Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-20 / 42. szám
Szakmát tanulhatnak a háztartásban dolgozó nők — Újabb kedvező lehetőségek a felnőttek szakmunkássá képzésére A szakmunkás-bizonyítvány negszerzáséhez nyújt újabb kedvező lehetőségeket a fellőtteknek a munkaügyi miniszter most megjelent utasíása. Közismert tény, hogy népgazdaságunk egyes területein elentos szakmunkáshiánnyal lü'zdenek, de mivel évről évre csökken az általános is- íolát végzők száma, már most előre látható, hogy az 1974—80-as években a jelenleginél is kedvezőtlénebbül alakul a szakmai utánpótlás hely. zete.' Elsősorban ezért vált Szükségessé, hogy a felnőtt korúak képzését —, elsősorban a nehezen benépesíthető szakmákban — megfelelő intézkedésekkel ösztönözzék. Szükségesnek látszott továbbá, hogy a jelenleg munkaviszonyban nem álló felnőttek — különösen a háztartásbeli nők — is bekapcsolódhassanak a munkásképzésbe, amivel egyúttal növelhető a szakképzett nők aránya is. Az esztergályos, öntő, hegesztő, kőműves, sütőipari és néhány más nehezebben benépesíthető szakmában a jövőben az eddigieknél lényegesen kedvezőbb feltételeket biztosítanak a felnőtt korúak kép. zésére. így például a vállalatok dolgozóik részére egyéves intenzív szakmunkásképző tanfolyamot szervezhetnek, amelynek sikeres elvégzése után a részvevők szakmunkásvizsgát tehetnek. Mód nyílik arra is, hogy a másfél éves szakmai gyakorlattal rendelkező, munkaviszonyban álló felnőttek féléves konzultációs tanfolyam elvégzése után szakmunkás- vizsgát tehessenek, míg az egyénileg felkészülök az eddigi négyéves szakmai gyakorlat helyett a jövőben már két és fél év után jelentkezhetnek szakmunkásvizsgára. A szakmák többségében engedély kérése nélkül — néhány szakmában külön engedéllyel — az általános iskola hatodik osztályát végzettek is jelentkezhetnek szakmunkás- vizsgára, amennyiben a már említett gyakorlattal, illetve tanfolyami végzettséggel rendelkeznek, s 20. életévüket betöltötték. Az így szerzett szakmunkás-bizonyítvány a munkakör betöltése szempontjából egyenértékű a szakmunkásképző tanfolyamot végzett felnőttek bizonyítványával, a továbbtanulás szempontjából azonban csak akkor, ha a szakmunkás a későbbiekben az általános iskola nyolcadik osztályát is befejezi. Az utasítással a munkaügyi miniszter átmenetileg megszigorította az úgynevezett divatos „túlnépesedett’ szakmákban (autószerelő, kozmetikus, női és férfifodrász stb.) a felnőttek képzési lehetőségeit, míg a többi szakmában változatlanul a jelenlegi formák alapján képezik a felnőtteket szakmunkássá. Mivel a felnőttek eddig szakmunkás-képesítést csak munkaviszony keretében szerezhettek, ez főleg a háztartásban dolgozó nők számára hátrányt jelentett. A gyermekeiket nevelő, illetve idős szüleiket gondozó asszonyok ugyanis állandó munkát nem vállalhatnak, de otthoni tennivalóik mellett napi öt-hat órai foglalkozással szívesen elsajátítottak volna egy szakmát, és a gyerekek fölnövése, illetve a gondozás megszűnése után már szakmunkásként dolgozhattak volna. Az utasítás most megadja a lehetőséget számukra, hogy a megjelölt szakmákban bekapcsolódhassanak a felnőttek valamely szakmunkásképző tanfolyamába. A szakmunkásképző iskola a tanfolyam részvevőivel tanulóviszonyt létesít. A részvevő a szakmunkásképző utolsó évfolyamára előírt ösztöndíjban részesül, ezen kívül jogosult az adott szakmában előírt ösztöndíjkiegészítésre és vele valamely vállalat társadalmi tanulmányi ösztöndíjszerződést is köthet. A tanfolyam részvevői egymásfél