Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-15 / 38. szám
Látogatás Nyúlávíában A fehér gyöngy tartása Nyulat tenyészteni sikk; Sikk, mert üzlet. Jó üzlet. Egy kiló nyúlhúsért 30—40 forintot fizetnek a felvásárlók. A piac felmérhetetlenül nagy. A kereslet nőttön-nő. Szaporodnak a házilag eszkábált ketrecek a családi házak udvarán. Lehet persze gyárit is kapni. Egyszerűt és emeleteset, önitatósat, önetetőset, kinek zsebe, tetszése szerintit. A nyúltenyésztés népgaada- ságilag is fontos. Támogatjuk. Valutát jelent minden eladott kiló az orsT.-5°nak. Mert a belföldi fogyasztás gyakorlatilag nulla. Néhány kórházban kímélő kosztként' adnak rvú]. húst. Magas a fehérjetartalma, nem rostos, könnyen emészthető. De úgy tűnik, nem lesz a kö"?ijövőben .tömegfogyasztási cikk. Drága is. Az állami dotáció meghozta az eredményt. Több tucat szövetkezet, gazdaság létrehozta nyúltelepét. A telepek aztán néhány év alatt zömmel megszűntek. Kényes a nyúl, igényes, szakértelmet kíván. — Az ám! — mondja Cser László, a Bikali Állami Gazdaság fő nyúlszakértője sokatmondóén. Azt is jelenti ez a felkiáltás, hogy ' a nyuszi tényleg komoly szakértelmet kíván, s azt is, hogy a piacon nagyon keresik, Azt is, hogy a nyúltenyésztés sikk, s azt is, hogy sokan ma már egy kudarc után más véleményen vannak, Aztán, elmond egy történetet, ami többször ismétlődött más-más szereplők- keL — Tavaly ajánlatot kaptunk egy belga cégtől: 100 ezer nyulat vásároltak volna, azonnal. Nem tudtunk adni. A bikali gazdaságban jelenleg 70 ezer nyúl van. Ekkora nyúltelep nincs még egy az országban. A szakértők szerint Európában sem. A bikali lokálpatrióták azt mondják, az ő telepükhöz fogható nagyságú a világon sem található. S most következik a szokásos ellenpélda azoknak, akik megpróbálkoztak a nyúlte- nyésztéssel és ma azt mondják, hogy nem kifizetődő. Bikaion négy éve kezdték nyolcszáz nyúllaL Az első típusú ketrec nem vált be. A második, a harmadik sem. A negyediknél állanodtak meg. Négyszer lecserélni a ketreceket — szép summába kerülhet. Közben a telep egvre korszerűbb lett. Ma teljesen automatizált. Kanarószalag viszi a tráavát, túlnyomásos le- verőeserélő működik, hoav semmi bűz. ne leeven az épületekben. Súívszeleoes önita- tókbót sz.oníák a vizet a nyuszik. Egyiket sem kellett megtanítani arra. hogvan működik. „okos állatok” — mondja Molnár Béla, a nyúltelep vezetőle. Lehet, hoev okosak de az biztos, hogy Molnár Béla szereti a rábízott állagokat. Fizikai munkául egyedül a takarítás maradt. Tavaly 40 vagon nyulat szállítottak Bika’ról Olaszországba. A bevétel tizenhétmillió forint volt. A t'szta haszon több, mint egymillió. — Azért ilven kevés —magyarázza Pápai Tibor főkönyvelő —, mert az elmúlt néhány évben sok-sok beruházás keúett a telep bővítéséhez, korszerűsítéséhez. Idén már esck e<rv éo,"<»t+el nő a telep. Négyezer nyállal lesz több úgv. Igaz. a takarmánykeverő üzem jelentősebb beruházás. Júliusra lesz kész. Három megyét ellát majd. Teljesítménye — a tervek szerint — 5 tonna granulált nyúltáp óránként. Emellett olyan „apróságok” Is akadnak részfeladatként, mint a műhelv korszerűsítése. ahol a nyúlketrecek készülnek. Nemcsak a telep, hanem több megye kistermelői részére is elfogadható áron. Az „elfogadható” jelző azért létjogosult, mert a ketrecekhez éppúgy, mint a tenvész- anyag értékesítéséhez 30—50 százalék ártámogatást ad az állam. A számok nőnek: idénre már 50 vagonnyi nyálra kötöttek szerződést az olaszokkal. 