Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-15 / 38. szám
KOSIUNK Búcsú a tárcsától A pontosság szolgálatában A mérések nagyfokú pontossága lehetővé tette, hogy az állandó méretek a korszerű tömegtermelés legalapvetőbb követelményévé váljanak. A tudósok által végzett kutatások eredményei teljes mércékben a rendelkezésünkre álló mérőeszközöktől függenek. Mérések nélkül elképzelhetetlen a kereskedelmi hálózat áruelosztása, a tömeges orvosi ellátás, a közlekedés pontosan kidolgozott rendje, de még az űr meghódítása is. A méréstannal foglalkozó szakemberek számára már rég elavult az az orosz közmondás, mely szerint hétszer kell megmérnünk az anyagot, mielőtt elvágnánk. A korszerű futószalagos termelés körülményei között a hétszer! mérés természetesen lehetetlen. Ha figyelembe vennénk a néoszerű közmondás tanácsát, nem beszélhetnénk termelékenységről, tervteljesítésről, mivel minderre nem lenne elég idő. Egyszer kell mérnünk, viszont rendkívül pontosan. Ha a mérések helytelenek, helytelen következtetésekhez, pontatlan műszaki megoldásokhoz és nagy anyagi veszteségekhez vezethet. így például a nedvességtartalom meghatározásában elkövetett egyszázalékos hiba évi átlagban a vetőmagok esetében 60 millió, a szén és pala esetében 63 millió, a gyapjú esetében 26 millió rubel veszteséget okozhat. A külföldi gyakorlatban is előfordult olyan eset is, amikor a hőszigetelő réteg nem kellő pontosságú számítása egy rakétahajtómű kipróbálásakor 200 millió dollár veszteséget okozott. Állandó munkát kell folytatnunk, hogy az anyagi károkat elkerüljük, és a mérő- berendezések adatai pontosak és megbízhatóak legyenek. Ezt valósítja meg a Szovjetunió Méréstechnikai Szolgálata, melynek keretében több, mint tíz tudományos kutatóintézet mintegy 400 állami ellenőrző laboratórium és több száz ipari vállalat vesz részt. Az Állami Metrológiai Szolgálat összehangolja mindazokat a munkákat, melyek a méréstechnika fejlődésével függnek össze. Más szóval magában foglalja a metrológiát, vagyis a mérésmódszerek és mérőeszközök tudományát, az ipart, mely létrehozza a méréstechnikai eszközöket, valamint ezen eszközök felhasználásának, javításának és ellenőrzésének feladatát, amivel a népgazdaság legkülönfélébb ágazataiban több ezer szervezet foglalkozik. A Szovjetunióban naponta t>;bb, mint 20 milliárd különféle mérést végeznek. Több- millió mérőberendezés a legkülönfélébb pontossággal méri az időt, tömeget, hosszúságot, hőmérsékletet, sebességet és áramerősséget. Az újszülöttnek még nincs neve. de már pontosan megmérték hosszát, súlyát, ami azt jelenti, hogy a metrolőgia tudománya már ilyen területekre is behatol. Nem véletlen, hogy napjainkban a metroló- gia tudományának fejlettsége egy adott ország gazdasági hatalmának és színvonalának egyik legfontosabb mutatója. A szovjet népgazdaságban jelenleg .több, mipt 30 millió rubel értékű mérőeszközt használnak. Az Ilyen eszközökre fordított összeg évről évre nő. Némely iparágban a mérés- technika- létrehozására fordított eszközök meghaladják a tőkebefektetések egészének 10 százalékát. A mérőműszerekre fordított kiadások többnyire egy éven belül megtérülnek. Ez érthető, hiszen az ellenőrző műszerek pontatlan működése vagy hiánya százezrekbe, sőt milliókba kerülhet. A tudomány és az ipar jelenleg olyan szigorú mérési normák kidolgozására törekszik, melyeket két évtizeddel ezelőtt elérhetetlennek tekintettek. Akkoriban a szabványmértékek pontossága jóval meghaladta a tudományos és műszaki követelményeket. Ma még a leghitelesebb szabványméretek sem érik el a szükséges szintet. A tudomány és ipar több ágazata szinte a metrolőgia „sarkára lép”: például a precíziós gépiparban az egyes alkatrészek méreteit a méter egymilliomod részének pontosságával kell meghatározni. A magfizika, a lézer- technika, a kozmikus irányítástechnika, olyan pontos időmérést tesz szükségessé, melynek hibalehetősége 24 óránként nem haladja meg a másodperc tízmilliomod részét. A félvezetők gyárosakor olyan anyagot használnak fel, melyekben idegen anyagok csak egészen minimális mennyiségben lehetnek jelen: az alapanyag egvmilliárd atomjához képest mindössze egy atom. Mindez mér">m "szerek ellenőrzik és értékelik. A mé- rásf?chn‘,k«l szakemberek fő feladata ma, hogy az elméleti fejlődés területén megelőzzék a műszaki-tudományos forradalom követelményeit. Hiszen a pontosság tudománya csak így lehet a műszaki haladás egyik ösztönzője. B. Iszajev a műszaki tudományok doktora, a Szovjetunió Szabványügyi Bizottságának elnökhelyettese Sok évtizede tanulmányozzák a kutatók a Föld mágneses mezejét. Mágneses térképek nélkül ma már elképzelhetetlen a hajózás, a repülés, a tereptan. A Föld mágneses adataira szükségük van a rádiósoknak és a legkülönbözőbb más foglalkozásúaknak. Habár a telefonkészülékek nagy többsége ma még a tíz lyukú, elforgatható tárcsával működik, a szakemberek nem jósolnak hosszú életet neki. Napjainkban, az elektronika