Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-13 / 36. szám
Száz éve árusítanak könyvet Szehszárdon Az új könyvesbolt avatására nyomtatott magyar könyv 500. évének nyitányaként február 15-én ünnepélyes keretek között nyílik meg Szekszárd új könyvesboltja, a Babits Mihály nevét viselő reprezentatív üzlet. A megnyitáson dr. Marczali László, a Kiadó) Főigazgatóság vezetője méltatja az új könyvesbolt jelentőségét, majd a város nevében Császár József tanácselnök veszi át a fontos kulturális létesítményt. Az üzlet — mely hanglemezeket is árusít — az ország egyik legszebb könyvesboltja. Belsejében Szekszárd nagy szülöttjének tiszteletére Babits- emlékfalat állíttatott a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat * Hirdetmény. Alulírott bátorkodom tudatni a t. közönséggel, hogy eddig is eléggé ismert könyvkötő üzletemet könyvkereskedéssel megbővít- ve itt helyben Béla téren Schi- binger Antal féle házban megnyitottam'. Üzletem berendezésénél gondoskodtam arról, hogy a t. közönségnek minden tekintetben eleget tehessek, mindennemű könyvek, iskolai eszközök, papír, író-, s rajzszerek, zeneművek, vonalazott könyvek és nyomtatványok, lehetőleg mérsékelt áron kaphatók és megrendelhetők legyenek. Politikai, szépirodalmi lapok és folyóiratokra előfizetések elfogadtatnak, a miért a t. közönség ismert pártfogásába ajánlja magát Szegszárdon. 1873. octoberhó 12. Untermüller Alajos könyvárus. A hirdetmény az akkor néhány hónapja indult Tolna megyei Közlöny című társadalmi, tanügyi és közgazdasági hetilapban látott napvilágot. Ismereteink szerint tehát ezóta, vagyis kereken száz éve lehet Tolna megye székhelyén rendszeresen könyvet vásárolni. Hogy a száz év előtti könyvárus ősünk az akkor 11 069 lakosú városban mennyi könyvet adott el, nem tudjuk. Csak abból sejthetjük, hogy a szeg- zárdi könyvbarátok nem lehettek sokan, hogy éppen a Tolna megyei Közlöny ugyancsak egy száz év előtti számában a Napi hírek és újdonságok rovatban ez olvasható: Nem az anyagi szükség érzete folytán, hanem az ügy sajátságos voltánál fogva említjük meg, hogy a Tolna megyében megválasztott hat országgyűlési képviselő közül csupán Perczel Béla úr fizetett elő lapunkra ... Az évek múlásával aztán más könyvkötőnél, majd a szekszárdi nyomdák papír- írószerboltjaiban is lehetett könyvet vásárolni — a két világháború között négy helyen is. A felszabadulást követő években is nagyjából ugyanez maradt a helyzet, egészen 1949 augusztusáig, amikor is a már államosított Molnárnyomda könyv-, papír-írószer, boltját a Könyvesbolt Kiskereskedelmi Vállalat vette kezelésbe. A bolt vezetőjéül a nyomda egyik könyvkötőjét, az üzemi bizottság tagját Leposa Dezsőt bízták meg. A bolt (1951-től, az Állami Könyvterjesztő Vállalat keretében) bevételének nagyobb részét még néhány évig a papír-írószer forgalom képezte, amíg — épp 20 évvel ezelőtt — ez utóbbiak „leválasztásával” a mai értelemben vett könyvesbolt megszületett. Tizenöt évvel ezelőtt, 1958- ban az akkor 19 300 lakosú városban 1 millió 342 ezer forint , értékű könyv fogyott, s ezzel Szekszárd, egy akkori statisztikai kimutatás szerint, az egy lakosra jutó könyvfor- galomban a 62 magyar város közül a második (!) helyet vívta ki. De a mai olvasót nyilván elsősorban az érdekli, hogy is áll napjainkban a könyvterjesztés ügye Szekszárdon, az immár 24 333 lakosú, erős