Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-23 / 45. szám

I Gazdaságtalan termelés Űj feladatok a szülői munkaközösségek előtt A munkából résst kér a Hazafias Népfront is A gazdaságosság pontos ér­telmezését egész sor tényező nehezíti — ezúttal csak né­hányat említünk a több tucat közül. Nos, mint ismeretes, a tőkés világ inflációs hatásai­nak számottevő részét nálunk nem a vállalatok érzékelik, hanem az állami költségvetés nagy kasszája. Mármost ké­zenfekvő. hogy ilyen módon a — mondjuk — inflációs áron behozott importáru valóságos gazdaságossági mutatóit a ter­melő vállalat, amely ezt az árut felhasználja, csak közvet- ve-torzítva érzékelheti. A má­sik tényező: ismeretes az is, hogy a költségvetés nemcsak az importált infláció semle­gesítésére, de egész sor más okból is támogatásokat nyújt a vállalatoknak. Ilyen módon fo­lyósított milliárdok voltakén, pen pontatlanná tehetik a vál­lalatok gazdaságossági mérle­gelését, hiszen megeshet (s ez nem is ritkaság), hogy a vál­lalat gazdaságosnak minősíti egy-egy gyártmánya termelé­sét. amely a népgazdaság szá­mára korántsem kifizetődő, hi­szen csak a közpénzből nyúj­tott támogatás tette a vállalat számára azzá. Ám ne érjük be csupán eny. nyivel, folytathatjuk az értel­mezési gondokat azzal, hogy a gazdaságosság — abban a fel­tételezett esetben is, hogy mér. téke pontosan számítható —, mindig viszonylagos és mindig mozgásban lévő fogalom. Vi­szonylagos azért, mert soha nem mellőzhető a kérdés: mi­hez képest gazdaságos, ponto­sabban : melyik terméknél, ága­zatnál, iparágnál gazdaságo­sabb vagy ráfizetésesebb az, amelyre a mércét éppen al­kalmaztuk? Mozgásban lévő fogalom nedig azért, mert ami ma gazdaságos vagy ráfizeté­ses. az holnap — az értékesítő, si vagy a gyártási körülmények változásával —, gazdaságta­lanná vagy nyereségessé vál­hat. S ha ennyi számítási, mérle. gelési gondot-zavart halmoz­tunk, akkor éppen ideje azt is hangsúlyoznunk: mindamellett korántsem mondhatunk le — sem népgazdasági, sem ágazati vagy vállalati keretekben —, a gazdaságosság folyamatos vizs­gálatáról. átszámítások sugall­ta döntésekrőL A ráfizetés, a nem gazdasá­gos termelés szűkítése és meg­szüntetése ilyen módon első­rendű feladat, s megvalósítása — párhuzamosan — több irányban haladva képzelhető el. Egyszerre kell törekednünk erre népgazdasági méretekben és ágazati gazdaságszerkezet korszerűsítésével, s vállalati körben a termékszerkezet fo­lyamatos megújításával. A probléma arányait hadd szem. léltessük egyetlen ténnyel: mi. közben hazánkban egész sor, gazdaságossági mércével mérve is valóban világszínvonalú, korszerű iparágunk alakult ki, más iparágak e mérce válasz­tóvonala alatt helyezkednek el, amit a Gazdaságkutató In­tézet számítása olyképp jelle­mez, hogy a magyar ipar 54 ága közül 16 nemcsak, hogy tiszta jövedelmet nem hoz, de a többi ágban előállí­tott társadalmi tiszta jövedel­met fogyasztja. S jóllehet — ez is a kép teljességéhez tar­tozik —, sokféle ok indokol­hatja, persze átmenetileg, ilyen iparágak működését, tar­tósan, távlatilag azonban alig­ha nyugodhatunk bele a töb­biek hasznosítható tevékenysé­1973. február 23. géből élő iparágak gazdaságta­lan működésébe. Ami moGt már az előrehala­dást, a megoldást illeti, termé. szetesen rendkívül bonyolult feladatról van szó, s mindjárt hozzátehetjük: elsősorban nem is azért, mert gépek, eszközök esetleges átcsoportosításáról, iparágak-vállalatok gazdálko­dásának átalakításáról, hanem