Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-28 / 23. szám
/ Látogatóban a MEZŐGÉP-nél 150 cukcrrépa-betalcarító sort már megrendeltek — Öntözőberendezések 90 millióért az I. félévben — Központi daraboló és szerszámüzem épül Kilátó — Szekszárdon? Lapunk keddi számának hírrovatában érintöieg szerepelt a szekszárdi kilátó terve. Mivel erről olvasóink többsége édeskeveset tud, megkérdeztük Császár Józsefet, a városi tanács elnökét, hogy mivel egészítheti ki olvasóink V ismereteit. Nagyjából a következőkkel : A megyei Idegenforgalmi Hivatal jól sikerült kilátót építtetett Tamásiban a régi Várhegyen. A több emeletes, fémvázas építmény legmagasabb szintjéről tiszta időben még a Balaton is látható. A j terveket a tanács megszerezne és a MEZŐGÉP vállalkozott o kivitelezésre. Egy ilyen kiemelt „körülnézési pontnak" egyaránt van városképi és idegenforgalmi jelentősége és ilyen célra a Kálvária-heav teljes mértékben alkalmasnak tűnik. Aki ide felkapaszkodik, páratlan panorámában gyönyörködhet, akár a város, akár az erdők felé néznek. A városi tanácsnak természetesen figyelemmel kellett lennie elképzeléseiben a szomszédos tv-relére is, hogy a torony annak működését — árnyékolással, vagy egyébként — ne zavarja. Február elején zajlanak majd le a koordinációs tárgyalások, egyelőre teret hagyva annak a lehetőségnek is, hogy a két létesítmény eggyé olvadjon, vagy hogy a reléhez csatlakozva egy műszaki szoba is épüljön, alkalmi műsorok technikai lebonyolítására. A MEZŐGÉP Tröszt az élelmiszergazdaság jelentős műszaki, technikai bázisa. A trösztnek az országban húsz vállalata dolgozik azon, hogy a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok gépparkja egyre nagyobb, korszerűbb legyen. — A feladat csak akkor oldható meg jól, ha a tröszt vállalatai szakosodnak. Évek óta tart rendezések valutaigényét. Idén széleskörűbb a kooperáció, mint tavaly. A gyártmány önköltsége csökkent. Ha mindazokat a késztermé keket felsorolnánk, melyek a szekszárdi MEZŐGÉP vállalattól kerülnek a kereskedelembe, se vége. se hossza nem lenne a listának. E gyártmányok többségénél azonban a Tolna megyeiek csak kisebb emberei bíznak benne, hogy az új anyag jól vizsgázik. A szekszárdi MEZŐGÉP tervezőit foglalkoztatják a fejlődés további lehetőségei, önjáró. vontatható és csévélhető öntözőszerkezetekkel kísérleteznek. Ha igény lenne rá, a kifejlesztett típusok egyikmásikát már tudnák szériában gyártani. A traktor-védőkeretekről nem lehet újat mondani. Sok helyen mentette már meg a fülkét körülvevő csőváz balesetkor a vezető életét. Idén korszerűsítik a szállítást is. Az üzemben december végén szereltek fel a csövek gépi továbbításához egy darupályát. Az öntözőberendezések országúti szállításához kalodát terveztek. Ezzel csaknem kizárt, hogy az alumínium csövek megsérülhetnek. Minden rendben lenne hát: csak munkáskéz kell és munka. Rendelés van bőségesen, így igaz, nem árt azonban ha néhány árnyékról is említést teszünk. Zsúfolt az üzem. Bár ez a gond megoldódik. Idén és jövőre felépül a korszerű daraboló- és szerszámüzem. A vállalatnál sokat várnak e két részlegtől. Kevesebb anyaghulladékot, kitűnő szerszámellátást. Az öntözőberendezések gyártásának most lenne a fő szeEgy mozdulat — egy kapcsolóköröm. Antal János az Erfurt 250-es présgépen az öntözőberendezések bilincsszerkezetének az alkatrészét gyártja. Foto: Komáromi Z. zonja. Tavasszal már a földeken kellenének. Igenám, de nincs anyag. Még jó, hogy a speciális olasz csőgyártó gépsoron mást is lehet készíteni. Most négyszögszelvényű idomacélt az építő- és bútoriparnak. De szívesen abbahagynák ezt a munkát. Ha jönne az