Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-07 / 5. szám
Áz aratómesfer télen TÉLI FŰTÉS Nem tudom, érdemes egyáltalán elővenni a jegyzet- , füzetet? Felesleges. Látogatás ez, csupán egyfajta szomszédolás, és ha most ceruzát veszek elő, meg papírt rakok a konyhaasztalra, akkor az zavarja beszélgetésünk meghittségét. Hagyjuk tehát. Éppen egy jól tejelő tehén a téma. Hallgatva arra gondolok, ehhez a kis világhoz képest ilyenkor nagyon mesz- szi, talán egy másik bolygón van a nagyvilág, pedig éppen a kisvilágok adják a nagyot. Inkább érzem ezt. mint értem. A nagymama hátát nekitámasztva a konyhafalnak, kiegészíti a jól tejelő tehén történetét, amit a lánya ad elő valahogy így: idevalósi embertől, még az •»•.ám vette. A régi házban laktunk, azt a régit apám megsLzokta, szerette és mindig mondta: csak halottas kocsival költözik ki belőle. Hát ez a tehén! Huszonöt liter tejet adott naponta, szelid, kezes jószág volt, de nem bírta az ellést Féltünk, hogy belepusztul, eladtuk inkább... Azt is mondd lányom, azóta bikákat hizlalunk, tehenet nem tartunk, egészíti ki a nagymama. Három ment el az idén. Novemberben, disznóölés előtt három hízott bika. Mondja a két asszony, sorolja. A ház, a gyerekek, aztán a munka és újból a munka. A {punka körül forog minden, egész életük. Az asszony megkapta a paradicsom után járó prémiumot, porszívót vett rajta és hurkatöltőt. Egyszerű ez nagyon. Az ember dolgozik, pénzt kap, és megveszi a soron következőt. A dolgok természetes rendje éppen úgy, mint az, hogy a gyerekek felnőnek, megemberesednek. Az egyik ácstanuló, öcsi meg bent dolgozik Szekszárdon és nem tűri, hogy ő még mindig Öcsi. Megmondta az anyjának százszor: munkahelyén szólítsa őt Pistának. A leányunokám meg hat hónapra született, hazahozták, nem mertem hozzányúlni, egészíti ki a gyerekekről szóló „ismertetést" a nagymama. Kint esik az eső, bent a meleg konyhában szelid békesség honol. A termelőszövetkezeti irodán ilyentájt írja alá az elnök a „kimenő" leveleket. Az utcáról nézve, a kerítésen át bepillantva, falusi ház ez is, pont olyan, mint a többi. Egymás mellett sorakoznak: udvarokkal, ku- koricagórékkal. ólakkal, gangokkal és a tetőkön tévéantennákkal. Olyan ez is, mint a többi. De miért lenne más? Ha történetesen a szomszédba kopogtatunk, százat teszek egy ellen, az ittenibe* hasonló lenne ott is a téma. Legfeljebb más időpontokkal, más nevekkel, helyzetekkel. S hogy mi éppen ide lőttünk, annak sora van. Ebben a házban Nagy Kft- rolyél^ laknak. A zombal Nagy Károly, a környék legjobb kombájnosa. Tavaly, 72 nyarán 7402 vagon kenyér- gabonát takarított be egymaga, s teljesítményével első lett a versenyben. Eszünkbe jutott, és elhatároztuk, meglátogatjuk hát, hogy mivel foglalkozik a környék legjobb aratómestere télen. Elkerült a szerencse. Eddig is csak fényképről ismertem, ezután is fényképről fogom ismerni. Novemberben még szántott, decemberben kivette szabadságát, s elutazott Erdélybe, rokonlátogatóba, a gyerekekkel, a két fiúval. Nincs szerencsém? Hova beszélek, hiszen otthona, környezete többet mond róla, sokkal többet, mint amennyit ő szólhatna magáról. Ebben az otthonban a munka áll az élet középpontjában. Jó ez, rossz ez? Hát itt így „lett bevezetve”. Az ablakban újságok, képeslapok, Kincses kalendárium és Nők Lapja évkönyve A heverőn kötésminta. A nyáron a versenybizottság megállapította, leírta: .yA sáros, felázott talaj, a megdőlt és gyomos gabona megfeszített munkát követelt embertől, géptől egyaránt. A kombájnvezetők hősies helytállására volt szükség, hogy a kenyérgabona veszteségmentes betakarítása — ilyen körülmények között ia — biztosított legyen." Hősies helytállás? Hallottam: Nagy Károly könnyezve vette ét a területi szövetség emlékplakettjét. Meghatotta a dolgozó ember megbecsülése. Pedig ők az eltartók. Nagy Károlyéknak köszönhetünk ebben az országban