Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-13 / 36. szám
Nagy jelentőségű tanácskozás volt Beszélgetés a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén részt vett két Tolna megyei küldöttel Beszélik, hogy... Több sorompó kellene Pénteken az Országház kongresszusi termében a népfrontmozgalom időszerű kérdéseiről és a tanácsválasztások előkészítéséről tanácskoztak a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén. A tanácskozás után felkerestük az ülésen részt vett Csaj- bók Kálmánt, a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottságának titkárát és Hóbor Ilonát, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagját. Jól időzített tanácskozás volt Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront Tolna megyei titkára már több. hasonló tanácskozáson képviselte megyénket. Milyen tapasztalatokkal tért haza a pénteki ülésről? — Igen jól választották meg a tanácskozás időpontiát. Ugyanis egy év telt el a Hazafias Népfront tavaly tavasz- szal megtartott V. kongresszusa óta. így, lehetőség nyílt egy periódujs tapasztalatainak ösz- szegezésére. Ezt a tanácskozáson Bencsík István főtitkár tette meg referátumában. Hegedűs László, az Országos Tanács titkára pedig a jövő feladatairól beszélt. A közelgő tanácsválasztás előkészítéséről. Személyesen nekem azok- a hozzászólások tetszettek legjobban, amelyek a szervezeti élet sokoldalúságáról tettek tanulságot. - Különböző helyi problémákról beszéltek. . amelyek azonban általánosíthatók is. Például a ..népszaporulatról szóltak, tényleg társadalmi felelősséggel. Minden felszólalásból kitűnt, hogy a párt határozatai hogvan válnak társadalmi üggyé. Mégis ha ezeket a felszólalásokat mozaikként összerakom, van egy olyan érzésem, hogy a helyi politikát a gyakorlatban leszűkítjük községfejlesztési politikára. Pedig a mozgalomnak az a feladata, hogy kibővítse a községi politikát. Mert a járda-, óvodaépítésen kívül még sok egyéb Az életszínvonal emelése, a dolgozók szociális és munka- körülményeinek javítása állandó feladat. Az elmúlt hónapokban számos határozat és intézkedés született az alapvető elvek finomítására, a határozatok megvalósításának meggyorsítására. A határozatok sorából kiemelkedik a párt Központi Bizottságának novemberi állásfoglalása, majd az azt követő kormány- intézkedések. A Tolna megyei Tejipari Vállalatnál kerestünk választ arra, mit tettek a dolgozók munka- és életkörülményeinek javítására és a'novembert állásfoglalás szellemében milyenek a további elképzelések.' AZ ÉLET- É'l MUNKAKÖRÜLMÉNYEK JAVÍTÁSA ÁLLANDÓ FELADAT Örvendetes tapasztalni, ha az intézkedések egy ilyen. átfogó -terület esetében- nem kapcsolódnak konkrétan egy határozathoz. A tejipari vállalatnál ezt tapasztaltuk, de a várható és folyamatban lévő intézkedések azt is mutatják, hogy a 'novemberi' állásfoglalás további. lendületet adott. A novemberi állásfoglalást követő kormányhatározat a munkások és a művezetők nyolcszázalékos béremelését írta elő. A vállalat idei tervei megalapozzák, hogy az összes dolgozót érintő négyszázalér feladat is van. Művelődéspolitika, szociálpolitika, szövetkezetpolitika. Mikor az országos irányelveket lebontják ki-*1 sebb, helyi feladatokra, csak a községfejlesztés marad. Gyakorlatban ezeket a konkrét, dolgokat bízzák a népfrontra. Azt, hogy szervezzenek társadalmi munkát, a konkrét beruházások segítségére. Ezt a szűk lehetőséget tovább kell bővíteni. Egy faluban az egész ország politikáját meg kell látni. Tehát van ott művelődési politika, szövetkezeti politika és ez az utóbbi alatt sem csak a tsz-politikát