Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-23 / 45. szám
I Gazdaságtalan termelés Űj feladatok a szülői munkaközösségek előtt A munkából résst kér a Hazafias Népfront is A gazdaságosság pontos értelmezését egész sor tényező nehezíti — ezúttal csak néhányat említünk a több tucat közül. Nos, mint ismeretes, a tőkés világ inflációs hatásainak számottevő részét nálunk nem a vállalatok érzékelik, hanem az állami költségvetés nagy kasszája. Mármost kézenfekvő. hogy ilyen módon a — mondjuk — inflációs áron behozott importáru valóságos gazdaságossági mutatóit a termelő vállalat, amely ezt az árut felhasználja, csak közvet- ve-torzítva érzékelheti. A másik tényező: ismeretes az is, hogy a költségvetés nemcsak az importált infláció semlegesítésére, de egész sor más okból is támogatásokat nyújt a vállalatoknak. Ilyen módon folyósított milliárdok voltakén, pen pontatlanná tehetik a vállalatok gazdaságossági mérlegelését, hiszen megeshet (s ez nem is ritkaság), hogy a vállalat gazdaságosnak minősíti egy-egy gyártmánya termelését. amely a népgazdaság számára korántsem kifizetődő, hiszen csak a közpénzből nyújtott támogatás tette a vállalat számára azzá. Ám ne érjük be csupán eny. nyivel, folytathatjuk az értelmezési gondokat azzal, hogy a gazdaságosság — abban a feltételezett esetben is, hogy mér. téke pontosan számítható —, mindig viszonylagos és mindig mozgásban lévő fogalom. Viszonylagos azért, mert soha nem mellőzhető a kérdés: mihez képest gazdaságos, pontosabban : melyik terméknél, ágazatnál, iparágnál gazdaságosabb vagy ráfizetésesebb az, amelyre a mércét éppen alkalmaztuk? Mozgásban lévő fogalom nedig azért, mert ami ma gazdaságos vagy ráfizetéses. az holnap — az értékesítő, si vagy a gyártási körülmények változásával —, gazdaságtalanná vagy nyereségessé válhat. S ha ennyi számítási, mérle. gelési gondot-zavart halmoztunk, akkor éppen ideje azt is hangsúlyoznunk: mindamellett korántsem mondhatunk le — sem népgazdasági, sem ágazati vagy vállalati keretekben —, a gazdaságosság folyamatos vizsgálatáról. átszámítások sugallta döntésekrőL A ráfizetés, a nem gazdaságos termelés szűkítése és megszüntetése ilyen módon elsőrendű feladat, s megvalósítása — párhuzamosan — több irányban haladva képzelhető el. Egyszerre kell törekednünk erre népgazdasági méretekben és ágazati gazdaságszerkezet korszerűsítésével, s vállalati körben a termékszerkezet folyamatos megújításával. A probléma arányait hadd szem. léltessük egyetlen ténnyel: mi. közben hazánkban egész sor, gazdaságossági mércével mérve is valóban világszínvonalú, korszerű iparágunk alakult ki, más iparágak e mérce választóvonala alatt helyezkednek el, amit a Gazdaságkutató Intézet számítása olyképp jellemez, hogy a magyar ipar 54 ága közül 16 nemcsak, hogy tiszta jövedelmet nem hoz, de a többi ágban előállított társadalmi tiszta jövedelmet fogyasztja. S jóllehet — ez is a kép teljességéhez tartozik —, sokféle ok indokolhatja, persze átmenetileg, ilyen iparágak működését, tartósan, távlatilag azonban aligha nyugodhatunk bele a többiek hasznosítható tevékenysé1973. február 23. géből élő iparágak gazdaságtalan működésébe. Ami moGt már az előrehaladást, a megoldást illeti, termé. szetesen rendkívül bonyolult feladatról van szó, s mindjárt hozzátehetjük: elsősorban nem is azért, mert gépek, eszközök esetleges átcsoportosításáról, iparágak-vállalatok gazdálkodásának