentő szovjet hadsereget. A Varsói Szerződésben részt vevő szo­cialista országok népei jól tud. jálr, mit jelent a Szovjetunió hadserege a védelmi szövet­ségnek: nélküle nem lennénk képesek békénk és biztonsá­gunk védelmez.ésére! Felbe­csülhetetlen értékű számunkra a szovjet hadsereg mindenol­dalú tapasztalata, hatalmas is­kolát jelentenek közös gyakor­lataink, amelyeken együtt készülünk fel a szocialista kö­zösség védelmére. Megnyugtató érzés minden békét akaró embernek, hogy a szovjet hadsereg a szocia­lista haza, a világbéke szilárd, bá*or, jól képzett és felszerelt védelme7.ője. harcosai határta­lanul odaadóak a párt és a nép iránt, világosan látják és teljesítik hazafias és intema- cional’sia kötelességeiket. Születésének 55. évforduló­ján forró testvéri szeretettel köszöntjük a harcokban ed­zett szovjet hadsereget, kö­szöntjük népünk felszabadító­it. szocialista éoítőmunkánk védelme, biztonságunk legfőbb oszlopát, osz.tálvszövetségese- inket. köszön tjük legyőzhetet­len fegwerbarátainkat, akik­kel vállvetve — a Varsói Szerződés baráti hadseregei­vel együtt — teljesítjük szent kötelességünket: a szocialis­ta-orszáeok. a béke védelmét! KEREKES IMRE: 7. — Oké — mondja — már úgyis eleget aludt. Elmondom a rendésznek, hogy megfogtam a Perecz Vin­cét. Erre levágja a telefont. Az eső újra zuhog. — Tűnj el — mondom, — ne is lássalak. Áll kinn fedetlen fővel az esőben. Nadrágzsebben a két ökle. Nem lehet ennek senki­je, ha ilyen nyugodtan be tud itt rendezkedni éjszakára. — Gyere be — mondom. Alám néz, már úgy alulról felfele, nem akarom-e csőbe húzni. Teát töltök neki, még forró, igya meg, ráfér. Köszö­rüli a torkát, sehogyse tudja elkezdeni. — Eljönnék én hozzád ide, éjszakai segédmunkásnak — mondja. — Hát csak igyekezz. — Miféle mesterség ez? — Szép. — Mi a szép? — A sötét. — A sötét? — Az. Több a sötét, mint a világos. A sötét tömegre is több, kilóra is. — Ezt ki mondta? — Csak körül kell nézni, te süket... Nézz körül, hát nem több? — De több. — Nahát, erőltesd meg ma­gad, — Minek? ' — Ha bele akarat látni az éjszakába, nyilvánvaló, hogy. nem alhatsz. — Te látsz a sötétben? — Nem mindig. De néha lá­tom, hogy a sötétből figurák alakulnak, a sűrűje összeáll. — Párzanak? — Aha, — Mondom ugye... Megivott két bögre teát, az­tán továbblépett. Állok a portásfülke előtt az utcán. Ilyenkor eső után a hosszú házsor ablakai már mind sötétek. Az öreg házas­párnál már napok óta nem vi­lágítanak. Meg kéne tudni, mi van velük. A Lipták úr már fordult egyet első álma után. Erdélyi úr, a festő, még éjfél előtt vacsorához ült, de az első szelet parizernél feje az asztalra bukott. Slezákné egyetlen pár harisnyája már a fregolin szárad, Tölcsváry Adrienné szobatiszta daxlija pedig bizonyára felkapta a fe­jét, mikor Perecz Vince elhú­zott az ablak alatt. Richter úr még lehet, hogy számolja a borravalót, amit a blokk alatt csúsztattak neki, hogy keve­sebb legyen a sörhab. Vajda úr, a KÖZÉRT-es, lefeküdt ugyan, de nyitott szemmel a plafont bámulja. Azon medi­tál, mégis nem volna-e jobb, ha kibékülne a feleségével. A nyolcórás hírekben mond­ták, hogy sok a mentők dolga. Frontátvonulás van. V. Mit akar tőlem