mert emberekről, sorsokról, életpályák módosításáról van szó! A gazdaságosság javítása, a ráfizetés megszüntetése ugyanis végeredményben an­nak a feladatnak a folyamatos megoldását jelenti, amit a gaz­daság ágazati és termékszer­kezetének korszerűsítéseként emlegetünk. Ez pedig olykor a megszokott, beidegződött munka, a megtanult szakma felváltását is követelheti. Sze­mélyiség, azok számára tehát akiket ez a váltás, átáramlás, esetleg szakmai átképzés érint, természetesen súlyos sorskér­désről van szó — aligha vár­ható, hogy bárki is könnyű­szerrel megváljék a tevékeny­ségtől, amelyhez esetleg évek- évtizedek fűzik, s amely élete tartalmává, részévé lett. A szocialista gazdaság rendelke. zik társadalmi méretekben mindazzal, ami ezt a váltást emberileg enyhítheti. Elég ta­lán, szemléltetésként, a szén­bányászatban történt fejlemé­nyekre utalnunk, ahol — köz­ponti támogatással — mindent megkaptak azok a szénbányá­szok, akiknek esetleg élethiva­tásuktól kellett megválniok. A ráfizetéses termelés korlá­tozását, megszüntetését immár érvényes kormánydöntések ír­ják elő; ezek alapján vala­mennyi minisztérium intézke­dési tervet dolgozott ki, ame­lyekben mindenekelőtt a gaz­daságosság ágazati keretekben sajátosan értelmezett fogalmát, követelményrendszerét rögzí­tik. s irányelveket adnak vál­lalataiknak a termékszerkezet gazdaságosságának javításához. A z újvárosi templom- ” mai szemben, a há­zakon túl, fenn a hegy oldalában esztergapadokon, fúró-, marógépeken dol­goznak, szerelnek, hegesz- tenek. Egyik teremben az oszcilloszkóp zöldesen villód- zó ernyőjére a laikusnak ért­hetetlen ábrákat rajzol az elektronsugár. Egy kis gyár, egy kis kutatóintézet. Valójá­ban egyik sem. Iskola. A Ró­zsa Ferenc Műszaki Szakkö­zépiskola műhely-laboratóri­um komplexuma. — Az első gépeket decem­ber elején állították üzembe. Az elmúlt hónapban már tel­jesen berendezték a tanműhe­lyeket. Az igazgatói Irodában Kö­nig Ferenccel, a szakközépis­kola igazgatójával beszélge­tünk. Arról, hogy milyenek a gépek. — Sok vadonatúj, de a hasz­náltak kora is csak három év. Mikor az árak kerülnek szó­ba, többször elhangzik, száz­ezer forint. Van, amelyik ne­gyedmillióba került. Arra már számítottam, hogy nem a megszokott, a gyárak­ból kidobált, pontatlan, el­használt berendezések alkot­ják a gépparkot. A műhelyek nem egy szakközépiskolának, több főiskolának is díszére válnának. Páli Miklóssal, a tanműhe­lyek vezetőjével sorban nyi­tunk be a termekbe. Az elsőben esztergapadok. A munkaasztalnál tizenévesek szakszerű figyelemmel dolgoz­nak a nagy erejű, de a szá­zad-, ezred milliméteres pon­tosságú gépeken. Egy ajtó­val odébb az első évesek van­nak. Idén tanulják a fűrésze­lés, reszelés látszólag egysze­rű —, de aki már próbálta. Mindez annak az alapelvnek az érvényesítésével valósul meg, amit az MSZMP Közpon­ti Bizottságának novemberi ál­lásfoglalása így körvonalazott: „A feladat most az ipar prog­resszív ágazataiban a termelés növekedési ütemének emelésé­hez szükséges rendszabályok kidolgozása, a gazdaságos cik­kek termelésének növelése és a nem gazdaságos cikkek ter­melésének további, gyorsabb ütemű csökkentése”. Idei harmadik továbbképző konferenciáját tartja a megyei művelődési központ a megye főhivatású népművelőinek rész_ vételével. A konferenciák olyan mód­szertani kérdésekkel foglal­koznak, amelyek alkalmazása a népművelés minden terén és szakágában szükséges a mun­ka hatékonyságának növelésé­hez. tudja, mennyi