8000 törzsanya van a telepen. Havonta 25 ezer kis nyuszi születik. Fehér gyöngy hibrid fajta. Ujzélandi anya + kaliforniai bak: ezek a nagyszülők. Fehér gyöngy anya + újzélan- di bak: ezek a szülők. Az eredmény: fehér gyöngy hibrid. A fajta hús- és csontaránya körülbelül hét százalékkal jobb, mint a magyar lepke, magyar vadas fajtáknál. Olaszországban sláger. Ezt keresik, kérik bármilyen meny- nyiségben. Még a fehér bundát is felhasználják. Értékes szőrme: bármilyen színre festhető: A nyúl egyes részeiből gyógyszerek készülnek. A fehér gyöngy hibrid a Gödöllői Kisállattenyésztési Kutatóintézetnek köszönhető. A gazdaság és az intézet között évek óta kitűnő a kapcsolat. Sőt, most már az állatorvosi tudományegyetem is ad segítséget. A?, egyetem lektora a múlt héten járt a gazdaságban. Az ideális körülmények kialakítását, a nyúlbe- tegségek leküzdését várják a gazdaságban az együttműködéstől. Egy gondozó átlag hétezer nyulat lát el. — Ettől sokkal jobbat már nehéz elképzelni — mondják Bikaion. A telepen mostanában gyakran hallani idegen szót. öt vietnami agrármérnök, állatorvos érkezett egyhónapos tanulmányútra. A Bikali Állami Gazdaságban készítik el azt a korszerű nyúltenyésztő telepet, mely jövőre Hanoi környékén kezdi a hústermelést. Bikaion készülnek a speciális ketrecek, az épületek berendezései és az épületek tervei is. Bikáiról szállítják a tény észállományt: nyolcszáz anyanyulat a fehér gyöngy faj. tábóL Szeptemberben Gdansk-ban hajóra rakják a baráti segítség első szállítmányát. KADAR PÉTER Gemenc—sárközi túrák — előjegyzésben Tavaly minden eddiginél többen, tizennyolcezren vettek részt a Tolna megyei Idegen- forgalmi Hivatal kalauzolásával lebonyolított gemenci erdei túrákon. A Duna-ártéri vadont tizenkétezren erdei kisvonaton, hatezren pedig kishajón utazták be. A társas kirándulóknak bemutatták Szekszárd nevezetességeit, a decsi sárközi nép- művészeti házat, a gemenci vadrezervátum keselyűsi vadászati kiállítását. Az idei kirándulásokra már megkezdődtek az előjegyzések. Csoportokban eddig körülbelül ezerháromszázán jelentkeztek, főleg Budapestről, de az ország más vidékeiről is. Első fecskeként a Medicor Művek dolgozói március 3-ára jelezték gemenci kirándulásukat. Az idei tavasszal újdonság lesz, hogy a keselyűsi Szarvas csárda körül már külön vadaskertben is szemlélődhetnek a látogatók, a vadrezervátum trófeakiállítását pedig kicserélik, újabb látnivalóval bővítik. (B. L.) A balesetnek a gép esak eszköze — okozója az ember Kevesebb a baleset a mezőgazdasági üzemekben A számok tények. Regisztrálhatnak, figyelmeztethetnek, biztathatnak, dicsérhetnek, de akkor is tények maradnak, amelyeket tudomásul kell ven. ni. De a számok változhatnak is, — nem önmaguktól, hanem emberi tevékenység, cselekvés révén. Vannak számok, amelyeknek növekedni kell, más számoknak csökkenni, nem csupán a matematikai törvények, hanem az ember alkotta törvények szerint is. Ezúttal olyan számokat ragadunk ki, amelyek csökkenését társadalmi érdekek kívánják, de a tennivalókat állami intézkedések is előírják. Ezek a számok azt mutatják, hány baleset történt az elmúlt évben Tolna megye állami mezőgazdasági üzemeiben. A változás pozitív. Amíg 1971-ben az állami gazdaságokban, vállalatoknál 310 baleset történt, 1972-ben már jóval kevesebb, 223. Kevesebb volt a balesetek miatt kiesett munkanap Európa legnagyobb nyúl tenyészetének egy részlete — felülnézetben. Gottvald. is: 6870, 736-tal keyesebb, mint az előző évben. De még ez a szám is sok — ha úgy számoljuk, húsz ember egy évre kiesett a termelőmunkából. A balesetek számának csökkenése szembetűnő az Alsópé- li Állami Gazdaságban — 28- ról 16-ra; a Paksi Állami