év alatt heti 30 órás (minden héten szabad szombatos) foglalkozás után szakmunkásvizsgát tehetnek. A foglalkozásokat a késő délutáni órákban, illetve este tartják. (MTI) Döntött a Legfelsőbb Bíróság Egy állami gazdaság dolgozójának házasságát felbontották és a férj tűrhetetlen,, italozó életmódja miatt, kiskorú gyermeküket az asszonynál helyezték el, a férjet gyermektartásdíj fizetésére kötelezték, ezenkívül — 7500 forint kárpótlás fizetése ellenében — a lakás kizárólagos használatára a feleséget jogosították fel. Fellebbezésre a megyei bíróság előtt a férj arra hivatkozol hogy a lakást a gazdasággal fennálló munkaviszonyára való tekintettel kanta, tehát annak elhagyására őt nem lehet kötelezni. A tárgyaláson az állami gazdaság igazgatója közölte, hogy a lakás korábban úgynevezett készenléti lakás volt, most azonban vállalati bér'°kásnak minősül. A megyei bíróság az első fokú ítéletet azzal az indokolással, hogy a házastársak lakása nem szolgálati jellegű, tehát nincs törvénye akadálya annak. hogy a férjet az elhagyására kötelezzék, jogerőre emelte. ta. Ennek során tisztázni kell, hogy a lakáshasználatra vonatkozóan az állami gazdaság és a volt házastársak között milyen megállapodás történt. Meg kell állapítani azt is, van-e mód és lehetőség a lakás megosztott használatára. Két évvel ezelőtt háromnapos esőzés egy vidéki halgazdaság tavainak vízállományát rendkívül megnövelte. A gazdaság előbb nyúlgátak építésével próbálkozott, majd amikor ez sikertelen maradt, megnyitották a zsilipeket, hogy a felesleges víz egy patakba folyjék. Balszerencséjükre már a patak is telítve volt, és így a zsilipekből kiáramló víztömeg egy mező- gazdasági termelőszövetkezet 26 holdas cukorrépatábláiára folyt. A helyzetet súlyosbította. hogy a termésre más irányból is sok víz került. Mindezek következtében a cukorrépa elpusztult. Emiatt a tsz a halgazdaság ellen 110 ezer forint megfizetéséért kártérítési pert indított kárt okozott, kártérítést követelhet. A perben adatok vannak arra, hogy a cukorrépatábla a zsilipek megnyitása miatt került víz alá. A halgazdaság védekezése és a szakértő véleménye szerint az elárasztott telület olyan mély- fekvésű, hogy a környékről összegyűlő víz akkor is feltétlenül elöntötte volna, ha a halastavak vizét visszatartják. Ilyen körülmények között csak a cukorrépatábla és a környező terület fekvésének magassága és terepviszonyai pontos felderítésével lehet állást foglalni abban a kérdésben' hogy a halastavakból kibocsátott víz okozta-e a kárt. Vizsgálni kell azt is, hogy a zsiliprendszer megnyitásával lecsapolt víz mennyisége nem lépte-e túl azt a határt, ami a szükséghelyzet megszüntetése érdé. kében feltétlenül indokolt volt. Mindezeket az új eljárás, bán kell tisztázni. HAJDÚ ENDRE A simontornyai vár Befejezéséhez közeledik a simontornyai vár rekonstrukciója. Az Országos Műemléki Felügyelőség székesfehérvári csoportjának dolgozói a külső munkák elvégzése után jelenleg a termek festését, parkettázását végzik. Képeinken az impozáns, újjávarázsolt várkastély, valamint egy földszinti részlet látható. A földszinten lévő kőtár is rendezés alatt áll. A pincében már elkezdődött egy szórakozókombinát építése. Fotó: Komáromi Helyszíni szemle a szekszárdi Ocskó utcában A legfőbb ügyész törvényességi óvására az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a következőket mondta ki: — A házastársak lakásbér- leti j o ^ vi ■* ’fV"? nvá.mk rendessé- nél a szolgálati lakás bérlőit a lakás elhagyására nem lehet kötelezni. Ebben