Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-20 / 42. szám
A pontosságért: öt malac Magyar betegségnek is lehet tán mondani, hogy nem tudunk a meghirdetett időben elkezdeni egy értekezletet, közgyűlést. A „rátartás” — helyenként egy órát, másutt másfél órát is jelent. Ritka kivétel amikor valahol pontosan kezdenek egy értekezletet. Az Sz. községben működő mezőgazdasági termelőszövetkezetben is gond volt a tagok pontosságra szoktatása, mindaddig, amíg a vezetőség jó ötlete rendre nem „tanította” a tagságot. A közgyűlésre szóló meghívókra ráírták, hogy aki tíz óra előtt érkezik, kap egy tombolajegyet, összesen öt malacot sorsolnak ki — a pontosan érkező szövetkezeti tagok között. Aki tíz óra után érkezik, nem kap tombolajegyet. Világos beszéd. Még kézzelfoghatóbb volt az öt malac a kultúrház előterében, a bognárok által készített ketrecben. „Megfejelték” az öt malacot: öt üveg pálinkával, öt üveg borral ... A tagság javarésze — a határozatképességen jóval felül — ott volt a közgyűlésen ... A pontosságra nevelés „ára” Sz. községben — az első menetben — mert nyilván kell még ilyen fondorlathoz folyamodni a vezetőségnek — öt malac, öt üveg pálinka, öt üveg bor volt. Azt mondják a gazdák meg a vezetőségi tagok is, jó ez a pontosságira nevelő módszer. Csak egy kicsit drága.- Pj. - * V A kutatás költsége Országunkban 37 élelmiszergazdasági kutatóintézet van, 2086 hivatásos kutatót foglalkoztatnak. Fenntartására évenként mintegy 500 millió forintot költünk. A jelenlegi ötéves tervben 900 millió _ forintot szántunk fejlesztésükre. Sok ez vagy kevés? Nincs ebben az országban ember, aki ezt meg tudná mondani. Kapaszkodónak is csak annyit írhatunk ide, hogy a szocialista országok — arányosan — ennél általában kevesebbet költenek mezőgazdasági és élelmiszeripari kutatásra, a kapitalista országok azonban többet. Hol fizetődik ez ki? Ezt nem lehet mindig pontosan meghatározni. Nézzük meg a leg- kínálkozóbb magyar példát, a búzát. A búzatermesztés kutatása egy évszázada a tudományos tevékenység egyik célja és területe nálunk. Volt a felszabadulás előtt messzi földön híres Bánkúti búzánk, adtunk Kossuth-díjat is a fel- szabadulás után — búzanemesítésért. Csak éppen a termelés nem akart sehogy kimozdulni a holtpontról. Nyomban ide kell írni, hogy a tudományban monopolhelyzet nincs. A hazai kutató mindig versenyez a másik hazaival, de még inkább a külföldivel. Hazánkban ezt a búzaversenyt a külföldiek nyerték. Behoztuk a kiváló szovjet Be- zosztáját, most már, hogy az kicsit megöregedett, hozzuk a még jobb szovjet, olasz, francia fajtákat. Ezeket termeljük, ragyogó sikerrel. A hazai fajták csak most kezdenek ismét versenyképessé válni a külföldiekkel szemben. Mondhatná az ember, minek akkor százmilliókat hazai kutatásra költeni, ha a végén készen, behozzuk, a külföldi fajtát? A dolog azért nem eny- nyire egyszerű. Gondoljunk csak a rizsre. Azt is úgy kezdtük, hogy készen vettük a fajtát, szinte maguktól jöttek a rekordok. De pár év múlva megjött a betegség is, amit a fajtával hoztunk, letarolta a rizsföldjeinket. Újabb pár év múlva pedig elmocsa- rasodtak a rizsföldek, mert belefulladtak az állandó vízborításba. Ezt a példát azért nem akarjuk ismételni. A külföldi fajták behozatala a fejlesztés nélkülözhetetlen velejárója. Kétségkívül olcsóbb készen venni a magot akkor is, ha mázsája sok ezer forintba kerül. így megtakarítjuk a hazai nemesítés költségét és ami még fontosabb: megtakarítjuk a nemesítéshez szükséges esztendőket. Gyorsabban növeljük a terméshozamokat. De a külföldi fajtákat a kudarcok elkerülése érdekében honosítani kell. Tudományos megbízhatósággal kiválasztani azt a fajtát, amely valóban jó. Eldönteni, hogy országunk mely tájaira való. Kidolgozni hozzá az agrotechnikát; a szántás mélvségét és időpontját, a vetésforgót, a felhasználandó műtrágyát, a géprendszert. Ez mind a kutatóintézetek feladata és hogy nem olcsó mulatság, arra csak egyetlen példát. A fajtákat összehasonlítással prébáliák ki. De a búza egv évben csak egvszer terem. Egyik évben ilyen az időjárás, a másikban olyan. Az egvik barázda talaja ilven, a másiké olvan. Nos, Marton- vásáron éoítettek egv berendezést. amelv mindezeket a tényezőket kiküszöböli és a folyamatot gyorsítja. Celláiban télen is lehet búzát termeszteni a fényt, a hőt, a talajt, a tápanyagot tehát a legfontosabb termesztési körülményeket azonosra lehet állítani az ismétlődő kísérletekben. Ezzel már valóban vizsgáztathatunk. A berendezés