Gazdaságban 52-ről 27-re; a Hőgyészi Állami Gazdaságban 41-ről 23-ra; a Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaságban 52- ről 31-re. A növényvédő állomáson a múlt évben nem történt baleset, pedig ott is gépekkel, mérgeket tartalmazó vegyszerekkel dolgoznak. Halálos baleset 1972-ben öt történt, 1971-ben csak egy. Viszont a tárgyilagos megítéléshez tartozik, hogy a gazdaság, a vállalat mindegyikben vétlen volt, és kettőben maga az áldozat is. De ettől függetlenül oda kell figyelni, mert például a teveli Mezőgép traktorvezetője úgy lett okozója saját tragédiájának, hogy ittasan vezette a jogtalanul igénybe vett erőgépet és azzal a négyméteres útárokba zuhant. Ha lett volna, aki kétszeresen megálljt paracsol, akkor nem történik ez a haláleset, nem marad egész életére rokkant ' egy tizenhárom éves fiú. Igaz, nem lehet mindenki mellé külön őrzőt állítani. de azt viszont figyelemmel lehet kísérni, ki, hova és hogyan hagyja el az üzem. a géotelep kapuját. Már csak azért is szükséges a fokozott ellenőrzés, mert másfelől az üzemek milliókat költenek munkásvédelemre, a kézierő felszabadítására a nehéz fizikai munkák alól. A mezőgazdasági üzemekben azért is csökkent a balesetek száma, mert az előző évben közvetve és közvetlenül tizenöt és fél millió forintot fordítottak munkásvéde’emre. Az elmúlt évben a Hőgvészi Állami Gazdaságban felúiítot- ták a traktoroarkot, a munkákat a korábbinál jóval kevesebb génnel végzik el, "azokra a legkénzettebb, a leg- f egy el mezőt tebb munkásokat ültették. A Mezőgéo Vállalat 1972-ben a tervezett 999 ezer forint helyett 1 100 000 forintot fordított a legnehezebb munkák gérvesítís<r'>, korszerű kéziszerszámok beszerzésére. Nehéz lenne felsorolni, hányféle^ méregtartalmú vegyszert hasz. náltak az elmúlt évben a gazdaságok, de miután a szabályokat betartották, egyetlen mérgezéses eset sem fordult elő. Ki kell tehát mondani a tételt: a technika; fejlesztés nem jár együtt a balesetek számának növelésével — bár több a veszélyforrás, — sőt, tovább lehet vinni: a technikai fejlesztés révén lehet csökkenteni a baleseteket. Egy elavult, ócska gép veszélyesebb, mint jóval több új, s ha a baleseti jegyzőkönyveket lapozgatjuk, kitűnik: a legtöbbet figyelmetlenség, gondatlanság idézte elő. Tehát nem elég ha csak kiadják a pénzt a munkásvédelemre, a munkást intézkedésekkel és szóval is nevelni kell saját, és munkatársai épségének védelmére. Az elmúlt évben ez irányban is sokat tettek a gazdaságok, vállalatok, a rendelkezések értelmében. Az olyan, nagy létszámú üzemekben, mint a dalmandi, a tamási, a paksi, a hőgyészi, a Szekszárdi Állami Gazdaság, a Mezőgép Vállalat, az erdészet, biztonsági előadók, a kisebb létszámú üzemekben biztonsági megbízottak dolgoznak. Ezeknek, valamint a szakszervezeti biztonsági felügyelőknek külön, egyhetes tanfolyamot rendezett a MEDOSZ megyei bizottsága, azonfelül hat hónapon keresztül havonta egy-kétnapos továbbképzést Pécsett. De bármiféle tanfolyam nem lenne elég, ha a munkásvédelem, a balesetvédelem nem szerepelne rendszeresen az adott munkahelyeken, az igazgatói tanácsülések, szb- íilések napirendjén, ha nem ismétlődnének rendszeresen az ellenőrzések. Ott még nem tartunk, hogy kimondhassuk: minden rendben megy. Ha örvendetesen kevesebb volt- is a baleset, mint 1971-ben, a termelésből kiesett, közel hétezer munkanap nem kevés. Húsz ember egyévi munkája mennyi termelési értéket állíthatott volna elő, nem beszélve azokról, akiket örökre elveszített a társadalom, a család. Van még tehát tennivaló, a mezőgazda- sági üzemekben is, másutt is. BL