átalakításáról, hanem mert emberekről, sorsokról, életpályák módosításáról van szó! A gazdaságosság javítása, a ráfizetés megszüntetése ugyanis végeredményben annak a feladatnak a folyamatos megoldását jelenti, amit a gazdaság ágazati és termékszerkezetének korszerűsítéseként emlegetünk. Ez pedig olykor a megszokott, beidegződött munka, a megtanult szakma felváltását is követelheti. Személyiség, azok számára tehát akiket ez a váltás, átáramlás, esetleg szakmai átképzés érint, természetesen súlyos sorskérdésről van szó — aligha várható, hogy bárki is könnyűszerrel megváljék a tevékenységtől, amelyhez esetleg évek- évtizedek fűzik, s amely élete tartalmává, részévé lett. A szocialista gazdaság rendelke. zik társadalmi méretekben mindazzal, ami ezt a váltást emberileg enyhítheti. Elég talán, szemléltetésként, a szénbányászatban történt fejleményekre utalnunk, ahol — központi támogatással — mindent megkaptak azok a szénbányászok, akiknek esetleg élethivatásuktól kellett megválniok. A ráfizetéses termelés korlátozását, megszüntetését immár érvényes kormánydöntések írják elő; ezek alapján valamennyi minisztérium intézkedési tervet dolgozott ki, amelyekben mindenekelőtt a gazdaságosság ágazati keretekben sajátosan értelmezett fogalmát, követelményrendszerét rögzítik. s irányelveket adnak vállalataiknak a termékszerkezet gazdaságosságának javításához. A z újvárosi templom- ” mai szemben, a házakon túl, fenn a hegy oldalában esztergapadokon, fúró-, marógépeken dolgoznak, szerelnek, hegesz- tenek. Egyik teremben az oszcilloszkóp zöldesen villód- zó ernyőjére a laikusnak érthetetlen ábrákat rajzol az elektronsugár. Egy kis gyár, egy kis kutatóintézet. Valójában egyik sem. Iskola. A Rózsa Ferenc Műszaki Szakközépiskola műhely-laboratórium komplexuma. — Az első gépeket december elején állították üzembe. Az elmúlt hónapban már teljesen berendezték a tanműhelyeket. Az igazgatói Irodában König Ferenccel, a szakközépiskola igazgatójával beszélgetünk. Arról, hogy milyenek a gépek. — Sok vadonatúj, de a használtak kora is csak három év. Mikor az árak kerülnek szóba, többször elhangzik, százezer forint. Van, amelyik negyedmillióba került. Arra már számítottam, hogy nem a megszokott, a gyárakból kidobált, pontatlan, elhasznált berendezések alkotják a gépparkot. A műhelyek nem egy szakközépiskolának, több főiskolának is díszére válnának. Páli Miklóssal, a tanműhelyek vezetőjével sorban nyitunk be a termekbe. Az elsőben esztergapadok. A munkaasztalnál tizenévesek szakszerű figyelemmel dolgoznak a nagy erejű, de a század-, ezred milliméteres pontosságú gépeken. Egy ajtóval odébb az első évesek vannak. Idén tanulják a fűrészelés, reszelés látszólag egyszerű —, de aki már próbálta. Mindez annak az alapelvnek az érvényesítésével valósul meg, amit az MSZMP Központi Bizottságának novemberi állásfoglalása így körvonalazott: „A feladat most az ipar progresszív ágazataiban a termelés növekedési ütemének emeléséhez szükséges rendszabályok kidolgozása, a gazdaságos cikkek termelésének növelése és a nem gazdaságos cikkek termelésének további, gyorsabb ütemű csökkentése”. Idei harmadik továbbképző konferenciáját tartja a megyei művelődési központ a megye főhivatású népművelőinek rész_ vételével. A konferenciák olyan módszertani kérdésekkel foglalkoznak, amelyek alkalmazása a népművelés minden terén és szakágában szükséges a munka hatékonyságának növeléséhez. tudja, mennyi