ütemben iparosodó megyei székhelyen. Nos, a Műve.lt Nép Könyv- terjesztő Vállalat két szekszárdi könyvesboltja 1972-ben kereken 5 millió forint értékű könyvet adott el. Ez azt jelenti, hogy az egy szekszárdi lakosra jutó „könyvfogyasztás” a 200 forinton felül van, pedig ebben az összegben a városban működő közművelődési és szakszervezeti könyvtárak beszerzései és az ügynökök közvetítésével történő vásárlások nem szerepelnek. A statisztikai adattal, hogy jelenleg a városok közötti sorrendben hányadik helyen áll Szekszárd,' még nem tudunk szolgálni, de az enélkül is nyilvánvaló, hogy a szekszárdiaknak — mint könyvbarátoknak — nincs okuk a szégyenkezésre. A Művelt Nép két könyvesboltjának dolgozói bármenynyire szorgalmasak is, ekkora könyvforgalmat nem lettek volna képesek a bizományosi hálózat aktív és eredményes közreműködése nélkül lebonyolítani. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy nincsen a városban olyan vállalat, intézmény, iskola, (dolgozói kollektíva), ahol vagy állandó könyvbizományos ne működne, vagy legalább időszakonként ne ren. deznének könyvvásárokat. Jelenleg a két könyvesbolton kívül rendszeresen lehet könyvet vásárolni a városi tanács titkárságától kezdve az ÁFÉSZ- vegyesboltokig, a rendőrkapitányságtól a Mechanikai Mérőműszerek Gyáregységéig, az 505. sz. MüM. iskolától a Sárköz-Völgységi Vízitársulat irodájáig, a városban összesen 89 helyen. Ez a tény azt jelen, ti, hogy minden 275 szekszárdi lakosra (és ebben a csecsemők is benhfoglaltatnak) jut egy könyvárus. Az tehát nyilvánvaló: annak aki Szekszárdon könyvet akar vásárolni, nem kell hosszú utat bejárnia, amíg könyvárusra akad. Fölösleges bizonygatni, hogy a város központjában megnyíló könyvesbolt a szekszárdi könyvforgalom fejlődésének új lehetőségét teremti meg. De nem szeretnénk, ha az új könyvesbolt Szekszárd egyetlen könyvesboltja lenne, ellenkezőleg, vállalatunk törekvése az, hogy a jelenleg tűrhetetlen körülmények között működő másik könyvesboltunkat (e problémával a Tolna megyei Népújság 1972. július 9-i száma: Eldugott könyvesbolt — előszobában c. glosszájában foglalkozott) a könyv ügyéhez méltó elhelyezést biztosítsunk. Abban a meggyőződésben^ hogy Szekszárd város vezetői az ennek útjában álló akadályokat elhárítják, a városi tanács és a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat közös erő-; feszítéssel létrejött új könyvesboltunkat, az ötszáz éves nyomtatott magyar könyv ünnepi esztendejének nyitányaként adtuk át Szekszárd közönségének, mégpedig nemcsak a könyvbarátoknak, azok-J nak is, akik ma még. nem nagyon találják mega könyves- boltba vezető utat. Az új könyvesbolt kirakatát bán a névadó, Babits Mihály versének sorai szinte a könyvterjesztés mottójaként hirdetik! Óh ne mondjátok azt, hogy a könyv ma nem kell, hogy a könyvnél több az Élet és az Ember: mert a Könyv is Élet, és él, mint az ember — :J így él: emberben a könyv, s a Könyvben az Ember, 1 VARGA SÁNDOR 1A Különös házasság I igaz históriája 35. A MEGTALÁLT BOLDOGSÁG Gróf Buxtler János végre is célba ér. A bajorországi Ha- imhausenben is Buttlerokra akad, méghozzá a legtőről- metszettebb fajtából, hisz elődeik csak az 1600-as években jöttek át a nemzetség ősi fészkéből, Írországból Európába. A kiszemelt utód: BUTT- LER VON CLONEBOUGH SÁNDOR GRÓF, katonatiszt, s ereiben kéknél kékebb vér csörgedezik. Atyja: Buttler Kajetán Theobald gróf, a bajor király vezérőrnagya és Würzburg parancsnoka volt. Édesanyja pedig Gaugreben Mária Anna palotahölgy, s a bajor Terézia-rend udvarhöl- gye. 1844. nyár utóján az ifjú Sándor gróf, áz öreg Buttler meghívására Magyarországra látogat, — egy kis terepszemlére. A 31 éves fess bajor katonatiszt megnyeri az öreg úr tetszését, hisz nemesebb utódról nem is álmodhatott volna. A fiatal grófnak is megtetszenek a felajánlott lehetőségek: a vagyon, a család patinás fénye, s tekintélye^ de nem utolsó sorban: báró Barkóczy Éva. Novemberben Buttler János már azt írja egy pozsonyi barátiénak: „Ügy látszik, hogy az ifjak öszvekelése haladni fog!” S halad is a legjobb úton a beteljesülő boldogság felé. 1844. november 4-e /nagy nap, nemcsak a fiataloknak, de párdányi gróf Buttler Jánosnak az életében is. Egy hosszú, csalódott; kesernyés élet utóján végre igazán az első önfeledt, boldog nap! Örökbe fogadott fia: gróf Butt- 1er von Clonebough Sándor és Barkóczy Éva bárónő, a menyasszony szülei családi székhelyén, a Zemplém megyei Imregen házasságot kötnek egymással. Buttlerunk mindennel elhalmozza újdonsült fiát és menyét, kik élete alkonyán gyermekei helyett gyermekei, s általános örökösei lenni hivatottak. Nyomban több Ung megyei faluval ajándékozza meg a fiatal házasokat, közte Dobóruszkával, ahol ő maga, és Bozossai. hol az új házasok laknak. Sándor és Éva őszinte meleg szeretettel veszik körül a hetven esztendőt már meghaladt öregurat, s megcsillantják előtte azt a családi melegséget, szeretetet és boldogságot, melyet ő, az élet furcsa játékaként, — vagy éppen saját hibájából? — egész életében nélkülözött. Elvetélt boldogsága félszázad múltán támad új életre! A sors kegyes hozzá: öregen és betegesen, legalább félévnyi meleg, napsugaras családi boldogsággal ajándékozza meg. De ez is valami, — mert Dőry Katalinnak ez sem adatott meg... r Á VÉGSŐ LESZÁMOLÁS t Buttler Jánosból élete utolsó éveiben valami megmagyarázhatatlan jóság árad. Imádott kis unokahugának, Barkóczy Évának, még lapos erszényű nagybátyja, Barkóczy Zsigmond báró is kap tőle egyszerre, egyetlen szóra, több Máramaros megyei falut, — csupán azért, hogy méltó tisztségre emelkedhessen általa, a tekintetes nemes vármegye tisztikarában. Betegsége hatása alatt, —• röviddel halála előtt. — egy szép felvidéki birtoka eladásából származó 53 ezer forintból, a messze földön híres-neves egri mizeri barátok ispotályát is fejleszteni, bővíteni, az ágyak számát szaporítani akarja. De sajnos nem futja már életéből. Mintha érezné, hogy kevés ideje van már hátra, néhány hónappal halála előtt, egyenesbe hozza feleségével még függőben maradt egyetlen ügyét. A meggondolatlan, fiatal fővel, egész életét tragikusan megpecsételő, nagyhir- telenjében aláírt házassági szerződését 14 ezer ezüst forinton visszaváltja Dőry Katalintól. Hadd kapja meg a kapzsi asszony már annyira óhajtott pénzét. De végre kezei között tudhatja ezt a súlyos százezrekbe került, s egész életét tönkretevő átkozott papírrongyot. 