Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-17 / 40. szám

Közlemény Fock Jenő csehszlovákiai látogatásáról

(Folytatás az 1. oldalról)

sa jelentős hozzájárulás Ázsia biztonságának és a világ békéjének szilárdításához is.

A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a proletár internacio. nalizmus elveihez hűen, a Szovjetunióval, a többi szocialista állammal együtt továbbra is sokoldalú testvéri segítséget nyújt a vietnami népnek hazája békés építéséhez.

A két kormány teljes támogatásáról biztosítja az arab országok igazságos harcát. Minden lehetséges segítséget megadnak. hogy a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozata alapján felszámolják az izraeli agresszió ' következményeit, megteremtsék az igaiz. ságos és tartós béke feltételeit a Közel-Keleten.

A miniszterelnökök megbeszélései a testvéri' barátság, a szívélyesség és a kölcsönös megértés szellemében folytak, megerősítették' teljes nézetazonosságukat valamennyi megtárgyalt kérdésben.

Fock Jenő,. a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke magyarországi látogatásra hívta meg dr.Lu- bomir Strougalt. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának elnökét;, aki azt köszönettel elfogadtá,

Búcsúztatás Prágában — Fogadás Ferihegyen

A látogatásának' befejeztével pénteken Prágából hazainduló Fock Jenő búcsúztatására a repülőtéren megjelent Lubo- mir Strougal miniszterelnök, Josef Koreák és Josef Kempny. a CSKP KB elnökségének tagjai, Vaclav Hula, a CSKP KB elnökségének póttagja, Fran- ’tisek Hamouz miniszterelnökhelyettes, valamint Pavel Ba- hyl miniszter, az állami tervbizottság első elnökhelyettese, Martin Dzur hadseregtábornqk, honvédelmi miniszter és Fran- tisek Krajcir, a külügyminiszter első helyettese. .• ""u A búcsúztatáson ott volt Vince József, a Magyar Nép- köztársaság prágai nagykövete.

Fock Jerlő, a Minisztertanács elnöke pénteken este hazaérkezett csehszlovákiai hivatalos, baráti látogatásáról.

ügyminiszter-helyéttes, Heté- nyi István, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, ■ Lakatos Ernő. a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnök- helyettese, dr. Kovács Béla, az MSZMP KB külügyi osztályának munkatársa és Szakái Dezső, a magyaf—^csehszlovák gazdasági vegye? bizottság titkára.

Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren rpegjelent Féhér Lajos, az MSZMP ' Éólitikái Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr.

Ajtai Miklós, a Miniszter- tanács elnökhelyettese,' dr.

Csanádi György, közlekedés- és postaügyi miniszter, Péter János külügyminiszter, dr.

Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács, Tájéjcoztatási Hivatalának elnöke, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője. Jelen volt a fogadtatásnál dr. Zoltán RaA Minisztertanács elnökével együtt visszaérkeztek kíséretének tagjai: Marjai József külbay, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti ideiglenes ügyvivője.

Nagygyűlés az Egyesült Izzóban

(Folytatás az 1. oldalról)

frt szerződés idején hazánkban még nem volt munkáshatalom. Ebből adódik az a különbség, amelyet az 1967-ben megkötött szerződés már tartalmaz, — kezdte beszédét Gáspár Sándor.

— Ma ünnepeljük azt a szerződést, amely felöleli országaink, népeink együttműködésének minden lényeges területét, amely kifejezi a magyar és szovjet nép barátságát.

— Az 1948-ban aláírt okmány döntő fordulatot jelentett hazánk történetében. Fel- szabadulásunk után a Szovjetunió. mint vezető nagyhatalom barátságát nyújtotta a háború pusztításából ébredező magyar államnak. Ez a szerződés akkor a fiatal, független demokratikus Magyarország első nemzetközi elismerését jelentette.

