Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-07 / 5. szám
V Megyék wleg”-jei II Föld legöregebb embere A 167 éves Sirali Miszlimov Figyelemre méltó összehasonlításra ad alkalmat, hogy most került ki a nyomdából a megyei statisztikai évkönyvek 19. — tehát utolsó kötete. Az alábbi kiragadott adatok egybevetésével nem szándékunk rangsorolni a megyéket. Az eredményeik vagy lemaradások „leg-iei” talán mélyebb következtetések nélkül is gon-, dolatébresztők lehetnek. Kezdi ük — a statisztikai évkönyvekhez hasonlóan — a néomozgalmi adatokkaL A legnemesebb megyék sorrendje Pest (897 ezer), Borsod (778 ezer) és Bács (564 ezer). A legkevesebb lélekszá- múak, 250 ezer körül mozognak: Zala, Tolna, Nógrád. Már érdekesebb adat, hogy hol volt a legnagyobb a természetes szaoorodás: Szabolcsban 8,4, Hajdúban 5,6. (Feltűnő, hogy a megyeszékhelyek közölt Veszprém 11,7-tel kiugróan vezet.) A szaoorodás legalacsonyabb számait So- mogvban és Csongrádban találjuk, ahol ez az adat csak nulla egész néhány tized. Az ezer lakosra jutó halálozásban a legmagasabb szám Somogyé és Zaláé, azonosan 13,4, ami magasabb a 11,6 tizedes vidéki átlagnál. A legnagyobb házasodási kedv — az adatok szerint — Hajdú és Pest megyében volt, míg á zalaiak bizonyultak a „legóvatosabbak- nak”. (Arról már nem szólnak a számok: vajon a nők, vagy a férfiak magatartása miatt keletkezett-e ez a házasodási „lemaradás”.) Néhány adat jövedelmet közlő rubrikákból: az ioarban a legmagasabb 'összeg, 2744 forint. Komárom megyénél, a legalacsonyabb, 1901 forint, Tolnánál szerepel. A mező-, erdő-, és vízgazdálkodásban dolgozóknál kisebb ,az. alsp ég,, felső határ közötti differencia: Nógrádot kivéve, ahol 1809 forint a kimutatott jövedelem, a többi műövénél mindenhol kétezren felüli összeg található. A kereskedelemben dolgozó vidékiek átlagjövedelme 2078 forint, ezen alul — néhány forinttal — csak Borsod, Komárom és Zala megyeiek kerestek. Bizonyára többeket érdekel, hogy a budanesti és vidéki átlagjövedelmek összevetése nem mutat nagy eltérést és akkor sem mindig a fővárosiak javára. Az iDarban például vidék 2200, a főváros 2311 forintos ádeogal szprenel, az ém'tőípar vidéken 2500, Budapesten 2803 forinttal, de a kereskedelemben a budaoesti- ek 2078, a vidékiek 2166, a szolgáltató ioarban a fővárosiak 1920, míg a vidékiek 1962 forintos átlagjövedelemmel zárták az évet. Hol, mire mennyit költenek? ;— kérdésre a 19 megye kereskedelmi adatai nyújtanak némi tájékoztatást. Az egv lakosra jutó forgalmat tekintve, az élen Csőn érád áll évi 14 és fél ezer forinttal. Az élelmiszerboltokban a legnagyobb forgalom Pest, Borsod, Komárom megvéhen volt, a vendég- látóioar Nógrádban és Veszprémben. a ruházati kereskedelem oedig Hajdúban ért el a többinél nagybb eredményt. A motorizáció korában különösen érdekes 'összevetni a megyék néhány közlekedési adatát. A tízezer lakosra jutó személygépkocsik számával Baranya kiugróan vezet: 389, az utána következő Komárom már csak 295. A viszonylag legkevesebb kocsitulajdopos Szabolcsban van. Az már nemcsak a kocsitulajdonosokat érinti, hogy a kiépítetlen köz- útak aránya Bács- és Tolnában a legmagasabb, tehát ott nagyobb a lemaradás az útépítésben. Vasban és Hevesben az utaknak csak 0,3 százaléka kiépítetlen. Az idegenforgalom megyei statisztikáinak táblázatából ezúttal csak egyetlen furcsa pdat: a vidéki szállodaférőhelyek kihasználtsága egyetlen helyen sem