Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-07 / 5. szám
A magyar miezőgazdaság „csendes forradalma' Ha nagyon röviden, egyszersmind túlságosan leegyszerűsítve kívánjuk megfogalmazni mindazt, ami napjainkban, sőt már a korábbi évszázadokban is az ember élelmének előteremtéséért történt, úgy talán ez a helyénvaló megállapítás: korrigálni a természetet! Ez vezette őseinket, amikor kézzel, körömmel egyenként dug- dosták a legkülönfélébb magvakat a szorgalmat többnyire megháláló földbe, s ez a szándék ösztönözte a modern mezőgazdaság találmányait is: a mérőműszert a talaj nedvességtartalmának meghatározására, a tojást válogató fotocel- lás gépet, á másodpercenként ötezer szem borsót rostáló berendezést és így tovább. LOCATELLO VETÖGÉPE A kezdetekhez visszanyúlva, az első gépek úgyszólván kideríthetetlenül régen jelentek meg a mezőkön. így följegyezték. hogy a spanyol király a XVII. században adott privilégiumot egy Locatello nevű földbirtokosnak az első vetőgépre. Ránk maradt egy hasonló magyarországi adalék is: szintén a XVII. században szerkesztett szántó-vető gépet egy debreceni föltaláló, bizonyos Nagy László. A magyar mezőgazdaságban roppant lassan terjedt el a gép, voltaképpen csupán az utóbbi évtizedben, a termelő- szövetkezetek általánossá válásával vonult be visszavonhatatlanul a növénytermesztésbe, majd — napjainkban — az állattenyésztésbe. Pedig már a múlt század gazdái, parasztjai — persze, aki megtehette — éberen figyelték a világ technikai forradalmát. íme, egy passzus az 1839-es évfolyamú Gazdasági Tudósításokból — így értesült a magyar olvasó először a gőzgép mezőgazdasági hasznosításáról: „Franciaországban egy gőz- erőművezetésű, öt lóerejű gépet találtak fel gabonacsép- lésül, amely mindamellett egy helyről a másikra igen köny- nyen átvihető”. TUDOMÁNYOS ALAPOKON' ■ ■ :5?í' Napjainkban általánosa* elfogadott: jóllehet nem nélkülözhetjük a hazai gyártású mezőgépeket, iparunk aligha rendezkedhet" be, arra, hogy önmaga teremtse elő a korszerű termeléshez távlatilag szükséges 750—800 géptípust. Ez ellenkezne az elerhi gazdaság- politikai és gazdaságossági elvekkel. Hozzávetőleg 70 ezer traktorunk vári — a felszabadulás előtt egytizedével. rendelkeztünk —, s a tekintélyes állomány zöme szovjet gyártmányú. A gabona betakarítása ma lényegében teljesen gépesítettnek mondható, s ebben a döntő segítséget számunkra a Szovjetunió gyújtotta, egyre növekvő teljesítő- képességű kombájnokat, szállítván a magyar mezőgazdaságnak. Ipar és mezőgazdaság összefüggéseire akad sokféle elemzésünk, de hogy az ország meglehetősen speciális helyzetében milyen irányzat érvé-, nyesül, azt talán legjobban dr. Csizmadia Ernő vázolja egyik tanulmányában: „Hazánkban a mezőgazdaság helyzete és fejlődése nemcsak az életszínvonal révén, hanem az élelmiszer-export növelése útján, a műszaki fejlesztésben, az intenzív iparosításban is figyelemre méltó — az utóbbi évtizedben határozottan növekvő — szerepet játszik... Lényegét tekintve... ez a folyamat a komplex gépesített tömegtermelés, a gyárszerűség .térhódítása a mezőgazdaságban. Á folyamat lényege... , azonos: az igaerőn és kézi munkán nyugvó hagyományos J' mezőgazdálkodást a korszerű géprendszerekkel, berendezésekkel folytatott, tudományos alapokra helyezett korszerű, technológia váltja fel.’