— A szerződéssel új korszak kezdődött,

amelyben egymást követték a népi Magyarország nemzetközi sikerei, elkezdődött gazdasági, politikai és kulturális tekintélyének növekedése. Aktívan bekapcsolódhattunk a nemzetközi életbe, az ENSZ munkájába és más nemzetközi szervezetek tevékenységébe. Jelenleg a Varsói Szerződéses a KGST aktív, szilárd tagjaként a haladás erőinek megbízható támasza vagyunk. Ez a folyamat a felszabadulással és az 1948-as szerződéssel indult el. Az európai biztonságért tett jelenlegi erőíeszíté- •seihk. a vietnami békemegállapodásban vállalt megtisztelő . nemzetközi megbízatásunk mind-mind elképzelhetetlen lett volna ha akkor, ezzel az államközi szerződéssel nem alapozzuk meg nemzetközi kapcsolatainkat.

— A magyar történelemben az első olyan szerződés, amelyet egy hatalmas ország, a fasizmus felett győzedelmeskedő szovjet állam velünk, mint egyenrangú féllel kötött meg.

— A barátságunk természetesen nem e szerződéskötéssel kezdődött, hanem a Nagy Október harcaiban született. Azok a magyar hősök gyöke- reztették meg, akik a nagy forradalom idején \ erejüket, életüket áldozták orosz, ukrán és más munkástestvéreikkel a szocialista forradalomért

— A barátsági szerződés 1948-ban történt aláírása óta eltelt negyedszázadban országunk, népünk gazdagodott, erősödött.

— Még felsorolni is sok, legfőbb eredményeinket. Népgazdaságunk egésze terveinkkel összhangban fejlődik. Jól bizonyítják ezt hazánk elmúlt évi eredményei. Kedvező alapok teremtődtek ez évre az életszínvonal átfogóbb, gyorsabb emelkedéséhez. Pártunk Központi Bizottsága múlt év novemberében megjelölte ennek módiát.

— A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés élő valóság. Hatása, ereje évről évre gyarapodik, mert mindkét népnek az eszében, szívében és lelkében él — folytatta Gáspár Sándor.

— A szerződés két azonos társadalmi rendszerű ország népét kapcsolja össze. Ezért egymás megbecsülése, tapasztalatainak kölcsönös hasznosítása a szocializmus építésében. túlmutat a hivatalos kereteken, mert ez internacionalista. osztálytartalmú elvi és gyakorlati kapcsolat népeink között.

— A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés

hazánk, népünk, szocialista építőmunkánk legszilárdabb támaszává vált.

Közismertek gazdasági kapcsolataink is: a Szovjetunióból származó behozatalunk több mint kétharmada nyersanyag, villamos energia és energiaforrás. A Szovjetunióba irányuló exportunk majdnem kilencven százaléka ipari termék. Az elmúlt huszonöt év alatt több, mint negyvenszeresére emelkedett a kölcsönös gazdasági előnyökön alapuló árucsere.

— A bennünket összefűző kölcsönös megbecsülés és barátság lángja különösen magasra csapott a Szovjetunió fennállásának 50. évfordulóját méltató magyarországi ünnepségeken, megemlékezéseken, Ugyancsak világosan demonstrálta barátságiink fegyvertényeit a nemrég lezajlott magyar—szovjet, a legmagasabb szintű a pártközi eszmecsere, Brezsnyev elvtárs magyarországi látogatása.

— Hazánk elkötelezett ország. Mire kötelezte el magát népünk? Arra, hogy hazánkban felépüljön a szocialista társadalom, hogy a munkáshatalom szilárd legyen, hogy politikai, gazdasági, kulturális életünk a marxizmus—len inizmus eszméje alapján állandóan erősödjék és fejlődjön.

— Pártunk és kormányunk politikája tehát egyértelműen elkötelezett politika, de ez az elkötelezettség állami önállóságunk és nemzeti független*- ségünk biztosítéka.