érte el a 60 százalékot. Tolnában és Nógrádban alig haladta meg a 40 százalékot. (Az igazsághoz tartozik, hogy a látszólag folytonos helyhiánnyal küzdő Budapesten is csak 72 százalékos az átlagos szállodai telítettség.) örvendetes számok olvashatók a lakásépítési adatok között: a tízezer lakosra jutó épített lakások számát illetően — a 76-os vidéki átlaggal szemben — Somogy 96, Győr- Sopron 92, Veszprém és Csong- rád is elérte a 90-et. (A sor végén feltűnően lemaradva 54- gyel Baranya áll.) Az épített lakásokból három-, vagy többszobás éppen két olyan megyében — Tolnában és Hevesben — én ült a többieknél nagyobb számban, ahol az épült lakások abszolút száma nem túl magas. Az egészségügyről szóló rubrikák szerint az átlagos vidéki helyzetnél sokkal jobb képet mutatnak az adatok Baranyában és Csongrádban. A dunántúli megyében tízezer lakosra 30 orvos és 54 kórházi ágy, az alföldi megyében 29 orvos és 63 ágy jut. Szabolcsban ugyanannyi emberre 11 orvos és 31 ágy. Sokszorosan elgondolkodtató az is, hogy a betöltetlen orvosi körzetek arányával a fővároshoz közeli Fejér megye után Szabolcs és Hajdú következik és nincs egyetlen megye sem, ahol 3 százaléknál kevesebb orvos hiányozna. Ide kívánkozik, hogy egy általános 4. BOROSA GRÓFNÉ Borcsa grófné nem szánalomra méltó teremtés, — őt bizony nem kell félteni. A fiatal menyecske megtalálja alaposan a számítását a Buttler- kastély árnyékában... Lassacskán, de biztosan, — Gábor gróf háta megett, — megszedi magát. Lopja a férjét, mint a szarka. Azt visz, amit éppen megfoghat. Van rá eset, hogy húsz kocsi búzát ásat ki az éj leple alatt a vermekből, és szállítanak el kedves atyafiai a híres miskolci gabonapiacra. — ,,Nagy Borbála asszony, amihez csak hozzájuthatott, — meséli az erdőtelki ispán, — abbul ugyan tett magának hasznot, és azt ugyan semmi üdőben el nem mulasztotta ... A grófnak a magtárát is jól tudta sepergetni!” Mint Buttler grófné, kapcsolatot létesít Eszterházy egri püspökkel és főispánnal is, akit bizalmas levelek légiójával áraszt el. Arra akarja nagyhuncutul rávenni a püspököt, hogy „gerjessze” férjét hagyatékáról való intézkedésre. A fiatal tüzesvérű menyecske ráadásul még titkos szeretőt is tart. A szomszédos boco- nádi földbirtokos fia, Szelecz- ky Márton gyakori vendég az erdőtelki Buttler-kastélyban— • Ilyen bűzhödő légkörben serdül férfivá János gróf. Nem csupán édesanya nélkül, de majdcsaknem apa nélkül. Nyomát sem látja a szülői, vagy hitvestársi szeretetnek, de annál inkább az önzésnek, civakodásnak, gyűlölködésnek, erkölcstelenségnek, lopás.nak, s a vagyon mindenekfelett való bálványozásának. A Buttler famíliában csak egyetlen egy dolog szent és sérthetetlen: A VAGYON, a Hrtok. — akár az öregúrról, akár a fiairól, és gyermekkörzeti orvosra mindenütt 2500-nál több lakos jut. A „fehér foltos” Szabolcs mellett Győr-Sopron megyében is egy orvos körzetéhez 2700-an tartoznak. Az oktatás és népművelés adatai a kötetek utolsó táblázatain találhatók, de fontosságuk nem kisebb a megelőzőknél. A kollégiumba jutó középiskolai tanulók száma tovább emelkedett: jelenleg Békés és Csongrád vezet 26 százalékkal. (Sajnos még a vidékről naponta bejárók aránya Fejér, továbbá Győr-Sopron megyében 29 százalék, Komáromban és Somogybán is felül van a 20 százalékon.) Figyelmeztető adat, hogy a folyamatos iskolaém'tések ellenére, az egy osztályteremre jutó általános iskolai tanulók száma Hajdúban