kell érteni. Mert van takarékszövetkezet, ÁFÉSZ, lakásszövetkezet és sok egyéb. Ezeknek lehetne koordináló szerve a népfront. Nagy jelentőségű volt Kádár elvtárs felszólalásának az a része, ahol a népfront helyét meghatározta társadalmunkban, mikor elmondta, hogy a mozgalom fontos sajátossága, hogy abban különböző világnézetű és ideológiájú emberek találkozhatnak. A népfrontot minden ember magáénak vallhatja. Több fiatalt a mozgalomba! Hóbor Ilona a Bonyhádi Cipőgyár tűzőnője két év óta dolgozik a népfrontmozgalom, bán. A tavalyi kongresszuson mint küldött vett részt, s azután Választották be az országos tanácsba. A jövő hónapban lesz húszéves, a Hazafias 'Népfront Országos Tanácsának legfiatalabb tagja, s egyben tagja a Népfront Országos Nőtanácsának . is. A pénteken megtartott tanácskozáson „debütált”. Felszólalása során helyi tapasztalatok alapián beszélt a megyei gondokról, s országosan . js hasznosítható javaslatokat tett. — Még több fiatalt kellene bevonni a mozgalomba. A fiatalok problémáit ugyanis mi ismerjük legjobban. Nagyon jó volt. hogy az országos ülésen bebizonyosodott kos béremelésre is sor kerüljön. Ilyen értelmű döntést a tejipari vállalatok igazgatótanácsa már hozott is, de — amennyiben a vállalat 1973. első félévi célkitűzéseit kiemelkedő szinten valósítja meg — további bérrendezésre is sor kerülhet a második félévben. A nyolcszázalékos bérfejlesztés, elosztás kimunkálása még folyik; az alapelvek azonban már ismeretesek^ és a személyekre szóló felosztás ezek értelmében, differenciáltan történik. Az alapvető elképzelés háróm fő csoportra .osztható: ’. differenciált : BÉRFEJLESZTÉS — Úgy kell a bérfejlesztést megoldani; - hogy ;a-münkás állománycsoportban dolgozó nők bére — azonos beosztás esetén — tovább közelítse, "sőt érje el a férfiakét;,— emelni kell a kedvezőtlen és különösen» nehéz munkakörülmények között dolgozók bérét; .1-, ; — figyelemmel kell lenni a termelésirányítók (különösen az ilyen munkakörben dolgozó nők és felső szintű képzettségűek) bérének megfelelő, a a mozgalom sokrétűsége. Hogy itt minden társadalmi réteg képviselője, különböző világnézetű és ideológiájú emberek találkozhatnak. De volt, ami bántott. A Pest megyei KISZ- bizottság titkára a fiatalok passzivitásáról beszélt. Arról, hogy a mai ifjúság nem vesz részt komoly, nagy feladatok megoldásában. Szerintem ez nem így van. Legalábbis itt egészen más a helyzet. Kezemben Hóbor Ilona felszólalásának szövege: „Munkahelyen dolgozunk, és lakótelepen élünk. A kettő gondja és eredménye elválaszthatatlan egymástól. kölcsönösen hat egymásra.” — Hogyan látja ennek realizálódását? — Egy nap huszonnégy órából áll. Mi nyolc órán át dolgozunk az üzemben, a többi időt otthon töltjük. De sok személyes problémánkra, például lakásgondunk enyhítésére az .üzemben kérünk először segítséget. Legalábbis nálunk a cipőgyárban így van. Jó lenne, ha ez általánosabbá válna, ha a párt-, KISZ- és szakszervezeti gyűléseken a dolgozók elmondanák, hogy lakóterületükön milyen gondjaik vannak. Min kéne változtatni, s a vállalat is segítene ezeknek megvalósításán. Az üzem is felvenné a kapcsolatot a tanácscsal, a népfrontbizottságokkal, s ígv közelebb -kerülhetne egymáshoz munkahely s az otthon. A gyermekgondozási segélyt igénybe vevő fiatal édesanyákat is közelebb kéne hozni az üzemhez, ők szabad idejüket otthon töltik, s elszakadnak a munkahelyüktől. A népfront aktivistái segíthetnék ennek a kapcsolatnak javítását. s megkönnvítenék ezzel a későbbi visszatérést az üzembe. — Ha részt venne és minden bizonnyal részt is vesz maid