alumínium. K. P. Az olasz csőgyártó automata gépsoron szalagokból idomacélt gyártanait. Ez bizony egyes kooperációs partnerek szokásos év eleji betegségét jelenti: Rossz az anyagellátás, ezért nem készülhetnek csövek. Pedig az öntözőberendezéseket tavaszra szállítani kell. ez a folyamat. Ma már a legtöbb telepet gyártmányairól ismerik az országban. A szekszárdi MEZŐGÉP-et például a cukorrépa-betakarító gépsorokról és az öntözőberendezésekről. Elsősorban a cukorrépabetakarító gépek népszerűek. Tavaly százötven garnitúrát szállítottak az ország minden részébe, de a gépsor egy-egy tagját Jugoszláviába, Csehszlovákiába, s az NDK-ba is. A termelők idén még frissebbek voltak. Január 20-ig ugyanis annyi gépsort rendeltek, mint tavaly egész évben. A százötven garnitúránál — ha szükség lesz rá — természetesen többet is tudnak gyártani. A vállalatnál elégedetten mondják, hogy az országban lévő cukorrépaföldeknek már a negyven százalékáról szekszárdi gépekkel takarítják be a termést. A népszerűséget persze nem volt könnyű megszerezni a gépsoroknak. A vállalat tavaly egyik legfontosabb feladatnak tartotta a gyártás mellett a jó garanciális szolgáltatást. Szerződést kötöttek a tröszt vállalataival. Ha egy gép meghibásodott — nem kellett napokig várni a szerelőre. Gyakorlatilag csúcsidőben végig üzemképesek voltak a cu- korrépa-betakarítók. Még egy januárvégi adat: a szekszárdi MEZŐGÉP öt telepén — Szekszárdon, Bonyhá- don, Gyönkön, Bölcskén és Várdombon — a dolgozók létszáma együttesen elérte az 1700-at. Az országban is erős középüzem nagyságúnak számít tehát a MEZŐGÉP, s a megyében a legnagyobbak közé tartozik. Hogyan tovább? A gyártmány népszerűségét akkor lehet állandósítani, ha az egyre jobb minőségű. Ellenkező esetben előbb-utóbb nem lesz versenyképes. (A francia cukorrépa-betakarító gépek jelentik ma a legnagyobb konkurenciát.) Az idén gyártandó gépeken több módosítást hajtottak végre. Az üzemszerű tapasztalatok adtak hozzá segítséget. Egységesítették az alkatrészeket, csökkentették a berészt, igaz, befejező részt vál1 ci 1 n ci Ív Ha a szekszárdi MEZŐGÉP termékeiről beszélünk, két gyártmányt azonban mindenképpen meg kell még említeni. Az öntözőberendezéseket és a traktorfülkék védőkereteit. Idén az első negyedévben mintegy kilencvenmillió forint értékű öntözőt szállítanak Szekszárdról az AGRO- TRÖSZT-nek. Ez 230 komplett berendezést jelent, s könnyű felmérni a mennyiség jelentőségét, ha tudjuk, hogy egy hagyományos hordozható berendezéssel 120 hektár földterületet lehet öntözni egész évben. Az idei gyártmányoknak szinte minden alkatrésze alumíniumból készül, s súlyuk az eddigieknél körülbelül egy- harmaddal könnyebb. A csövek anyaga különleges, rendkívül szilárd alumínium. Bár üzemi tapasztalatok még nincsenek, — a tavaly először — gyártott alumínium öntöző- berendezéseket, s idén próbálják ki a mezőgazdasági üzemekben — a vállalat szakUjítómozgalom Számok és tények Az Üjítök Lapja 1973. január 10-i számában Horváth József, a Tolna megyei SZMT aktívája Számok és tények címmel a Tolna megyei újítómozgalommal kapcsolatos tapasztalatokról ír, főleg a Bonyhádon működő gyárak példáival érvel. Ügy gondolom, a cikk bizonyos bővítésre szorul, hogy megyénkben is jobban megismerjék a mozgalom jelenlegi helyzetét. Mit tettünk eddig, és mi a feladat az újítómozgalom hatásának növelése érdelvében? Tény, hogy az újítómozgalom megyénkben az. utóbbi években visszaesett. Például 1970-ben négy vállalatnál — DÉDÁSZ, Simontor- nyai Bőrgyár, Bonyhádi Zománcgyár, Bonyhádi Cipőgyár — a benyújtott újítások száma 133, ebből elfogadtak 39-et. A kalkulált gazdasági eredmény 784 000 forint, kifizettek 51 200 forint újítási díjat. 