1845. április utóján hirtelen ágynak esik, s egészségi állapota napok alatt aggasztóra fordul. Dobóruszkai kastélyában ott szorgoskodnak körülötte azok, akiktől késő öregségére szeretetet, hűséget és őszinte jóságot kapott, — még ha pénzen is kellett megvásárolnia őket: rajongásig szeretett mostoha fia: Sándor gróf, hitvesével, Évával, háziorvosa, titkára, aki egyben kálvinista pap is egyszemély- ben, inasa, és mindig készséges inasa, János. Május 2-án már annyira közel érzi végső óráját, hogy leszámol életével és testamentumát is tollba mondja. „.. .Minthogy az isteni gondviselés gyermekkel meg nem vígasztalt, mégis kívánván családom nevét fenntartani s megörökíteni, ezért az általam Baváriából (Bajorországból) kihívott gróf Buttler Sándort és általa akaratommal s beleegyezésemmel hitvesül vett báró Barkóczy Évát minden ingatlan és ingó s akárhol található szerzeményt vagyonúimban s engemet illető tőkepénzekben általános örököseimmé teszem és vallom ezen végrendeletem erejénél fogva...” De nem feledkezik meg szeretett kálvinistáiról sem. A négy egyházkerület (püspökség) számára torontáli jószágaiból mintegy 100 ezer forintot hagyományoz. De jó gazda módjára, gondoskodik mindennapjainak szorgos gon. dozóiról: inasáról és gazdasz- szonyáról is. Testamentuma végrehajtójául pedig két tisztelt barátját, ifjú Bernáth Zsigmondot s az alispánt jelöli ki, mint „akinek erántam szíves bizodalmukat tapasztaltam.” Másnap, május 3-án a lélek lángja egyre gyérebben pislákol már az öreg s beteg testében, — s még ugyanaz nap a kegyetlen párka elvágja párdányi gróf Buttler János élete fonalát. Sándor gróf és hitvese, Éva, életük mesébe illő jótevőjüket, végakaratához híven, „illendően” helyezik örök nyugalomra, kegyúri templomában, a palágyi kálvinista egyház kriptájában. Székhelyén, Dobórusz- kán csak katolikus templom áll, s annak földjében — úgy érzi és hiszi, — nem lenne még haló poraiban sem nyugodalma sohasem... MARAKODÁS AZ ÖRÖKSÉGÉRT Ä Buttler—Barkóczy família nem veri nagydobra János gróf halálának hírét. Előrelátók! Tudják, hogy nemSzámviteli munkában jártas KÖNYVELŐI képesítéssel RENDELKEZŐ SZEMÉLYT KERES a Pamuttextilművek Tolna, régi gyár. Fizetés megegyezés szerint. (217) csak Buttlerné, a gonosz özvegy, de a Buttler leányok ága is éhes héja módjára csapnának a gazdátlanul maradt ■ zsákmányra. De Barkóczy Zsigmond báró ám a tett embere. Se szó, se beszéd, egyszeriben a fiatal házasok részére elfoglalja az erdőtelki birtokot és a fényes kastélyt, s minden mozgatható értéket innen felvidéki birtokaikra szállíttat. Felvidéki jószágait nem kell félteniük, mert azok szilárdan kézben vannak, de különben is Buttler János vitathatatlan szerzeményi javai, s mint ilyenek, megtámadha- tatlanok. A harc a birtok körül azonban nem ül el. Egy héttel az öregúr halála után, váratlanul fegyveres vendégek érkeznek az erdőtelki kastély elé. A királyi fiskus képviselői, hogy mint „gazdátlan jószágra" az állam nevében rátegyék kezüket, — tekintve, hogy magtalanul hunyt el Buttler János. De nem várt meleg fogadtatásban részesülnek. A kastély kapujában hirtelenjében vasvillára és kaszára kapott majorságbéli cselédek állják útjukat. A csillogó paraszti fegyverek védelmében hamarosan megjelenik Barkóczy Zsigmond, s a testamentum egyik végrehajtója. Ellentmondást nem tűrő kemény hangon a képibe vágja a vagyonkob- zásra érkezett állami uraknak, hogy itt nincs mit keresniük, mert Erdőtelek sorsáról vég- rendeleti úton maga Buttler döntött. , (Folytatjuk) Decsi Költségvetési Üzem GYORSFELVONÓT KERES, több szintes lakások építéséhez könyvjóváírással — ESETLEG MEGVÉTELRE. Árajánlatot kérünk. uai.. (137)
