Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-20 / 42. szám
Az alsótengefici csillag Ki ne tudná ma, hogy a szarvasmarha-tenyésztés fokozása mezőgazdaságunk — pontosabban élelmiszergazdaságunk — egyik legfontosabb tennivalója. Vissza kell adni a szövetkezeteknek, a gazdáknak a kedvét. Be kell bizonyítani, hogy érdemes tehenet tartani. Hogy a tejéért, húsáért is kifizetődő. Folynak a kísérletek, hogyan a legjobb, legolcsóbb, legjövedelmezőbb. A kísérleti telepek közül egy az Állat- tenyésztési Kutató Intézet alsó. tengelici Kísérleti Gazdaságának szakosított tehenészete. • Ha egy szarvasmarhatelep lehet szép, akkor az alsó-ten- gelici feltétlenül az. Már mesz- sziről szembeötlő az épület- együttes parkkal övezett négyágú csillaga. Ez a jövő útja? — Nem, nem — mondják gyorsan a gazdaságban. — Csak egy, a lehetséges utak közül. Ezzel tulajdonképpen el is hangzott a nagyüzemi gazdálkodás korszerűsítésével kapcsolatos legfontosabb gond. Jó szarvasmarha-tenyésztés csak egységes rendszer alapján lehetséges. Az országban mintegy háromezer szarvasmarha-tenyésztő van. Túlzással azt mondhatjuk, hogy ugyanannyi az elméletek száma is. De ha az országban működő kísérleti telepeket nézzük, akkor is körülbelül féltucat elképzelés vált valóra. A terageüci a féltucatból egy. 9 A telep három és fél hónapja működik. Az üzemi tapasztalatok még szegényesek. Belőlük messzemenő következtetést levonni félrevezető. A négyszáz férőhelyes istállókban összesen alig több, mint 200 tehén van. Közülük 180 ad tejet. A négyágú csillag két ága, két istállópavilon teljesen üres. A napi tej átlag 9 és fél liter. Alacsonyabb, mint mikor hagyományos módszerrel tartották a szarvasmarhát. A tehenek azonban megsínylették a helyváltozást. Idő kell, míg az állatok és a gondozók megszokják az új üzemmenetet. Év végére a tej átlagot tizenegy literre akarják emelni. Jövőre legalább 4000 literes átlagot terveznek évente, ami már jónak mondható. Napi nyolc órát dolgoznak a gondozóik. Két műszak van, fél óra reggeli, illetve vacsora- szünet. Akár egy ipari üzemben. Az ápolóberendezések porszívóval vannak ellátva, az istállók tisztítása önműködő, a tej zárt rendszerben ér a hűtőtartályba, ahonnan egyenesen a kölesdi sajtüzembe szállítják. össze sem lehet hasonlítani a mostani fizikai munkát azzal, amit a hagyományos tartás igényel. A telep egyik legnagyobb előnye a munkakörülmények megjavítása. De akad egyéb is. Néhány éve egy gazdaságban kólibaci- lusok jutottak a tejbe. A veszedelmes fertőzők több gyermek megbetegedését okozták. Az alsó-tengeüci gazdaság higiénikus állatgondozása mellett képtelenség hasonlót elképzelni. A tehenek télen is, nap mint nap kinn vannak a szabad levegőn a karámban. A hagyományos tartásnál mindig megsínylette az állomány azt az időszakot, amikor nem lehetett kihajtani a legelőre. Az épületek csillag alakú elrendezése a legésszerűbb üzemmenetet teszi lehetővé. A központi épület a telep „agya”. Onnan fut ki minden a csöveken, ami az állatoknak szükséges és oda érkezik a naponta értékesíthető termék, a tej. Az egyedi kivitelezésű telep tanulmányterveit az állat- tenyésztési kutatóintézet készítette. A gazdaságban nem hallgatják el a hátrányokat. A telep építésének megtérülési ideje 48 év. Évente az amortizáció 600 ezer forint. Érdemes szarvasmarhát tenyészteni, avagy sem? .....