még 42, Szabolcsban 40 és csak Győr- Sopronban, Zalában, Békésben és Csongrádban van 30-on alul. A mozilátogatások tovább csökkentek, csak Debrecenben és Szombathelyen néznek meg az emberek tíznél többször filmet egy évben, a községekben a hajdúságiak a leggyakoribb, a csongrádiak pedig a legritkább mozilátogatók. Az 1971-es adatokat összegező táblázatok bizonyára már több vonatkozásban elavultak. Hadd reméljük, hogy elsősorban azért, mert a most záruló évben a megyék eredményei tovább nőttek. P. M. vagy az újdonsült hozományvadász feleségéről van szó. Hiszen 40 ezer holdnál többre rúg a grófi jószág! Amikor pedig váratlanul meghal Lajos úrfi, a fiatal Buttler János marad, mint egyetlen fiúörökös a színen. Az erdőtelki kastélyban nem olyan cifra nyomorúság járja, mint Dőry Gábor családjánál. Nemhogy adósság terhelné a birtokot, de hatalmas summákban adja kölcsön Gábor gróf heverő ezreseit, — hadd kapja vissza azután busás kamatokkal megfejelve. Két grófi család. — két világ! A mindent birtokló, mindent elérő Buttlerek és az adósságokban fuldokló Dőryek. Egyben azonban egyek: zül. löttségükben, romlottságukban. S ebből a környezetből nő ki históriánk két főszereplője: János gróf és Katinka kontesz. SZERELEM ELSŐ LÁTÁSRA Gróf Buttler János úrfi nem túlságosan sokat koptatja az iskola padjait. Ugy-ahogy elvégzi, nagy nehezen, az egri jezsuita gimnázium két osztályát, s ezzel örökre búcsút is mond a tanulásnak. Egy osztálytársa így festi le deákos- kodását: „... A Méltóságos gróf úr a tanuláson nem kapott, de egyéb iránt is maga meggondolatlan, bamba (ti. buta) és ügyetlen volt. S ennél fogvást nékünk, mint ekkori gyermekeknek ittlété szerint azon helyet, melyet a classificatio (osztályzás) szerint az első classisban (osztályban) nyert, boldogult professorunk kedvezéseinek tulajdonítottuk. E mellett... a méltóságos gróf az oskolába többnyire készületlenül gyött, mert hol téntája, hol meg pennája (írótolla) hibázott...” János gróf a vidéki gazdag arisztokrata fiatalok gondtalan, semmittevő életét éli. Még A hosszú életkorúd! számarányét tekintve Szovjet-Azerbajdzsán tartja a világrekordot. Ebben a kaukázusontúii köztársaságban minden százezer lakosra 84, száz-, illetve százévesnél idősebb ember jut. Sirali Miszlimov, a 167 éves azerbajdzsán! Barzavu falubeli hegyilakó ma a világ legöregebb embere. A matuzsálemkorú Miszlimov orvosi lapján olvasható a legutóbbi vizsgálat eredménye. „Szíve és tüdeje egészséges, pulzusa —• percenként 76, - ritmikus, rendes". Vérnyomása ugyanannyi, mint Elhan nevű 25 éves unokájáé. Miszlimov friss, mozgékony, naponta rendszerint kisétál a környező hegyekbe gyalog, vagy lóháton. Reggel már a kertben van, gondozza az almafáit. Fizikai munka nélkül elképzelhetetlennek tartja az életet. Soha nem docsak arra sem vesz fáradtságot, hogy az úri rend második anyanyelvét, a latint kifogástalanul elsajátítsa. A német nyelv mellett azonban kifogástalanul írt és olvasott franciául is. Vendégeskedései, legénykedő széptevései során kerül el a 18 esztendős fiatalember 1791. novemberében, egy téli vadászat kapcsán, a Borsod megyei Sályba, báró vásáros- naményi Eötvös Ignác kastélyába. Eötvös kész örömest fogadja az ifjú Buttlert vendégei sorában, hiszen ott él, ők nevelik Dőry Gábor grófnak akkor 18 éves, és ragyogóan szépnek mondott leányát: Katalint. S gondolni kell az eladósorban lévő leány jövőjére is... A Buttler fiú