— Elkötelezettség és önálló-; ság. Elkötelezettség és függetlenség. Ellentétes fogalmak? Nem. Szocialista országok viszonyában nem. Miért nem? Azért, mert azonos eszme alapján, azonos célért küzdünk. Azért, mert munkásszod lidaritással együttműködésre; összefogásra, egymás segítésére, megvédésére, a nemzetközi munkásosztály eszméjének országainkban történő megvalósítására szövetkeztünk;

— Tehát önmagunk, munkásosztályunk, népünk ügyé-* nek elkötelezettjei vagyunk.

— Embereket őszinte barátság köthet össze, ha közös a munkájuk, az érdeklődési körük, közösek az emlékeik, céljaik, elveik, ha szolidárisak egymás sorsa iránt és segítik egymást.

— Milyen a mi hazánk és á

Szovjetunió barátsága? Barát-j Ságunk az emberek közti barátságnál több, mélyebb, nemesebb és felelősségteljesebb,' mert hiszen népeink sorsát határozza meg. Mélyek e kapcsolatok, mert kimeríthetetlen forrásuk a közös cél, a közös t eszme, a közös útunkból eredő összefogás, szolidaritás. Ilyen a szovjet és a magyar nép közötti együttműködés, ilyen a mi barátságunk.

Gáspár Sándor ezután így folytatta:

Ä francia baloldal

esélye

Ideges és feszült légkörben készül Franciaország a március 4-én sorra kerülő nemzet- gyűlési választásokra. Minden párt és minden választópolgár tudja; nagy tét forog kockán, nevezetesen a gaulle- ista párt 15 éves uralma.

A tét súlyát, az eset szenzációját nem is a gaulleista párt esetleges veresége jelentené, hanem a baloldali koalíció győzelme. A gaulleista párt ugyanis a tömegek bizalmának elvesztésével már jó ideje nem a franciák többségének akaratából uralkodik.

Van-e esélye a baloldalnak a többség megszerzésére a nemzetgyűlési választásokon? A francia belpolitikai légkör éppen azért vibráló feszültségű, mert a választópolgárok jelenlegi hangulatából ítélve a kormányzó gaulleisták és szövetségeseik vesztésre állnak. Ebből következik, hogy a baloldali koalíció esélye hosszú idő után reményteljes a parlamenti többség megszerzésére.

Az esélyek azonban még nyitottak. Igaz ugyan, hogy a gaullelstákból, a giscardisták- ból és a Duhamel-féle centristákból álló kormányszövetség belpolitikájával elvesztette' a választási sikert biztosító tömegtámogatást,* de újabb centrista csoportok megnyerést ve! még megszerezheti a m-rdítumok többségét. Nem lehet pontosan kiszámítani azt sem, hogy Pompidou köztársasági, elnök beavatkozása a választási küzdelembe milyen hatással lesz a kispolgári tömegekre. Mint ismeretes, az elnök, akitől áz alkotmány

szerint a pártok felettiséget

várják el, nyíltan beavatkozott a gaulleisták oldalán. Néhány napja tett tv-nyilatkoza- tában közölte, hogy a baloldal koalíciós győzelme esetén azonnal feloszlatná az éppen megválasztott nemzetgyűlést és új választásokat írna ki,

Érdekes vallomás volt ez Pompidou elnöktől. Először is, nyilatkozatával jélezte, hogy ő maga is veszélyben látja a jelenlegi . kormánykoalíciót“, másodszor, hogy megmentésük érdekében hajlandó . fenyegetőzni, vagyis azt alkotmány előírásainak megszegésével beavatkozni a, választási küzdelembe. Az elnök nyilván úgy véli, hogy most is kifizetődik a fenyegetés, az ijeszt-' getés. mint az , 1968-as választások előtt. Alikor ugyanr is —7 a májusi diáíto.áv^rgásQ.k' és. a több ,'h’é^g tartó'1 kok után'— a szélső baloldal, egységbontó tevékenysége és a jobboldali erők provokációi ■ jó talajt teremtettek a kisp'olgá- ri tömegek megijesztésére, AJtkor a 490 tagú parlamentben a kommunisták a szavazatok 20 százalékával csak 33 mandátumot nyertek, a baloldali szövetség (a Mitterrand-féle csoportosulás) 16,5 százalékkal 57 helyet, a gaulleisták és a giscardisták pedig a szavazatok 43 százalékával 358 helyet. Ehhez természetesen hozzájárult a választási rendszer igazságtalansága is, amely lehetővé teszi, hogy a gaulleisták 27 ezer szavazattal szerezzenek egy mandátumot, a kommunistáknak viszont több mint 100 ezer szavazat kellett egy mandátum megszerzéséhez.