gyakorlatot kí­vánó — fortélyait ök, már az első évesek, lát­ni, hogy túl vannak a nehe­zén. A satukban az alaktalan acélból már kialakultak a pár- huzamszorítók. Legtöbbön az utolsó simításokat végzik. Maradnék, nézni, figyelni, hogy engedelmeskedik a ti- zennégy-tizenöt évesek kéz­mozdulatának a kemény anyag. A kovácsműhelyben az ívhe­gesztést tanulják. Az áram ha­tására vakító fényt árasztva folyik a két egymás mellé il­lesztett fémlemez közé a pál­ca alakú elektróda vasa. Egy hegesztőpajzs sötétzöld abla­kán át figyelem a parányi lángot. Körbe-körbe, kis moz­dulattal előre. Ahogy a nagykönyvben ta­nítják. villan eszembe. Azt mondják, egv jó szemű meós meg tudia állapítani a he­gesztésről, ki csinálta. A var­rat olyan, mint a kézírás. A sötétkék kezeslábasba bújt kislánynak szép írása lehet. Az emelet a műszereké. Az egyik terem az anvagvizsgáló labor. Turcsányi György ért­hető büszkeséggel mutogatja a sok tíz-, százezer forintot érő műszert, berendezést. Ke­ménységmérők, Viskers és Brinnel szerint lehet velük mérni. Érdességvizsgáló berendezés, a tükörsimának látszó fém fe­lületén is kimutatja az érdes­séget. A karikagyűrű csillogó fémje olyannak látszik az objektiven át, mint egy szán­tóföld. Míg a mikroszkóp Len­A Hazafias Népfront szerve­zésében értekezletet tartottak tegnap délelőtt Szekszárdon a megye középiskoláinak igaz­gatói és a szülői munkaközös­ségek vezetői. Popovics György a Hazafias Népfront megyei bizottságának politikai munka­társa köszöntötte a megjelen­teket, köztük Gál Erzsébetet, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának munkatársát és színvonalas programokon vesz­nek részt. Témaként szerepel az andragógia, a meggyőzés je­lentősége. formái és módszerei, a személyiség aktivitásának forrásai, gazdasági kérdések. A népművelők előadásokon, vitákon és konzultációkon vesznék részt. Előadó ár. No- vák József, á Népművelési In­tézet munlcatársa. Bodnár Ist-' ván, a Népművelési Inté­zet osztályvezetője, Sz. Vár­nagy Marianne, az Országos Vezetőképző Központ munka­társa. cséjén át nézem, magyaráz­zák: A fénymetszés elvén mű­ködik. Különféle előtétekkel fényképezni is lehet a vizs­gált anyagot. A szekrényből egy tolómé­rőt vesznek ki. Amiket eddig láttam, a legpontosabb is, csak a milliméter huszadrészét mu­tatta. Ezzel kétszázad milli­méter pontossággal lehet mér­ni. Az ára hússzorosa az ál­talánosan használténak. Tíz órakor, a hosszú szü­netben az elektromos labora­tóriumokat nézzük végig. Pre­cíziós műszerek, nagy érzé­kenységű tranzisztorizált cső­voltmérők, oszcilloszkópok. A szekrényekben a mérendő tranzisztoros egységek. Sok-sok ezer forintot érő műszerek. Első pillanatban ta­lán pazarlásnak is tűnik ilyen értékeket iskolában, s nem közvetlenül äz iparban hasz­nálni. De csak látszólag. Mert akik ezeken tartulnak, később az életben még ennél is bo­nyolultabb. drágább berende­zéseket szerelnek majd. , Utolsónak a TMK-műhelybe megyünk. Modemek között egy marógép-matuzsálem. — Több, mint hatvanéves — mondják. Most pont egy­ben van. Ezen tanulják meg a gépek szerelését, javítását. Amit a gyakorlatban majd az újabbakon végeznek eL A' tanműhelyben szétszere­lik a gépet, legapróbb dara­bokra. Készítenek hozzá új alkatrészeket. S a munkát az­zal fejezik be, hogy az újból Vida Jánosnét, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak helyettes vezetőjét. Gál Erzsébet magas színvo­nalú előadásának bevezetőjé­ben többek között elmondotta, hogy