rohamos térhódításának korszakában idejétmúltnak, lassúnak tartják a telefonhívást e mechanikus szerkezettel. Tárcsázáskor a hívótárcsa rugóját a korong elforgatásával felhúzzuk, és a visszaforgó tárcsa a hívószámnak megfelelő impulzust küld a központba. Mióta magukat a központokat is elektronizálták, lerövidülhet ez a 15—20 másodpercet igénybe vevő művelet. A legújabb készüléktípusokon tárcsázás helyett csupán megfelelő sorrendben le kell nvomni a számjegyekkel elláTizenhat éve annak, hogy a Szovjetunióban felbocsájtották a Föld első mesterséges holdját. Ez alatt az idő alatt az űrkutatás elképesztő gyorsasággal fejlődött, és alapvető felfedezéseket hozott. A szput- nyikokról és rakétákról végrehajtott mágneses mérések megerősítették annak az elméleti következtetéseknek a helyességét, miszerint az egész mágneses mező a Föld belsejében „születik”, vagyis a Föld egy gigantikus, mágneses gömb. A magnetológusok (mágnes- ség-kutatók) előtt ismert a Föld mágnes-szférájának struktúrája, más szóval azé a térségé, amelyben bolygónk mágneses mezeje működik. Kiderült, hogy a magnetoszféra 100—150 kilométerre terjed, és a bolygó északi oldalán kinyúló „farka” vagy „uszálya” van. Ennek következtében érthetőbb lett a mágneses viharok és egyéb jelenségek természete. Ezek tanulmányozására a Szovjetunióban és az USA- ban speciális „mágnes-szput- nyikokat” lőttek fel, amelyek bolygónkról nagy pontosságú és gyors mágneses fényképeket készítettek 300—500 kilométeres, vagy annál is nagyobb magasságokban. tott billentyűket (gombokat); a többit zajmentesen, gyorsan, hibátlanul elvégzi á telefon- készülék „lelke”, a beépített elektronika. A képen látható Siemensgyártmányú készüléket kiegészítő hangszóróval is ellátták a beszéd felerősítésére. A hívójelet nem csengő, hanem elektronikus hangot adó berendezés szolgáltatja, amelynek hangerőssége széles határok között változtatható. Meghatározott kapcsolatok létesítése rövid hívószám segítségével lehetséges a készülék használatakor. Ha a hívott szám foglalt, a hívást a készülék tárolja és megfelelő billentyűnyomásra újra automatikusan végrehajtja. Már az első szputnyikold egyikén magnetométert (mág- nességmérőt) helyeztek el. A magnetométert a szputnyikból kinyúló karra szerelték, hogy ezzel is csökkentsék a mesterséges égitesten elhelyezett mágneses tömegek hatását. Ez a szputnyik sok százezer kilométert tett meg. Félveze- tőjű magnetométerének három impulzátora (mérőfej) közül az egyik a geomágneses mező feszültségének nagyságát mérte, a másik kettő pedig a szputnyiknak a Föld mágneses erővonalaihoz viszonyított tájolási méréseit rögzítette. A mágneses mezőről szerzett információt telemetrikus csatornán továbbította. A mágneses szputnyikok leghasznosabb munkapályáinak a poláris pályák bizonyultak, mivel ezek szinte teljes egészében átkarolják a Földgolyót. A Föld forgástengelye felé hajló pályák csupán bolygónk egy részét fogják át. A szputnyikok segítségével sikerült ismereteket szerezni a Föld körüli térség tulajdonságairól is. A „földi” geofizikusok munkája és a szputnyikok segítségével végzett mágneses- mezőkutatás együttesen jelentősen hozzájárul a magnetoló. giai tudomány fejlődéséhez. T. M. Fordítás — kommiferrel Földünk gigantikus mágneses gömb Eredményes szupravezető-gyorsító kísérletek t Moldvai nyelvészek, lenin- grádi és minszki kibernetikusokkal együttműködve olyan számítógépprogramot — ún. fordítóprogramot — dolgoztak ki, amellyel a „Minszk—22 M” típusú komputeren általános és szakszókincset is fel lehet dolgozni. A gépet „megtanítot_ ták” néhány idegen nyelvre és ellátták több iparág legfonto- ibb ismereteivel, kifejezéseiéi. Ezt követően a komputer fordítást tudott készíteni angol, német és francia nyelvű szőlészeti-borászati szakirodalmi szövegről, és a félvezető technikával foglalkozó angol nyelvű szöveget simán „áttette” oroszba. A számítógép 15 perc alatt közel 1200 szót fordít, 2—3 perc alatt összeállítja egy cikk rövid t.ir: rimát. Az elektronikus fordító szótárát általános és szakszavakra osztották. A 3000 szót tartalmazó általános szótár a szükséges nyelvtani információkkal együtt a számítógép külső memóriaegységében kapott helyet. A komputer teljesítménye természetesen csak nyers fordításnak tekinthető, a szaklektor és stíluslektor munkáját egyelőre nem teszi szükségtelenné. Nyugatnémet és amerikai tudósok a közelmúltban majdnem egyidejűleg jelentős eredményt értek el a szupravezetőgyorsító fejlesztése terén. A karlsruhei atomkutató központban üzembe helyezték egy. az intézet által a kísérleti magfizika céljára kifejlesztett részecskegyorsító első lépcsőjét. Egy' szupravezető lineáris protonrészecske-gyorsító 0,38 m hosszú szektoráról van szó. Néhány nappal később a kaliforniai egyetem kutatói a tudomány történetében először egy szupravezető lineáris gyorsítójának hat méterhosszá szakaszával 17 milliárd elektron- volt energiájú elektronsugarat gerjesztettek.
