Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-07 / 5. szám

CSALÁD-OTTHON Téli terhek — veszedelmek Télen, amikor rövidebb á nao, hosszabb az éjszaka, ál­talában több a kényelme az embernek, több meleget, több ételt és másféle italt kívánunk, mint nyáron. Akkor jólesik a hűsítő ital, gyümölcslé, a sa- vanykás bor vagy fröccs ebédre, vacsorára, néha még hajnali harangszóra is. Télen a legtöbb ember még a nyers hideg bortól is viszolyog. Ilyenkor a bort forralni szo­kás. cukorral, fahéjjal vagy csili agánizzsal ízesítve. A pá­linka nyáron sem tesz jót, de télen mégin.kább kívánja az ember. Azzal melegíti a belső részét — ahogyan egyesek mondják. Valóban, az alkohol kalória- tartalma magas. Kitűnően és gyorsan fűti a szervezetet. Ezért kedvesebb télen, mint nyáron. De a világ legdrágább kalóriáinak egyike. Nagyon rá­fizet pénzben is, meg egész­ségben is az, aki rendszeresen fogyasztja. Olykor-olykor — disznóöléskor, hajnali téli munkán, csikorgó hidegben — megjárja egv-egy kupica rövid ital. de rendszert ne csináljon belőle senki, még télvíz idején sem. Oktalanság pénzért ve­szedelmet venni. Reggelire ne forralt bort vagy pálinkát, hanem meleg teát, forralt te­jet, vagy egy tányér jó meleg levest fogyasszon az ember. Étkezés után pedig lehetőleg oltsa a szomját vitaminnal dúsított gyümölcsszörppel, gyümölcslével; természetesen étkezés után megengedhető egy pohár bor, vagy fröccs is. Bizonyos, hogy a téli hideg jóval több kalóriát Igényel, mint a nyári időjárás. De nyá­ron rendszerint nehezebb. megerőltetőbb és hosszabb ide­ig tartó a munka, mint télen. A munkában pedig lejárjuk, lemozogjuk, ledolgozzuk a ka­lóriát, télen viszont a fölös szénhidrát- és zsírmennyiség lerakódik az izomszövetek­ben. Elzsírosodik, elpocakoso- di'c az egyébként ép és egész­séges ember is. És aki nem egészséges?... A téli eszem- iszom, a mozgásszegénység, a nagyobb kénvelem, egv-egy bőséges ünnepi ebéd, disznóto. ros vacsora is sok bajt okoz­hat. Utána jön az eoegörcs, gyomorfájás, a félkólika, fel­fúvódás, emelkedik a vérnyo­más és így tovább... Mindezt pedig kinek köszönheti a fi­nom falatokban mértéket nem ismerő ember? Elsősorban ön­magának. A tél komoly veszélye a hi­degártalom is. Lakásba húzó­dással, fűtött szobával, meleg ruhával védekezünk ellene. De okosan, gondosan, céltudatosan kell fűteni, szellőztetni, öltöz­ködni, mert a szellőzetlenség vagy túlfűtés épp olyan vesze­delmes, mint a megfázás; ép­pen annyi gondot okoz, mint az emberék összezsúfolása. A zsúfoltság, a szobába szo­rulás a csepofertőzés lehetősé­gét növeli. Főleg ott, ahol sok helyről sok ember seregük össze, például állomásokon, vonaton, autóbuszon, étter­mekben, presszókban, italbol­tokban, mozikban stb. A csenő, fertőzés és a hurutos betegsé­gek léhetősége is a tél vesze­delmei közé tartoznak. Ezért különösen gyakoribb megbete­gedések és főként járvány ide­jén, ha csak lehet, ha nem feltétlenül szükséges, ne láto­gassuk az llven helyeket. A tisztálkodás története Egy ország lakóinak ápoltsá­gi szintjét, elemi egészségügyi kultúráját szokás az egy főre eső pipereszappan „fogyasztá­sával” is mérni. Nos, a leg­fejlettebb európai országokban, Svédországban, Angüában, az NSZK-ban, a Benelux-álla- mokban egy