Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-15 / 38. szám

Látogatás Nyúlávíában A fehér gyöngy tartása Nyulat tenyészteni sikk; Sikk, mert üzlet. Jó üzlet. Egy kiló nyúlhúsért 30—40 forin­tot fizetnek a felvásárlók. A piac felmérhetetlenül nagy. A kereslet nőttön-nő. Szaporod­nak a házilag eszkábált ketre­cek a családi házak udvarán. Lehet persze gyárit is kapni. Egyszerűt és emeleteset, ön­itatósat, önetetőset, kinek zse­be, tetszése szerintit. A nyúltenyésztés népgaada- ságilag is fontos. Támogatjuk. Valutát jelent minden eladott kiló az orsT.-5°nak. Mert a bel­földi fogyasztás gyakorlatilag nulla. Néhány kórházban kí­mélő kosztként' adnak rvú]. húst. Magas a fehérjetartalma, nem rostos, könnyen emészt­hető. De úgy tűnik, nem lesz a kö"?ijövőben .tömegfogyasz­tási cikk. Drága is. Az állami dotáció meghozta az eredményt. Több tucat szö­vetkezet, gazdaság létrehozta nyúltelepét. A telepek aztán néhány év alatt zömmel meg­szűntek. Kényes a nyúl, igé­nyes, szakértelmet kíván. — Az ám! — mondja Cser László, a Bikali Állami Gaz­daság fő nyúlszakértője so­katmondóén. Azt is jelenti ez a felkiáltás, hogy ' a nyuszi tényleg komoly szakértelmet kíván, s azt is, hogy a piacon nagyon keresik, Azt is, hogy a nyúltenyésztés sikk, s azt is, hogy sokan ma már egy ku­darc után más véleményen vannak, Aztán, elmond egy történetet, ami többször is­métlődött más-más szereplők- keL — Tavaly ajánlatot kaptunk egy belga cégtől: 100 ezer nyulat vásároltak volna, azonnal. Nem tudtunk adni. A bikali gazdaságban jelen­leg 70 ezer nyúl van. Ekkora nyúltelep nincs még egy az országban. A szakértők sze­rint Európában sem. A bikali lokálpatrióták azt mondják, az ő telepükhöz fogható nagysá­gú a világon sem található. S most következik a szoká­sos ellenpélda azoknak, akik megpróbálkoztak a nyúlte- nyésztéssel és ma azt mond­ják, hogy nem kifizetődő. Bikaion négy éve kezdték nyolcszáz nyúllaL Az első tí­pusú ketrec nem vált be. A második, a harmadik sem. A negyediknél állanodtak meg. Négyszer lecserélni a ketrece­ket — szép summába kerül­het. Közben a telep egvre korszerűbb lett. Ma teljesen automatizált. Kanarószalag vi­szi a tráavát, túlnyomásos le- verőeserélő működik, hoav semmi bűz. ne leeven az épü­letekben. Súívszeleoes önita- tókbót sz.oníák a vizet a nyu­szik. Egyiket sem kellett meg­tanítani arra. hogvan műkö­dik. „okos állatok” — mondja Molnár Béla, a nyúltelep ve­zetőle. Lehet, hoev okosak de az biztos, hogy Molnár Béla szereti a rábízott állagokat. Fi­zikai munkául egyedül a ta­karítás maradt. Tavaly 40 vagon nyulat szál­lítottak Bika’ról Olaszország­ba. A bevétel tizenhétmillió forint volt. A t'szta haszon több, mint egymillió. — Azért ilven kevés —ma­gyarázza Pápai Tibor főköny­velő —, mert az elmúlt né­hány évben sok-sok beruhá­zás keúett a telep bővítéséhez, korszerűsítéséhez. Idén már esck e<rv éo,"<»t+el nő a telep. Négyezer nyállal lesz több úgv. Igaz. a takarmánykeverő üzem jelentősebb beruházás. Júliusra lesz kész. Három me­gyét ellát majd. Teljesítmé­nye — a tervek szerint — 5 tonna granulált nyúltáp órán­ként. Emellett olyan „apróságok” Is akadnak részfeladatként, mint a műhelv korszerűsíté­se. ahol a nyúlketrecek ké­szülnek. Nemcsak a telep, ha­nem több megye kistermelői részére is elfogadható áron. Az „elfogadható” jelző azért létjogosult, mert a ketrecek­hez éppúgy, mint a tenvész- anyag értékesítéséhez 30—50 százalék ártámogatást ad az állam. A számok nőnek: idénre már 50 vagonnyi nyálra kö­töttek szerződést az olaszok­kal. 8000 törzsanya van a te­lepen. Havonta 25 ezer kis nyuszi születik. Fehér gyöngy hibrid fajta. Ujzélandi anya + kalifor­niai bak: ezek a nagyszülők. Fehér gyöngy anya + újzélan- di bak: ezek a szülők. Az eredmény: fehér gyöngy hib­rid. A fajta hús- és csont­aránya körülbelül hét száza­lékkal jobb, mint a magyar lepke, magyar vadas fajtáknál. Olaszországban sláger. Ezt ke­resik, kérik bármilyen meny- nyiségben. Még a fehér bun­dát is felhasználják. Értékes szőrme: bármilyen színre fest­hető: A nyúl egyes részeiből gyógyszerek készülnek. A fehér gyöngy hibrid a Gödöllői Kisállattenyésztési Kutatóintézetnek köszönhető. A gazdaság és az intézet kö­zött évek óta kitűnő a kap­csolat. Sőt, most már az állat­orvosi tudományegyetem is ad segítséget. A?, egyetem lekto­ra a múlt héten járt a gaz­daságban. Az ideális körülmé­nyek kialakítását, a nyúlbe- tegségek leküzdését várják a gazdaságban az együttműkö­déstől. Egy gondozó átlag hétezer nyulat lát el. — Ettől sokkal jobbat már nehéz elképzelni — mondják Bikaion. A telepen mostanában gyak­ran hallani idegen szót. öt vietnami agrármérnök, állat­orvos érkezett egyhónapos ta­nulmányútra. A Bikali Álla­mi Gazdaságban készítik el azt a korszerű nyúltenyésztő telepet, mely jövőre Hanoi környékén kezdi a hústerme­lést. Bikaion készülnek a spe­ciális ketrecek, az épületek berendezései és az épületek tervei is. Bikáiról szállítják a tény észállományt: nyolcszáz anyanyulat a fehér gyöngy faj. tábóL Szeptemberben Gdansk-ban hajóra rakják a baráti segít­ség első szállítmányát. KADAR PÉTER Gemenc—sárközi túrák — előjegyzésben Tavaly minden eddiginél többen, tizennyolcezren vettek részt a Tolna megyei Idegen- forgalmi Hivatal kalauzolásá­val lebonyolított gemenci er­dei túrákon. A Duna-ártéri vadont tizenkétezren erdei kisvonaton, hatezren pedig kishajón utazták be. A társas kirándulóknak be­mutatták Szekszárd nevezetes­ségeit, a decsi sárközi nép- művészeti házat, a gemenci vadrezervátum keselyűsi va­dászati kiállítását. Az idei kirándulásokra már megkez­dődtek az előjegyzések. Cso­portokban eddig körülbelül ezerháromszázán jelentkeztek, főleg Budapestről, de az or­szág más vidékeiről is. Első fecskeként a Medicor Művek dolgozói március 3-ára jelez­ték gemenci kirándulásukat. Az idei tavasszal újdonság lesz, hogy a keselyűsi Szarvas csárda körül már külön va­daskertben is szemlélődhetnek a látogatók, a vadrezervátum trófeakiállítását pedig kicse­rélik, újabb látnivalóval bő­vítik. (B. L.) A balesetnek a gép esak eszköze — okozója az ember Kevesebb a baleset a mezőgazdasági üzemekben A számok tények. Regiszt­rálhatnak, figyelmeztethetnek, biztathatnak, dicsérhetnek, de akkor is tények maradnak, amelyeket tudomásul kell ven. ni. De a számok változhatnak is, — nem önmaguktól, hanem emberi tevékenység, cselekvés révén. Vannak számok, ame­lyeknek növekedni kell, más számoknak csökkenni, nem csupán a matematikai törvé­nyek, hanem az ember alkotta törvények szerint is. Ezúttal olyan számokat ra­gadunk ki, amelyek csökkené­sét társadalmi érdekek kíván­ják, de a tennivalókat állami intézkedések is előírják. Ezek a számok azt mutatják, hány baleset történt az elmúlt év­ben Tolna megye állami me­zőgazdasági üzemeiben. A vál­tozás pozitív. Amíg 1971-ben az állami gazdaságokban, vál­lalatoknál 310 baleset történt, 1972-ben már jóval kevesebb, 223. Kevesebb volt a balese­tek miatt kiesett munkanap Európa legnagyobb nyúl tenyészetének egy részlete — felülnézetben. Gottvald. is: 6870, 736-tal keyesebb, mint az előző évben. De még ez a szám is sok — ha úgy számoljuk, húsz ember egy évre kiesett a termelőmun­kából. A balesetek számának csök­kenése szembetűnő az Alsópé- li Állami Gazdaságban — 28- ról 16-ra; a Paksi Állami Gazdaságban 52-ről 27-re; a