*, A KŐVETKEZŐ LÉPÉS Ha egy hasonlattal kívánnánk élni: mezőgazdaságunk jelenleg a nagy, de még befe-t jezetlen beruházás képét nyújt-; ja. A tudomány és a technika vívmányainak alkalmazásával évente 20—22 milliárd forint értékű ipari terméket használnak föl a növénytermesztésben és az állattenyésztésben, s annak eredménye elsősorban, hogy az elmúlt évtizedben nagyobb utat jártunk be, mint a XX. század egész első felében. A fejlődés mérföldköveit jelzi, hogy bizonyos termékek — így a búza. a tojás — előállítására felhasznált élő munka már legalább egytizedóre apadt, mégis komoly gondokat okozott a. munkaerő • csökkenése. Ezért volt úgyszólván kényszerűség az az elhatározás, hogy a csökkenő termőterületű zöldségfélék, s a cukorrépa termelésének növelésében is szerepet kapjon a gép. Í972-ben egymillió dollárt költöttünk importgépek beszerzésére, a tovább; százmillió forintot a magyar gyártmányú zöldségmasinák megvásárlására, illetve az állami támogatás céljaira. Úgy tervezik, hogy ez az összeg 1973-ban, az új esztendőben megkétszereződik,’s így —bármennyire is sok a kezdeti zavar, s itt-ött megtorpanás is észlelhető — talán nincs mesz- szé az idő, hogy elmondhatjuk: a búzamezők után a zöldséges kertekben is átvette a hatalmat a gép. 1972-ben hét amerikai és négy magyar géprendszer dolgozott p&dául a paradicsomföldeken, valamennyi 120—120 hektárra méretezve. A zöldbab gépesítése ilyen adattal jellemezhető': ‘15 magyar gépen kívül 44 holland, hét1 svéd, s hat. NSZK-jöve- vény dolgozott, mégpedig úgy, hogy a zöldbab- esetében hamarosan megközelítjük a zöld- fjprsöbfelj' színvonalat. Márpedig á zöldborsó gépesítése — a zöldségnövények közül — eddig « legtökéletesebben meg. oldott. Hozzátehetjük, hogy sáinos egyelőre ez az egyetlen zöldség, ahol már nagyobb a jövedelmezőség, ha nem kézzel, hanem géppel történik termesztése. • ' EGY DOLGOZÓ: 1.2 MILLIÓ Napjaink jellemzője, hogy a technikai forradalom mindinkább tért hódít az állat- tenyésztésben is. Hőszabályozó regulátor, páratartalomBővítették a TVK műanyagüzemét mérő, hőérzékelő segíti például a sertésgondozók munkáját — átalakulóban a régi tartási módok. Automatikák működnek, takarmány-recep- turák szolgálnak az etetéshez, mind több a villanyszerelő, a lakatos, a technikus, s egyre kevesebb a hagyományos gon. dozó ezeken a telepeken. A sokirányú törekvés eredménye, hogy egy-egy modem, úgynevezett zárt rendszerű, vagy komplex technológiájúnak is mondott sertéstelepen, egymillió-kétszázezer forintnyi termelési érték jut egyetlen dolgozóra! (Lényegében hasonló, de növénytermesztési adalék: as Agárdi Állami Gazdaságot november végén meg. tekintő magas rangú szovjet küldöttségnek a gazdaság igazgatója elmondta: hogy a kukorica-ágazatban minden egyes dolgozó egymillió forint ter- msAésA értéket produkál« A Tiszai Vegyi Kombinát műanyagüzemét 70 millió forintos költséggel bővítették. Uj csarnokba egy hatalmas fóliagyártó berendezést szereltek fel, amelyen évente ötezer tonna 12 méter széles „agrofóliát** gyártanak. Ilyen azéles fóliát eddig külföldről vásároltak. ÍMTS foto — £rssj K. Gyula (elv, - KS) Népújság 6 lm január % Az ország legkorszerűbb gabonaipari kombinátját avatták fel Székesfehérváron az elmúlt évben. Az új malomban naponta 120 tonna gabonát őrölhetnek. A kombináthoz jól felszerelt laboratórium és 2000 vagonos tároló tartozik. A mezőgazdaságban immár kétszázezer szakmunkás dolgozik, s míg korábban főként a felsőoktatás tennivalói domináltak, a IV. ötéves tervben a szakmunkásképzés került előtérbe. Ez a folyamat óhatatlanul föltétele annak, hogy a fogyó munkaerőt pótolja a technika és a hozzáértés. Az iparban oly lázasan lejátszódott műszaki forradalom a hagyományos eszközeit jóval tovább megőrző mezőgazdaságban lényegében tehát az elmúlt évtizedben bontakozott, illetve a következő esztendőkben bonta. kozik ki. A folyamat korszakait több-kevesebb határozottsággal elkülöníthetjük. így beszélhetünk motorizálásról, amelynek csúcspontja a traktor. majd a hozzá csatolt speciális munkagépek megjelenése volt. Ez a kombináció az iparban használatos félautomata gépekkel egyenértékű. A további lépés a tökéletes műszerezettség: műszer jelzi a méhek rajzási idejét, figyeli, midőn a pulvkák tolvaj vagy ragadozó közeledtére menekülnek — íme, csupán néhány apróság e műszaki forradalomhoz. Egy további kuriózum az a műszer, amely a mezőn figyelemmel kíséri a növények fejlődését, s amikor a termény kaszálásra érett, egy traktor automatikus bekapcsolásával elvégezteti — ember nem kell hozzá — ezt a programot CSERE ÉS FEJLESZTÉS De vajon nem túlzott optimizmus-e akár megemlíteni is efféle példákat? Hiszen bármennyire igaz is, hogy az úgynevezett gép; vonóerő részaránya a felszabadulás előtti hat százalékról nyolcvankét százalékra emelkédett a magyar mezőgazdaságban, az is közismert, hogy tengernyi gond — elsősorban pénzügyi természetű — nehezíti a gépek beszerzését, illetve működtetését. A IV. ötéves terv, így a most kezdődő esztendő egyik legfontosabb célja az elöregedett traktorok* „megfiatalítása”. Azt, hog" a gépek vásárlásának mértéke-határa — elméletileg tekintve — hol húzódik* pillanatnyilag a gazdaságok pénzügyi eszközei határozzák meg, az ideálisnak mondható gépesítés azonban szinte a vég« telenbe nyúlva folytatódhat. Mindenesetre nehéz megjósolni, hogy mikor érjük el Magyarországon is azt a szinte utópikus állapotot, amelyről Fritz Baade tudósít. Verseny- futás a 2000. évig című könyvében. Egy „nyomógombos” farmról is szó esik a könyvben. A farm gazdája tíz perc alatt négyszáz szarvasmarhát és ötszáz disznót lát el egy kapcsolótábla, azaz egy automata rendszer segítségével, hogy aztán kedvenc elfoglaltságának szentelje magát: Bach- korálokat játsszon orgonáján... KERESZTÉNYI NÁNDOR A növénytermesztés gépesítettségi színvonala (mti-ben ) Burgonya* betakarít is Cu kor répa- be takarj tis Kukorica - betakarítás Kukoricaszárbetakarítás Osbaisbttsiwjtii UEZŐGAZOASÁGI és ERDŐGAZDÁLKODÁSI RENDELTETÉSŰ VONÓERÓÁLLOMÁNY Gépi Állati _________összes 9 09 «80 160 140 «20 «00 80 80 40 90 vwéeré szer traktoregységben zMl u n n o ISIS n n in o n e e t £ S 2 2 ,'i tojj > i R llSi lüiiuJ
