Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-23 / 45. szám

Küldött- és részközgyűlések a fogyasztási szövetkezetekben Korszerűsítik i ■*. a népgazdaság pénzügyi rendszerét A napokban 585 fogyasztási szövetkezetben tartanak kül­dött- és a részközgyűléseket, amelyeken több, mint 1,1 mil­lió tag dönt szövetkezetének legfontosabb ügyeiben. Az idei tanácskozások újdonsága, hogy a helyi adottságoknak a mű­ködési körzet méreteinek meg­felelően sok helyütt a küldött- gyűlések előkészítik a rész- közgyűléseket, másutt pedig — utóbb kerülvén rájuk sor — összegezik a részközgyűlé­sek taoasztalatait. A szövetke­zeti élet legfelsőbb fóruma ugyanis a részközgyűlés, meg­tartására mintegy 8000 helyen kerül sor. Legfontosabb fela­data az 1972. évi tevékenység- ségről szóló jelentés és a mér­leg megvitatása, jóváhagyá­sa, valamint az 1973. évi terv- és üzletpolitikai elképzelések véglegesítése. A fogyasztási szövetkezetek tavaly országosan 12 százalék­kal növelték az élelmiszerek és napi cikkek forgalmát, az ezt szolgáló hálózat pedig 52 ABC-áruházzal és 135 kisebb üzlettel gyarapodott. Uj sütő­üzemek létesítésével sok he­lyütt sikerült a kenyérellátást javítani. A nők otthoni mun­Az idén már 200 000 hektá­ron termelik hazánkban a korszerű rendszerekben a ku­koricát. A nagyobb részét — 120 000 hektárt —r,.a„bábcanaj,. CPS-módszerrel művelik. A CPS-központban máris meg­kezdték a tavaszi munkák előkészítését, befejeződött az új traktorosok kiképzése, és jövő héten véget ér a műsza­ki vezetők oktatása is. Min­denütt megtörtént a termőte­rületek kijelölése, értékelték az egyes gazdaságok és a kör­zeti meteorológiai állomások adatait, megfigyeléseit. A táb- latörzskönyvek, a genetikai térképek a korábbi talajvizs­gálatok és a CPS-központ új talajvizsgálatai alapján meg­állapították, hogy milyen mak­ró, illetve mikró tápelemekre van a talajnak szüksége. Meg­határozták azt is, hogyan kell majd védekezni a gyomosodás ellen. A melegebb vidékeken. így Baranya megye több nagy­üzemében már megkezdték a komplex alapműtrágyázást. A vetéssel együtt földbe kerülő Starter műtrágyát viszont — káját a szövetkezeti vendég­látás 25 millió adag előfizeté­ses menü értékesítésével köny- nyítette. Közeledett az igé­nyekhez a tüzelőanyag-ellátás színvonala is: 1972-ben 25szá­zalékkal több olajat és 21 szá­zalékkal több pb-gázt adtak a szövetkezeti tüzelőanyag-te­lepek. Az iparcikkellátás fej­lesztését 10 új áruház és 24 000 négyzetméternyi össz- alapterületű új iparcikküzlet szolgálja. Fejlődtek a szolgál­tatások; 30 szövetkezet kap­csolódott be a szervezett ház­tartási gépjavító-hálózatba. A gyűléseken szó esik arról is. hogy számos fontos intéz­kedés és kezdeményezés szü­letet a kisárutermelés korsze­rűsítésére. A kertészet és a kisállattenyésztés 13 ágazatá­ban több, mint 120 modell- szakcsoportban kezdődött meg a szervező munka, s már meg­történtek az első minta-tele­pítések is. Meghatározták a 3—5 évre tervezett korszerűsí­tési folyamat konkrét helyi céljait, felmérték a szükséges anyagi forrásokat, a termé­kek forgalmazásának és gaz­daságos feldolgozásának leg­jobb lehetőségéit. amelyből egy mázsát terítenek szét hektáronként — Bábolna szerezte be valamennyi partne­re számára, összesen 12 000 tottpát ,,Vásároltak Jugoszláviá­ból, és többségét már el is szállították az üzemekbe. Előkészítették a mintegy 200 vagonnyi vetőmagot is. A ta­lajviszonyok, a helyi adottsá­goknak megfelelően 30-féle magyar, jugoszláv, olasz, il­letve francia fajtát vetnek majd, a Bábolnán évek óta végzett kísérletek eredményei alapján. Legnagyobb arányban magyar és jugoszláv fajtákat termesztik. A tapasztalatokat hasznosítva csökkentik a nagy hozamú, kései fajták ará_ nyát a korai fajtákhoz képest. Tizenegy megyében dolgoz­nak majd a CPS-gépek. Egy- egy egység, - amelyhez egy traktor, egy vetőgép. egy kom­bájn és a megmunkáló gépek tartoznak, 790 hektárt művel. Szakszerű munkájukhoz, kar­bantartásukhoz, szervizelésük­höz