Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-15 / 38. szám
A hét elején, három év során immár negyedszer, ismét a faddi művelődési ház klubjának vendége volt Baranyi Ferenc költő. Baranyi hatodik verses kötete. a „Változó szelek” tavaly jelent meg a Magvetőnél. Nagyrészt ebből, de korábbi kötetekből is adott elő részleteket az est két másik vendége, Merényi Judit és a televízióból ismert Kovács P. József. A közönség összetétele (a mintegy hatvan- I hetven vendég túlnyomó többsége) Baranyinak a fiatalok körében élvezett töretlen népszerűségéről tanúskodott, míg egy másik jellemzője úgy látszik speciális faddi helyzetről. A hetvenkét tagú tantestületből csak nagyon kevesen jelentek meg, közöttük is elsősorban az óvónők. Baranyi bevezetőben arról vallott, hogy „az elkötelezett költő a világ előbbre menetelét, az ember emberebbé válását szolgálja, mindig furdaló lelküsmeretként viselkedik, nem szervilis, nem lakáj. Célja kicsalogatni az embereket, hogy elkiabálják az igazságukat.” De ugyanakkor célja „Megkáparni fénylő homályt is, ha talmi” (Az a merészség). Ennek során aztán sokszor igencsak szókimondó, mint például a Metamorfózis című vers alábbi részletében: „apját, anyját csak életrajzában áldja — és mint a szolgabíró — vadászni jár, ha szónokol: már rég nem indulatban, csupán csak hangerőben proletár,” Ars poeticáját a költő talán az új kötet „Ha” című versében foglalja össze legjellemzőbben, mely így kezdődik, és végződik: „Ha kommunista nem lennék egy percig sem feleselnék, meggyőzném a tüzem szépen hogy a vízzel összeférjen, megfogadnám a puhányság önvédelmi jótanácsát: a fejed — hogy sose fájjon — mindig bótintásra, álljon! Baranyi Ferenc Faddon A KISZ és a termelőszövetkezeti fiatalok ( lést tartott a KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága Tegnap délelőtt Szekszárdon ülést tartott a KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága. Benizs Sándor, a KISZ MB titkára, az ülés elnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük Misetics Sándort, az MSZMP megyei bizottságának osztály- vezetőjét, Bálint Csabát, a KISZ KB munkatársát és Erdei Jánost, az SZMT politikai munkatársát. A végrehajtó bizottság elsőként megvitatta Hopp Jánosnak, a KISZ M3 munkatársának jelentését a Tolna megyei termelőszövetkezeti fiatalok helyzetéről, politikai öntudatuk, világnézetük, műveltségi színvonaluk és életviszonyaik alakulásáról. A jelentésből kitűnt. hogy az ifjúsági mozgalmi munkát nehezítik a fiatalok életkorából, szakmai képzettségéből, műveltségi szintiéből adódó különbségek. Bár az alapszervezetek az elmúlt : lőszakban sokat fejlődtek, lőtt tömegbefolyásuk, továbbra is gond a szervezettség alacsony volta. A vitában elhangzott kérdésekre válaszolva Hopp János elmondotta, hogy a nyolc osztályt el nem végzett fiataloknak az oktatásba történő bevonása érdekében a KISZ eddig nem sokat tett, viszont a következő időszakban szükséges az igények, lehetőségek felmérése, az arra hivatott szervekkel a munka jobb ösz- szehangolása. Gombos Dénes szükségesnek tartotta a falusi fiatalok érdekképviseletének javítását és azt, hogy az alapszervezetek élére minden szempontból megfelelő vezetők kerüljenek. Bálint Csaba .véleménye szerint is olyan vezetőkre van szükség, akik mernek, tudnak véleményt nyilvánítani. Éppen ezért az eddigieknél nagyobb számban kell bevonni az ifjúsági szövetség munkájába a fiatal agrárértelmiséget. Benizs Sándor javasolta, hogy a jelentés és a vitában elhangzottak alapján rövid időn belül dolgozzák ki a megoldásra váró feladatokat. A javaslatot figyelembe véve a vb. elfogadta az előterjesztett jelentést. Az