Tolna megyében csak most van kialakulóban a szo­rosabb kapcsolat a népfront és az iskola, a népfront és a szü­lői munkaközösségek között. E társadalmi szervezet feladata többek között, hogy a szülői munkaközösségek vezetőit, tag­jait, mint társadalmi tisztség- viselőket képezze, bátorítsa, tapasztalataikat összegyűjtse. Beszélt az iskolának a mai társadalomban elfoglalt helyé, ről, arról, hogy ennek az in­tézménynek ma sokkal na­gyobb szerepe van a gyermek életútjának befolyásolásában, mint korábban bármikor. Részben ennek köszönhető, hogy megnőtt az iskola mun­kája iránti érdeklődés, ugyan­akkor a társadalom még nem jutott el odáig, hogy az isko­lai munkához szükséges isko­lán kívüli nyugodt légkört se­gítette volna kialakítani. Ép­pen ezért a szülői munkakö­zösségek tagjainak az iskolai problematika értőivé, a szülők nevelőivé kell válniuk. Gál Erzsébet beszélt az iskolai ne­velés új területeiről, a tanulók szabad ideje megszervezésének szükségességéről, a szülői mun­kaközösségek számos feladatá­ról. Ezt követően került sor Vi­da Jánosné korreferátumára, majd a vitára, melyben fel­szólalt több középiskolai igaz­gató, illetve szülői munkakör zösségi ■ vezető. A hozzászólók egy része konkrét javaslatot tett arra, hogy mivel segítheti a népfront az iskola és a szü­lői ház közötti kapcsolatok el­mélyítését. javítását összeállított géppel elkészíted nek egy ellenőrző munka­darabot Az igazgatói irodában a tanulókról, a tanulók jövőjé­ről beszélünk. Arról, hogy a negyedik év után hova men­nek az itt végzett fiatal szak­emberek. Hogy tükröződik az iskola tanárainak munkája a gyerekek jövőjében. — Minden harmadik itt végzett diák egyetemen, főis­kolán tanul tovább. Ezzel az aránnyal messze magunk mö­gött hagyjuk a legtöbb gim-i názi úrnőt König Ferenc vastag könyd vet vesz elő. A Művelődési Minisztérium statisztikai adat. tára. Eszerint az iskolájukból felvételi vizsgára menő tanuló­ik 55,93 százalékát felveszik, s ezen belül a fizikai dolgo­zók gyermekeinek aránya 71 százalék. A többiek majdnem valad mennyien, végzettségüknek megfelelően, az iparban he­lyezkednek eL Ezek a számok még többre következtetnek, mint a látót* tak. Nemcsak az iskola okta­tásra szolgáló gépparkja kitű­nő, de a tanárok is nagyszerű munkát végeznek. Amellett, hoqy megtanítják a fiatalok­nak a szakismereteket, meg is kedveltetik velük a szakmát. Igv már érthető, miért jön­nek ide a 14—15 évesek nem­csak Tolnából, de Somogyból, Fejérből, Bács-Kiskunból, Ba­ranyából, sőt még Vas megyé­ből is. — szepesi — A negyvenöt meghívott nép­művelő — művelődési házak munkatársai, felügyelők — Gyár az iskolában TÁBORI ANDRÁS Lakásszövetkezet alakult Tamásiban Az elmúlt napokban Tamásiban megalakult a megyében a tizedik lakásszövetkezet, amelyik azonban a második azok között, amely a lakásépítés mellett az elkészült házak kar­bantartását is szövetkezeti alapon oldja meg. Az „Otthon” elnevezésű szövetkezet alakuló gyűlésén a tagokon kívül részt vettek a község párt- és állami vezetői, az OTP és a szövetkezetek összefogó szerveként a MÉSZÖV képvise­lői. Az alakuló gyűlésen az alapszabály kialakításán kívül már szóba kerültek gyakorlati kérdések is. így a terve­zéssel és kivitelezéssel kapcsolatos problémák. A megyében második lakásépítő és -fenntartó szövetkezet. tagja a me­gyei szövetségnek, összefogásuk alapján a közeljövőben Tamásiban 14 kétszintes lakást építenek fel. Népművelő-konferencia

Next

/
Thumbnails
Contents