kilogramm az egy főre eső évi szappanfelhaszná­lás, s hazánkban ez a szám a tizenöt év előtti 50 dekáról elérte a 85 dekát. Az átlag tíz- dekás szappanokból tehát min­den hazánkfia — a csecsemők­től az aggastyánokig — éven­te 8—10 szappant mosdik el. Tisztálkodási kultúránk tehát, ami a szappanfelhasználás mértékét illeti, elfogadható. A szintetikus mosószerekből is négy és fél kiló fogy már, s lassan de biztosan közelítjük a fejlettebb országok maga­sabb átlagfogyasztását. Figye­lemre méltó eredmény, hogy míg régebben a fővárosiak vá­sárolták fel a pipereszappan­nak és a mosószereknek 80 százalékát, ma már a vidék nemcsak utolérte, hanem né­hány vonatkozásban le is hagy­ta Pestet. Az emberiség történetében a szappannal való mosdás arány­lag nem régi találmány. Az ókor emberei nem ismerték a szappant, s körülményes iz- zasztással és hosszadalmas vi­zes ledörzsöléssel tisztálkodtak. A szappan hiánya a magyará­zata annak, hogy a fürdés a rómaiak és a görögök életében feltűnően nagy helyet foglalt el, sok időt töltött ki. A kö­zépkor aszkézise az antik élet­stílussal együtt a bőrápolási kultuszt is száműzte, illetve fe­lesleges „evilági hívságnak” ítélte. Medici Katalin híres udvarában egyáltalán nem volt semmi mosdás! alkalma­tosság, s udvarának népe hat év alatt kilencvenszer változ­tatott lakhelyet, hogy a bűzös levegőjű, elférgesedett épüle­teket lakhatóvá tegyék. Há­romezer szoba volt a spanyol királyok ősi kastélyában, az Escorialban, de köztük egyet­len fürdőszoba sem volt talál­ható. Az emberek természetesen akkor is tisztálkodtak, csak­hogy a világért sem naponta, hanem teljesen rendszertelen időközökben és lehetőleg min­dig kevés vízzel. Ezzel szem­ben napjában hatszor is ki­adósán krémezték és . parfü- mözték magukat a jobbmódú- ak. Szappan, kozmetika és mo­sószer ma már egvre több fogy nálunk is. A fogorvosok azon­ban közel sem olvan elégedet­tek velünk. Kiszámították, hogy az elfogadott — és nem túl magas — norma szerint hazánkban évi 16 millió fog­kefének és évi 50 millió tu­bus fogkrémnek kellene el­fogynia. Valóiában azonban csak 4 és fél miüió fogkefét vá­sárolunk és mindössze 20 mil­lió tubus fogkrémet haszná­lunk el. Az eredmény: az em­bereknek Magyarországon 30 éves korukra több foguk hi­ányzik, mint amennyi tömött. Fogaink ánolatlanságának kö­vetkeztében pedig ez az arány továbbra nő. és ötvenéves ko­runkra rágóképtelen fogaink 90—95 százaléka. Tisztálkodástörténetünk te­hát nemcsak széni ételen, tisz­ta lapokból áll, akad még ja­vítani valónk is... (k- é.) Komoly hidegártalom a fa­gyás is. A nem védett, be nem krémezett arcon megfagyhat a fül, az orr hegye, sőt a száj­szél is szenvedhet komoly fagyártalmat. Főleg azok a testrészek hajlamosaik fagyás- ra, melyeknek gyenge a vér­ellátása, vagy amelyeken szo­ros a ruha, amely a jó vérel­látást akadályozza. Ilyenek a sarok, a boka, a lábujjak. A megfagyott felület nyáron csendben marad, de a követ­kező télen már fagypont körül jelentkezik fagydaganat for­májában. A fagyott bőr duz­zadt, vörös, fájdalmasan ég, viszket. Ésszerű öltözködéssel, a fedetlen bőrfelület védelmé­vel előzzük meg a fagyártal­mat. Ha pedig már megtör­tént. váltogatott hideg-meleg fürdővel és faevbalzsammal rendszerint enyhíthetjük a