nem véletlenül vetődik Sályba. Az erdőtelki plébános anyja hívja fel a női nem iránt egyre melegebb érdeklődést mutató fiatal gróf figyelmét a csinos Dőry Katinkára. A jómódú ház főúri légköre, a kellemes társaság tetszik az ifjú erdőtelki grófnak. Egész novemberben gyakori vendég lesz Eötvöséknél. Még éjnek idején „fáklyák mellett’’ is megjelenik a sályi kastélyban, Katinka kontesz udvarlására ... Egy-két hét múltán már az Eötvös házaspárnak is leplezetlenül bevallja a leány iránt érzett lángoló szerelmét. Eötvösök érthetően örülnek, hogy az eladósodott Dőry Gábor legidősebb ■ leányába, komoly szándékot mutatván, ilyen hatalmas vagyon várományosa szeretett bele. A szerelemre lobbant János gróf már féltékeny is imádott- jára — hiszen közel egynapi útnyi távolság választja el az erdőtelki és a sályi kastélyokat egymástól —, s ez egy szerelmes fiatalember részére hányzott, bort sem ivott. Mérsékelten táplálkozik. Tápláléka: tejtermékek« zöldség, gyümölcs. Az azerbajdzsán matuzsálem élénken érdeklődik a világ eseményei iránt, tévét néz, rádiót hallgat, szereti a zenét. Hosszú évek óta tagja a falusi tanácsnak. Felesége, Hatunhanum 106 éves, szintén jó egészségnek örvendő vezeti a háztartást. Miszlimovnak Barzavu faluban álló házát, amely kétezer méterre van a tengerszint fölött, számos tudós keresi fel. Az öreg sok száz levelet kap. Mindenki hosszú életének titka iránt érdeklődik. Miszlimov mindegyiknek ezt válaszolja: „nincs ennek semmi titka. A munka az, ami megállás nélkül hajtja a vért az erekben, készteti gyors keringésre. A munka a legfőbb titka hosszú életkoromnak". óriási távolság. Külön is megkéri hát Eötvösék egyik szobalányát : — „No, Zsuzsim, vigyázz Katóra!’’ Mikor azután betakarítják a földekről a termést, hordókba kerül a lankák nemes nedűje is, és jönnek az első téliesen hideg szelek, a vidéki kastélyok, kúriák és nemesi udvarházak zöme lassan-lassan kiürül. Úri gazdáik valamelyik környékbeli nagyobb városba, vagy éppen Pest-Budára veszik be magukat telelni, szórakozni. — maguk megett hagyván a falvak hóba-sárba temetkező unalmát, kínzó magányát. Egerbe is nagy számban érkeznek telente a Heves és Borsod megyei arisztokrata-, dzsentricsaládok, hogy ott vígan, a hasonszőrűek válogatott úri társaságában várják meg a tavasz megérkezését. Egymást érő vendégeskedések, vidám poharazgatások, tánc- mulatságok, reprezentatív megyebálok, s nem utolsósorban az ilyenkor odavetődő teátris- ták előadásai jelentik a város falai között telelgető úri famíliák szórakozását. Egerben, az ódon vár tövében áll a Buttler grófok egyemeletes pompás lakóháza, hol gyakorta megfordul a fiatal gróf. Nem véletlen tehát, a történtek után, hogy Eötvösék is Egerbe veszik téli szállásukat. Már 1791 novemberében megérkeznek, magukkal hozván szemük fényét, Dőiy Katinkát ... 1791—92. telén „mindennapos vendég” János gróf Katalinék- nál. s többet tartózkodik a fiatalember mostanában Egerben. mint édesapja környezetében, Erdőtelken. „Arra is reménykedik Buttler, hogy atyja is meqösmer- hesse” szíve választottiát. Erre kiváló alkalomnak kínálkozik az erdőtelki kastélyban megrendezendő bál, melyre az Eötvös házasnárral ecvetem- ben meghívják a grófkisasz- szonyt is. A Dőry leány kész örömest tesz eleget a szíves invitálásnak, s egy boldog napot tölt, — életében az elsőt, — a Buttler-kastély falai között. (Folytatjuk) 11 4 I A Különös házasság igaz históriája