legtöbbet. Az egvik metróépítő, a másik darukezelő, a harmadik hegesztő, a negyedik kombájnvezető... Ahogy az élet sora hozza. De mi is az a hősies helytállás? Hát én állandóan szidom az uramat, mondja az asz- szony. Szidom. Maradj még, a többiek most fordulnak a másik oldalukra, te meg már indulsz. Hiába szidom, megy, siet, hogy munkakezdésre rendben legyen a gépe. Tedd hozzá lányom, hogy csak traktoros, mégis ahová szerelő kell, oda őt hívják, dicsekszik * szemüveges nagymama. Ennyi az egész? Gondolom, tulajdonképpen „csak” ennyi. Kint esik az eső, a konyhában szelid békesség honol, és a két asszony nagyon várja a három távollévőt Nélkülük szokatlan, üres a ház, mióta elmentek, s most már Igazán Jöhetnének haza. SZEKULITY PÉTER Érdi Judit rajza 1 A Kapos völgye kincse: a szarvasmarha Beszélgetés Pere Ferenccel, a belecskai tsz elnökével „Tető alatt van a belecskai Szabadság Tsz 408 férőhelyes tehenészeti telepe" — adtuk hírül a minap. A hir kapcsán kerestük fel Pere Ferenc tsz- elnököt, hogy részletesebben, bővebben beszélgessünk arról, hogy mi minden van egy ilyen száraz, tényszerű adat mögött Ion«« határolta «In* kodvaxát- lm adottsások kSrátt gaidálkodá fiSntkoxot, ko*t • szököttnél — A MScsénvtöl Belecskáig, Miszláig terjedő hegyes-dombos területet kis Kárpátoknak nevezik, a mi is mint az ezen a területen tévő termelőszövetkezetek valóban mostoha kö- ríilménvek között gazdálkodunk. Kerestük. hogy ml az, ami itt a Kanos völgyében a legtövedelmezőbb. Ebben » faluban születtem, mindig Is itt éltem. Jól bidom. hogy a parasztok ősidők óta a szarvasmarhatartásból, a tejtermelésből éltek. A körűimé, öveinknek megfelelően két ágazat fejlesztése látszott célszerűnek. az egvfk a kertészet, a másik nődig a szarvasmarha- 4 garat. Meleg, homokos tataiunkon — trrm*sr.rteaen öntözéssel — sikerült «Ivan kertészeit Vottórát teremteni, ametv votönöaen a zöldsége"oernm------jrlsniat után kifizetődő l ett — X sza1Fosjy»iff Meri PnfJ •ése előtt Söö—ttfwt szarvasmarha tenyésztésével frydaho». »ott a szövetkezet. Tft. a Kanos -öt erében a szarv*sm»r**a- »artás hagvoménrn* módid mindig ÍN a leeettetés Volt? ’er go rdStVodtowk fnj ts. AV Se Sr.liat téasaittna e*r tfteg ‘<»1 gtő*ttfM«t IrStroége ttü fa. •int vott. viszont a tdö-raVbon S Tléev forintot jg —»aehaf a diai 'óz gredm énzek -rs ö*e+S»»örf«df hennöoVeíi *-oew tntenzhf fél-' és tamilt.’ -ard41k«>d4«éi srarvaema-ba. —ae—>nant dohén runk kt. MfV>j>vrr7^V»"d3imtW'lv*lf VolfWC Ä él«? »T 1 - Uosaorínolfíeí tokírt végeztünk. Először megnéztük, hogy érdemes-e egyáltalán belefognunk, aprólékosan, részletesen megvizsgáltuk, hogy mit várhatunk a szarvasmarhaprogramtól. Tehát nem ötletszerűen ugrottunk bele, hanem Jó előre megalapoztuk. — Már 1968-ban úgy tűnt, hogy a Kapos völgyének rétjein, legelőin az intenzív legeltetéssel történő tenyésztés kifizetődő. Különböző tanulmányok alapján szántuk el magunkat arra. hogy elkészíttessük a 408 férőhelves telep tervét. Az utolsó félórában sikerült megszereznünk az állami támogatásról szóló okiratot Sajnos a kivitelezés rengeteg nehézségbe ütközött. 1969 decemberében az ÉM vállalatot bíztuk meg a kivitelezésseL Az okmánvokat fél évig tanulmányoznák. majd visszaadták. A TOTÉV megint csak fél évig ült a terveken, s úgv nyilatkozott hogv csak bizonyos részfeladatokat hajlandó vállalni Végül 1970 decemberében a szövetkezet vezetősége úgy határozott hogy létrehozunk egv énftőrészioget s mi magunk megénftiük a feiertet Szerencsére hozzáértő, lelkttsmeret«1* szakembereket sikerült találni. A munkákat 1971 áprilisában kezdtük. A felen lelenles fedél alatt van, kizárólag nébáryy szakipar! munka van még hátra. A* énftkezéssel n»w rizikót vál- ialtunk magunkra, hisz nem kevesebb, mint tizenhét mfl- bó forintról volt s*óu _ I . ' ’’’ a» U Ms*# fiÉ ' B tt)l8Ub genrfetf *" — Nem fs az éubé< fümenS Inkább a beuénesftásber