1972-ben ez a helyzet: 135 újítás, 33-at elfogadtak, 184 000 forint a gazdasági A vállalat vezetői, s minden munkása alig várja már. hogy felépüljön a központ daraboló- és szerszámüzem. Sok részlegnél már nagy a zsúfoltság, mint a képen látható idomgyártóban is. eredmény, és 29 728 forint volt az újítóknak kifizetett összeg. A vállalati illetékesek véleménye megoszlik az újító- mozgalom visszaesésének okait illetően. Van aki az 57/1967. sz. kormányrendeletet hibáztatja, mondván, hogy a bajokat az okozza. Vannak akik szubjektív, vannak akik objektív okokat vetnek fel. Legtöbben azonban a hatályban lévő jogszabályt hibáztatják. Véleményem, hogy legtöbb helyen nincs gazdája a mozgalomnak. Az újítómozgalomnak ma is az egyik gyenge pontja a szervezett és tervszerű befolyásoló irányító tevékenység. Újítási feladattervet a vállalatok mintegy 70 százalékánál készítettek, de megoldása érdekében konkrét szervező munkát nem végeztek. így az újítótevékenység nagyrészt spontán folyamat, gyakran a véletlenen múlik, hogy az újítások a kiiűzött feladatokra irányulnak. A vállalatoknál szavakban mindenütt elismerik a munkaverseny és az újítási mozgalom szoros kapcsolatát, ugyanakkor a munkaverseny célkitűzéseinek kialakításánál, a vállalások szervezésénél kevés támpontot adnak az újítók számára. Ezért a szocialista brigádok újítási vállalásai is gyakran ötletszerűek, nem konkrét célokra irányulnak. A munkaverseny értékelése és minősítése során az újítási tevékenységet gyakran nem a tényleges hasznosság, eredményesség alapján veszik számításba. A vállalati szakszervezeti szervek mozgósító, agitációs és ellenőrző tevékenységének hatékonysága a vállalati gazdasági vezetés érdektelensége következtében egyre inkább csökken. A vállalatok mintegy felénél többé-kevésbe eleget tesznek az újítási szabályzatban vállalt ezirányú feladatoknak. Munkájuk eredménye így esetenként kézzelfoghatóbb: újítási feladattervek készítésé és kiadása, újítási hónapok, vagy hetek szervezése. Az ilyen kampányok alkalmával lényegesen megnő az aktivitás, a benyújtott újítások száma. összefoglalóként megállapítható, hogy a dolgozók újítási aktivitása az elmúlt években, a kívánt mértékben nem bontakozott ki. Az MSZMP Központi Bizottságának 1971 decemberi — a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésére, valamint a vállalati üzem- és munkaszervezés javítására hozott — határozatai célul tűzték a dolgozók munkaaktivitásának fejlesztését. Ez az újítómozgalomra is értelemszerűen érvényes. — Jelen időszakban a legfőbb feladat olyan közfelfogás kialakítása, mely a népgazdaság és a vállalati közösségek számára egyaránt hasznosnak és szükségesnek minősíti az újító tevékenységet. Egyidejűleg erélyesebb harcot kell folytatnunk minden visszaéléssel szemben, amely az újítással kapcsolatban jelentkezik. — Az újítómozgalom tömeges kibontakoztatását a szocialista munkaverseny-mozga- lom keretében lehet és kell biztosítani. Az üzemi demokrácia fórumain biztosítani kell, hogy az igazgatói — gazdaságvezetői — beszámolók rendszeresen foglalkozzanak a vállalaton belüli mozgalom helyzetével, adjanak számot a benyújtott és hasznosított újításokról, a megoldásra váró feladatokról, majd az újítások eredményességéről és az újítók számára kifizetett díjakról. Végül szükségesnek tartjuk, hogy a felsőbb vezetés továbbfejlessze a közgazdasági szabályzókat oly irányban, hogy a beruházási jellegű anyagi újítások elismerését annak a forrásnak a terhére fizessék ki, amelynél az újítás haszna közvetlenül jelentkeKÖRÖSI ISTVÁN SZMT. Közgazd. Biz. vez.