gyakorlatot kívánó — fortélyait ök, már az első évesek, látni, hogy túl vannak a nehezén. A satukban az alaktalan acélból már kialakultak a pár- huzamszorítók. Legtöbbön az utolsó simításokat végzik. Maradnék, nézni, figyelni, hogy engedelmeskedik a ti- zennégy-tizenöt évesek kézmozdulatának a kemény anyag. A kovácsműhelyben az ívhegesztést tanulják. Az áram hatására vakító fényt árasztva folyik a két egymás mellé illesztett fémlemez közé a pálca alakú elektróda vasa. Egy hegesztőpajzs sötétzöld ablakán át figyelem a parányi lángot. Körbe-körbe, kis mozdulattal előre. Ahogy a nagykönyvben tanítják. villan eszembe. Azt mondják, egv jó szemű meós meg tudia állapítani a hegesztésről, ki csinálta. A varrat olyan, mint a kézírás. A sötétkék kezeslábasba bújt kislánynak szép írása lehet. Az emelet a műszereké. Az egyik terem az anvagvizsgáló labor. Turcsányi György érthető büszkeséggel mutogatja a sok tíz-, százezer forintot érő műszert, berendezést. Keménységmérők, Viskers és Brinnel szerint lehet velük mérni. Érdességvizsgáló berendezés, a tükörsimának látszó fém felületén is kimutatja az érdességet. A karikagyűrű csillogó fémje olyannak látszik az objektiven át, mint egy szántóföld. Míg a mikroszkóp LenA Hazafias Népfront szervezésében értekezletet tartottak tegnap délelőtt Szekszárdon a megye középiskoláinak igazgatói és a szülői munkaközösségek vezetői. Popovics György a Hazafias Népfront megyei bizottságának politikai munkatársa köszöntötte a megjelenteket, köztük Gál Erzsébetet, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának munkatársát és színvonalas programokon vesznek részt. Témaként szerepel az andragógia, a meggyőzés jelentősége. formái és módszerei, a személyiség aktivitásának forrásai, gazdasági kérdések. A népművelők előadásokon, vitákon és konzultációkon vesznék részt. Előadó ár. No- vák József, á Népművelési Intézet munlcatársa. Bodnár Ist-' ván, a Népművelési Intézet osztályvezetője, Sz. Várnagy Marianne, az Országos Vezetőképző Központ munkatársa. cséjén át nézem, magyarázzák: A fénymetszés elvén működik. Különféle előtétekkel fényképezni is lehet a vizsgált anyagot. A szekrényből egy tolómérőt vesznek ki. Amiket eddig láttam, a legpontosabb is, csak a milliméter huszadrészét mutatta. Ezzel kétszázad milliméter pontossággal lehet mérni. Az ára hússzorosa az általánosan használténak. Tíz órakor, a hosszú szünetben az elektromos laboratóriumokat nézzük végig. Precíziós műszerek, nagy érzékenységű tranzisztorizált csővoltmérők, oszcilloszkópok. A szekrényekben a mérendő tranzisztoros egységek. Sok-sok ezer forintot érő műszerek. Első pillanatban talán pazarlásnak is tűnik ilyen értékeket iskolában, s nem közvetlenül äz iparban használni. De csak látszólag. Mert akik ezeken tartulnak, később az életben még ennél is bonyolultabb. drágább berendezéseket szerelnek majd. , Utolsónak a TMK-műhelybe megyünk. Modemek között egy marógép-matuzsálem. — Több, mint hatvanéves — mondják. Most pont egyben van. Ezen tanulják meg a gépek szerelését, javítását. Amit a gyakorlatban majd az újabbakon végeznek eL A' tanműhelyben szétszerelik a gépet, legapróbb darabokra. Készítenek hozzá új alkatrészeket. S a munkát azzal fejezik be, hogy az újból Vida Jánosnét, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetőjét. Gál Erzsébet magas színvonalú előadásának bevezetőjében többek között elmondotta, hogy