neve; fitotron. Ára pedig 110 Nemzeti park létesült a Hortobágyon 1973. január 1-én 52 000 hektár területen megalakult hazánk első nemzeti parkja. A Hortobágy olyan egyedülálló és kiemelkedő természeti és kultúrérték, amely méitó arra, hogy első nemzeti parkunk legyen. A Hortobágyi Nemzeti Park rendeltetése sokoldalú. Védi és fejleszti a puszta jellegzetes természeti értékeit, a szikes, füves puszMargitai Ercío : ij 63 Lcgolo T T. * »Ároktő.Ttszacsegoi T.T^jw ; Ujszentmar^ta iszacscge y. iBódonhAt Nj£ycneotá Arokto .Tisza.alk Tiszataóbcln* — | ,. Ji Oháti Erdöl* |E/Sít (/ (\ isiastó j ■Cfiafi' ns/asfí Félhalom, Ohat V Tiszafüred Balmartivá« Patkós csárda: Kadarét sár ói Kiskoréi : Víztároló: Ä Sofsov jt&orsosi- :j ^Jiafastó J Szásztelek C^ríiritíKé.t S r/, ;aparó csifpo 't 'halastó'. Áiomzuf Vatdalaposi ✓Erdó TT fi ***lyha!on\ Kunmadaras^ ■puszi» Nemzeti Paricratára- Teflow*c-!véíieini\ \ Terület na'.ára Terme yetvé&inu >) Teniiet- Megyehatár Vasúi ve.tal ÁRotáousziai T Élelmiszer-besugárzó üzem Átadták rendeltetésének a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet élelmiszer-besugárzó üzemet. A sugárforrás köré modern szállító pályarendszert építettek. A szállító gondolák viszik a tartósítandó élelmiszereket a sugárforrás fölé. Az ionizáló sugárzás az élelmiszert tartósítja. millió forint. Ennyi a gyorsítás ára, de bizonyosan megéri. A kutatás költségét sohasem szabad önmagában vizsgálni, szerepét csak a felhasználási terület eredményeiben ítélhetjük meg. A búza példájánál maradva, erre már pontos, számszerű adatokkal rendelkezünk. Magyarországon a búza a harmincas években hektáronként 13—15 mázsát termett és ez a helyzet a hatvanas évek küszöbéig nem sokat változott. Az össz-búzatermés abban az időben kb. 2 millió tonna évenként országos méretben. Most viszont egy hektár földön 30 mázsa búzát termelünk, tát, a délibábot, a kunhalmokat, a mocsarakat, a pusztai erdőfoltoikat és a földfelszín jellegzetes képződményeit. Megőrzi a Hortobágy sajátos növényvilágát, az erdőssztyepp maradványerdő foltjait, a szikes puszta mozaikos felépítésű növénytársulásait. Biztosítja a vadon élő állatok fennmaradását, a ritka hazai fészkelő madárfajok és az átvonuló madarak nyugalmát, a kiveszőiéiben lévő ősi magyar háziállatok (szürke marha, magyar radkajuh, bivaly, magyar ló. magyar mangalica és a pásztorkutyák) további tartását. Mind idegenforgalmi, mind kultúrtörténeti célból fontos bemutatni a pusztai pásztoréletforma (a csikós, a gulyás, a kondás és a juhász) bizonyos kereteit. Megőrzi a pásztorépítményeket, az állattartás ősi épületeit (kunyhók, ólak, vasalók, hodályok stb.) és egyéb tájépítményeket (pl. 9 lyukú híd. Hortobágyi Csárda stb.). A Hortobágy nemcsak földrajzi táj, természeti, néprajzi, gazdaságfejlődési érték, hanem történelmi emlék is, amely számtalan irodalmi és képzőművészeti vonatkozással is rendelkezik. , i 7"r" ^ TERRA' — Takarítónőt felveszünk Élelmiszer és Vegyiáru Nagyker. Vállalat fiókja Dombóvár, Dózsa Gy. u. 2. (336) az országos hozam pedig — kisebb területről — 1972-ben meghaladta a négymillió tonnát. Nehéz lenne most osztályoz- gatni, mennyi az érdeme annak, aki behozta a Bezosztáját, mennyi annak, aki honosította,: aki gépet gyártott hozzá, műtrágyáról gondoskodott, stb. A lényeg az, hogy kenyérgondunk ma már nincs, vagy ha van, akkor az nem a szántóföldeken. hanem a pékműhelyekben jelentkezik. És ebből adódik ennek a gondolatsornak a befejezése. A búzaprobléma megoldásában oroszlánrésze volt a kész, külföldi fajtának, s most valami hasonló folyamatnak lehetünk tanúi kukoricatermesztési rekordjaink előkészítése során is. Járulékos gond a kenyér minősége. De a kenyérsütés technológiáját nem hozhatjuk külföldről (próbáltuk, nem sikerült.) Magyar kenyeret másutt nem esznek, a megoldást tehát itthon kell tudományosan kidolgozni. Azt a takarmánykeverési megoldást is amely tömeges, de magyar ízlés szerint húst produkál majd. Nem hozhatunk külföldről paprikát sem, mert más országban az is más. Szükséges tehát, hogy széles körű élelmiszergazdasági kutatómunkát végezzünk, mert vannak olyan feladatok, amelyeket helyettünk senki más el nem végez. FÖLDEÁKI BÉLA gépírni tudó ADMINISZTRÁTORT MÁRCIUS 1-1 BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK. Jelentkezés: RÖVIKÖT. Nagyker. Vállalat szekszárdi lerakata Béke-telep. (350) Számviteli munkában jártas KÖNYVELŐI képesítéssel RENDELKEZŐ SZEMÉLYT KERES a Pamuttextilművek Tolna, régi gyár. Fizetés megegyezés szerint (217)