Hőgyészi Állami Gazdaságban 41-ről 23-ra; a Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaságban 52- ről 31-re. A növényvédő állo­máson a múlt évben nem tör­tént baleset, pedig ott is gé­pekkel, mérgeket tartalmazó vegyszerekkel dolgoznak. Halálos baleset 1972-ben öt történt, 1971-ben csak egy. Viszont a tárgyilagos megíté­léshez tartozik, hogy a gazda­ság, a vállalat mindegyikben vétlen volt, és kettőben maga az áldozat is. De ettől függet­lenül oda kell figyelni, mert például a teveli Mezőgép traktorvezetője úgy lett okozó­ja saját tragédiájának, hogy ittasan vezette a jogtalanul igénybe vett erőgépet és azzal a négyméteres útárokba zu­hant. Ha lett volna, aki két­szeresen megálljt paracsol, ak­kor nem történik ez a halál­eset, nem marad egész életé­re rokkant ' egy tizenhárom éves fiú. Igaz, nem lehet min­denki mellé külön őrzőt állí­tani. de azt viszont figyelem­mel lehet kísérni, ki, hova és hogyan hagyja el az üzem. a géotelep kapuját. Már csak azért is szükséges a fokozott ellenőrzés, mert másfelől az üzemek milliókat költenek munkásvédelemre, a kézierő felszabadítására a ne­héz fizikai munkák alól. A mezőgazdasági üzemek­ben azért is csökkent a bal­esetek száma, mert az előző évben közvetve és közvetlenül tizenöt és fél millió forintot fordítottak munkásvéde’emre. Az elmúlt évben a Hőgvészi Állami Gazdaságban felúiítot- ták a traktoroarkot, a mun­kákat a korábbinál jóval ke­vesebb génnel végzik el, "azok­ra a legkénzettebb, a leg- f egy el mezőt tebb munkásokat ültették. A Mezőgéo Vállalat 1972-ben a tervezett 999 ezer forint helyett 1 100 000 forintot fordított a legnehezebb mun­kák gérvesítís<r'>, korszerű ké­ziszerszámok beszerzésére. Ne­héz lenne felsorolni, hányféle^ méregtartalmú vegyszert hasz. náltak az elmúlt évben a gaz­daságok, de miután a szabá­lyokat betartották, egyetlen mérgezéses eset sem fordult elő. Ki kell tehát mondani a té­telt: a technika; fejlesztés nem jár együtt a balesetek számá­nak növelésével — bár több a veszélyforrás, — sőt, tovább lehet vinni: a technikai fej­lesztés révén lehet csökkente­ni a baleseteket. Egy elavult, ócska gép veszélyesebb, mint jóval több új, s ha a bal­eseti jegyzőkönyveket lapoz­gatjuk, kitűnik: a legtöbbet figyelmetlenség, gondatlanság idézte elő. Tehát nem elég ha csak ki­adják a pénzt a munkásvéde­lemre, a munkást intézkedé­sekkel és szóval is nevelni kell saját, és munkatársai ép­ségének védelmére. Az elmúlt évben ez irányban is sokat tettek a gazdaságok, vállala­tok, a rendelkezések értelmé­ben. Az olyan, nagy létszámú üzemekben, mint a dalmandi, a tamási, a paksi, a hőgyészi, a Szekszárdi Állami Gazdaság, a Mezőgép Vállalat, az erdé­szet, biztonsági előadók, a ki­sebb létszámú üzemekben biz­tonsági megbízottak dolgoznak. Ezeknek, valamint a szakszer­vezeti biztonsági felügyelők­nek külön, egyhetes tanfolya­mot rendezett a MEDOSZ me­gyei bizottsága, azonfelül hat hónapon keresztül havonta egy-kétnapos továbbképzést Pécsett. De bármiféle tanfo­lyam nem lenne elég, ha a munkásvédelem, a balesetvé­delem nem szerepelne rendsze­resen az adott munkahelyeken, az igazgatói tanácsülések, szb- íilések napirendjén, ha nem ismétlődnének rendszeresen az ellenőrzések. Ott még nem tartunk, hogy kimondhassuk: minden rend­ben megy. Ha örvendetesen kevesebb volt- is a baleset, mint 1971-ben, a termelésből kiesett, közel hétezer munka­nap nem kevés. Húsz ember egyévi munkája mennyi ter­melési értéket állíthatott vol­na elő, nem beszélve azokról, akiket örökre elveszített a tár­sadalom, a család. Van még tehát tennivaló, a mezőgazda- sági üzemekben is, másutt is. BL

Next

/
Thumbnails
Contents