— Feltétlenül! — mondják azonnal — Minden liter tejen egy forint a haszon. Ehhez még hozzá kell számítani a húsállatok eladását, az értékesítendő üszőket, borjakat. A telepről — félüzemmel — nyolcszázezer liter tejet szállítanak el évente. A kísérleti tartás másik sajátossága Tengelicen a család- nemesítés. Országos kísérletként, két évtizeden át, két lépcsőben tenyésztik ki azt a szarvasmarhafajt. mely az előnyöket egyesítve, az eddiginél gazdaságosabban tartható. A mostani év a kezdet. K. P. Foto: Gottvaid A tej a modern táplálkozásban Az emberiség táplálkozásának legrégibb és legnépszerűbb étele a tej. Kivételes előnye, hogy egymagában nyers állapotban is felhasználható és tartalmazza a táplálkozáshoz, fejlődéshez és a fertőző betegségek ellenállásához szükséges csaknem valamennyi tápanyagokat és vitaminokat. Nem véletlen, hogy a világ tájai közül azokon a helyeken élnek ma is a legöregebb emberek, ahol a fő táplálkozási forrás a tej, vagy annak termékei: így van ez Grúziában és Bulgáriában is. Sajnos Magyarországon az egy főre eső tejfogyasztás mindig alacsonyabb volt a többi kultúr- népek tejfogyasztásához képest, holott fejlett szarvasmarhatenyészetünk van. Ilyen mezőgazdasági viszonyok mellett egyes államokban a tejfogyasztás évente egy főre 250—350 liter, ezzel szemben Magyarországon 130 liter. Sajátságos és szinte érthetetlen, hogy a falvakban még ennél is alacsonyabb. Felmerül ezek után a kérdés, miért olyan fontos a tej, mit tartalmaz, ami a fejlődő és felnőtt szervezet számára annyira fontos? Erre csak egy lehet a válasz: mindent. A kutatóknak eddigi több; mint 125 féle anyagot sikerült a tejben kimutatni és már magába- véve ez valamennyi élelmiszerünk fölé helyezi. Egy liter tejnek 650 kalória a tápértéke, de jelentőségét elsősorban az fokozza, hogy ennyi tejjel a napi fehérjeszükségletünknek a felét fedezni tudjuk. Ezt különösen azért fontos tudni, mert bizonyos életkorok és állapotok mellett sokkal nagyobb a fehérjeigény. Például: a terhes anyáknak kétszer annyi fehérjére van szükségük, a kisgyermekeknek és csecsemőknek hasonlóképpen, mivel itt fejlődő szervezetekről van szó. A másik fontos tápanyag, ami a tejben található, a zsír, ami nemcsak, mint kalóriaforrás játszik szerepet, hanem a legkönnyebben emészthető formában van a tejben, ezért lehet csaknem valamennyi diétás étrendben szerepeltetni. A zsír láthatatlan apró zsírgolyók formájában van a tejben, s mivel a zsírtartalom a takarmányozástól függ, ugyanígy befolyásolja a tej színét is. Két igen fontos vitamin, úgy mint az Á- és D- vitamin a tej zsírtartalmában található és ezek a vitaminok a növekedés, csontfejlődés és fertőző betegség elleni védekezés nélkülözhetetlen elemei. A tejben a szénhidrát tejcukor alakjában van, a tej cukortartalma alacsonyabb, mint az anyatejé, ezért kell a tehéntejbe a csecsemők számára külön még cukrot tenni. Az életfenntartáshoz szükséges egyéb vitaminok szintén jelen vonnak a tejben, valamint megtalálhatók azok az ásványi anyagok, amelyek a csontképzéshez és egyéb anyagcsere-folyamatokhoz nélkülözhetetlenek. Az elmondottak alapján különösen fontos elsősorban fiatalok, öregek,» terhesek részére a tavaszi nagyobb tejfogyasztás, mivel a vitaminháztartásunk ilyenkor