Tolna megyében csak most van kialakulóban a szorosabb kapcsolat a népfront és az iskola, a népfront és a szülői munkaközösségek között. E társadalmi szervezet feladata többek között, hogy a szülői munkaközösségek vezetőit, tagjait, mint társadalmi tisztség- viselőket képezze, bátorítsa, tapasztalataikat összegyűjtse. Beszélt az iskolának a mai társadalomban elfoglalt helyé, ről, arról, hogy ennek az intézménynek ma sokkal nagyobb szerepe van a gyermek életútjának befolyásolásában, mint korábban bármikor. Részben ennek köszönhető, hogy megnőtt az iskola munkája iránti érdeklődés, ugyanakkor a társadalom még nem jutott el odáig, hogy az iskolai munkához szükséges iskolán kívüli nyugodt légkört segítette volna kialakítani. Éppen ezért a szülői munkaközösségek tagjainak az iskolai problematika értőivé, a szülők nevelőivé kell válniuk. Gál Erzsébet beszélt az iskolai nevelés új területeiről, a tanulók szabad ideje megszervezésének szükségességéről, a szülői munkaközösségek számos feladatáról. Ezt követően került sor Vida Jánosné korreferátumára, majd a vitára, melyben felszólalt több középiskolai igazgató, illetve szülői munkakör zösségi ■ vezető. A hozzászólók egy része konkrét javaslatot tett arra, hogy mivel segítheti a népfront az iskola és a szülői ház közötti kapcsolatok elmélyítését. javítását összeállított géppel elkészíted nek egy ellenőrző munkadarabot Az igazgatói irodában a tanulókról, a tanulók jövőjéről beszélünk. Arról, hogy a negyedik év után hova mennek az itt végzett fiatal szakemberek. Hogy tükröződik az iskola tanárainak munkája a gyerekek jövőjében. — Minden harmadik itt végzett diák egyetemen, főiskolán tanul tovább. Ezzel az aránnyal messze magunk mögött hagyjuk a legtöbb gim-i názi úrnőt König Ferenc vastag könyd vet vesz elő. A Művelődési Minisztérium statisztikai adat. tára. Eszerint az iskolájukból felvételi vizsgára menő tanulóik 55,93 százalékát felveszik, s ezen belül a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya 71 százalék. A többiek majdnem valad mennyien, végzettségüknek megfelelően, az iparban helyezkednek eL Ezek a számok még többre következtetnek, mint a látót* tak. Nemcsak az iskola oktatásra szolgáló gépparkja kitűnő, de a tanárok is nagyszerű munkát végeznek. Amellett, hoqy megtanítják a fiataloknak a szakismereteket, meg is kedveltetik velük a szakmát. Igv már érthető, miért jönnek ide a 14—15 évesek nemcsak Tolnából, de Somogyból, Fejérből, Bács-Kiskunból, Baranyából, sőt még Vas megyéből is. — szepesi — A negyvenöt meghívott népművelő — művelődési házak munkatársai, felügyelők — Gyár az iskolában TÁBORI ANDRÁS Lakásszövetkezet alakult Tamásiban Az elmúlt napokban Tamásiban megalakult a megyében a tizedik lakásszövetkezet, amelyik azonban a második azok között, amely a lakásépítés mellett az elkészült házak karbantartását is szövetkezeti alapon oldja meg. Az „Otthon” elnevezésű szövetkezet alakuló gyűlésén a tagokon kívül részt vettek a község párt- és állami vezetői, az OTP és a szövetkezetek összefogó szerveként a MÉSZÖV képviselői. Az alakuló gyűlésen az alapszabály kialakításán kívül már szóba kerültek gyakorlati kérdések is. így a tervezéssel és kivitelezéssel kapcsolatos problémák. A megyében második lakásépítő és -fenntartó szövetkezet. tagja a megyei szövetségnek, összefogásuk alapján a közeljövőben Tamásiban 14 kétszintes lakást építenek fel. Népművelő-konferencia