az esetben — a vonatkozó rendelet és a gazdaság igazgatóiénak közlése szerint — a lakás szolgálati jellegűnek tekintendő, tehát a férjet nem lehetett volna an. nak e1 hagyására kötelezni, illetve az asszonyt nem jogosíthatták volna fel a kizáró!a- £os A törvó^v^ségi óvásra tett észrevételében azonban az asszony azt állította, ho^v időközben a gazdasággal ő is munkaviszonyt létesített, ezért a közös lakás nem volt férjét, hanem őt illeti meg. Ezek után a Leafaisőbh Pú-óság mindkét alsó fokú ítélet hatálvon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasítotA megyei bíróság a keresetet elutasította. A Legfelsőbb Bíróság ezt az ítéletet hatályon kívül helyezte és a megyei bíróságot új eljárás lefolytatására és új ítélet hozatalára utasította. A döntés indokolása szerint a másnak életét, testi épségét, vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és el nem hárítható veszély esetén a tulajdonos köteles tűrni, hogy tulajdonát a helyzet megszüntetése végett, a szükséges mértékben igénybe vegyék, felhasználják, vagy abban kárt okozzanak. Fenyegető szükséghelyzet esetén ez a kötelezettség a tulajdonost csak akkor terheli, ha a fenyegető kár mértéke előreláthatóan jelentősen meghaladja azt a kárt, ami őt a védekezés következtében érheti. A tulajdonos azonban a szükséghelyzetbe került személytől kártalanítást, attól pedig, aki a helyzet megszüntetése során indokolatlanul nagy Nagyon emelt hangon kezdődött és legalább ugyanilyen jó hangulatban ért véget tegnap a szekszárdi Ocskó László utcában az a helyszíni szemle, melyet a lakosok lapunkban is szóvá tett panaszára a megyei tanács elnökének utasítására szervezett meg az építési és közlekedési osztály. Jelen voltak a városi tanács k^oviselői éooúgy. mint a tervező, beruházó és kivitelező szakemberek, és jelen voltak a leginkább érintettek is, az Ocskó utca lakói. A távfűtés légvezetékével kapcsolatos kezdeti merev álláspont fokozatosan enyhülni látszott. Nincs arról szó múi'u végérvényesen eldőlt volna, hogy a tervezett vezeték föld alatt húzódik majd. Az utca többszöri, házról házra való végigjárása során azonban felmerült egy ilyen alternatíva is. Már korábban említettük, hogy a kettős T-alakra emlékeztető tartókra előbb csak két, egyenként négyszázas csövet szereltek volna, mely a déli hőerőműre rákötendő legfontosabb létesítmények — óvoda, iskola — felé viszi majd az energiát. A következő két hasonló . cső elhelyezésére csak évek múlva kerül sor. A helyszínen született javaslatok hatására a megyei tanács építési osztályának képviselője ígéretet tett arra, hogv megvizsgálják a két vezetékpárnak az utca jobb és bal oldalán, a járda alatt való elhelyezésének lehetőségét. Jelenleg az Ocskó utcának csak egyik — a páros — oldalán húzódik járda, ide kerülne a már említett, fontossági sorrendben előbb lévő vezetékpár, A másik, mely majd évek múlva déli irányban fogja ellátni a környéket hőenergiával, később a páratlan oldalra. Az utca lakói eleve hozzájárultak ahhoz, hogy ahol szükséges, a vezeték megtört vonala, „lírája” behúzódhasson a házikertek területére. A több órán át tartott helyszíni szemle még abban az esetben is eredményt hozott, ha később a mérnökök rajzasztalánál kiderülne, hogy ennek a megoldásnak túl nagyok lennének a költségkihatásai és így attól el kell állni. Ugyanis az Ocskó-utcaiak egyöntetűen vallották, hogy éppen e z, a helyszíni magyarázat, a megértetés és megértés hiányzott nekik, amire mint legközelebbről érintettek, joggal igényt tarthattak. O. L