ez a lány? Az ugyanis fix, hogy én nem vagyok hozzávaló. És ha akár­mit is mond. ez akkor is így van. Ha egyáltalán érdemes odafigyelni arra, amit a nők mondanak. És ha egyáltalán valaha is igazat mondanak. És ha egyáltalán jelent valamit, amit mondanak. És ha nem hazugság minden, amit mon­danak. Lehetséges, mert a Nelli minden könyvet elolvas és aki minden könyvet elolvas, az hídja jól, hogy ez mind csak Népújság 4 UH 3. MNvfe M. Évfordulók, iskolai ünnepségek A tanév második felében méltóképpen emlékeznek meg az általános és a középisko­lákban a kiemelkedő évfor­dulókról. Március 1-én lesz a Magyar Honvédelmi Szövetség megalakulásának 25. évfordu­lója. Erről az általános iskolák felső tagozatában az osztály- főnöki órákon, a gimnáziu­mokban, a szakközépiskolák­ban és a szakmunkásképző is­kolákban pedig a tavaszi honvédelmi napon emlékez­nek meg. Március 15-én ünnepséget tartanak az 1848-as Dolgári forradalom és szabadságharc 125. évfordulója alkalmából az iskolák. Uavanezen a napon a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottsága emlékünneo- séget rendez a Nemzeti Mú­zeum kertjében. Ezen az ün­nepségen a budaoestl középis­kolák KISZ-küldöttei vesznek részt. Március 21-én ünnepeljük a Tanácsköztársaság megalaku­lásának 54. évfordulóját. Va­lamennyi alsó- és középfokú oktató-nevelő intézményben március 20-án tartják az isko. lai megemlékezéseket. Márci­us 21-én tanítási szünnap lesz; a középfokú oktatási intézmé­nyek a KISZ-szervezetekkeí szoros együttműködésben ezen a napon változatos programo­kat — klubfoglalkozásokat, ki­rándulásokat — szerveznek a diákfiatalság számára. Az április 4-i, május 1-i megemlékezéseket az ünnepet megelőző tanítási naook egvi- kén tartják az iskolákban. Ezek az ünieosézek te~nré­tesen nem érinthetik a tanórai munkát. Az idén júniusban ünnepük az iskolák államosításának 25j évfordulóját. Erről a pedagó­gusok és a tanulóifjúság kö­rében egyaránt megemlékez­nek. A Művelődésügyi Minisz­térium javasolja, hogy a ne­velők körében a pedagógusna­pi ünnepségeken, a tanulók körében pedig az osztályfőnö­ki, vagy a történelem, illetve a világnézetünk alapjai órá­kon méltassák az államosítás társadalmi, politikai és peda­gógiai jelentőségét. Lenin születésének 103^ Marx Károly születésének 155. évfordulójáról az általános és a középiskolák, valamint a szakmunkásképző iskolák az osztályfőnöki és történelem- órákon, a történelemszakkö­rökön, Illetve az ifjúsági moz­galom rendezvényein emlé­keznek meg. Bonyhádi rendezvények Gazdag programot állított össze a hét végén vendégei­nek a járási művelődési köz- uout. Bonvbádnn. A TIT ki­állítása március 1-ig tart nyitva. A „Korszerű szemlél­tetőeszközök a természettu­dományi ismeretterjesztésben és oktatásban” című kiállítást Békés Ferenc, a TIT bonyhá­di járási szervezetének elnöke szép számú közönség előtf nyitotta meg. F>r. Ili Márton kandidátus „Léteznek-e mai civilizációk a világegyetemben” címmel tartott érdekfeszítő előadást. Modern művészet címmel színes filmvetítésre is sor ke­rült. Fő témaköre a jellegze^ tes kubista művészet bemuta­tása volt, sikerrel. Dr. Kovács Zoltán szöveg. Ezt mindenki tudja, főleg