ülés résztvevői ezt követően az MB 1972. évi költség- vetésről és a nyári vezetőképzésről tárgyaltak. Érettségizők figyelmébe Várja a fiatalokat a pénzügyi és számviteli főiskola Elektronikus számítógépek, operációkutatás, mikroökonómia Petőfi-emlékműsor Bátasséken Február 9-én gimnáziumunkban vetélkedővel összekötött emlékműsort rendeztünk Petőfi születésének 150.. Dózsa születésének 500. évfordulójára. A műsort a gimnázium szavalókórusa kezdte meg a Zászlók című darabbal. Utána megkezdődött a kétfordulós vetélkedő. Az első fordulóban Petőfivel kapcsolatos, komolyabb felkészülést igénylő kérdéseket hallottunk. Ilyeneket például: Sorolj fel olyan személyeket, akikről Petőfi rajzot készített Mely versét nyomtatták ki először? A műsor fénypontját jelentette, mikor két „jó hangú” fiúnak el kellett énekelnie egy megzenésített Petőfi-verset. A második fordulóban Dózsával kapcsolatos kérdések hangzottak el. A vetélkedő győztese a Il/b. osztály kétfős csapata lett. MF. bátaszéki gimnázium Tamásiban Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóját a tamási gimnáziumban is megünnepelték. A megemlékezés rövid műsorral kezdődött, amely nemcsak Petőfi-művekből állt, hanem a költő életművéről alkotott véleményeket is magába foglalta. Az irodalmi műsornak kettős célja volt: egyrészt a költő életművének értékelése, másrészt pedig „bemelegítés” az utána következő vetélkedőhöz. A vetélkedő első két fordulóját már az első félévben megtartották. A döntőbe azok kerültek, akik a legjobb teljesítményt nyújtották. A döntő két kategóriájának győztese Hérincs Magdolna és Pőcz János, illetve Miklósi Katalin és Kolláth Judit lett. Az első és második helyezettek 150, illetve 100 forintos könyvutalványt kaptak. Tolna megyeiek Zánkán Tanyákról, kisiskolákból, városok peremterületeiről jönnek az úttörővárosba a hátrányos helyzetű gyermekek, hogy útörőve- zetövé váljanak. Annak ellenére, hogy még tart az építkezés, hisz most épül az egészségház, a múzeum, a könyvtár, a központi épület, a gyermekek kedvező feltételek között táborozhatnak. Az ott tartózkodó 96 Tolna megyei úttörővel együtt a megye különböző iskoláiból 10 pedagógus is jött, akik becsületes, ál* dozatos munkával hozzájárulnak a jó gyermeki közérzet kialakításához, fokozásához. A 12 éves pajtások a táborozás alatt közösségi életet élnek, megszerzik azokat oz ismereteket, jártasságokat» készségeket, amelyek szükségesek az otthoni színes, érdekes, vonzó úttörőélet kialakításához. A vezetőképzésre tanév közben kerül sor, ezért az úttörőváros foglalkozások szervezésével hozzájárul ahhoz, hogy az úttörők elsajátítsák a tantervnek az adott időszakra vonatkozó követelményéit is. A jó gyermeki közérzet kialakításához hozzájárul a szabad idő hasznos eltöltése. A táborozás alatt megismerik a Ba- laton-felvictéket, részt vesznek karneválon, mozielőadásokon, szórakoztató játékokban és egyéb programokban. NÁDHÁZI LAJOS igazgató ha kommunista nem lennék." (ordas) foto: G. K. Tízéves a pénzügyi és számviteli főiskola. E szép jubileum alkalmából a főiskola KISZ- bizottsága felmérést végzett az első évfolyamos hallgatók között Azt vizsgálták, hogy milyen elosztásban jelentkeznek az iskolára az egyes megyék középíjra megalakult a sárszentlőrinci KlSZ-szenezet Sok minden játszódott közre abban, hogy Sárszentlőrin- cen néhány éve a társadalmi és gazdasági szervek statisz- tálása mellett feloszlott a KISZ-szervezet. A fiatalok meginogtak. Nem bíztak egymásban. A felnőttek szerepét sem értelmezték a legjobb szándékúnak. Az idősebb korosztály a generációs problémák útvesztőjén elvesztette az útmutatáshoz szükséges bizalmat. így maradtunk KlSZ-szerve- zet nélkül, egy olyan községben, ahol a közgondolkodás, a társadalmi tenniakarás számtalan példáját sorakoztathatnám. Községpolitikáról, társadalmi összefogásról, ifjúságpolitikai határozatokról, községfejlesztésről, a jövőről születtek döntések értük, nélkülük. 