és javításukhoz is térítés- mentesen nyújt szaktanácsot a CPS-központ A Parlament Gobelin termé­ben csütörtökön Faluvégi La­jos pénzügyminiszter sajtótájé­koztatót tartott a vállalatok múlt évi pénzgazdálkodásáról és a pénzügyi szervek munká­járól. A sajtótájékoztatót dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke nyitotta meg. A miniszter bevezetőben el­mondotta; az előzetes adatok szerint a múlt évi munka pénzügyileg is eredményes volt. az 1971. év végén hozott magasszintű intézkedésekkel elindított kedvező folyamatok hatására a népgazdaság fejlő­dési üteme egyenletes volt, és az egyensúlyviszonyok javul­tak a legfontosabb területe­ken. Faluvégi Lajos megállapítot­ta, hogy ez év első hónapjá­ban is zökkenőmentesen foly­tatódott a gazdasági fejlődés. Az ipari termelés a napi átla­gok alapján számítva a múlt év azonos időszakához viszo­nyítva 4 százalékkal, az ex­port ugyancsak 4 százalékkal növekedett, ugyanakkor az im­port 14 százalékkal volt ke­vesebb. A lakosság bevételei­nek emelkedése és a jelentős téli kiárusítás révén január­ban 12 százalékkal növekedett a kiskereskedelmi forgalom. A vállalatok 1973. évi felkészü­lésének körülményei is kedve­zőbbek voltak az előzőeknél, mert gazdálkodásuk stabilitását segítette, hogy a szabályozó- rendszer lényegében nem vál­tozott. A vállalatok gazdálkodásá­nak javításában központi fel­adat a munka- és üzemszer­vezés korszerűsítése. Faluvégi Lajos vitába szállt azoknak a téves nézeteknek hangoztatói- val, akik úgy vélik, mintha az adminisztráció fejlesztése ki­merítené a munkaszervezés korszerűsítésének feltételeit. Erre utal, hogy több iparszer­vezési intézet is főként ügy­rendi és adminisztratív kérdé­seket helyezett előtérbe, ahe­lyett, hogy a termelési techno­lógia szervezését, korszerűsíté­sét szorgalmazta volna. Figye­lemre méltó üzemszervezés kezdődött a ruházati iparban. Többek között a Zalaegerszegi Ruhagyárban a termelőszalag átszervezésével mintegy 30 százalékkal növélik a terme­lékenységet. A beruházási egyensúly ja­vulásával kapcsolatban Falu­végi Lajos kitért arra, hogy a fejlesztési döntések sok esetben még mindig nem eléggé megalapozott műszaki és gazdasági ismereteken ala­pulnak. Ezt igazolta az Állami Kukoricatermesztés 200000 hektáron — új eljárással Vientianeben, a fővárosba n lelkes diákok üdvözölték a laoszi tűzszünetet. Fejlesztési Banknak az az át­fogó vizsgálata, amellyel 22 egyedi nagyberuházást munká­latait ellenőrizte. A sokat han­goztatott úgynevezett pénz­hiánnyal szemben beigazoló­dott, hogy e fontos beruházá­soknál keletkezett késéseket nem pénzügyi gondok, hanem szervezési, műszaki- technoló­giai problémák okozták. Ahhoz, hogy a vállalatok és a szövetkezetek kiegyensúlyo- zottabban dolgozzanak, több erkölcsi és politikai támoga­tásban kell részesíteni a pénz­ügyi szakembereket, főkönyve­lőket, akik rendszerint először teszik szóvá, ha valamilyen rendellenességet taoasztalnak. Az adóbevételekkel össze­függésben Faluvégi Lajos mi­niszter hangsúlyozta: A la­kossági adóknál a Pénzügymi­nisztériumnak nem az a célja, hogy mind újabb módszereket keressen több és több adózta­tási lehetőségre, hanem azt tartja elsőrendű feladatnak, hogy a meglévő adóztatási rendelkezéseket határozottab­ban, hatékonyabban hajtsák végre. Az adóztatás hatékony­ságának növelése és a jöve­delembevallási fegyelem meg­erősítése érdekében tavaly újabb szakemberekkel erősí­tették meg a megyei és a fő­városi illetékhivatalok ellenőr­ző apparátusát. A pénzügyi szervezetek idei munkájának középpontjában áll a pénzügyi rendszer kor­szerűsítése. Ennek megfelelő­en — más tárcákkal együtt­működve — dolgoznak a köz- gazdasági szabályozórendszer fejlesztésén. Többek között a nyereségérdekeltségben szeret­nék; ^ifpjezésre^jiótatni' •: azt;­hogy a vállalatoknak a korább binál fontosabb legyen a táv­lat, a jövő megalapozása is. A jövedelemelvonási rendszer módosításánál arra