pa­naszokat. A tél megnöveli az ember gondját. A téli élet sokkal na­gyobb gondosságot követel, mint a nyári, öltözködésben, táplálkozásban, tisztálkodás­ban, lakáskultúrában egyaránt Törődjünk mindezekkel, hogy a téli hónapok alatt is megvé­delmezhessük egészségünket DR. B. U Kötött kosztüm Igen vastag fo­nalból 7-es tűvel kötjük; kb 900 g fonalat igényel. Szoknya: két egyenlő résszel kötjük, 73 szemre kezdve, 4 cm-t mindig simán, to­vább harisnyakö­téssel dolgozunk és a szabásminta sze­rint fogyasztunk. A kellő hosszúság­nál befejezzük a szoknyát. Kab^t háta: a modell derékban karcsúsított 67 szemmel kezdünk, 4 cm-t mindig si­mán kötünk, to­vább harisnya­kötéssel. A szabás­minta szerint fo­gyasztunk. szapo­rítunk. Bal eleje: 42 szemre kezdjük és 4 cm-t mindig simán kötünk, azután 28 szemet harisnya­kötéssel, 14 szemet pedig min­dig simán kötünk; az oldal karöltő és vállfogy asz tásokat a hátrésszel azonos módon. A karöltő kezdésétől számított 12. sorban a mindig sima kötés­hez a külső szélén egy szemet szaporítunk, ezt 10 soronként kétszer ismételjük; 14 cm kar- öltőnrvagasságnál a nyakkivá­gás részére kétsoronként 1x9, 1x3, 2x2. lxl szemet fogyasz­tunk. Jobb eleje: az elkészült bal elején a gombok helyét be­Paradicsomos káposzta: Kevés háznál szerepel az étrendben, pedig jól el­készítve kitűnő főzelék. Tessék így megpróbálni: a megtisztított édes­káposztát vékony szeletekre vágjuk, (konyhakészen is kapható) és forró, sós vízben feltesszük főni. Kevés, apróra vágott vöröshagymát is adunk bele. Ha a káposzta puha, a szokásos mó­don berántjuk. ízesítjük köménymaggal és paradicsompürével. 40 dkg ká­posztához 1 doboz pürét számítunk rá. Felforraljuk és sült kriaolliuiaU vagy sült virslivel tálaljuk. Marhahús vadason, zsemlegombóccal. A marhahúst megmossuk, megtisztítjuk a zsírtól, hártyáktól és karikákra vá­gott sórgarépával, fehérrépával, vörös­hagymával, két szelet citromkarikával« TO szem feketeborssal, sóval, 2—3 ba­bérlevéllel, csöves paprikával, 1 kanál paradicsompürével, vízzel pároljuk.^ Ha a hús megpuhult, kivesszük a _léből, hűlni hagyjuk, majd felszeleteljük. A zöldséget szitán áttörjük. Világos rán­tást készítünk, felöntjük a zöldséges húslével, ízesítjük kevés égetett cukor­ral, néhány szem capríbogyóval, ízlés szerint egy-két kávéskanál mustárral, kevés ecettel vagy citromlével. Fel­forraljuk, majd hozzáadunk két deci tejfelt és óvatosan belerakjuk a hús­szeleteket. Zsemlegombóccal tálaljuk. Készítése: szokásos mádon galuska­tésztát készítünk, belekeverünk pirított zsemlekockákat (egy személyre egy zsemlét számítunk) és evőkanállal for­rásban tévő vízbe szaggatjuk. Ha fai­ján a rU tetejére, megfőtt. jelöljük és annak megfelelően a gomblyukakat menetközben elkészítjük. Egyébként a bal oldallal azonos módon kötjük ezt az oldalt is csak ellentéte­sen. Ujjakat 28 szemmel kezd­jük. 4 cm-t mindig simán kö­tünk, tovább harisnyakötéssel,' a szabásminta szerint szaporít­va, majd fogyasztva. Gallér: 3 szemmel kezdjük,1 mindig simán kötünk s min­dig ugyanazon a szélén tizen-! négyszer, minden második sor­ban egy szemet szaporítunk; 17 szemmel kötünk a megfele­lő hosszúságig, majd ugyanígy fogyasztunk, mint ahogy a sza­porítást kötöttük és 3 szemmel befejezzük. Zsebek: kettőt kötünk 12 szemmel 9 cm magassággal mindig simán. Kidolgozás: az egyes dara­bokat kitűzve átgőzöljük majd összevarrjuk. A szoknyánál a cipzárat bevarrjuk, a gomb­lyukakat körülhurkoljuk. A gallért a vállak összevarrása után dolgozzuk rá, de kétol­dalt az eleje kihagyásnál 9—9 szemet szabadon hagyunk. Az összevarrásoknál igen célszerű danúvia szalagot használni. SZEGED YNB A nagybeteg ősz fi z 5— í r 7~~ a 9 *> ___1 r= m E * f 1 16 ■ E V E IS E 19 20 z 22 r 23 E 2* 25 E !_ i? . E 28 E m m JSS a □ i i 31 M. » 0 35 □ 36 3? 3ö _ 39 m 4O E ‘ti ál tó ■ te* 55^ ü V7 □ tó □ tó la □ 50 • ■ a Sí 5i 53 ■ □ 53 a 56 57 » ■ 69~ SO □ 3 61 . 62. 4 63 ar ► J □ * Guillauime Apollinaire verséből idézünk: „Imádott ősz, te nagybeteg Meghalsz,. . ... .*• Folytatása a keresztrejtvény vízszintes 1., és függőleges 1. so­rában található. Vízszintes: 1. A versidézet első sora. 14. Juttatták. 15. Földünk természetes kísérőjének egyik fá­zisa. 16. Nagy festőink (Károly 1S33—1904.). 14. Az áUatöv egyik csillagképe. 19. Növények ivarta­lan szaporító szára. 20. Rába-parti sportegyesület. 21. Bírósági ügy. 23. Kopasz. 24. Német határozott névelő. 25. És, latinul. 26. Nemes lovak. 29. Csapadék. 30. Korlát- fajta. 31. Ady Bakonya. 33. Ige­végződés. 35. Kikötő a La Manche csatorna partján. 36. Világhírű chilei költő (Pablo). 37. Részesül belőle. 39. Elavult címzésrövidítés. 40. „Még ... a nép, most adjatok nekil* {Petőfi). 4L Csuk társa. 42, A monda szerint ezen a he-' gyen kötött ki Noé. 44. Kémiai elem jelzője lehet. 46. Kies íny ítő- képző. 47. A hangszerek egyik cső- pontja. 48. Kalaposlány. 49. Csont« latinul. 50. Hadak. 51. Közlekedési létesítmény. 52. Sas betűi keverve. 54. Zokog. 55. Testrész, 56. Régi magyar férfinév. 57. Érzékszerv. 59. Gyakori magyar családnév. 61. Szülők. 62. Szőnyi István gyak­ran ábrázolta e tájat. 65. Történel­mi nevezetességű patak. 66. A barbizoni festőik egyike (Jean Baptist« Camille. 1793—1875). Függőleges: 1. Az idézet második része. 2. Szó, amelyet jó ha meg­tartanak. 3. Férfinév. 4. Az áram teszi. 5. Azonos mássalhangzók. 6. Nitrogén, fluor. 7. Hajít. 8. Kutyabeszéd. 9. Kossuth-díjas mű­vészettörténész 1869—1965 (ke­resztnevének kezdőbetűjével a vé­gén.). 10. Megfelelő. 11. Osztrák, magyar és olasz gépkocsik nem­zetközi jele. 12. Szól, beszél. 13. Erősen reakcióképes szerves ve- gyületek. 17. Díszes fekhely. 21. Magyar tánc. 22. Verskellék. 26. Lábfürdősó-márka. 27. Két darab­ból áll. 28. Dágvány. 31. Karimával lát el. 32. Labdát továbbít. 34. Körhinta. 36. Hangtalan masina. 38. ...avion: légipostával. 40. Evőeszközök. 43. Omladék. 44. Ha­jó része. 45. Temérdek. 48. Juh- fajta. 50. Gabonafehérje. 51. Szív­ből gyűlölő. 53. Ritka férfinév. 56. Kerti gyümölcs. 58. Kecskehang. 60. Kén, ittrium. kálium. 61. Étel­ízesítő (névelővel). 63. Gallium. 64. Papírra vet. 65. Olasz filmszí­nésznő ismert névbetűi. Beküldendő a versidézet meg­fejtése 1973. január 15-ig levelező­lapon a Megyei Művelődési Köz­pont Szekszárd címre. A levelező­lapra kérjük ráírni: Rejtvény. A helyes megfejtést beküldők között 5 db könyvet sorsolunk ki. A Petőfi-rejtvény pályázat nyerte­seinek névsorát a január 14-i, va­sárnapi számunkban közöljük. SZEREK Receptek

Next

/
Thumbnails
Contents