szűk-' gázos n*nz fne»*zerzá«e volt nehéz. Az emdátt domboldalaién nem lebet new termés- 'áflggnkat elérni... Ezzel szem-' ben hozta a nénzf a kertészet • ahol Tehetett, mezbőrtuk a nadráesrflat «nórnTtrrnk. ,T»- lenfeg otf tartunk, hogy Sild hsző emt a henánesftás atar»- tát kénest már Itt nan a SZÖ- Xz üszők vásári TUban másfél mSSLót tartalékoltunk, most hozzátettünk újra másfél milliót * ugyancsak másfél millió forgó- alaphitelt kaptunk. A szövetkezetben pillanatnyilag csak ez a kétszáz üsző van — a régi telepen lévő állományt eladtuk, az árát pedig a komplex telep építésébe invesztáltuk. A telep teljes benépesítéséhez szükséges üszőket ez évtől kezdve fokozatosan, saját erőnkből vásároljuk. Az állomány márciusban, a végleges átadáskor kerül a helyére. Addig is szigorúan betartjuk az állategészségügyi szabályokat hisz ha bármilyen apró hiba becsúszik — fejre állhatunk. A telepen vegyes hasznosítású, a nálunk honos magyarfarka teheneket tartjuk. — A gondokról érdeklődött El kell mondanom, hogy a megyel tűzoltó-parancsnokság egyelőre nem engedélyezi, hogy 408 tehén legyen egy fedél alatt A rendelkezéseket amely szerint maximum 200 tehén lehet egy fedél alatt még isten tudja mikor hozták. Pedig a jelenlegi biztonsági felszerelések mellett ennyi állat lehet együtt — hisz külföldön már ezres tehenészeti telepek is vannak. Nem ártana, ha ezek a rendelkezések módosulnának. igazodnának a mai korhoz, technikához. Gond még az U. hogy szeny- nyezett a Kapás vize. és hogy jelenleg nincs duzzasztó, amivel száraz, aszályos Időben visszatartanánk as 8ntöréshez szükséges viast te * " ű, ia-Ac-.^g—«X ■—.-JA— IItm ai apimwwwa sanai auiiy ssei — 991, Mégmánnyial, véltatottol, hBm*> ’j Hogy kiteket álltunk kap- esői atban. Owzeszámolnl Is nehéz. Kecskeméttől Szekszár- dig, Budapesttől Gyékényesig, anyagbeszerzőkkel, alvállalkozókkal, szakipart kai. v m Ha c Ma* kMf’i - • ► Bunledl fclvérárfárt Írek, • éoaca 0 snSksffi «taewwr Jtja^äa |oÜh • mmm> — A személyes Jövedelem 1953 óta állandóan növekszik. Tavaly 1600. idén 1700, jövőre 1800 forint körül mozog majd a tagok havi átlagjövedelme. Igen népszerű lenne mondjuk már 73 év végén nagyobb ősz- szeget kiosztani, de mi igyekszünk a fokozatosság elvét betartani. Arra törekszünk inkább, hogy javítsuk a tagok munkakörülményeit, hogy jó érzéssel, szívesen dolgozzanak nálunk: erre fordítjuk a többletbevétel nagy részét — A kompi« telepek nakmunkás- Rüksiglelét rendeletek Írják éli. Van-e eleqendő képied szakember a nivetkezetben I — A rendelet értelmében húsz szarvasmarha-tenyésztő szakemberre lenne nálunk szükség. Lenne 1— mondom, mert jelenleg mindössze 13 gondozónak van meg a képesítése. Szarvasmarha-gondozóink vannak, munkaerő tehát van. de különböző okok miatt — kor, iskolai végzettség — már nem hajlandók Iskolába menni, ök, bár munkájukat ezután is becsülettel ellátják, idegenül mozognak az új környezetben, nehezen boldogulnak az új technológiával. Egyelőre keressük a megoldást Szakiparosaink mióta a telepet építeni kezdtük, itt dolgoznak. — Váltoilt-o • novetkezet termőiéit Horkaiét#. A jelenteni takar- ■nónybázís blitoiitja-o ax állatok takarmányszükségletét? — Termelési szerkezetünk nem változik, s takarmányból is lesz elegendő. Sőt. Jelenleg a szarvasi kutatóintézet megbízásából kísérleteket végzünk takarmánytermő területeinken. A kísérletek szerint hektáronként 390 mázsa zöldtömeget is nyerhetünk, de nem érdemtelen azt sem megjegyezni, hogy itt nálunk 2.2 szarvasmarha Jut egy hektárra. A Kapos völgyének rétjeiben, legelőiben óriási tartalékok rejlenek. Hasznosítani kizárólag szarvas- marhával érdemes. Éppen ezért vállalkozott szövetkezetünk arra, hogy ilyen nagy volumenben foglalkozzék szarvas- marhatartással. Hisz ami pillanatnyilag rengeteg gond és teher, as a következő években a tar-taeság, a falu boldogulási anitflte ^_ jr- *