1973 nagy éve Sánszentlő- rincnek. Petőfit ünnepeljük és hagyatékát ápoljuk. Nagy szerep vár tehát az ifjúságra is. Ezt az ifjúság is megérezte. Segítséget kért. A segítség nem váratott magára, mert Töttösi János, a helyi párt- szervezet titkára, az első szóra fáradhatatlanul azon munkálkodott, hogy másokkal együtt megteremtse azokat a minimális feltételeket, amelyek az ifjúsági szervezet megalakulásához szükségesek. így vált lehetővé, hogy 1973. január 24-én Jaksa elvtárs, a járási KISZ vb-titkára és a helyi szervek képviselőinek jelenlétében 24 sárszentlőrinci fiú és lány írta alá a KISZ belépési nyilatkozatát. A szervezet élére Gősi László került. Az ifjúságnak heti négy alkalommal a kultúrotthon ad otthont Az események gyorsan peregnek. A megalakulás óta, megvolt az első vezetőségi és az első taggyűlés. Az utóbbira figyeltem jobban. Gősi László KISZ-titkár az ifjúságra jellemző őszinte közvetlenséggel a szervezet 1973. évi akció- programját ismertette, amit a tagság vita után elfogadott. A programban szerepelt tapasztalatcsere, kulturális tevékenység, politikai és szakmai képzés, a sportolás lehetőségének igénylése, községpolitikai, társadalmi munkaakciók, közös részvétel útépítésben, a Petőfi- ház felújításában. És hogy a szót azonnal tett is követte, arra bizonyíték a kajdacsi szervezetnél tett tapasztalatcsere-látogatás, a Pe- tőfi-háznál azóta kollektiven végzett jelentős társadalmi munka, és a házi asztaliteniszbajnokság lebonyolítása. Az eddigiek a sárszentlőrinci fiatalok kollektív kiállásai az együvétartozás. a közös cselekedni akarás mellett. Földesi János népfronttitkár iskoláiból. Kiderült, hogy a felső- oktatási intézménybe jelentkezők országos elosztása egyenetlen. Ebből a szempontból az egyik fehér folt Tolna megye. Ezekben a napokban a főiskola két végzős hallgatója, Lóska Szilárd és Sárdi Árpád járja a megye középiskoláit. Rövid tájékoztatót tartanak az iskoláról. Az ott folyó képzésről, a felvételi vizsga követelményeiről és a végzett szakemberek főbb tevékenységi, illetve elhelyezkedési lehetőségeiről' lapunkat is tájékoztatták. A nappali tagozaton a képzés ideje három év. A jelentkezők matematikából és politikai gazdaságtanból, vagy történelemből írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek. A szakemberképzés a népgazdaság valamennyi ágazatára kiterjed, ezt bizonyítja az intézmény szervezeti felépítése is. A pénzügyi és számviteli karon a költségvetési intézetek, az ipar, a mezőgazdaság, a belkereskedelem és a külkereskedelem számára képeznek gazdasági szakembereket. A szervezési és információfeldolgozási kar rendszer- szervezési szakán az alábbi feladatok megoldására folyik a hallgatók képzése: az elektronikus számítógépek programozása és a software-szervezés: operációkutatási módszerek alkalmazása, vállalatgazdálkodási folyamatok szervezése: az elektronikus számológépek üzemeltetésének megszervezése; mikroökonó- miai rendszerek szervezése. A hallgatók a három év befejezése után sikeres államvizsga esetén üzemgazdász-képesítést kapnak. Az iskola központja Budapest, kihelyezett tagozatok működnek Zalaegerszegen és Salgótarjánban. Az előbbin mezőgazdasági, az utóbbin iparszakon folyik a képzés. Érdeklődtünk az elhelyezkedési lehetőségekről és megnyugtató választ kaptunk: minden végzős hallgató négy-öt állás között válogathat.