kimerülőfélben van, amit egy megbízható és kellemes formában vihetünk be a tejjel a szervezetbe. A tejet és tejterméket nagyon sokféleképpen lehet beépíteni az étrendünkbe. Uiabban egészséges módon ismét kezd elterjedni a habarás, amely könnyebben emészthető módon állítja elő a leveseket és főzelékeket, mintha azt sertészsírral készült rántással készítenék. Közismert, hogy a tej a gyorsan romló és könnyen fertőzhető élelmiszerek közé tartozik. Ennek megelőzése érdekében a legfontosabb, hogy állandóan hidegen tartsuk. A nyers tej fogyasztása több veszélyt rejt magában, mint a pasztőrözött tejó, mert bár a szarvasmarha-állomány már csaknem tbc-mentes, de a termelés, szállítás stb. során történő esetleges fertőzést mégis ki kell védjük, aminek a legbiztosabb módja a forralás. A tejnek tehát ott kell, hogy legyen az asztalunkon reggel, vagy délben, vagy este. Dr. Kolumbusz Lászlóné, áll. közeg. jórv. felügyelő í j vcgyület a vér túlzsírosoclásának megakad ály ozására Napjaink leggyakoribb betegségei közé tartozik az ar- terioszklerozis — az erek el- meszesedése — és a szívizominfarktus. Az elsőben közvetlenül, a másodikban közvetve része van a zsír anyagcseréjének, amennyiben felbomlik annak egyensúlya, megnő a vér lipoidek szintje, feldúsul a plazmában a kolaszterm. Ez az anyag az érfalak legnagyobb veszedelme. Lerakódva elmeszesedést okoz és a szívben vagy az idegrendszerben előbb-utóbb funkcionális zavarokat vált ki. Szerte a világon foglalkoznak a vér elzsírosodásának megakadályozásával, a folyamat gyógyszeres megállításával. Magyarországon a Gyógyszeripari Kutató Intézet és az Egyesült Gyógyszer, és Tápszergyár közösen végzi kísérleteit. Az MTI munkatársa a Gyógyszeripari Kutató Intézettől kért tájékoztatást a koleszterin-kutatások hazai helyzetéről, eredményeiről« A zsír-anyagcserével kapcsolatos kutatások az 1900-as évek elején kezdődtek, az első módszerek azonban csupán a szigorú diétát írták elő. Elsősorban az elfogyasztott állati zsírok mennyiségét kell csökkenteni, de mint a szak- irodalom is közzétette, a nikotin és a kávé is növeli a koleszterinszintet. A szigorú diéta gyakran segíthet is, de súlyosabb esetekben már nem képes helyreállítani a zsír anyagcsere egyensúlyát. Éppen ezért I960 óta a gyógyszeripari kutatók külföldön és hazánkban is a különböző vegyianyagokkal a koleszterint termelő biokémiai folyamatot kívánják megállítani. Már előállítottak több olyan gyógyszert, amely a koleszterin-termelés különböző szakaszait lezárja, gondot okoz azonban, hogy a már keletkezett közbenső termékek is a vérbe juthatnak. A gyógyszerek hatékonyságát kell tehát növelni, hogy „a szervezet vegyileooyhájában” a májban a koleszterin-termelés legelső szakaszait is megakadályozzák. A Gyógyszeripari Kutató Intézet és az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár közös kísérletei során sikerült előállítani egy olyan teljesen új ve- gyületet, amely képes ennek a feladatnak eleget tenni. Az állatkísérletekben már bevált az új vegyület, segítségével a mesterségesen előidézett hiperlipédiát — a vér túlzsírosodását — is meggyógyították. Az új vegyület klinikai kipróbálásra került és hatásmechanizmusának gondos elemzését követően, előreláthatóan négy-öt év múlva lesz belőle gyógyszer. (MTI) 1973. február 20.