azok, akik írják. De aki olvas, azt még bele is éli magát. Különben minek olvas? Aztán aki olvas, az fantáziái és ahogy olvas to­vább, újra csak az a sok szö­veg. Fz a Nebi rengeteget olvas. Egészen addig, míg be nem zsongatia magát. Akkor aztán már azt hiszi, hogy minden úgy van, ahogy fantáziái. Pél­dául azt hiszi, hogy pont én ke'lek neki. Minthogy így akar látni, mert már saját tévéje van, szignál, esti mese, meg híradó. De ezt a készüléket nem üzem gyártja, hanem a saját feje. Még csak egy gom­bot se kell megnyomnia, hogy úgy lásson, ahogy akar. Mert neki ebben van a fantázia és csak az a fontos, amiben fan­tázia van. Például abban, amit itt lát a környéken a portásfülke ablaka mögül, ami. kor beáll a csend és a tolva­joknak már a leghalványabb esélyei sincsenek arra, hogy lépteiket elnyelje a lárma, mert éjfél után már csak a némaság hull a földre, nagy tépett darabokban. — Most gyülekezik a semmi — mondja ilyenkor. Ezt is valami könyvből ol­vasta. De neki ez kell. Hallga­tózik. Hallom, ahogy harisnya, nadrágján leszalad a szem. Úgy forgatja a fülét, mint ahogy azokon a nagy radar­dombokon a radarkagylókat forgatják feljebb az ország­úton. — Te éjjeliőr — mondja —, neked van a legjobb állásod a világon... — Sötétben élsz — mondom —, nézz körül. Nagy csalás a sötét, semmi más. Olyan csa­lás, mint a temető. Nyugszik a házaspár, a sírkövön beton­galambok csókolóznak. Otthon meg sámlival verték egymást. Mi is azok vagyunk. Beton­galambok. Nevet. És akkor is nevet, amikor a konzervgyár felől trlegszólal a kis templom órá­ja. Ott is indul az éjjeliőr. Nekem is el kell indulnom. Körben. Csak úgy, mint a ra­boknak, a falon belül. Nekem a falon kívül. De ki bántja a rabokat, ki les rájuk és a ra­boknak kitől kell fálniök? Ä rabok nem félnek, ök tudják, hogv miért nem, és azt is tudják, hogy mikor kell fél­niük. Majd ha kilépnek a fa­lak közül. Az éjjeliőrnek is ki kell most lépnie. Mindenre el­szántan csak arra kell gon­dolnia, hogy a sötét átlátszó, és ha alaposan belenéz, min­dent lát, csak jól bele kell néznie, hogy alaposan átvilá­gítsa, mert semmi nem olyan világos, mint a sötét. Rohadt világ. A Nelli ma se jön. Akkor csapott fel az első láng. A középső épület mögött van egy raktár. A raktárban műanyag árut tárolnak. A műanyag, ha ég, olyan, mint­ha dögöt égetnének. Csak job­ban lángol. És az a jó, hogy lángol. Mert a tűztől megvénül az éj­szaka, szennyes lesz a sötét, remegnek a felhők, meghátrál­nak a csillagok és visszafor­dul a tolvaj. Rohanás a tűzoltó készülék­hez.^ Az fogott először lángot • Ez így szabályos. Felvillannak a falak, élet költözik az ab­lakszemekbe. Valaki dühös. Rohan a láng végig az épüle­ten. Lángész tervezhet ilyen tüzet. Most gyertek dögök, rablók és tolvajok, az alja nép a talponállókból, esőlakók és börtöntöltelékek, a csőcselék krémje, vagányok és huligá­nok, most szabad az út. Az éj­jeliőrnek telefonálni kell! Is­tennek hála, ilyenkor éjszaka van vonal, a riasztás gyerek­játék. alighogy leteszem a kagylót, messziről már halla­ni a tűzoltók szirénáit. A di­ri fordítva kapta magára az alsónadrágot. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents