Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-07 / 5. szám

Mosolygó világ Mrgmondja-e a csimpánz a véleményét az emberről ? mert a majmok hangképző szervei sokban térnek .el az emberétől. Hathatós eszköznek bizonyult két különböző élő­lény kapcsolatteremtésében — a mozdulat. Ezen a felismeré­sen alapul a nevadai egyetem két pszichológusa kísérletsoro­zata. Allen és Beatrice Gard­ner öt év óta alkalmazza az új módszert. A Gardner-módszer legna­gyobb sikere Washoe, egy hét­éves csimpánz, „aki” 175 szót ismer. Most többi társával együtt közös ketrecbe zárták, abban a reményben, hogy bra­vúros tudásából valamit átad társainak. Washoe egész bo­nyolult mondatok megfogalma­zására képes. Ilyeneket mond például: „Adj ennem édességet, légy szíves”. Mindent kifejez, ami megragadja a fantáziáját: a teheneket, kutyákat, virágo­kat, de még a repülőgépeket is. Egy napon hosszasan figyelt egy repülőgépet, majd mozdu­latokkal a következőt juttatta kifejezésre: „Te és én menni repülőgépen”. Ügy tűnik, hogy még Washoe intelligenciáját is felülmúlja a mindössze 4 hónapos Salome, mert már most, ilyen kis ko­rában is ismer két szót: inni (mutatóujjával megérinti az ajkát), enni (négy ujjával érin­ti az ajkát). Mi értelme annak, hogy a tudósok minden erőfeszítést megtesznek azért, hogy érint­kezésbe lépjenek az ember leg­közelebbi rokonaival? „Ugyan­az az értelme, mint minden kutatásé” — válaszol Mainardi. — Az ember egyik legmaga­sabb rendű tulajdonsága a kíváncsiság. Néha a gyakorlati megvalósulás spontán módón történik, mint például Alexan­der Fleming esetében, aki „mellesleg” fedezte fel a peni­cillint. Gyakran semmiféle gyakorlati eredménye nincs valamely kutatásnak, a tudo­mány azonban mégis halad általa.” Ha egyszer majd sike­rül emberi nyelvre lefordítani az állatok beszédét — mond­ják az etológusok —, mind ez ideig teljesen ismeretlen vi­lágba pillanthatunk be. Végső soron talán megtudhatjuk, ho­gyan vélekednek az emberről az állatok. Ennek a távoli célnak az el­érésére — a süketnémák jel­beszédén túlmenően — a kuta­tók egy rendkívül bonyolult technika felé fordultak. A módszer kidolgozója David Premack, a kaliforniai egye­tem pszichológiai tanszékének tanára. Lényegében arról van szó, hogy a majmokat meg­tanítják néhány műanyagból készült szimbólum jelentésére (az egyik szimbólum az egyes­vagy többesszámú igét, a má­sik egy meghatározott tárgyat; a harmadik jelzőt, stb. jelez). Amikor az állat elsajátottá bizonyos számú szimbólum je­lentését és megtanulta, hogy ezeket a szimbólumokat logi­kai sorrendben elhelyezze egy mágneses táblán, megkezdődik a tulajdonképpeni kísérlet. A pszichológus a megtanult szimbólumokból kérdést for­mál a táblán. Majd magára hagyja a majmot, mert külön­ben előfordulhat, hogy az em­ber puszta jelenléte is befolyá­solja a kérdésre adott választ. Bizonyos idő eltelte után a kutató ismét megjelenik és el­olvassa azt a mondatot, ame­lyet a majom írt fel a táblá­ra. Ha az eredményül kapott mondatnak nincs elfogadható értelme, a kísérlet elölről kéz-; dődik, j Mallorcán kipusztulnak a madarak Ex a cipő megél a jég hátán is Korszerűsítik a mezőgazdaságot Irakban permeteznek — ennek belát­hatatlan káros kihatása majd csak a jövőben fog jelentkezni. Szuper csúszó# fűrész Lehetséges-e. hogy egy em­ber kétkezi fűrésszel, olyan széles gerendát fűrészeljen el, amelyet csak ketten érnek át? A mindennapos tapasztalat szerint ez lehetetlen. Az Ame­rikában készült egyfajta újsze­rű fűrésszel azonban ez meg­lehetősen könnyen elvégezhető. A dolog lényege az, hogy ezt a fűrészt tartós „teflon—C” — szupercsúszósságú polimérréteg borítja, amely többszörösre csökkenti a fűrész és a fa kö­zötti súrlódást, sem a szurokkal bevont asz- faltúton. A cég véleménye sze­rint az új találmány teljesen megoldja a biztonságos mun­kacipő problémáját A színésznőnek néha arra is szüksége van, hogy lova­golni tudjon. Éppen ezért Isabella Biagini nagy félel­mek közepette ugyan, de be­iratkozott egy lovaglóisko­lába. Egy reggel az edző, akit meglep, hogy a művész­nőt már lovon találja, így szól: — Jó reggelt asszonyom! máris nyeregben? — Oh, igen, már harmad­szor! • Egy női hetilap szerkesztő­sége körkérdést intézett száz tanítónőhöz: soroljon fel há­rom okot, miért választotta ezt a hivatást. A legfrappánsabb válasz: július, augusztus, szeptember. * Este a gyerek meséli szülei­nek: — Ma a tanító néni elmon­dott nekünk egy mesét, amely így kezdődött: „volt egy­szer../’ — De hiszen minden mese így kezdődik — mosolyog az apa. — Na nem egészen — jegy­zi meg az anya —, vannak olyan mesék, amelyek úgy kezdődnek: „ma este túlóráz­nom kell.„” Egy napon valaki megkér­dezte a francia filozófust, Barnarde le Bovier de Fon- tenelle-t: — Mi a titka annak, hogy oly sok barátod van és egyet­len ellenséged sincs? — Nincs ebben semmi ti­tokzatos — válaszolta Fonte- nelle. Csupán tiszteletben tartok két alapszabályt: minden le­hetséges, és mindenkinek iga­za van. • — Mi volt tegnap a tőzs­dén? — Csend, halálos csend. Az ember még az árfolyamok növekedését is hallotta. « Folyik az árverés. Az árve­rés kikiáltója hirtelen félbe­hagyja munkáját és fennhan­gon kihirdeti: „egy úr az imént közölte, hogy elvesz­tette pénztárcáját 500 márká­val. Kéri a becsületes meg­találót, hogy juttassa vissza a pénztárcát jogos tulajdonosá­Ä legenda az időszámítá­sunk utáni VI. évszázadban született amikor az egyház a kereszténység oldalára akarta állítani Skóciát is. Az egyik hittérítő egy napon Loch Ness környékén hatalmas állatot lá­tott kiemelkedni a vízből. Az ismeretlen szörny a hittérítő kíséretének egyik tagja felé ve­tette magát. A legenda szerint csak a kereszt jelére süllyedt vissza a tóba. Nessie, ahogyan a szörnyet nevezik, azóta is több alkalommal tűnt fel a parasztok és turisták szeme előtt. Elmosódó fényképek is készültek róla. A szörny „nyil­vánvaló” léte ellenére a tudó­sok mindmáig szkeptikusok. Ahogyan a Nature című heti­lap írja: „Nessie otthona nem a tó; hanem a mesék világa.” Most azonban úgy látszik, hogy a szkeptikusoknak is új­ból felül kell vizsgálniuk a kérdést. A Loch Ness-i ször­nyet ugyanis nem turisták, vagy fantáziadús parasztok látták utoljára, hanem tudó­sok egy csoportja, akik nem tartoznak a hiszékeny embe­nak, aki jutalmul 50 márkát igér”. — Egy hang az utolsó sor­ból: „60 márka”. * MOST MÁR ÉRTEM A Velence—Milánó gyorson csendesen szunyókál egy kö­zépkorú férfi. Brescia után beront a fülkébe a kalauz, és rázni kezdi az utast: — Uram, az istenért, a fe­lesége nem sokkal Verona után kiesett a vonatból! — Hát ezért hittem azt, hogy hirtelen megsüketültem — válaszolja az utas. * , MINDEN VÉGET ÉR — A férje még mindig al­vajáró? — Nem, már nem. — Meggyógyult? — Leesett. „Madármentes Tömeges őszi vándorlások idején a madárrajok nem kis veszélyt jelentenek a modern, gyors járatú repülőgépek szá­mára. Észt tudósok megálla­pították, hogy a madarak vándorlási útvonala nagyjából állandó. Most adatokat gyűj­A B—104 típusú, Bulgáriá­ban készített elektromos futó­macska önsúlya 220 kilo­gramm. A csigasor pedig saját súlyánál majdnem tízszer ne­hezebb, 2000 kilogrammos ter­het képes 3,2 méter magasság­ba emelni. Mégpedig eléggé nagy sebességgel — ez percen­ként, 4 métert is elérhet A Szovjet tudósok: az Ohot&z- ki-tenger Tyulenyem szigetén mesterséges „lakásokat” ké­szítettek a tengeri fókák szá­mára. Egy sziklás fennsíkon négy és fél ezer négyzetmé­ter területet kerítettek el, melyhez feljárókat készítettek. A tengeri fókák hamar meg­szokták új lakóhelyüket A rek közé. A bostoni Alkalma­zott Tudományok Akadémiá­jának néhány kutatója az utóbbi három évben vízalatti fényképezőgépekkel és jelző- berendezésekkel felfegyverkez­ve nyáron minden éjszaka a tó vizét kémlelte. Augusztus 8-án késő este a jelzőberendezés azt mutatta, hogy 15 méteres mélységben valami siklik a víz alatt. Nem sokkal ezután az ismeretlen valami eltűnt, majd ismét elő­tűnt és újból a messzeségbe veszett A kutatócsoport vezeőtjének, Rinesnek és munkatársainak az az ötlete támadt, hogy erős fénykévét bocsátanak a vízre, mert ez a halak odacsábítá- sának hagyományos trükkje. Szerencséjükre az ötlet bevált és a jelzőberendezés ismét je­lezte az ismeretlen valami kö­zeledtét. A rendkívül érzékeny műszer azonban azt is mutat­ta, hogy Nessie nincs egyedül. Egy hozzá hasonló hosszúsá­gú, 6—9 méteres, tüskékkel, púppal és hosszú farokkal ren­Reggel fél kilenckor a nyelv­óra megkezdése előtt tanár és tanítvány'melegen átöleli egy­mást. A tanár neve Roger Fouts, az Oklahoma University pszichológusa. A tanítvány pe­dig Luey, egy hatéves csim­pánz, „aki” rövid idő leforgása alatt 69 szót tanult meg. Ter­mészetesen nem emberi módon kiejtett szavakról van szó, a majmok „beszélgetés” során ugyanolyan kézjeleket használ­nak. mint a süketnémák. Lucy ahhoz a csimpánz­csoporthoz tartozik, amellyel az oklahomai tudósok kísérletez­nek. Egyáltalán nem töreked­nek arra, hogy az állatok em­beri hangot adjanak ki ma­gukból. Annál is kevésbé, " repülővonalak tenek a vándorló madárrajok útját hely- és időszak szerint feltüntető térképek készítésé­hez. Felhasználásukkal a lég­közlekedési vonalak „madár­mentes” légtérben jelölhetők ki. mozgó villanymotoros csigasor futótargoncája egy perc alatt végighalad egy 20 méter hosz- szú, egyvágányú sínszakaszon. A „rekorder-kicsike” erőkifej­tésének „költsége” pedig: 13 kilowatt áram maximális ter­helésnél, illetve 0,5 kilowatt minimális terhelés esetén. Csendes-óceáni Tudományos Kutató Központ oceonográfu- sai hasonló kísérleteket foly­tatnak . a Bering és Mégnij szigeteken. Az eddig felépült mesterséges tengeri fóka „lakhelyeken” a tudósok csaknem 200 ezer állatot szá­moltak meg. (APN—KS) delkező „valami” úszott mel­lette. A kutatók által készített fényképen ez a valami nagy­jából háromszög alakú függe­léknek tűnik. Végeredményben nem telje­sen lehetetlen, hogy ilyesfajta állatok élnek a tóban. Akik hisznek a Loch Ness-i szörny létében, azt állítják, hogy olyan hatalmas tengeri élőlé­nyekről van szó, amelyek ak­kor rekedtek a skót tavakban, amikor azok az utolsó jégkor­szak során elszigetelődtek a tengertől. A szkeptikusok viszont azt mondják: egyáltalán nem biz­tos, hogy Loch Ness valaha is összeköttetésben állt a tenger­rel. De még ha így lett volna is, a tóban semmiképpen sem lehet elegendő élelem ilyen hatalmas szörnyek számára (a fajta fennmaradását figyelem­be véve legalább 20 példány­nak kell élnie a tó vizében). Marad tehát a probléma: ha nem élőlény volt. akkor mit jelzett Rines és munkatársai­nak jelzőberendezése? Válogatás nélkül pusztítj ák a kis és nagy madarakat Mallor­ca szigetén. Az ott lakók első-* sorban azért, hogy ínyenc fa­latként szolgálhassák fel a tu­ristáknak — a világ minden tájáról odasereglett turisták pedig sportként űzik a madár- vadászatot. Súlyosbítja a hely­zetet, hogy a sziget a madarak őszi-tavaszi vonulatának útjá­ba esik, és sok ott pihenni le­szállt madár is a pusztítás ál­dozatául esik. A madarak irtása felborítot­ta a biológiai egyensúlyt, mér­téktelenül elszaporodtak a nö­vényi kártevők. Ezek ellen va­ló védekezésül most repülő­gépekről mérgező anyagokat Az „Aspen Products” cég rendkívüli képességű kenőcsöt hirdet. Az ezzel bekent talpú lábbeli nem csúszik sem a jégen, sem a nedves faanyagon, Irakban a hetvenes években az egyik legfontosabb feladat lesz a mezőgazdaság korszerű­sítése. Ez többek között azt je­lenti, hogy az ország mezőgaz­daságát 155 400 traktorral és más mezőgazdasági géppel lát­ják el, továbbfejlesztik a talaj- javítást, folytatják a Tigris- és az Eufrátesz-folyók szabályo­zását. Jelenleg készítik elő a két folyó által szolgáltatott vi­zek komplex felhasználásának tervét — ennek a tervnek a megvalósítása lehetővé teszi, hogy csaknem megkétszerezzék a megművelt földek területét Nem mese a Loch Ness-i szörny? Kéítonnás terheket emelő „kicsike” Lakás — tengeri fókáknak

Next

/
Thumbnails
Contents