töreksze­nek, hogy az árak és a nyereség a jelenleginél reálisabban tük­rözze a hatékonyságot. Fon­tos cél, hogy a fejlesztésben is nagyobb szerepet kapjon a gazdasági hatékonyság. A minisztérium módszertani irányelvekkel, szervezési és számviteli útmutatókkal nyújt segítséget a vállalatoknak a bizonylati rend és a számviteli fegyelem javításához. E mun­ka célja nem az adminisztrá­ció fokozása, hanem a válla­lati vezetők jobb informálásai Ismeretes, hogy a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek jo-' gos panasszal éltek a külön-- féle túlzott statisztikai és más ügyviteli adatszolgáltatási kö­vetelményekkel szemben. A minisztérium felülvizsgálta a panaszokat, s intézkedésére 1973-ban mintegy 20 százalék­kal kevesebb statisztikai ada­tot kell összeállítaniok, és a terv-információs adatszolgálta­tás a negyedére, az éves mér­legbeszámolóval összefüggő adatszolgáltatás pedig felére csökkent. A hazai pénzügyi rendszer korszerűsítésében fontos he­lyet kapott a gépesítés, a kü­lönféle információs és elektro­nikus gépek beszerzése. az adatfeldolgozás automatizálása is. A legfontosabb cél a pénz­ügyi munka hatékonyságának növelése, tehát nem az ad­minisztratív létszám felduz­zasztása. Az idén sor kerül a közigazgatási nyelv egyszerű­sítésére is. Az amerikai—kínai kapcsolatok A Nixan-kormányzat a hivatalos nyilatkozatok, félhivatalos utalások és nemhivatalos sajtósugalmazá- sok útján az amerikai—kínai kapcsolatok „új szaka­szára” készíti elei az amerikai és a világközvéleményt. A Fehér Ház nyomatékosan ráirányította a figyel, met Nixon elnök és a hanoi—pekingi—tokiói látogatá­sáról kedden hazatért dr. Kissinger sorozatos tanácsko­zásaira, majd szokatlan módon előre beharangozta a közös közlemény közzétételének időpontját, és azt is, hogy előzőleg Nixon elnök személyesen tájékoztatja a kongresszus vezetőit a pekingi megállapodásokról. A legmagasabb szintű „megértés” fontosságát emelte ki Marshall Green távol-keleti ügyekkel meg­bízott külügyi államtitkár is. Kedden este egy zárt­körű klub közönsége előtt Nixon elnök pekingi láto­gatásának első évfordulója alkalmából mondott beszé­dében a normalizálási folyamat első évét áttekintve Green hangsúlyozta: Az „ideológiai akadály” bizonyult a legkevésbé súlyosnak és „miután az ideológiai aka­dályt félreállíuották a normalizálás útjából, ez lehe­tővé tette, hogy a két ország kapcsolataiban akadáiyt jelentő vietnami kérdésit is eltávolítsák az útból”. Green félreérthetetlenül célzott arra, hogy a pe­kingi személyi változások lehetősége a „bizonytalan­ság” elemét jelenti a két ország egyébként gyorsan fejlődő kapcsolataiban. A hivatalos szintű előkészítés nemhivatalos „sötét hátterét” meg nem nevezett amerikai és kínai forrá­sokra hivatkozó szemleírók rajzolják föl. Első számú méregkeverő a Pentagonhoz közelálló Joseph Elsop, aki sorozatban ftja a Kínát állítólag a Szovjetunió felől fenyegető „megelőző támadás veszélyéről” ki­agyalt kombinációit. A Washington Post egyik számá­ban Alsop egyenesen azt állította, hogy a Kína atom- ütőerejénak gyorsütemű fejlesztése következtében „a szovjeteknek végképpen dönteniük kell arról, hogy meginduljanák-e, vagy sem”. Alsop ebből a spekulá­cióból vezeti le azt a tételét, hogy „a termonukleáris háború veszélye alig észrevehetően növekszik”, s vé­gül ennek tulajdonítja, hogy „Peking olyan fogadta­tásban részesítette dr. Kissingert, amilyen még láto­gató államfőiknek is csak nagyon ritkán adatik meg”. A Nixpn-kormányzat szóvivői hivatalos nyilatko­zataikban nem szűnnek meg hangoztatni, hogy távol áll tőlük a Szovjetunió és Kína „egymás elleni kiját­szásának” szándéka. Ugyanakkor minden jelzés arra utal, hogy az amerikai diplomáciai és katonai tervezés kiemelt helyet szán - Pekingnek nem csupán a Nixon- doktrina ázsiai alkalmazása,' hanem általában az ame­rikai „erőpozíció” megszilárdítása terén a kelet-nyu­gati kapcsolatok minden szférájában.

Next

/
Thumbnails
Contents