Most azonban lényegesen más a helyzet, mint 1968- ban: Általános az elégedetlenség a kormánypártok gazdasági és szociálpolitikájával, ugyanakkor súlyos korrupciós botrányok is rontják a gaulleista vezetés erkölcsi hitelét.

A baloldal helyzete is gyökeresen különbözik a korábbitól. Tavaly a Francia Kommunista Párt és a Mitterrand vezgtte új szocialista part közös kormányprogramot dolgozott ki, amihez csatlakozott a radikálisok kis tábora is. Az új helyzetnek és a szükségleteknek megfelelően kormányprogramról van tehát szó. nem egyszerű választási szövetségről. Nyugat-Európában jelenleg egyedülálló eset, hogy a kommunisták és a szocialisták ilyen szoros és hosszú távra szóló együttműködésre léptek. Kormányprogramjuk bázisa a tömegek érdekeit szolgáló gazdasági és szociális politika, külpolitikájuk pedig Franciaország igazi helyét hivatott megteremteni Európában. Ez a program igen népszerű Franciaországban. Ezért mutatják a legutóbbi közvélemény-kutatások a kommunista és a szocialista koalíció esélyeinek határozott növekedését: a szavazatok 46 százaléka esett rájuk a megkérdezettek körében, a gaulleistákra pedig csak 37 százalék.

Persze, felelősséggel ma még nem lehet többet mondani, minthogy a két nagy választási pártcsoportosulás esélye teljesen nyílt. Ez azonban önmagában is nagy változls jele, hiszen Franciaországban 15 éve a gaulleista párt van hatalmon. A francia belpolitikai helyzet ilyetén alakulása egyik legmeggyőzőbb bizonyítéka annak a kommunisták áltak rég ismételt igazságnak, hogy a baloldali erők összefogásával olyan alternatívát lehet állítani, amelyet a tömegek támogatnak és éppen ezért esélye van a sikerre a monopoltőkés csoportokkal szemben.

KOVÁCS ISTVÁN

— Mire kötelez barátságunk a Szovjetunióval, mire kötelez minden tisztességes, becsületes munkásembert, mindazokat, akiknek hazánk, népünk sorsa drága? Kötelez bennünket arra, hogy

pártunk és kormányunk

politikájának megvalósításáért következetesen dolgozzunk, hogy mindannyian a magunk munkahelyén, a magunk képességei szerint még aktívabb részesei legyünk a szocializmus építésének,

— Nem nagy szavakat, nem üres ígéreteket kíván a barátság ápolása és fejlesztése, hanem a mindennapos munkában termi és cselekedni, erőnket növelni, előbbre és közelebb jutni a célhoz: a szocializmushoz, — ez a magyar— szoyjet barátság igazi tartalma.

— Annak a barátságnak az alapja ez, amely mindkét népben tovább mélyül, amely áthatja egész életünket, jelenünket és jövőnket, s amelyet őrizni, ápolni tettekkel és csakis tettekkel lehet.

Éljen a magyar és a szovjet néo örök barátsága!

Éljen a testvéri Szovjetunió! Gáspár Sándor nagy tetszéssel fogadott beszéde után a Vasas Központi Művészegyüttes , énekkara munkásdalokat adott elő, majd az Internacio- nálé hangjaival ért véget u nagygyűlés.