tanácstagi jelölő gyűlésen, mit mondana el? — Néhány olyan javaslatot tennék, amelyeknek megvalósítása elősegítené Bonyhád várossá nyilvánítását. sz. I. végzett munka értékét tükröző, kialakítására. AMI NINCS A BORÍTÉKBAN, DE MÉGIS VAN A szociálpolitikai intézkedések természetesen nem egyszerűen bérfejlesztést jelentenek, hanem ide sorolandók azok a juttatások is, amelyek, ha nem is a fizetési jegyzéken tapasztalhatók, de mégis a dolgozók életkörülményeinek javítását szolgálják. Számottevőek voltak és lesznek a jövőben is a munkásellátási intézkedések. Az érkezési állomásokról a munkahelyre mikrobusz szállítja a vállalat dolgozóit. Védőruhára tavaly 322 ezer forintot fordítottak, a nehéz fizikai munkák gépesítésére több mint félmilliót. A zsúfolt munkahelyek megszüntetését és fedett munkahelyek létesítését több mint százezer forint szolgálta, s nem kis anyagi áldozatokat vállalt a vállalat baleset-megelőzésre. az anyagmozgatás gépesítésére, ülőmunkahelyek létesítésére és védőitalra. Mindez nincs a borítékban, de ha azt vesszük, hogy azáltal könnyebbé, terme1 ékeriyebbé, hatékonyabbá válik a dolgozók munkája, akkor ez is életszínvonaljavulást jelent. Tragikus szenzáció volt a kecskeméti autóbusz-vonat összeütközés, érthető, ha a közvélemény máig sem tudott napirendre térni a történtek fölött. Fájdalmasan sok emberélet esett áldozatul, emiatt a súlyos balesetet követő napok megrendülésén, a részvéten és a hozzátartozók iránti együttérzésen túl azóta is minduntalan elhangzik a „miért”. Hogy miért kellett meghalniuk az áldozatoknak, s főleg hogy mit lehetne és kellene tenni a hasonló katasztrófák megelőzéséért. Mert a halottakat mór nem lehet feltámasztani, de az élők mai, holnapi biztonságáért minden lehetőt el kell követni. Ebben mindenki egyet is ért, a vita nem ekörül folyik. Hanem hogy milyen módon érhető el a nagyobb biztonság. Pontosabban most már lényegében csak egyetlen kérdés maradt, amelyben változatlanul vannak vélemények és ellenvélemények: legyen minden vasúti kereszteződésben sorompó vagy sem. Sok emberrel beszéltem, akik amellett kardoskodnak, hogy valamennyi veszélyes helyre leereszthető sorompót kell állítani, s akkor nyugodtak lehetünk, mert ez a legszükségesebb óvintézkedés a figyelmetlenséggel és a felelőtlenséggel szemben. Nem is értik, hogy ezt miért nem tették meg már korábban az illetékesek. Mások, a közlekedés és különösen o vasút szakemberei, vezetői ellenérveket sorakoztatnak fel. Szerintük a sorompó nem csodaszer á balesetek megelőzésére, nem ez a kizárólagos és talán nem is a legjobb megoldás. Érveikre figyelni kell, hiszen sok mindenre joggal hivatkozhatnak. így például arra, hogy több, mint kilencezer vasúti kereszteződés található az országban; ennek alig több, mint a negyedét védi sorompó, a többinél csak figyelmeztető táblák és jelzőberendezések vannak, de arányaiban mégis a sorompóval ellátott helyeken történik több SEGÍTENI a fiatalok lakásépítését Évek óta számottevő ősz- szeggel segítik a dolgozók, elsősorban a fiatalok fészekrakását. Tavaly 120 ezer forint összegben két házaspár — mindnégyen a vállalat munkásai — kapott lakásépítési kölcsönt, további nyolcvanezer forint kiutalása most van folyamatban. Az idén erre a célra fordítandó összeg nagysága még nem dőlt el, a vállalatvezetés szerint jóval nagyobb lesz a megelőzőknél. A támogatást elsősprban a fiatalabb korosztályhoz tartozók kapják, mert ők is igénvjik. A tények és tervek felsorolásakor szó esett még a vállalat és szakszervezet által adott közel hatvanezer forintnyi segélyről, amelynek 70— 75 százalékát .nők kanták. a 158 dolgozó kedvezményes üzemi étkeztetéséről, a vasárnapi és éjszakai műszakok csökkentéséről- (kisgyermekes anyákat-egyáltalán nem osztanak .be. más nőket .is csak a legritkább esetben), a. színházbérletekről és az autóbusz-kirándulásokról is. A cél: állandóan, folyamatosan javítani a munka- és szociális körülményeket, a dolgozók életszínvonalát. Eh^ez nagv ösztönzést jelent a Központi Bizottság novemberi határozata. I* GY. baleset. Figyelmetlen és fegyelmezetlen vezetők későn fékeznek, áttörik a sorompót, vagy türelmetlenségükben felemelik, hogy áthajthassanak alatta. Az sem ritka, hogy az ereszkedő sorompó alatt még megpróbálnak átjutni, de bezárva maradnak a síneken és rendszerint bekövetkezik a tragédia. További érvük, hogy sok külföldi országban hasonló a sorompós és anélküli vasúti kereszteződések aránya, mégsincs annyi baleset, mint nálunk. Aztán figyelembe kell venni az anyagi és személyi feltételeket is. Nevezetesen, hogy egy új sorompó felszerelése legalább egymillióba kerül, több ezer tehát milliárdokba, s ha volna is ennyink, honnan lehet előteremteni azt a sok ezer vasutast, aki kezelje a berendezést a különben gyér forgalmú kereszteződ ésekben ? Számomra mégsem az anyagi indok a meggyőző, hiszen nincs az a pénz, amelyet sokallhat- nánk, ha azzal emberéleteket lehet megóvni. Csak hát másokkal együtt nekem is az a véleményem, hogy a több sorompó nem minden. Az elmondottakon kívül arra is gondolok, Hogy a tilalomfák valóságos erdeje sem pótolhatja azt a belső önkéntes kényszert, amelynek mindig és mindenkiben ébren kell lennie, ha nemcsak önmagáért, hanem másokért is felelős. Vagyis a vezetőnek, aki felel az utasok biztonságáért, nem azért kell megállnia a veszélyes hely előtt, mert leengedték a sorompót. Annál is inkább, mert előfordult ipgr, hogy . jött a vonat, de a sorompó valamilyen okból fent maradt. Ismerünk olyan eseteket is, amikor a fénysorompó romlott el, tehát ennél sem csak akkor kell óvatosnak lenni, ha a két piros lámpa az előírás szerint felváltva villog, hanem máskor is. Akkor is, ha zöldet jelez, mert minden esetben meg kell győződni az áthaladás veszélytelenségéről. Ezzel együtt lehet, hogy tényleg több sorompóra volna szükség, olyan helyeken is, ahol most csak figyelmeztető táblák és lámpák vannak a kereszteződés előtt. Ennek megítélése és eldöntése a vasút felelős vezetőire tartozik. Nem lehet azonban csupán kevesek dolga annak a másik, úgynevezett belső sorompónak a működtetése, amelyet más szóval felelősségérzetnek szoktunk nevezni. Minden vezetőnek ismernie keli a veszélyt jelző táblákat, amíg erre tanítani kell valakit, addig egyedül nem is ülhet kormányhoz. De aligha az ismeretekkel, a tudással van baj, inkább a felelősségérzettel,- amelyet nem lehet csupán KRESZ- tankönyvből megtanulni és nem is elég belőle egyszer, vizsgázni. A vezetőnek, ha ezt a hivatást választotta, tudnia kell, hogy a kormánynál egy pillanatra sem lehet figyelmetlen, nem fásulhat el és soha semmit.sem bízhat a vak szerencsére. A kecskemétihez hasonló korábbi tragédiák után egy ideig rendszerint mindenki óvatosabban .vezetett,' különösen vasúti átjáróknál. Bizonyára most is ez a helyzet, hiszen' a baleset any- nyira megrázó volt, hogy nehéz elfelejteni. A napok és a hetek azonban törvényszerűen múlnak. De továbbra is óhatatlanul szükség van a belső sorompók kifogástalan működtetésére, a körültekintő és felelősségteljes vezetésre. Mindig és mindenhol. ARKUS JÓZSEF A Központi Bizottság novemberi határozatának nyomában A Tolna megyei Tejipari Vállalatnál
